2012. június 20. - Hazánkban a II. világháború utáni társadalmi
változások hatására a szarvasgomba-fogyasztás szinte megszűnt, gyűjtése
feledésbe merült. Az 1990-es évek elején aztán újra mind többen járták az erdőket e célból, és nagy meglepetésükre egyes területeken feltűnően nagy mennyiségben leltek a föld alatti kincsre. Idővel ezért már kereskedelmi célból gyűjtötték, gyűjtették.
Harc a rablógazdálkodás ellen
A szarvasgombászatból tisztes megélhetésre lehet szert tenni. Kialakult a felvásárló hálózata, melynek nem ritkán külföldi tagjai is vannak. Megjelentek azonban a kalandorok is, akik rablógazdálkodást folytatva, olcsó munkaerővel taroltatták le erdeink föld alatti gombatelepeit. Egy-egy értékes területen gyakran hektárokat gereblyéztek föl, s nemcsak a kifejlődött nagy termőtesteket, hanem a növésben lévőket (éretlen, uborkaízűeket) is begyűjtötték.
Ezért a gyűjtők időközben létrejött egyesületeinek a jó termőterületek feltárása, illetve védelme is célja a föld alatti gombagyűjtés kultúrájának visszaállítása mellett.
Magyarországon az úgynevezett nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) a legelterjedtebb, mely az Alföld tölgyeseiben, különösen a Jászságban gyűjthető jelentősebb mennyiségben. Legjobb területe a szolnoki székhelyű NEFAG Zrt, kezelésében lévő jászkiséri Tomi erdő. Ott ütköztek leghamarabb a tisztességes gombagyűjtők és a telepfosztogatók érdekei. A felelősségteljes gombászok ugyanis hosszú távon gondolkodnak, csak a kifejlett, érett termőtesteket gyűjtik, hiszen szeretnének évről évre visszatérni a területre, s ezáltal akár évtizedekig biztos megélhetéshez jutni. A telepfosztogatók ténykedése miatt az erdőgazdaságnak is súlyos kárai származtak. Ezért a NEFAG Zrt, a rendelkezésre álló minden törvényes eszközzel igyekezett megakadályozni a lopást és pusztítást, s az erdő őrzéséről is gondoskodott. Hatalmas értékekről van szó, hiszen a nyári szarvasgomba felvásárlási ára napjainkban kilogrammonként 20 és 150 euró között mozog, s egyes gyűjtők állítása szerint évente akár több tonnát is betakaríthatnak.
Szakvizsgához kötik
Ahogyan a cserfakéreg, a méz és a fenyőlomb gyűjtését, az erdei gyümölcsök szedését, a kereskedelmi célú gombászást is be kell jelenteni az erdőterület tulajdonosának, illetve kezelőjének, mivel ő rendelkezik e jog felett. A 2009-ben napvilágot látott új erdőtörvény a föld alatti gombák saját részre gyűjtését is szigorúan szabályozza. Eszerint előzetes engedélyt kell kérni mindennemű föld alatti gombászáshoz. 2013-tól pedig csak a szakvizsgával rendelkezők gyűjthetnek szarvasgombát Magyarországon.
Előfordulhat, hogy egy-egy erdőben a mellékhaszonvétel, így például a szarvasgombagyűjtésből eredő jövedelem jelentősebb, mint a fából származó bevétel. Mára a jászkiséri Tomi erdő sem faanyagtermelő erdő hivatalosan, fő hasznosítása a föld alatti gombatermesztés.
A szarvasgomba kereskedelmi célú gyűjtése és a terület védelme indokolttá tette az erdőtörvénynél részletesebb, mindenki számára elfogadható szabályozás megalkotását, A NEFAG Zrt. ezért megpályáztatta a különös figyelmet érdemlő termőterületeken határozott időre szóló gyűjtés kizárólagos engedélyeit. Az egyéb minőségűekre pedig bárki válthat időszakos engedélyt, ha befizeti a regisztrációs költséget, így lassan az erdőgazdaság befektetései is megtérülnek, hiszen csupán tavaly száznál is többen rótták le a nyilvántartási díjat.
Hajdan disznóval, ma kutyával
A szarvasgomba gyűjtése a jászsági termőterületen csak június 15-től október végéig engedélyezett. A gyűjthető mennyiség azonban évről évre nagyon ingadozhat, mert a talaj minőségére, időjárásra (hőmérséklet, csapadék) egyaránt igen érzékeny a szarvasgomba. Míg régebben disznóval kutatták fel a szarvasgombát, ma jó szimatú kutyákat használnak e célra. A lelkiismeretes gombász különleges szerszámmal kíméletesen dolgozik, csak a kifejlett termőtesteket emeli ki a földből,
A Jászság adottságai különösen kedveznek a szarvasgombának, ezért mesterséges telepítéssel szarvasgombatermő-ültetvényt is létrehozott a NEFAG Zrt. A szarvasgombás tölgyesek csemetéit átültetik, de vásárolnak más területekről származó, gombafonállal beoltott csemetéket is, bízva abban, hogy 10-12 év múlva erőfeszítéseiket siker koronázza. Jó gazda módjára a jövőre is gondolnak, vallják, hogy a föld alatti gombavagyonunkat nemcsak megőrizni, hanem gyarapítani is kell, hangsúlyozta Hajnal Imre, a társaság erdővédelmi és kommunikációs vezetője. Dr. Tóth Zsigmond
