A Rábaköz méhészei szerint hiába a korai meleg, az ágazati mélyrepülésen a jó idő sem javít számottevően. A szakemberek szerint a kereskedők és a multik mesterségesen alacsonyan tartják a felvásárlási árakat.
A gyenge tél és a korán megérkezett meleg jó hatással van a rábaközi méhészek munkájára. A szakemberek szerint a meleg korai beköszöntével jó minőségű mézre számíthatnak, ám azt hozzátették: évek óta nyomott áron vásárolják fel a kiváló minőségű magyar mézet.
A piaci viszonyoknak semmi közük a kereslet-kínálat törvényeihez, néhány helyen a kereskedők szinte „hasraütésszerűen" fizetnek a termelőknek – mondják.
Véleményük szerint a felvásárlási ár majd fele a négy évvel ezelőttinek.
– Önállóan 1984 óta dolgozom az ágazatban, előtte a családi méhészetbe segítettem be – mondta a babóti Lajtos Imre. Százcsaládos méhészete a közepes méretűek közé tartozik. Ahhoz, hogy a babóti szakember elérje a nagy, két-, háromszázas családnagyságot, jelentős gépesítésre lenne szükség. Véleménye szerint azonban az ágazat nincs abban a helyzetben, hogy hosszú távra biztosítottnak látná a befektetés megtérülését. – Családunkban a feleségem máshol dolgozik, szükség van az ő keresetére is – mondta a méhész.
A munka megtérülése azonban több részlettől is függ. Így például a biztonságtól is, hiszen a nagy létszámú családokkal már vándorolni kellene, jelenleg azonban a vidéki méhtartás biztonsága hagy kívánnivalót maga után. Lajtos Imre tud nagyobb mérgezésekről, rongálásokról. A méhészet jelenlegi helyzetének megítélése azonban nagyon szerteágazó. – A meleg korai beköszönte akár jót is tehetne nekünk, hiszen a méhcsaládokat időre felkészítettük, a repce korán virágzik, tehát eredményes idényt zárhatnánk – taglalta a közeljövőt a szakember. Hangsúlyozta azonban: hiába jók a termelés feltételei és hiába gyártanak Európa-szerte híres minőségi árut, ha a multik és a kereskedők – a termelő szerint – mesterségesen alacsonyan tartják a felvásárlási árakat. Lajtos Imre úgy véli: azzal, hogy az unióba behoznak más földrészről is mézet, rövid idő alatt tönkretehetik a magyar termelőket. A babóti méhész azonban bizakodik, hiszen mint mondta, örvendetesen növekszik a hazai fogyasztás, bár még mindig elmarad az uniós szinttől. – Népszerűsítjük a mézet szinte mindenhol – mondta Lajtos Imre. Hozzátette: nemcsak akkor kell a „Hany aranyát" fogyasztani, ha télen beteg az ember, hanem megelőzésképpen szinte egész éven át. A mézen kívül a virágpor és egyéb, méhészeti melléktermékek is elősegítik az egészséges táplálkozást.
Babóti kollégájához hasonlóan nyilatkozott a kapuvári Kovács János is. Ő harminc éve dolgozik szakmájában, közel kétszáz méhcsaláddal. Véleménye szerint a csapadékhiány elveszi a meleg hozta előnyt a méztermelésben. A felvásárlásról inkább csak keserűen tudott nyilatkozni, mint mondta: négy évvel ezelőtt közel kétszer ennyit fizettek a mézért.
A felvásárlók, akik nem kötnek szerződést, annyit fizetnek a termékünkért, amennyit akarnak.
– Nem látom a rendezett piaci viszonyokat – mondta Kovács János. Hangsúlyozta: bizonytalan az ágazat jövője, évről évre küszködni kell.
Rajzás az udvaron
A méhészet árnyoldalát a csornai Haszonits István villantotta fel. Elmondta: szomszédjában, belterületen mintegy százhúsz családot tartanak. A repcevirágzás miatt amúgy is agresszív kis rovarok ott rajzanak a házánál. Jelenleg nem tud kimenni saját udvarára, több csípést is kapott már. – Azt gondolom, a belterületi méhtartás körülményeit vizsgálni kellene – mondta a férfi. Turbók Attila