2013. november 28. - A méhészeti termékek jótékony hatását több ezer éve
ismeri az emberiség, idehaza azonban kevésbé népszerűek, mint a
környező országokban.
Alig ismerjük és alig használjuk Magyarországon a méz mellett a többi méhészeti terméket, például a propoliszt vagy a méhpempőt. Más országok és különösen a keleti orvosok a napi gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a jótékony hatású szereket. Ismert a méhméreg-terápia is, amelyet gyakran alkalmaznak ízületi és mozgásszervi gyulladásos betegségeknél. A méhészeti termékek jótékony hatása ötezer éves ismert, Magyarország azonban jócskán le van maradva a szomszédos államokhoz képest, ami a termékek használatát illeti - mondta a Kossuth Rádiónak a Magyar Apiterápiás Társaság elnöke.
Körmendi Rácz János kifejtette: a méhészet is ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak, így a méhészeti termékek gyógyászati célú értékesítése pluszjövedelmet hozhat a méhészeknek; igaz, több munkával jár, mint a méztermelés. Arra is felhívta a figyelmet, hogy alapvetően jól táplált, egészséges méhcsaládokra van szükség, ezt követően pedig eldöntheti a méhész, hogy foglalkozik-e az új termékekkel. A Kossuth Rádiónak egy szíriai kutató is nyilatkozott, aki a méhészeti termékek asztmára, migrénre gyakorolt hatásait is vizsgálta. Mint mondta, a méz, a virágpor és a méhméreg a hideg természetű betegségek esetén lehet hatásos, míg a propolisz és a méhpempő a meleg természetű betegségeknél segíthet a gyógyulásban.
Külföldi kutatások
A krónikus hátfájdalomtól szenvedő betegekben méhméregből készült injekcióval enyhíthetik a gyulladást. A méhméreggel folytatott kezelés ősi gyógymódnak számít, amelyet számos betegség ellen felhasználtak. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a modern gyógyászatban is hatékony eszközként hasznosítható. Az Észak-Karolina Egyetem kísérlete például a méhméreg a hát- és lábszárfájdalomra gyakorolt hatását vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy a vegyület akár kétharmadával is képes enyhíteni a fájdalmat, de mivel a kutatásban más kezeléseket is alkalmaztak, nem lehet pontosan meghatározni, milyen hatást gyakorolt önmagában a méhméreg. Az Exeteri Egyetem nemrég készült kutatása pedig azt mutatta, hogy a méhméreg olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek az ízületi fájdalmat is enyhíthetik.
A koreai Gangdong Egyetemi Kórház új kísérletében pedig a méhméreg injekció illetve a sós vizes injekció hatásait hasonlítják össze a krónikus derékfájdalom kezelésében. A szárított méhmérget zselévé átalakítva injekció formájában adják be tíz hagyományos akupunktúrás ponton a derékban. Az akupunktúra elismert kezelési módszernek számít a derékfájdalom kezelésében, amely a mélyen fekvő idegek és izomszövetek stimulálása révén fejti ki a hatását.
A brit Arthritis Research UK jótékonysági szervezet szóvivője a folyamatban lévő kutatásokra utalva elmondta, rengeteg tapasztalati bizonyíték utal arra, hogy a méhméreg felhasználható a gyulladásos arthritisz kezelésére, valamint az ízületi gyulladással járó fájdalom csillapítására. Némi tudományos bizonyíték is utal arra, hogy ezt a gyulladás és a fájdalomjelzések csökkentése révén lehet elérni. Azt azonban még nem támasztják alá megfelelő klinikai kísérletek, hogy a méhméreg hatékony kezelésként szolgálna a csont- és izomfájdalom ellen. "Ez az új koreai kutatás most végre kiderítheti, hogy a méhméreg hatékony kezelés lehet-e az ízületi fájdalom ellen" - állítja a szóvivő.
A méhméreg, mint gyógyszer?
Ennek a kicsi, csoda élőlénynek méregmirigyekben termelt, és méreghólyagban tárolt savas kémhatású méhmérge is kiváló gyógyszer lehet. A mérget a közhiedelemmel ellentétben nem harapással, csípéssel juttatja áldozatába, ellenségébe, hanem szúrással. A méreg összetétele hasonló egyes kígyófajok mérgéhez, mennyisége egy kifejlett 2-3 hetes méhben 0,3 mg. Furcsa, de igaz hogy az anyaméheknek és heréknek nincs mérge, csak a dolgozóknak. A méhszúrásra a megtámadott élőlények más – másképpen reagálnak. Közismert, hogy a ló pár száz méhszúrástól is elpusztul, de vadakat, madarakat is képes leölni. Az ember szervezete viszonylag sok szúrást elvisel. Téves az az állítás, hogyha a méhszúrástól a kéz, arc, stb. feldagad, akkor allergiásak vagyunk. Ez nem igaz csak szervezetünk nem szokott hozzá a méreghez. Ez bizonyítandó, hogy a méhészek sokszor minden védő felszerelés nélkül dolgoznak és több tucat szúrást kapnak és mégsem vagy alig dagadnak fel, de itt is inkább a tavaszi méhészkedés kezdetén.
Csak az allergiás a méhszúrás által bevitt méregre, - akár a talpába szúrva is, - nehézlégzést, hányást, hideglelést, lázat, hasmenést okoz. Ilyenkor a sérültet orvoshoz kell vinni. Az orvostudomány - habár még a méreg teljes összetételét nem ismeri - tudja, hogy reumás, ízületi és idegfájdalmak gyógyítására kiválóan alkalmas. Közismert, hogy idős, szúrást rendszeresen, nagy dózisban kapó, méhészek, nem ismerik ezeket a betegségeket. Egy méhész több mint 60 éve méhészkedik és azt szokta mondani: - Tudjátok, sokan méhészkednének, ha nem szúrnának a méhek! – és ilyenkor elindul, ki tudja hány ezredszer, rövid ujjú ingben, védősapka, kesztyű nélkül a kaptárakhoz. Egy-egy alkalomkor, 10-20 szúrás meg sem kottyan neki és időskora ellenére is, csak mások elbeszéléséből tudja, mi az a reuma.
