Nyugat-magyarországi Egyetem
Erdőmérnöki Kar
MEGHÍVÓ
Kari Tudományos Konferenciára
2009. október 12.
Sopron
Nyugat-magyarországi Egyetem
Erdőmérnöki Kar
Kari Tudományos Konferencia
Helyszín:
Az Erdőmérnöki Kar Erzsébet-kerti oktatási épülete
(„P” épület; Sopron, Cházár András tér 1.)
Időpont: 2009. 10. 12.
Program:
9:00 PROF. DR. NÁHLIK ANDRÁS dékán megnyitója
9:10 – 11:30 Plenáris ülés
11:30 – 13:00 Ebédszünet
13:00 – 16:30 Szekcióülések közben
15:00-15:30 szünet
ülésekkel párhuzamosan:
09:00 – 17:00 Poszter szekció
További információk: NYME Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatal
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Helyszín: 10. terem
PLENÁRIS ÜLÉS
Elnök: LAKATOS FERENC mb. intézetigazgató, egyetemi tanár
1. HÉJJ BOTOND ÉS MAROSI GYÖRGY: Az állami erdővagyon értékváltozása az elmúlt
évtizedben
2. PÉTERFALVI JÓZSEF, KOSZTKA MIKLÓS, MARKÓ GERGELY ÉS PRIMUSZ PÉTER:
Korszerűméréstechnika az erdészeti utak állapotfelvételénél
3. KONKOLY-GYURÓ ÉVA: A tájtudomány kibontakozásának ösvényei
4. SZARKA LÁSZLÓ: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve hazai tanulságai
5. DINKA MÁRIA ÉS BERCZIK ÁRPÁD: Az MTA Magyar Dunakutató Állomás fertői hidrobiológiai
kutatásainak áttekintése 1972-től
6. NÁHLIK ANDRÁS: Nagyvadgazdálkodás erdőterületen és erdőgazdálkodás nagyvad
élőhelyeken
Helyszín: 3. terem
ERDÉSZETI MŰSZAKI SZEKCIÓ
Elnök: HORVÁTH BÉLA intézetigazgató, egyetemi tanár
Előadások:
1. BROLLY G. ÉS KIRÁLY G : Lézeres letapogatás feldolgozása erdei környezetben
2. CZUPY I.: Váltakozó áramú mobilhidraulika alkalmazhatósága erdészeti gépeken
3. FACSKÓ F.: 30 éve érkezett az első számítógép az Erdőmérnöki Karra
4. GÓLYA J.: Lovas közelítés. Már csak múlt?
5. HORVÁTH A. L. : Magasan gépesített fakitermelési munkarendszerek jelene és jövője
Magyarországon
6. HORVÁTH B: Injektálógép-fejlesztés a cserebogár-pajor elleni védekezéshez
7. HORVÁTH ZS., MAROSVÖLGYI B. ÉS PINTÉR CS.: Új szaporítóanyag-ellátási lehetőségek
vizsgálata Miscanthus és Arundo energianövényeknél
8. KALICZ P. ÉS GRIBOVSZKI Z: Vízgyűjtőszintű hidraulikai paraméterek és párolgás
számítása tározó modellek felhasználásával
9. KOPPÁN A, KALICZ P., GRIBOVSZKI Z. ÉS VIG P.: A kisvízgyűjtők öko-hidrológiai jellemzőiben tapasztalható, transzspiráció keltette, napi ingadozás összevetése a fatörzsön
mérhető elektromos potenciál különbség változásaival
Poszterek:
1. KELEMEN G. : Műszeres favizsgálatok-tapasztalatok
2. MAJOR T.: Talaj-gép kapcsolat modellezése
3. VÁGVÖLGYI A. ÉS HORVÁTH ZS.: Biogáz termelés melléktermékeként keletkezett
biotrágya hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata csíranövény-teszt alapján
4. SZAKÁLOSNÉ MÁTYÁS K.: A faanyagmozgatás áruszállítási rendszereinek vizsgálata
Helyszín: 11. terem
ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ
Elnök: VARGA SZABOLCS intézetigazgató, egyetemi tanár
Előadások:
1. BIDLÓ A., HEIL B., JUHÁSZ P., KOLOZS L., KOVÁCS G. ÉS VARGA B.: Hazai erdőterületek
talajállapotának összehasonlító vizsgálata a BIOSOIL program keretében
2. CSEKE K., BORDÁCS S. ÉS BOROVICS A.: Egy elegyes tölgy állomány taxonómiai és
genetikai szerkezetének megjelenítése
3. FRANK N.: Az európai tiszafa (Taxus baccata) CP-RFLP és mikroszatellit analízise
4. HEIL B., KOVÁCS G. ÉS BIDLÓ A.: Baktalórántházi erdőtömb termőhelyi viszonyai
5. JUHÁSZ I., CSIHA I., MAROSI GY. ÉS RÉDEI K.: Az ültetvényes fatermesztés helye az erdőgazdálkodásban
6. KONDORNÉ SZ. M. : Vizsgálati eredmények hazai vörös tölgy állományokban
7. KOVÁCS G., KÁROLYI A., HEIL B. ÉS BIDLÓ A.: Energia-ültetvényekben alkalmazható
nemesnyár és akác fajták elemmérlegének vizsgálata a mohai csemetekertben
Poszterek:
1. FRANK N., FUSSI B. ÉS HEINZE B.: A wayfaring hybrid: morphometry and phylogeography
of P. x canescens (Aiton) in the Danube catchment area in Central
Europe
2. CSERHÁTI M., SZOBOSZLAY S., KRIFATON CS., KUKOLYA J. ÉS BALÁZS K.: Biological
degradation of mycotoxins by soil bacteria
3. JUHÁSZ P., BIDLÓ A., HEIL B. ÉS KOVÁCS G.: Erdősítendő gyepterületek talajának
szénmegkötési potenciálja a Cserhátban
4. MÉSZÁROS B. ÉS LAKATOS F.: A hazai Melolontha fajok genetikai összehasonlítása
5. VARGA SZ., MOLNÁR M. ÉS NOVÁK R.: Gyomkorlátozási kísérletek tölgyerdősítésekben
szelektív egyszikű irtókkal a siskanád ellen
Helyszín: 2. terem
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZEKCIÓ
Elnök: MÁTYÁS CSABA akadémikus, egyetemi tanár
Előadások:
1. BENEDEK P. ÉS TANÁCS L.: A poszméh népességek (Bombus spp.) átalakulása a magyar
faunában: okok és következmények (Hamenoptera, Apoidea)
2. BÉRES CS. ÉS NÉMETH L.: Fafajok összehasonlítása vízforgalmi szempontból
3. BÓR J., SÁTORI G. ÉS BARTA V.: Felső légköri elektro-optikai jelenségekkel kapcsolatos
megfigyelések Sopronból
4. DRÜSZLER Á., VIG P. ÉS CSIRMAZ K.: A XX. századi földhasználat-változás és becsült
éghajlati hatásai Magyarországon
5. GÁLOS B., MÁTYÁS CS. ÉS JACOB D.: Az erdő szerepe a klímarendszerben a 21. században–
hatásviselő vagy hatótényező?
6. VIG P.: A sugárzás szerepe erdeink klimatikus viszonyainak meghatározásában
7. BODÁNÉ K. R.: Gyakorlati módszerek és lehetőségek a Környezetmérnök BSc képzés
Vízminőségvédelem tárgy oktatásában
8. POLGÁR A.: Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási rendszerekben
9. TIRÁSZI Á.: Tájjal összefüggő dokumentumok elemzése – hatások a tájváltozásra
Poszterek:
1. NÉMETHNÉ K.J.: Biologically qualified environment, ecologically evaluated conditions
2. NOVÁK B.: A Dél -alföldi felszín alatti vizek minőségi állapotának értékelése
3. CSÁFORDI P., KALICZ P. ÉS KUCSARA M.: Hordaléklerakódás vizsgálata erdei tavakban
4. KATONÁNÉ G.K.: Kistérségek agrár alkalmassági vizsgálatának módszerei
5. TIRÁSZI Á. ÉS KONKOLY-GYURÓ É.: Mentális (gondolati) térképek a Fertő-Hanságról
Helyszín: 1. terem
TERMÉSZETVÉDELMI SZEKCIÓ
Elnök: BARTHA DÉNES intézetigazgató, egyetemi tanár
Előadások:
1. BARKI M.: A hőmérséklet hatása a széncinege (Parus major) fiókák fejlődésére
2. CSISZÁR Á.: Magyarországon előforduló, fás szárú özönfajok allelopatikus hatásának
vizsgálata
3. HIRKA A., CSÓKA GY. ÉS SZABÓKY CS.: Mit gondolnak az erdei rovarok a klímaváltozásról?
4. KERÉNYI-NAGY V.: Védelemre javasolt galagonyáink és rózsáink
5. KIRÁLY B.G.: A CES gyűrűzési program 5 éves tapasztalatai egy nyugat-dunántúli
mintavételezési ponton
6. KORDA M.: A Tétényi-fennsík természetvédelmi célú botanikai felmérése
7. TRASER GY., WINKLER D. ÉS KECSKEMÉTI G.: A vegetáció és a talaj hatása az ugróvillás
sűrűségre a Szárhalmi erdőben
8. OTTLECZ B.: Előzetes eredmények a molnárgörény (Mustela eversmanni) mozgáskörzetéről
9. WINKLER D., KOVÁCS GY., DREMMEL L., KALMÁR S., SPORCSICS D., PANDUR L. ÉS
FARAGÓ S.: Vetési varjú fészkelésbiológiai vizsgálata
10. ZAGYVAI G.: A spontán erdősödés és cserjésedés meghatározó tényezői a Cserhátban
Poszterek:
1. BŐHM A.: Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek minőségének értékelése a természetesség
alapján
2. DINKA M., ÁGOSTON SZ. E., KISS A., SCHÖLL K. ÉS BERCZIK Á.: A biodiverzitás különleges
esete: a Fertő vízterének mozaikossága
3. DINKA M., ÁGOSTON SZ. E. ÉS SZEGLET P.: A fertői nádasok termőhelyi viszonyai
(anyagforgalom – dekompozíció – hasznosítás)
4. DITTRICH G. ÉS FARAGÓ S.: A fácán (Phasianus colchicus) populációjának és környezetének
vizsgálata a LAJTA Projectben, 1998-2008
5. DREMMEL L, CSETE S. ÉS HORVÁTH GY.: Kisemlősök mikrohabitat indikációja egy
degradált vizes élőhelyen
6. FARAGÓ S. ÉS KALMÁR S.: A LIFE Túzokvédelmi program 2007-2008 évének eredményei
7. HORVÁTH GY., SZűCS L., HERCZEG R. ÉS DREMMEL L.: Populációméret becslési eljárások
alkalmazása kisemlősök demográfiai változásának monitorozásában
8. KOVÁCS GY.: Vizes élőhelyek (halastavak, berkek) funkcionális szerepe a Balaton déli
partján
9. SPAKOVSZKY P.: Újabb eredmények a túzokok (Otis tarda L.) területhasználatáról a
Mosoni-síkon – Elegendő-e a NATURA 2000 terület a faj védelmére?
10. SZŰCS P.: A Dicranum tauricum Sapjegin újabb hazai előfordulásai
11. WINKLER D. ÉS KOVÁCS GY.: Kétéltűek monitorozása a Lajta-project és Mosonproject
területén
Helyszín: 10. terem
VADBIOLÓGIAI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZEKCIÓ
Elnök: NÁHLIK ANDRÁS egyetemi tanár
Előadások:
1. BALLÓK ZS.: Az erdei kerítések „hatása” a gímszarvas mozgására
2. BÍRÓ ZS., VAD A. ÉS VERES K.: A mezei nyúl mezőgazdasági kultúra használatának
időbeli és térbeli variabilitása
3. CSÁNYI S., LEHOCZKI R., BLEIER N., SONKOLY K.: Az őz élőhely-használata mezőgazdasági
környezetben
4. FARAGÓ S. ÉS LÁSZLÓ R.: Az erdei szalonka (Scolopax rusticola) tavaszi vadászata –
Érvek és ellenérvek
5. HELTAI M., SZABÓ L. ÉS LANSZKI J.: Az aranysakál helye és szerepe a hazai vadgazdálkodásban
6. KATONA K., SZEMETHY L., HAJDÚ M. ÉS KHOYI A: Növényevő nagyvadak károkozásának
enyhítése természetszerű élőhely-kezeléssel
7. KIRÁLY G. ÉS NÁHLIK A.: Gímszarvasok mozgásaktivitásának és mozgáskörzetének
meghatározása különböző mintavételezésű, GPS-nyakörv által meghatározott pozíciók
alapján
8. KOCSIS M. ÉS FARAGÓ S.: Az őz (Capreolus capreolus) területhasználata agrár élőhelyen
– a LAJTA project telemetrálási eredményeinek összesítése
9. SÁNDOR GY., TARI T., HEFFENTRÄGER G. ÉS NÁHLIK A.: Dámszarvas tehenek és bikák
napi aktivitásmintázatának összehasonlítása
10. TARI T., SÁNDOR GY. ÉS NÁHLIK A.: A gímszarvas élőhely-preferenciája egy síkvidéki
területen
Poszterek:
1. BLEIER N., SZEMETHY L. ÉS CSÁNYI L.: A mezőgazdasági vadkár a statisztikák alapján
2. BODÓ K ÉS MAROSÁN M.: Az élőhely-minőség hatásának vizsgálata egyes magyarországi
gímszarvas (Cervus elaphus) populációk agancsfejlesztő képességére
3. BODÓ K: Az élőhely minőségének hatása a gímszarvas (Cervus elaphus) testtömegére
4. DREMMEL L. ÉS NÁHLIK A.: A muflon élőhely-terhelése kizárásos kísérletek eredményei
alapján
5. FARAGÓ S. ÉS DITTRICH G.: A fogoly (Perdix perdix) halandóságát befolyásoló környezeti
tényezők a Lajta-Projectben
6. FARAGÓ S. ÉS GOSZTONYI L. : Kárókatona kontra halállomány – „Konfliktusfaj” a magyar
madárfaunában
7. FARAGÓ S. ÉS HANGYA K.: Befolyásolja-e a vízállás a Duna vízimadár állományának
faj- és egyedszámát?
8. FARAGÓ S. ÉS LÁSZLÓ R.: Közúti balesetek okozta károk a vadgazdálkodásban Az
1997-2007 közötti vadgazdálkodási ciklusban
9. FARAGÓ S. ÉS WINKLER D.: Abiotikus faktorok hatása vízivadfajok állományalakulására
Magyarországon
10. JÁNOSKA F. ÉS VARJÚ J.: Automata digitális fényképezőgép felhasználásának lehetőségei a nagyvad-kutatásban (esettanulmány)
11. JÁNOSKA F., TARCZY T., ERŐS CS. ÉS VARJÚ J.: Különböző vaddisznó-populációk szaporodóképességének vizsgálata (előzetes adatok)
12. JÁNOSKA F.: Egy erdősávrendszer gyakori fészkelő madárfajainak 20 éves állománydinamikája
13. KATONA K., SZEMETHY L., TERHES A., NOVÁK G. ÉS GÁL A.: Kiegészítő takarmányok
és vadföldi növények szerepe a gímszarvas táplálék összetételében
14. LÁSZLÓ R. ÉS FARAGÓ S.: Közúti balesetek okozta vaddisznó elhullások a közúthálózat
fejlettségének függvényében
15. LEHOCZKI R., CSÁNYI S ÉS SONKOLY K.: Az őzagancs minőségét befolyásoló egyes
környezeti tényezők hatásának vizsgálata
16. NÁHLIK A., SÁNDOR GY. ÉS TARI T.: A vaddisznó helyzete és állományalakulása Magyarországon
17. PELLINGER A., FERENCZI M, WINKLER D. ÉS FARAGÓ S.: Madárinfluenza (H5N1) monitorozása vadon élő vízimadár állományokban Nyugat-Magyarországon
18. SALLAY G., SZEMETHY L. ÉS CSÁNYI S.: Élőhelyszerkezeti-elemek hatása a mezei őz
területhasználatára
19. SÁNDOR GY., NAGY K., TARI T., BÁTKAY D., LÁSZLÓ R. ÉS NÁHLIK A.: A vaddisznó
korbecslési eljárásainak összehasonlító elemzése
20. SÁNDOR GY., TARI T., HEFFENTRÄGER G. ÉS NÁHLIK A.: Dámszarvas élő
helypreferencia vizsgálatok síkvidéken
21. SZEMETHY L., BÍRÓ ZS., KATONA K., BLEIER N. ÉS LEHOCZKI R.: Vaddisznós kertek
természetvédelmi vonatkozásai
22. SZEMETHY L., KATONA K., BIRÓ ZS., TERHES A. ÉS BLEIER N.: A vadetetés és vadföldművelés hazai gyakorlatának elemzése és hasznosulásának terepi vizsgálatai
23. TARI T., SÁNDOR GY., HERR SZ. ÉS NÁHLIK A.: Adatok az őz és a vaddisznó etetőhely használatához
24. ÚJVÁRY D., SZEMETHY L. ÉS HORVÁTH ZS.: Területcsökkentés hatása zárt térben tartott
vaddisznók viselkedésére
25. VARJÚ J.: Az eurázsiai hód vizsgálata a Szigetközben