Végzetes döfés a méheknek (Békés Megyei Hírlap)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2007. április 20.
KÓR Gyógymód nélkül esélytelenek a „mézkészítők”
Több millió méhet kellett elpusztítani a napokban Körösladányban. Az állatok gyógyíthatatlan bakteriális fertőzésben, a nyúlós kötésrothadás nevű betegségben szenvedtek.

A megoldás drasztikus, hiszen nemcsak a méhek „életét kell kioltani", hanem a kaptárakat is el kell égetni, amelyek érintkeztek az állatokkal. 
Bár - mint azt Ágoston Józseftől, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi
Igazgatóság békéscsabai igazgatóhelyettesétől megtudtuk - az állam 30 napon belül kártalanítja a méhészeket, mégis akad olyan termelő, aki azon gondolkodik, abbahagyja.
– Nagyon nehéz megemészteni, hogy saját kezűleg kellett a méheket leölnöm. 1969 óta méhészkedem, de ilyesmiben még nem volt részem. Nem hiszem, hogy folytatom a munkát - nyilatkozta lapunknak Lánczi Imre. A 66 éves körösladányi férfi azt is elmondta, hogy az utóbbi három évben már jelentősen lecsökkent a méz utáni kereslet.
Kiss Tamás, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett spórás baktérium roppant szívós, 100 fokon egyáltalán nem, még 120 fokon is csak húsz perc után pusztul el. Ezért szükséges tehát elégetni a kaptárakat is.      
A magyar méz éppen annak köszönheti különlegességét, hogy a méheket nem kezelik antibiotikummal az úgynevezett nyúlós kötésrothadás ellen. Az más kérdés, hogy amennyiben a fertőzést okozó baktérium elszaporodik, akkor az egész állományt ki kell irtani, mint ahogy el kell égetni azokat a tárgyakat is, amelyekkel az állatok érintkeztek. A kór a napokban Körösladányban ütötte fel a fejét - egyelőre más településen nem észlelték a gondot -, s emiatt számos méhcsaládot kellett elpusztítani. Egy családban 30-40 ezer példány is lehet.
Mint azt dr. Ágoston József, az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság békéscsabai igazgatóhelyettese kifejtette, az egész települést átszűrték, hiszen a fertőzést csak így lehet lokalizálni. Egy szakértő felméri, hogy mennyit érnek a kaptárak, amelyeket el kell pusztítani, illetve el kell égetni. Ez alapján kártalanítja majd az állam harminc napon belül az érintetteket.
Kiss Tamás, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója kérdésünkre el
mondta, hogy az utóbbi időben egyre több kaptárnak kél lába. A méheket egyrészt tovább akarják, adni más „méhészeknek", de az is előfordul, hogy fóliás termelők szeretnének a fullánkosok segítségével jobb termést elérni; A kaptárak azonban minden bizonnyal hamarosan egy, a szarvasmarha-tenyésztésben használt marhalevélhez hasonló azonosítót kapnak majd. Mivel minden évben kétszer megvizsgálják az állatokat, a „méhbillog" segítségével az ellenőrök villámgyorsan kiszúrják majd, ha valaki illegálisan jutott a szorgos mézkészítőkhöz. Papp Gábor

 


Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.