A beporzóprojekt célja a közönséges beporzó rovarok számának nagyarányú növelése. Becslések szerint a beporzó rovarok évente mintegy ötmilliárd euró értéket képviselnek az európai gazdálkodásban, a globális ökoszisztémához való hozzájárulásuk értéke viszont évente csaknem százötvenmilliárd euró.
A projekt segíti a gazdákat a beporzó rovarok által kedvelt vadvirágok termesztésében a mezőgazdasági területek szegélyein. A program olyan magkeveréket, innovatív növényvédelmi gyakorlatokat és mezőgazdasági tanácsadást nyújt a mezőgazdasági gazdálkodóknak, amelyek kedvezően hatnak a beporzó rovarokra. A kezdeményezés független szakmai kutatásokon alapul, az előrehaladást pedig évről évre egy független szakértő értékeli.
A Syngenta tájékoztatása szerint a beporzó rovarok létfontosságúak a természetes élőhelyeken és a mezőgazdasági növénytermesztésben. Mára a beporzó rovarok jelentős része az ember által tenyésztett mézelő házi méh, mivel a vadon élő rovarok jobbára áldozatul estek a növényvédő szereknek. Az európai növénytermesztés több mint nyolcvan százaléka közvetlenül függ tőlük. Becslések szerint a beporzók éves szinten mint-, egy ötmilliárd euró értéket képviselnek az európai gazdálkodásban, a r globális ökoszisztémához való hozzájárulásuk értéke viszont évente csaknem százötvenmilliárd euróban fejezhető ki.
Tóth Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Veszprém megyei szaktanácsadója lapunk érdeklődésére elmondta, hogy örömmel fogadták a társaság kezdeményezését, különösen egy olyan cégtől, amelynek egyik profilja a növényvédő szerek gyártása. Fontosnak tartja, hogy a növényvédőszer-gyártók és a méhészet között kialakuljon a párbeszéd. A projektet kezdeményező cég ötleteket, javaslatokat kért az egyesülettől, hogy mely növényeket vonják be a programba. A közeljövőben a cég és az egyesület képviselői megtárgyalják a beporzóprojekt magyarországi részleteit.
Tóth Péter szerint csak olyan növények jöhetnek szóba, amelyek nem terjednek el a mezőgazdasági növénytermő területeken, vagyis kordában tartható a termesztésük. Így nem lehet bevonni a programba például a selyemkórót, mert az agresszív gyomnövény. „Az egyesület azt javasolja, hogy első körben vonják be a fehér herét, a tarka koronafürtöt és a lucernát" -emelte ki a szaktanácsadó. Innentől azonban a földhasználóknak oda kell figyelniük arra, hogy olyan rovarölő szert használjanak, amely nem ártalmas a méhekre.
A projektet kezdeményező társaság szerint a nektár- és virágpor-gyűjtési területek és az élőhelyek csökkenése miatt az elmúlt években Európa-szerte jelentősen visszaesett
a beporzó rovarok száma. Céljuk ezen tendencia megfordítása azzal, hogy a beporzó rovaroknak további tízezer hektár nagyságú élőhelyet hozzanak létre a mellett az 1100 hektár mellett, amelyet a korábbi poszméhprojektben alakítottak ki az Egyesült Királyságban. Ennek segítségével azt is bizonyítják, hogy a fenntartható környezet és a modern gazdálkodás egyáltalán nem zárják ki egymást. Ez viszont ahhoz elengedhetetlen, hogy az élelmiszer-előállítás 2050-ig világszinten megduplázódjon.
A beporzóprojekt az Egyesült Királyságban hatodik éve futó poszméhprojekt sikerére alapoz, annak ugyanis kimagaslók az eredményei. A Syngenta-projektnek köszönhetően - független vizsgálatok bizonyítják - a méhpopuláció hatszorosára növekedett három év alatt, elősegítve az olyan ritka fajok fennmaradását, mint például a Bombus ruderatus (egy poszméhfajta, más néven vadméh vagy dongó), amelyet korábban kipusztulás fenyegetett. A lepkepopulációk száma tizenkétszeresére nőtt, de más beporzó rovarok esetében a tízszeresét is elérte a populációnövekedés.
A kezdeményezésben több mint 570 növénytermesztő és -gazda 1100 hektár földterülettel vesz részt. STRBIK LASZLÓ
Európa második méztermelői vagyunk
A világon 1,4 millió tonna mézet termelnek évente, s abból 450 ezer tonna kerül kereskedelembe. Magyarországon évi harmincezer tonna mézet termelnek, s ez az elmúlt években nagyjából szinten maradt. Huszonötezer tonna, a világ mézkereskedelmének öt százaléka exportra megy. Magyarország tízszázalékos piaci részesedésével Európa második legnagyobb méztermelője és a kontinens legnagyobb akácméztermelője, mivel Európa akácerdeinek kétharmada nálunk található, az egy főre jutó évi mézfogyasztás hazánkban mindössze negyvenöt-ötven dekagramm, ami fele az európai uniós átlagnak. A megközelítőleg tizenhatezer méhész közül tízezer a kereskedelemnek értékesítő árutermelő, a többiek hobbiszinten méhészkednek. A magyar méhészet évente mintegy tizenhatmilliárd forintnyi értéket hoz létre. (SL)
Kártérítés a Paks környéki méhészeknek
Első fokon pert nyertek a Paks környéki méhészek a Tolna Megyei Bíróságon. Rodek Margit, a méhészek jogi képviselője a Teol.hu-nak elmondta: a bíróság az elsőrendű alperest, a paksi Sánchegy Kft.-t és a harmadrendű alperest, egy magánszemélyt a húsz méhész kárának megtérítésére kötelezte. A bíróság szakértők alapján 31 millió forintos kártérítést ítélt meg. 2006 nyarán, egy növényvédelmi permetezés után rövid időn belül 120 millió méh pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok megállapították, a bajt a Regent 80 WG nevű vegyszer okozta. Az ügy a magas értékhatár - 31 millió forintos kár - miatt került a megyei bíróságra. (SL)
A beporzóprojekt előnyei
Nagymértékben növeli a rovarok egyedszámát
Kedvező a lepkéknek és egyéb rovaroknak
A hatékonyabb beporzás növeli a terméshozamot
Élőhelyet biztosit kisebb emlősöknek és a szántóföldi madaraknak is
Egyszerűsíti a gazdálkodást
Talaj- és vízvédelmi szerepe kedvező
Természetvédelmi előnyöket nyújt
A prémiummárka kialakításával szoros kapcsolat jön létre a kereskedőkkel is
Segíti a gazdákat, hogy szántóföldjük legtermékenyebb részén hatékonyan és nyereségesen gazdálkodhassanak