Nyugat-Európában azonban dinamikusan fejlődik az üzletág, sőt Franciaországban és Spanyolországban uniós telepítési támogatást is sikerült szerezni hozzá.
Kereslet mindig van a jó minőségű magyar nyári szarvasgombára, amelyet elsősorban exportra visznek, mivel a hazai fogyasztás elenyésző, 2-3 százalékos az átlagosan évi 6-7, jobb években 10-11 tonnát meghaladó gyűjtött mennyiséghez képest - mondta a Napi érdeklődésére Szakács József szarvasgomba-kereskedő, a Vagoemt Kft. tulajdonosa. Cége a világpiaci kereskedelem 65 százalékát lebonyolító olasz Urbani kereskedőház számára értékesíti az itthon felvásárolt szarvasgombát, de a többi magyar kereskedő is olasz cégekkel áll kapcsolatban. Elmondása szerint az árakat a világpiaci kereslet-kínálat, valamint a francia és olasz terméseredmények alakítják, de a válság ezt a piacot is sújtja: amíg 2007-ben egy árverésen még 330 ezer dollárt fizettek egy 1,5 kilogrammos fehér szarvasgombáért, addig tavaly év végén egy 850 grammos példány ugyanebből a fajtából csak 24 ezer euróért talált gazdára. A legértékesebbnek tartott fekete szarvasgomba nagyobb példányaiért persze ennél jóval többet is hajlandók megadni
az ínyencek. Jelenleg inkább a minőség, mint a mennyiség a főbb piacalakító, a hazánkban is honos nyári szarvasgomba kilójáért 25-30 eurót fizetnek a felvásárlók - mondta Szakács József. Tapasztalata szerint idén nem is a mennyiséggel lesz gond, inkább azzal, hogy a tavaszi szárazság sok helyütt ártott a gomba minőségének. Abban bíznak, hogy ősszel, amikor a francia termés kevesebb, emelkedhet az ár.
A VAgoemt egy-két éven belül, a válság után szeretne feldolgozót létesíteni és élelmiszeripari célra minden, a világon elfogadott gyűjtésű szarvasgombatermékkel megjelenni a piacon.
Évente több ezer, többé-kevésbé szakszerű és képzett, engedéllyel rendelkező gyűjtő járja az erdőket és az ismert termőhelyeket. Szakértők szerint nem kifejezetten kifehérített üzletág a szarvasgomba-gyűjtés. Akadnak „gyűjtők”, akik szakszerűtlenül, kapával felforgatva a földet vagy gereblyézve szinte letarolják a termőhelyeket. Ezzel a következő évi termest is tönkre tehetik a könnyű pénzkereset reményében. A helyzet odáig fajult, hogy például az extra jó minőséget adó Jászkisér melletti, a Nefag Zrt erdejében lévő nyári szarvasgomba-lelőhelyet szögesdrót kerítéssel és az őrtornyokban folyamatosan figyelő biztonsági őrökkel kellett védeni.
Javíthat a helyzeten a új erdőtörvény, amely szerint valamennyi föld alatt termő gombát csak a terület tulajdonosának engedélyével lehet gyűjteni, még akkor is, ha saját fogyasztásra keres gombát az erdőjáró – mondta Bratek Zoltán biológus, a Első Magyar Szarvasgombász Egyesület elnöke. Az engedély nélküli gyűjtésért a vadászaton kapottaknak természetkárosítás miatt is felelniük kell. KISSMELINDA
Nálunk egyelőre leginkább csak termesztési kísérletek vannak, üzemi szintű, intenzív termesztési telepítésre annak magas költségigénye és többéves megtérülése miatt kevesebb példa akad - mondta a Napi érdeklődésére Brandt Sára, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke. Ezzel szemben a legnagyobb termesztési hagyományokkal bíró Franciaországban évi ezer, Észak-Katalóniában évi 600-800, Olaszországban pedig 500 hektárnyi új, intenzív termesztésre alkalmas ültetvény létesül a kimerülőben lévő természetes lelőhelyek pótlására és a világszerte növekvő kereslet kielégítésére. Magyarországon az első jelentősebb ültetvényeket a kilencvenes évek végén telepítették, ezek most kezdenek termőre fordulni. Az ELTE kísérleti telepeit is beleértve mintegy 30 hektárra tehető a nyári szarvasgomba-ültetvények területe. A tövenként 3 eurós árral és a hektáronkénti 1000-2000 fa telepítési költségeivel, majd az öntözőberendezések árával, működtetésével, valamint az intenzív gyümölcsültetvényekéihez hasonló talajművelési munkák költségeivel is számolni kell a beruházás tervezésekor - mondta Brandt Sára. A befektetett munka persze idővel megtérül, az ilyen ültetvények hektáronként átlagosan 60 kilogrammos termésátlagra képesek.