2007. október 17.
A szabad rablás tönkreteheti az erdőt - A környező országokban már jogszabállyal korlátozzák a szedés lehetőségét
A gombagyűjtés jó üzlet, hiszen az áru ingyen van, a fogyasztók pedig jól megfizetik a fáradságot. A természetvédők és a gombák igazi ismerői azonban aggódnak, hogy a rablógazdálkodás miatt egyes fajok eltűnnek a hazai erdőkből.
Vargánya, őzlábgomba, sárga rókagomba, rizike, szarvasgomba, óriás pöfeteg, lila pereszke - csak néhány az ínycsiklandozó gombás ételek vadon termő méregdrága alapanyagai közül. A gombabizniszt az tartja életben, hogy többen szeretik a gombát, mint amennyien ismerik, szedik, illetve képesek biztonsággal megkülönböztetni a mérgezőt az ehetőtől.
Magyarország fajokban gazdag, bőven termő vidék - egyelőre. A természetvédők ugyanis attól tartanak, hogy a fákkal bonyolult életközösséget alkotó gombák megsínylik a növekvő hazai és külföldi keresletet, az egyre nagyobb nyári meleget és szárazságot.
- Hazánkban mintegy háromezer gombafaj él vadon - mondja Vasas Gizella, a Magyar Természettudományi Múzeum mikológusa. Közülük nagyjából száz az ehető, de a nagyobb mennyiségben gyűjtött népszerű, ehető gombafajok számát a szakértő legfeljebb néhány tucatra teszi - a mérgező gombák kevesebben vannak. Közülük a legveszélyesebb a gyilkos galóca, amelyből egyetlen példány elfogyasztása is halált okozhat, míg a légyölő és a párducgalócából, egyes susulykákból, pókhálósgombákból, tölcsérgombákból vagy a nagy döggombából jól be kell lakmározni ahhoz, hogy bajt okozzon.
A gombák többsége kemény, kicsi, rossz ízű vagy büdös. A vadon termő gombákat csak a legnagyobb körültekintéssel szabad a konyhába vinni. A vadon termő gomba csak képesített szakember által elvégzett ellenőrzés után árusítható - a piacfelügyeletek szakvizsgával rendelkező gombavizsgálókat foglalkoztatnak. (A gombavizsgálók országos versenyét tegnap rendezték a budapesti Nagyvásárcsarnokban.)
A vadgombák gyűjtése és forgalmazása Magyarországon sajátos üzletág. A gyűjtők egy része magának szedi, mások megélhetési gombaszedők. Főleg Borsodban, Zalában, az Őrségben, Somogyban és a főváros környékén vannak nagyobb gyűjtő közösségek. Az összegyűjtött gombát vagy közvetlenül a piacra viszik, vagy gombakereskedőknek adják át, akik a felvásárolt terméket éttermekbe, piacokra, illetve külföldre szállítják. Az is megtörténik, hogy olasz kamionok jelennek meg az erdők szélén, s az olasz kereskedő közvetlenül vásárolja meg a gombát.
A gombát - mint a természetes növényközösségek fontos alakítóját - a környező országokban mindenütt szigorúan védik - tette hozzá Vasas Gizella. Tiltják a kereskedelmi célú gombagyűjtést, törvény szabályozza a szedés időpontját, és limitálják az egy gyűjtő által összeszedhető mennyiséget. A kezdő lépéseket Magyarország is megtette: 2005-ben 35 gombafaj kapott törvényi védelmet a szedés ellen, de ezek nem tartoznak a népszerű, ehető fajok közé. A hazai környezetvédők szeretnék elérni, hogy a külföldi példák nyomán Magyarországon is tiltsák meg a vadgombákkal folyó rablógazdálkodást.
A vadgomba nehezen pótolható. Bár kísérletek folynak arra, miként lehetne például a vargányát vagy egyes szarvasgombákat mesterséges környezetben termeszteni, Vasas Gizella szerint még sokáig kell arra várni, hogy megtalálják a megoldást.
Addig meg kell elégedni a csiperke-, a laska,- illetve a shitake-gombával. Győrfi Júlia, a Corvinus Egyetem docense beszámolt arról, hogy - főként az export csökkenése miatt - a közelmúltban csaknem megfeleződött a korábbi, 35-40 ezer tonnára rúgó hazai gombatermesztés. Az idén azonban ismét nőtt a gomba iránti igény. Győrfi Júlia információi szerint nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában régebben bezárt gombaüzemek indultak újra. Czauner Péter
