2021. október 1. - Durván kilőttek az erdei gombák árai az elmúlt években Magyarországon.
A drágulás okai sokrétűek, az viszont biztos, hogy a hatásokat mindenki a saját pénztárcáján érzi. Hogy mást ne mondjunk, egyes népszerű gombák esetében mára átlagossá vált a 10-12 ezer forintos kilós ár a budapesti piacokon.
Ugyan egyre többen ismerik fel a gombák jótékony hatását az emberi szervezetre, lévén hogy ezek a biológiai objektumok energiaszegények, ugyanakkor magas rosttartalmúak, és rengeteg komoly betegség megelőzésében is segíthetnek. „Mégis, azt gondolom, hogy a magyarok általában véve mikofóbok, azaz gombafóbiásak. Ha megkérdeznénk 10 embert, hogy mit gondol, mi jut eszébe a gombáról, akkor 8-an biztosan azt mondanák, hogy mérgező” - vélekedett a hazai gombaállapotokról Albert László, gombaszakellenőr, a Magyar Mikológiai Társaság elnöke.
A szakemberrel annak apropóján beszélgettünk, hogy az utóbbi időben meglehetős drágulást lehetett tapasztalni az erdei gombák árát illetően: egyfelől a borzalmas – gomba esetén ez a szárazat jelenti - időjárás, másfelől viszont a Nyugat-Európában tapasztalható árak is szépen húzzák felfelé a magyarországi gombák árát. Sőt, minél nyugatabbra utazik valaki már az országon belül is, annál drágább kilós árakkal találhatja szembe magát.
Horrorárak a gombák piacán
Albert László lapunknak arról beszélt, hogy bár a időjárás, szezonalitás mindig is nagyban befolyásolja az egyes gombák árát, azt biztos, hogy
most az átlagárak kb. 50 százalékkal fentebb vannak, mint 5-6 éve voltak.
Persze az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy amikor valamiből dömping van, mondjuk egy jó kis 100 mm-es csapadék után egy héttel, akkor akár a budai hegyekben is kilószám lehet szedni a vargányát. Ilyenkor a kilós árak akár két ezer forintra is leeshetnek olyan kofáknál, akik már csak meg akarnak szabadulni a portékájuktól.
De azért legtöbbször nem ez a jellemző. A gombaszakértő szerint a piacokon általában megtalálható standard erdei gombafajok: a vargánya, a rókagomba és a szegfűgomba. Ha esik az eső, akkor ezek megjelennek. És ilyenkor a piacokon is ott lesznek. Albert László szerint a magyar piacokon megjelenő gombák 90 százaléka saját szedésű gomba.
Az árak szórása természetesen e három gomba esetében is rendívül nagy. De átlagosan azt lehet mondani, hogy gombaínségesebb időkben Budapesten, például a Nagyvásárcsarnokban 11-12 ezer forint körül megy a vargánya vagy a rókagomba kilója. Ez sokszor már átlagosnak mondható, igaz ugyanakkor, hogy például Miskolcon, azaz ország keleti részén akár ötöd, hatod áron is hozzálehet jutni, ugyanahhoz a gombához, mint Budapesten. És minél nyugatabbra megyünk, akár Szombathelyre például, ott is inkább a drágább, fővárosi árakat találjuk.
Ez azért van, mert a nyugaton tapasztalt árak egyszerűen húzzák felfelé a magyar árakat. Bécsben például most nemrégiben 30-35 euró volt a vargánya kilója, ezeket az árakat itthon, Magyarországon is egyre inkább közelítjük, sőt, akár meg is haladjuk, szezonalitástól függően
- számolt be az áremelkedések egyik okáról Albert László, aki lapunknak elmondta azt is, hogy a híres szarvasgomba esetében is ugyanez érvényesül: „Szarvasgombában egyértelműen az olaszok után megy a piac, amennyiért ők adják, annyiért adjuk mi is. Érzékletes példa, hogy míg egy kiló nyári szarvasgomba felvásárlási ára Magyarországon 8-10 ezer forint volt, addig most ez már 100 000 forint. A növekedés mértéke tehát tízszeres.”
A szakértő szerint ugyanakkor már Magyarországon is egyre nagyobb kereslet van a luxusgombára, igaz, azért a magyar éttermeknek még mindig nagyon nehéz lenne 300-400 ezer forintért eladni egy kiló első osztályú szarvasgombát, de azért a másodosztályú 100 ezer forintos tételeket már keresik. Fontos persze tudni, és ezt Albert László nyomatékosította is, hogy a szarvasgomba sokkal inkább már fűszer, semmint a szó tradicionális értelmébe vett gomba.
Ebből ugyanis senki nem főz gombás tojáslevest vagy rántott gombát. Nagyon kevés is elég belőle ugyanis a mennyei ízekhez. „Ha úgy nézzük, hogy pár grammnyival, szelettel is nagy hatást lehet elérni, akkor leosztva az árat, már nem is annyira drága” – vélekedett a gombaszakellenőr.
Vannak még gombakülönlegességek
Albert László lapunknak beszélt arról is, hogy a nagy erdei gomba hármas mellett időszakosan azért vannak még különlegességek. Ilyen például tavasszal a kucsmagomba, ami ugyancsak horrorárakon szokott gazdát cserélni. Ennek a fajnak kilója 20-25 ezer forintba is kerülhet, nagyon rövid ideig terem, viszont nagyon aromás gomba.
Ősszel is találni persze még sikergombákat, ilyen például a gyűrűs tuskógomba, aminek éppen mostanság indul a szezonja. Ez a lakosság által kevésbé ismert faj, de a gombászok körében nagy sikernek örvend.
Ugyancsak egyfajta kuriózumnak számít például a rizike gomba. Ez nem egy kifejezetten drága gomba a felvásárlási ára kb. 1 000 forint körül mozog. Ez itthon szintén nem túlzottan elterjed, de például a spanyol imádják. Albert László szerint ez a szeretet akkora, hogy van, hogy Magyarországról még kamionnal Spanyolországba kivinni is megéri, ők ugyanis nagyra tartják. Az export kapcsán a szakértő egyébként beszélt arról is, hogy hazánkban nagyjából 2-3 nagyobb cég foglalkozik erdei gomba felvásárlással és feldolgozással, ám ezeket elsősorban külföldre, exportra kerül, de azért némileg jut belőlük a magyar piacra is.
Mit lehetne tenni Magyarországon a gombák jobb híréért?
A bevezetőben említett gombafóbia a szakértő szerint sajnos egészen mélyen beleivódott a magyar társadalomba. Albert László szerint elég csak a környező országokban szétnézni, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban is az alapvető gasztronómia része a minőségi, sokféle gombafogyasztás. Itthon azonban nem ez a helyzet.
Nagyon korán el kellene kezdeni a gyerekek kiokosítását, akár már az óvodákban is. Magyarországon ugyanis rossz híre van a gombáknak, amikor a hírekben megjelenik, akkor is általában az, hogy kevéssé hozzáértők, bevizsgálás nélküli gombát fogyasztanak, és véletlenül megmérgezik magukat, és ebbe esetleg bele is halnak. A másik hírérték pedig maximum az, hogy találtak egy 8 kilós óriáspöfeteget. Ez a gombakultúra szempontjából egyáltalán nem jó irány
- mondta el a Pénzcentrumnak a gombaszakértő, aki beszámolt arról is, saját tapasztalatai alapján, különböző Facebook-csoportokban is sokszor azzal keresik meg őt és társait aggódó szülők, hogy a gyerek a kertben letépett valamilyen gombát, lehet-e ebből baja. „A gombákhoz való hozzáállást idehaza elsős sorban a félelem határozza meg, sokan ha látnak egy gombát, eltapossák. Pedig nem eltaposni kellene őket, hanem elsősorban tisztelni, és megismerni őket” – zárta gondolatait Albert László. Biró Attila