2010. ÁPRILIS 6. - MÉHÉSZET A magas mézárak miatt divatba jött a
méhészkedés A profi méhészek azt mondják, nincs nagy baj. Tény viszont, hogy a megyében a szakma szerint mintegy húsz százalékos lehet a kár, az ország nyugati felében pedig ennek a duplája. Einstein jóslata szerint, ha a méhek eltűnnek az életünkből, az emberi fajnak csak négy éve van hátra a kipusztulásig. Akár túlzott a tudós, akár nem, az biztos, nagy bajban lennénk e szorgos állatok nélkül. A legújabb elemzések ugyanis azt mutatják, hogy az emberiség élelmiszertermelésének egyharmada a rovarok beporzó tevékenységétől függ, amihez nagymértékben hozzájárulnak a méhek.
Pár évvel ezelőtt Észak-Amerika számos területén drámai méreteket öltött a méhpusztulás - mondta Nagyernyei Attila, a megyei egyesület elnöke. Tavaly Franciaországból, Németországból, Lengyelországból érkeztek a rossz hírek, idén pedig egyre több Tolna megyei méhész panaszkodott, hogy a kaptáraikban elpusztultak a méhek. Végh Péter, a megye északi szegletében méhészkedik, 35-40 kaptára volt vagy húsz éven keresztül. Ez a mennyiség csupán hobbi-szintnek számít, de jó kereset kiegészítést jelentett a családnak.
- Télen többször is ellenőriztem a kaptárakat, de nem láttam, hogy bármi gond lett volna. Februárban tapasztaltam, hogy néhány méhcsalád elpusztult, majd rá pár héten belül az összes. Atka ellen minden évben védekeztem, most is így történt, éppen emiatt nem értem, mi lehet a gond. A pótlás nagyon költséges, úgy hallottam 35-40 ezer forintot is elkérnek egy-egy kaptár méhért. Vajon, ha meg is venném, kérdés, azok a méhek nem pusztulnak-e el pár hét alatt. Végh Péter nincs egyedül a gondjával, szerkesztőségünkhöz több méhész is fordult, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, mert nagy a baj.
Két hete volt az országos méhész egyesület gyűlése, ahol szintén téma volt a méhpusztulás. Nagyernyei Attila elmondta, Vas, Zala, Győr-Sopron megyékben 30-40 százalékos veszteséget regisztráltak.
A vizsgálatok világszerte folynak, egyelőre a tudósok nem találják a pusztulás fő okát. A biológusok szerint az a legvalószínűbb, hogy a negatív hatások összeadódnak: rovarirtók, paraziták, klímaváltozás, génkezelt növények, mobiltelefon-hálózatok sugárzása, atkák.
Bross Péter, az országos szövetség elnöke szerint a varroa atka okozza a legtöbb méhelhullást. Sok új méhész van, az elmúlt pár évben a magas mézárak miatt divatos lett ez a szakma, és nem mindenki ért a kaptárak szakszerű kezeléséhez. Az őszi országos felmérés szerint soha nem volt még ennyi méhész az országban, mint most. Tolna megyében egyébként 747 regisztrált méhész van, körülbelül 40 ezer kaptárral. Az országban 20 olyan méhészet van, ahol tízezer méhcsaládot gondoz egy-egy méhész. A nagyobb, profi méhészeteknél szinte nulla a veszteség. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a méhpusztulást félvállról kellene venni - mondta a szakember. Tavaly az Egyesült Államokban a méhek harmada pusztult el, és megállíthatatlanul terjed a kaptárelhagyás is. Ez olyan rendellenesség, amelynek során a dolgozók eltévednek, és soha többé nem térnek vissza a kasba, halálra ítélve ezzel a királynőt és az utódokat is. Mauthner Ilona
Már a kőkorban ismerték a mézet
A MÉZGYŰJTÉS már egy 20ezer éves spanyolországi sziklarajzon is látható. A rajz egy lányt ábrázol, aki méhektől körüldöngve lépesmézet szed egy üregből. Az asszírok egyik ékírásos táblája mézzel készült gyógyszerek receptjeit hagyta ránk, a piramisokban mézes süteményt találtak a kutatók. Mátyás király idején az egy főre eső mézfogyasztás jóval nagyobb volt, mint most, mégis sok jutott exportra. Mária Terézia ismerte fel annak szükségességét, hogy a méhészetet támogatni kell, nem kellett nekik adózniuk. Hazánkban először Keszthelyen, a Georgikon főiskolán 1797-től tették lehetővé a méhészet oktatását.
