2013. március 26. - A beporzó rovaroknak köszönhető minden harmadik
étel, ha ők kivesznének a földről, az emberiségnek sem sok ideje lenne
hátra
A méhek vészes megfogyatkozása miatt az Európai Unió a nyárra betilthat három, széles körben használt növényvédő szert. A múlt heti csúcstalálkozón nem sikerült megállapodni a tilalomról. Közben a Greenpeace bejelentette, értetlenül áll a kormány álláspontja előtt, miszerint nem támogatják a méhekre világszerte veszélyes vegyi anyagok betiltását.
Értetlenül állunk a magyar kabinet álláspontja előtt, miszerint nem támogatják a méhekre világszerte veszélyes vegyi anyagok európai uniós betiltását – jelentette be a múlt hét végén a Greenpeace. A természetvédő szervezet több mint száz társával együtt a Gödöllőn tartott Zöld forgatag nevű rendezvényen egyhangúlag arra szólította fel a kormányt, hogy kezdeményezze a beporzókra veszélyes vegyi anyagok korlátozását.
A méhpopulációk vészes csökkenéséről már esztendők óta hallani, és újabban az a vélemény alakult ki, hogy a jelenséget az úgynevezett neonikotinoid növényvédő szerek okozzák. Két nagy gyártó, a Syngeta és a Bayer viszont azt állítja, nem bizonyított az összefüggés, és a tilalom több milliárd eurós kárt okozhat az uniós államok gazdaságainak.
A zöldek gyanúba vették még a génmódosított növényeket is. Amerikában, ahol különösen sok génmanipulált haszonnövényt termesztenek, az elmúlt években riasztó méreteket öltött az úgynevezett kaptárelhagyás jelensége. Akadt olyan idény, amikor a méhcsaládok csaknem negyven százaléka „tűnt el”.
„Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatakor, ezt alátámasztják az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai” – magyarázta minapi közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium a tiltást elutasító döntést. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértőjének álláspontja szerint viszont a mai napig nem voltak olyan átfogó vizsgálatok hazánkban, melyek cáfolták az uniós tilalom alapját jelentő vizsgálatok hazai érvényességét. Szintén nem kutatták a szóban forgó vegyszerek halálos dózis alatti hatását, a légzési zavarok, romló immunrendszer és memóriazavar méhpusztulásban betöltött szerepét.
Tömöri Balázs kampányfelelős elmondta, minden okunk megvan azt gondolni, hogy a neonikotinodok itthon is ugyanúgy hatnak a méhekre, mint a világon bárhol, ezért az elővigyázatosság elve alapján korlátozni kell e szerek használatát. A méhek és más beporzók védelme sokkal fontosabb ügy annál, mint hogy minden egyes ország tudományos eredményeit úgy várjuk meg, hogy közben forgalomban vannak a veszélyes szerek. Ez az időhúzás kizárólag az érintett két agrár-vegyipari óriáscégnek jó.
A Greenpeace felhívja a figyelmet arra is, hogy a minisztérium a döntéshez a szabadföldi kutatásokat hiányolta, amelyek közül több is szerepel Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a tilalom alapját adó-dokumentációiban. Az EFSA tanulmánya szerint a neonikotinoidok súlyos veszélyt jelentenek a méhekre – a kutatás azonban nem talált közvetlen kapcsolatot a méhkolóniák összeomlása és a növényvédők használata között. A méhek és más rovarok nagyon fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban. Ugyanakkor Európában nyolcmillió hektáron használnak neonikotinoidokat a repce, a búza és más növények hozamának növelésére. EU-források szerint az uniós államok megosztottak: tizenhárom támogatta a szerek betiltását, kilenc viszont ellenezte azt. Nagy-Britannia és Németország a tartózkodók között volt.
Szakértők nem vitatják, hogy a kérdéses növényvédők károsak a méhekre – hiszen rovarirtók. Arról viszont nincs egyetértés, hogy a méhkolóniák ezen szerek miatt fogyatkoznak.
A gyártók saját tanulmánya azt állítja, hogy a neonikotinoidokra javasolt átfogó tilalom 16 százalékkal vetné vissza az EU búzaexportját, és csaknem hatvan százalékkal megnőne a behozott kukorica mennyisége. Hangosak azonban a tilalomért kampányolók is: az Avaaz nevű csoport 2,5 millió aláírást gyűjtött össze az EU-tilalmat sürgető petíciójával és azzal vádolja a nemzeti kormányokat, hogy figyelmen kívül hagyják a közvéleményt.
A tét hatalmas, hiszen a beporzó rovaroknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, a mezőgazdaságban végzett „munkájuk” gazdasági értéke pedig uniós szinten a legújabb kutatások szerint évente 22 milliárd euróra becsülhető. Ráadásul a neonikotinoid csávázószerek használatát már betiltó országokban elmaradt az az agrárválság, amit a leginkább érintett agrár-vegyipari óriáscégek anno vizionáltak. Olaszországban, ahol szintén a hazánkban jellemző kártevők ellen kell védekezniük a gazdáknak, az évek óta létező tilalmat a pozitív eredmények után hosszabbították meg. A nemzeti szintű tilalmat korábban már bevezető Szlovénia és Franciaország is támogatta az uniós szintű korlátozást. Lázin Miklós András
