Gyilkos galóca fejlődése
2019. október 24. - A gombatörvény alkalmazásáért küzdenek a szakértők, amivel már 13 éve húzzák az időt a hatóságok.
Hiábavalónak tűnik a gombaszakértők hosszú évek óta folytatott küzdelme, a vadon termő gombákkal kapcsolatos problémákat rendező jogszabályok a mai napig sem születtek meg. Emiatt nem tudnak hivatalosan működni a gombaszakellenőrök a piacokon, így nincs aki bevizsgálja az árusításra szánt mennyiségeket és a hobbigombászok sincs kihez forduljanak tanácsért. Sőt, az erdészeti törvény tavalyi módosítása értelmében már a korábban megengedett fejenkénti 3 kilogramm gomba sem gyűjthető be, így lényegében csakis olyanok szedhetnek gombát, akik szerződéses viszonyban állnak az erdőtulajdonosokkal, azaz fizetnek. Bár számos ígéretet kaptak, és 2006-ban el is fogadtak egy törvényt a civilek kezdeményezése nyomán, a mai napig káosz uralkodik ebben a kérdésben. A szakértők úgy vélik, megfelelő szabályozás révén – más európai országokhoz, például Magyarországhoz hasonlóan – jórészt megelőzhetőek lennének a tragikus kimenetelű mérgezések, illetve a veszélyeztetett fajok védelme is biztosítva lenne, de az említett törvény alkalmazásának módszertani szabályai hiánya miatt nincs előrelépés ez ügyben. Eközben számos cég foglalkozik Romániában gombabegyűjtéssel, illetve a kis jövedelműek által szedett erdei gomba felvásárlásával, amelyek így oly módon juttatják piacra a nyers gombát, illetve a feldolgozott termékeiket, hogy ezek a gyakorlatban nem esnek át gombaszakellenőri vizsgálaton. 13 éve húzzák a gombatörvény kiegészítő rendelkezésének elkészítését Zsigmond Győző, a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület (LKG) elnöke szerint az általuk kidolgozott törvény megteremti a feltételeket ahhoz, hogy nálunk is kialakulhasson egy jól működő piaci gombabevizsgálói hálózat, melynek révén biztonságossá tehető lenne a piaci gombaárusítás és az amatőr gyűjtők zsákmányának ellenőrzése. Mindemellett a szakértők az orvosoknak is nagy segítséget nyújthatnának abban az esetben, ha valaki gombaételtől betegszik meg, hiszen a hozzáértők akár konyhai hulladékból, vagy leírás alapján is meg tudják mondani, melyik mérgező fajból evett a páciens, a kezelésnél pedig egyáltalán nem mindegy hogy tudja-e az orvos, miféle méreganyaggal van dolga vagy a sötétben tapogatózik. “Kezdeményezésünk nyomán 2006 februárjában elfogadta a parlament a gombatörvényt (30/2006), mely előírja például azt, hogy étkezési célra csakis szakember által bevizsgált gomba árusítható, viszont a kiegészítő rendelkezések azóta sem jelentek meg, így hiába akarna például egy önkormányzat valakit alkalmazni, nem teheti meg, mert a foglalkozások romániai jegyzékében a gombaszakellenőr nem szerepel “ - magyarázta az elnök.
Az általa vezetett egyesület egyébként több mint húsz éve foglalkozik tudományos kutatással, a vadon termő gombákkal kapcsolatos ismeretterjesztéssel, különféle rendezvények, táborok, iskolai programok keretében folytatnak tájékoztató tevékenységet. Emellett a román és a magyar mikológiai társaság közreműködésével szakellenőri képzéseket is tartanak, amelynek keretében eddig több tíz gombász szerzett oklevelet, azonban az akkreditációra egyelőre nincs lehetőség, így nem tudnak hivatalos keretek között dolgozni a piacokon. A vadon termő gombák piaci bevizsgálása egyébként csakis Sepsiszentgyörgyön működik, az eredmény pedig megmutatkozik a súlyos kimenetelű mérgezések számának látványos visszaesésében. A szakellenőrök egy, az egyesület és a városi önkormányzat között megkötött megállapodás keretében tartanak fenn rendszeres gombabevizsgálói szolgáltatást, azonban Zsigmond Győző szerint ez csak szükségmegoldás. Lényegében mindössze tanácsadással foglalkoznak, mivel nem adottak a feltételek ahhoz, hogy hivatalos tanúsítványt adjanak ki a bevizsgált fajokról és mennyiségekről. Szakellenőri szolgálat egyébként – hasonló keretek között – működött egy évig Nagyváradon is a LKG helyi szakembereinek köszönhetően.
Zsigmond Győző azt is elmondta: azt szeretnék továbbá elérni, hogy az iskolában megismertessék a gyerekeket legalább a gyilkos galócával, ugyanis ez a faj felelős a halálos kimenetelű mérgezések közel 90 százalékáért, illetve a törvénybe azt is belefoglalták, hogy a gombamérgezéses halálesetek önálló kódot kapjanak ismét a kórházakban, visszatérve az 1994 előtti gyakorlathoz, mivel mára követhetetlenné váltak a tragikus kimenetelű esetek. Az elnök elpanaszolta: számos esetben keresték meg az illetékes döntéshozókat a hiányzó jogszabályok ügyében – beadványokat fogalmaztak meg a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és az egészségügyi minisztérium felé - viszont nem történt érdemi előrelépés. “Arra is volt példa, hogy a javaslatainkat a mezőgazdasági minisztérium elé terjesztettük, amire egy idő után a környezetvédelmi minisztérium írt vissza, mindössze annyit közölve, hogy legyünk szívesek a mezőgazdasági minisztériumhoz fordulni” - magyarázta az elnök, aki szerint megkérdőjelezhető a témával foglalkozók szakértelme, ugyanis átírták az általuk előterjesztett eredeti tervezetet, így a javasolt több mint 70 árusítható faj helyett mindössze 36 szerepel a listán. Ráadásul bekerültek a lajstromba védendőek, például az aranyos galambgomba, valamint olyanok is, melyek nálunk nem teremnek meg, például a francia szarvasgomba. Zsigmond Győző hozzátette: az első értékelhető reakció a beadványaik nyomán idén, 13 év múltán érkezett a mezőgazdasági minisztériumtól, amelyben azt javasolja a szaktárca, hogy fogjanak hozzá a dokumentumok beszerzéséhez annak érdekében, hogy a gombaszakellenőri mesterség felkerülhessen a foglalkozások listájára. Ez egyébként egy nagyon bonyolult eljárás, azonban a civilek igyekszenek eleget tenni a kérésnek, hátha ennek révén sikerül végre előrelépni. Az elnök hozzátette: ez nem az egyesületük feladata lenne, hisz ők nem árusítással, mindössze tudományos kutatással és tudománynépszerűsítéssel foglalkoznak. Megkerestük a mezőgazdasági minisztériumot is annak érdekében, hogy a 2006-os gombatörvény magyarázó rendeleteinek sorsa felől érdeklődjünk, azonban a szaktárca írásban kérte az adatigénylést, amint kapunk választ, visszatérünk a témára. A vadon termő gombák árusítása totálisan kaotikus A vadon termő gombák árusítási lehetőségei kapcsán érdeklődtünk a szatmárnémeti piacfelügyelőségnél, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy olyan személyeknek engedik meg, hogy gombát áruljanak, akik rendelkeznek az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) tanúsítványával. Az említett hatóság szatmári kirendeltségének helyettes vezetője, Dorin Maurer azonban elmondta, nem foglalkoznak ilyesmivel, és egyébként sem fordult eddig senki hozzájuk efféle igényléssel. Bár a saját használatra, kis mennyiségeket szedő gombászók akadályokba ütköznek, Romániában jelentős mennyiségű vadon termő gombát gyűjtetnek különböző cégek, melyek a termés jelentős részét külföldön értékesítik nyersen vagy feldolgozott formában. „Amikor szezon van 10 lejt adnak az ízletes vargánya kilójáért, amikor nincs szezon, kicsit többet” - mondta el érdeklődésünkre egy alkalmi gombagyűjtő, aki felvásárló cégek számára szed gombát a Lápos folyó völgyén. A kilónként 2-3 euróért felvásárolt gomba – a kolozsvári CNC televízió dokumentumfilmje szerint – túlnyomó többsége nyugat-európai országokba kerül, például Olaszországba, ahol a kereskedelmi forgalomban fellelhető mennyiség több mint fele Romániából származik. Ott a nyersen forgalmazott ízletes vargánya 25-30 eurós áron kapható, azaz az eredeti felvásárlási összeg tízszereséért vagy még drágábban. Egy, a filmben megszólaló olaszországi újságíró szerint azért éri meg romániai exportból fedezniük az ország fogyasztásának több mint felét, mert náluk szigorú szabályozás érvényes a gombagyűjtésre.
Szerettük volna kideríteni, hogy a nagybani kereskedéssel foglalkozó cégek hogyan oldják meg az erdei gombák szakellenőri bevizsgáltatását, azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy lényegében sehogy. Amint a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársától, Cristina Lincartól megtudtuk, idén hozzájuk körülbelül 10 cég kérelme érkezett be, melyeket jóvá is hagytak. A begyűjthető mennyiségekre vonatkozó kérdésünkkel
Bár a gombászás sokak kedvelt hobbija, nem nézi mindenki jó szemmel az erdőben gyűjtögetőket. Balogh Sándor, egy Szatmár megyei magán erdészeti hivatal vezetője elmondta: nem szabtak ki eddig pénzbírságot, és – az állami erdészettel ellentétben - a gombagyűjtés jogát sem írták ki licitre az általuk kezelt erdőkben, mert nem örülnek annak, ha az emberek az erdeiket járják, hozzátéve: ha rajta múlna, teljesen kitiltaná a szedegetőket. “Zavarják a tevékenységünket, zavarják a vadakat, szemetelnek, ráadásul arra sincsenek tekintettel, ha kiplakátoljuk, hogy egy területen kitermelés folyik, el sem olvassák a figyelmeztetést, aztán minket vonnak felelősségre, ha valakinek baja esik. Nem is beszélve arról, hogy mekkora veszélynek vannak kitéve, ha vadászat idején járják az erdőt” - mondta el az erdészmérnök, aki szerint csakis az erdészeti hatóságoknak kellene megengedni, hogy gombagyűjtéssel foglalkozzanak.
Azt kérték, forduljunk hozzájuk írásban hivatalos adatigényléssel, amint kapunk választ, erre is visszatérünk. A kérelmező cégek gombákkal kapcsolatos szakértelmét a környezetvédelmi hatóság nem ellenőrzi, az engedély megszerzéséhez az erdőtulajdonos beleegyező nyilatkozatát kérik, valamint a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézet tanulmányát, amelyben megszabják, hogy adott területről egy-egy gombafajból mekkora mennyiség gyűjthető be és milyen szedési módszereket alkalmazhatnak. Amint Cristina Lincar elmondta, a gyűjtési tevékenység ellenőrzése a Környezetvédelmi Őrszolgálat feladatköre. A begyűjtött gombák fogyaszthatóságának vizsgálata azonban nem tartozik az őrszolgálatra. A kérdéssel ismét megkerestük az élelmiszer-biztonsági hatóságot, Dorin Maurer igazgatóhelyettes pedig válaszként a 2006-os gombatörvényből idézett, mely szerint élelmezési célból csakis szakértő által bevizsgált gomba forgalmazható, ugyanakkor kifejtette: ők nem foglalkoznak azzal, hogy a boltokban árult gombakészítmények kizárólag ehető fajokat tartalmaznak-e vagy mérgeseket is. Elmondta: központilag rendelik el, hogy a területi hatóságok mikor és milyen típusú tematikus ellenőrzéseket kell végezzenek az élelmiszerek biztonságát illetően, azonban a gombák kapcsán ilyenkor csakis azt vizsgálják, hogy nem tartalmaznak-e a megengedett maximális mennyiségnél több nehézfémet, konkrétan a kadmium- és az ólomtartalmat mérik mindössze. A gombamérgezésekről nincs nyilvántartás A gombák által okozott mérgezésekkel kapcsolatban is nehéz világos képet kapni a hatóságok közlése alapján. A Szatmár Megyei Kórház szóvivője, Constantin Demian elmondta, nem vezetnek nyilvántartást a gombamérgezésekről. Kifejtette: szoktak érkezni gombamérgezéses esetek hozzájuk, főleg tavasszal, idén májusban például 18-an kerültek kórházba, júniusban pedig 3-an. Ezeket a betegeket a sürgősségi ellátást követően más osztályokra utalják, például a neurológiára vagy a belgyógyászatra. Ha pedig meghal valaki, a halál okaként nem a gombamérgezés jelenik meg a statisztikában, hanem egyéb, például májelégtelenség.
Bár a gombászás sokak kedvelt hobbija, nem nézi mindenki jó szemmel az erdőben gyűjtögetőket. Balogh Sándor, egy Szatmár megyei magán erdészeti hivatal vezetője elmondta: nem szabtak ki eddig pénzbírságot, és – az állami erdészettel ellentétben - a gombagyűjtés jogát sem írták ki licitre az általuk kezelt erdőkben, mert nem örülnek annak, ha az emberek az erdeiket járják, hozzátéve: ha rajta múlna, teljesen kitiltaná a szedegetőket. “Zavarják a tevékenységünket, zavarják a vadakat, szemetelnek, ráadásul arra sincsenek tekintettel, ha kiplakátoljuk, hogy egy területen kitermelés folyik, el sem olvassák a figyelmeztetést, aztán minket vonnak felelősségre, ha valakinek baja esik. Nem is beszélve arról, hogy mekkora veszélynek vannak kitéve, ha vadászat idején járják az erdőt” - mondta el az erdészmérnök, aki szerint csakis az erdészeti hatóságoknak kellene megengedni, hogy gombagyűjtéssel foglalkozzanak. Babos Krisztina