Érdekeik védelmében már tíz éve egységbe tömörültek a bodzatermesztők. Vezetőjük, Csizmadia György mosolygós, nyílt tekintetű fiatalember. Mégis óhatatlanul a farkastörvényekre kell gondolnunk, amikor a bodza termesztés hétköznapjairól, a gyűjtés maffiamódszereiről, a termés gyakori ellopásáról beszél.
Bodzabokor hajdanában bárhol előfordult a kerítés tövétől az árokpartig. A középkori német néphit szerint a bodzában lakik a parasztudvar jó szelleme, amely megóvja a családot a tűztől és más bajoktól. Ha a bodza virágját borba áztatják, annak muskotályszerű ízt kölcsönöz, bogyójából bort, pezsgőt és pálinkát készítenek. A bodzateát hűléses megbetegedések, hurut esetén izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják. A bogyókból készített savanyú lekvár kiváló hashajtó, vizelethajtó. A cserjét, illetve a fát mégsem ezért termesztik.
- A nyolcvanas években programot hirdettek az erdei gyümölcsök termesztésbe vonására, amely a nem szokványos gyümölcsök népszerűsítésén alapult a somtól a fekete berkenyéig - emlékeztet Csizmadia György, a váli központú Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (Botész) elnöke. Mint mondja, 1986-87-ben telepítették az első bodzaültetvényeket Olaszliszkán, Kunfehértón, Bácsalmáson és Csányban, még termelőszövetkezeti kezelésben. A rendszerváltást követően újólag divatba jött a bodzatelepítés, s 1992-ben Válón osztrák tapasztalatok alapján hoztak létre
ültetvényeket. 1996-97-ben alternatív növényként a bodza is bekerült a
mezőgazdasági forrásból támogatható növények közé. 1999-ben tizenkét dunántúli termelő hozta létre a Botészt, gondolván már arra is, hogy mit tegyenek, ha gazdag lesz a termés. Akkor még 30-40, az idén viszont hat ezer tonna termést várnak a szövetkezet által integrált ezerhektáros területről.
A bodzavirágot üdítőital-alapanyagnak használják, a bogyósűrítmény ételszínező a gyümölcsfeldolgozó iparban. Szokás mondani, hogy az almasűrítmény aranyárban mérhető. Na és a bodzáé?
- Most az almasűrítmény ára kiugróan alacsony, egy kiló hetven cent körül van, a bodzasűrítmény középára 4,5 euró - tudom meg a szakembertől, aki képzett gyümölcstermesztési szakmérnök, szüleivel 1998-ban hozta létre saját ültetvényét.
A magyarországi termőterület a hivatalos statisztikák szerint 3500 hektár. A Botész az egyetlen nagy érdekvédelmi szövetkezés, a több száz tag szakmai tanácsokat kaphat a telepítéstől a permetezésig, de elkészíttetheti az adóbevallását is, s számtalan kedvezményre jogosult, például telefonon ingyen hívhatja az ország másik részén élő gazdálkodó társát. Rendre pályáznak is az EU-s támogatásokra, most például minden tag fél áron juthat hozzá számítógéphez. A szervezet vezetői tárgyalnak a gyümölcskoncentrátum-eladásról a felvásárlókkal, nemzetközi üdítőgyártó társaságokkal. A szervezett gazdálkodásnak meg is van az eredménye: míg a bodzatermesztők szövetségében öt tonna a hektárátlag a bogyós termésből, addig az országos átlag csupán három. Magyar sajátosság: sok telepítés ligetes maradt a belvizes, árvizes környezet miatt, s hasonlóképpen fejletlen cserje nő a hegyoldalakon vagy a homokos, száraz területeken is.
- Ma már tudománya van a telepítésnek, az utóbbi tíz évben sok tapasztalatot szereztünk. Bár a bodza szinte mindenhol megtalálható, gazdaságosan csak korlátozott területen termeszthető. Rendkívül tápanyagigényes növény, a magas nitrogén- és szervesanyag-tartalmú területeket, például árokpartokat szereti. Ahhoz, hogy a cserje vagy fa rendszeresen jó termést hozzon, gondos gazdaként ápolni, metszeni, művelni kell - mondja Csizmadia György.
A Botész mint országos szövetkezet egyéb ipari gyümölcs termesztésével is foglalkozik. Olasz, német és lengyel piacra szállítanak bodzából nyert darálék-alapanyagot. Kiegészítő jelleggel már létrehoztak egy léüzemet is, s csomagolási, palackozási technológiájuknak köszönhetően magas gyümölcstartalmú, prémium kategóriás üdítőket állítanak elő. Egy budapesti egyetemi klinika kismamáinak egy hónapig a Botész bodzakészítményeit adták, s magasabb lett a szervezetük vastartalma, mint ha gyógyszereket szedtek volna. Kérdésemre az elnök elmondja: ha egy nagykereskedelmi láncolaton keresztül értékesítenék a termékeiket, azok az árrés miatt csaknem száz százalékkal megdrágulnának.
Mostanában a megszokottnál több szó esett a bodzából élőkről. Amikor ugyanis nemrég egy élsportoló megölésével gyanúsított fiatalember családja azzal érvelt, hogy tisztességes, bodzagyűjtésből élő romákról van szó, a televízióban bemutatott lakókörnyezetet látva egy ország kapta fel a fejét, s kérdezte, hogy a bodzázás jelenti a mesés meggazdagodás útját - említem meg a szakembernek.
- Pejoratív megjegyzéseket kaptunk, egy honlapon a gyanúsított képe mellé kitették a mi termékeink ábráját is, megjegyezve, hogy tisztességes bodzaszedésből származik-e az X5-ös sportautója. Egyesek még azt is kiszámolták, hogy hány hektáron kell gazdálkodni egy ilyen kocsiért. Nos, bodzatermesztésből 350 család él. Korántsem ez a meggazdagodás útja, sőt a gazdasági válság miatt sokan fognak közülünk csődbe menni - szögezi le az elnök.
Megtudom, hogy nem a vadbodzaszedő cigányokkal van a baj, hanem hat-nyolc olyan családdal, amely pénzbehajtó maffiaként él a nyakukon, s kihasználja a saját fajtáját. A vadbodzagyűjtés a cigányság számára megélhetési forma. Igaz, maffiaszerű felépítése van ennek a kereskedelemnek, a tetején a sajtóból is ismert, gyilkossággal összefüggésbe hozható személyekkel. Néhány ember kezében fut össze a magyarországi - nem éppen legális - felvásárlás.
Természetesen a bodzatermesztők is kapcsolatba kerülnek az elsősorban roma társaikat kihasználó felvásárlókkal. Ha nem is a szervezet élén állókkal, inkább a munkaközvetítőkkel. A bodzaszüret rövid időszakra korlátozódik, egy tízhektáros területről huszonöt ember tudja betakarítani a termést néhány nap alatt. Mivel ők naponta csak egy fél kamiont tudnak megtölteni, ekkora területen napi ötven napszámos foglalkoztatása tekinthető ideálisnak - számolja a fiatal mérnök. A roma munkaközvetítő sokszor úgy viszi őket a kertészetbe dolgozni, hogy még az ígért szállást sem biztosítja nekik, ilyenkor a földön kell éjszakázniuk. Nehéz helyzetükben előleget kérnek a munkaközvetítőjüktől, s hamar adósságcsapdába kerülnek. Kialakul a modern rabszolgaság.
Egy munkaközvetítő bármikor megteheti, hogy azt mondja: holnap nem jön a brigád szedni, ha nem nekünk adod el a termést, vagy éjszaka lelopjuk a gyümölcsöt! Számtalan feljelentés érkezik ilyen ügyekben a rendőrségre. Sok tagunk ma már éjjel-nappal őrizteti a fáit, hogy ne lopják el a termést. Itt Válón például megfogtak egy bűnbandát, három autóban tizenkét embert. Kiszállt velük szemben a termelő és a fia, de a „bodzaszedők" így kezdték: bármit mond, mi tizenketten állítjuk majd, hogy
fegyvert fogott ránk - ismertet egy esetet.
Talán felesleges is feltenni a kérdést: és a rendőrség?
A rendőrség nagyon jól tudja, hogy mi történik ebben az országban, de nincsenek meg a jogi eszközei. A bodzatermesztő legnagyobb költsége a váltott műszakban való őrzés. A saját ültetvényemet telefonnal felszerelt kutyás őrök járják nyolcórás műszakokban. Akinek nehezen védhető helyen van vagy túl kicsi az ültetvénye, ezt nem teheti meg, számíthat arra, hogy semmivé válik a termése. Minden évben van hat-hét feljelentés lopás miatt - szögezi le az érdekvédelmi szövetség vezetője.
A bodzások szövetkezetéhez éppen termesztők érkeznek munkára használt autókkal. Egy se fényképeztetné magát az autója mellett. VARGA ATTILA
„Bodza"
Kifejezett vagy burkolt fenyegetés hatására (jellemzően vendéglátóhelyek által) fizetett pénzösszeg, amelynek rendeltetése károkozás elleni védelem. A szó a veszprémi késelés egyik gyanúsítottjának állítólagos gazdasági tevékenységeiből (bodzagyűjtés, illetve védelmi pénzek beszedése) ered. A társadalmi indulatokat jellemzi, hogy a jelentésmódosulás igen rövid időn belül megtörtént (http: //szleng.blog.hu).