Meghívó
Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány települések önkormányzata, valamint a
Cserháti Falvak Szövetsége a Vidékért Közhasznú Egyesület
meghívja Önt a
Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány
címátadó ünnepségére, melynek időpontja:
2009. október 22. 1000 óra,
helye: Hollókő, Dr. Román András Látogatóház
A natúrpark címet
Szabó Imre
környezetvédelmi- és vízügyi miniszter ünnepélyes keretek között adományozza a
Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány tagjainak.
Információ:
Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány
3176 Hollókő
Kossuth út. 46.
Tel: 32/379-273
e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt!
Program
930
Vendégek érkezése
1000
Ünnepi megnyitó
Himnusz
Szabó Csaba – Hollókő polgármestere
Becsó Zsolt – Nógrádmegye közgyűlés elnöke
Dr. Nagy Andor – országgyűlési képviselő
Pekár István elnök – Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány
1030
Szabó Imre Miniszter Úr beszéde
A Miniszter Úr átadja a települések polgármestereinek a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány okleveleit
1100
Kulturális műsor
1115
Harmos Krisztián fotókiállításának megnyitója a Pajtakert Galériában
Az ünnepségünk résztvevőinek megvendégelése a Pajtakertben
Kemencében sült lángos, bor, kávé, üdítő,tea,méz
1200
Kirándulás a várba
Nógrád megye egyik kedves tájegysége, a Belső Cserhát jelentős eseményre készül. Ahogyan a mellékelt meghívóból és programból kiderül, október 22-én, Hollókőn kerül sor a Cserhát Natúrpark címátadó ünnepségére. Az oklevelet Szabó Imre környezetvédelmi miniszter adja át.
Mit jelent a natúrpark kifejezés, és milyen előnyökkel járhat a Belső-Cserhát települései számára a Cserhát Natúrpark létrejötte?
A natúrpark a nemzeti park, a tájvédelmi körzet és a természetvédelmi terület mellett a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája. Önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által alapított közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület. A védettségi kategóriák között a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között foglal helyet.
A natúrparkok 1997 óta jelentek meg Magyarországon az európai hasonló szervezetek mintájára. Mindig alulról induló kezdeményezésen alapul, célja a védettséget élvező térség kíméletes, fenntartható fejlesztése. Jelenleg 9 natúrpark van Magyarországon, amelyek az ország területének kb. 5%-át fedik le.
A Cserhát Natúrpark 22 község területét foglalja magába. A programhoz csatlakozó községek: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány.
A natúrpark mozgalom már régen kialakult Nyugat-Európában, nálunk azonban csak 12 éves múltra tekint vissza. Feladataiban is más, mint a nemzeti park, amelynek fő célja a természetvédelem, a kutatás, és harmadrészben a látogatók, túrázók kikapcsolódása. A natúrpark esetében nagyobb hangsúlyt kap a turizmus és a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, tájképi környezetének megőrzése.
A natúrpark címet a környezetvédelmi miniszter adományozza: Külön juttatással nem jár, de a cím birtokában nagyobb eséllyel indulhatnak a natúrpark területén élők a területfejlesztési, gazdálkodási, kulturális pályázatokon. A natúrpark révén elődeink mulasztásai erénnyé válhatnak, hiszen a térség gazdasági elmaradottsága egyúttal természeti érintetlenséget, a palóc gyökerek egy részének megmaradását is jelenti, ami a turizmus szempontjából nagy érték.
A gyakorlatban kézzel fogható hasznot az hozhat, ha megtaláljuk azokat a szolgáltatási formákat is, amelyeken keresztül a lakosság, vagy legalábbis annak vállalkozó szellemű része megélhetéshez, jövedelem-kiegészítéshez juthat. A natúrpark összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között. A gazdaság előnyök a térség lakói számára a szelíd falusi turizmusban, a pihenésben, üdülésben jelentkeznek.
A feladatokat sorra véve tehát meg kell őrizni, sőt vissza kell hozni a palóc kultúra még fellelhető, rekonstruálható elemeit, meg kell teremteni a vendéglátás lehetőségét. Kímélni, védeni, fejleszteni kell a természeti javakat, a táj egészét.
A Cserhát Natúrpark földrajzi elhelyezkedése, természeti értékei:
A Cserhát Natúrpark a Cserhát keleti és északi középhegységi illetve dombvidéki jellegű részeit foglalja magába. A természeti viszonyok és az emberi tevékenység olyan egyedi kultúrtájat alakítottak itt ki, ahol a természeti értékek tárháza maradt fenn napjainkig. Az andezitből, mészkőből, homokkőből felépülő, mozgalmas felszínű, a hegységi magassághatárt csak néhol elérő vidéken a Kárpát-medence számos sajátságával találkozhatunk. A természeteshez közeli erdők és az évszázadok óta művelt szántók, legelők, rétek egyaránt értékes növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont.
Főként déli és keleti kapcsolatok jellemzik az élővilágot. A száraz tölgyesekben és a helyükön létrehozott gyepekben a mediterrán flóra és fauna képviselői keverednek a kelet-európai sztyeppék fajaival. A bennszülött, szerény megjelenésű magyar perjétől a pompázatos boldogasszony papucsáig, ritka poloskáktól és sáskáktól a parlagi sasig izgalmasan változatos élet veszi körül a natúrpark falvait. Bővizű források, természetesen kanyargó patakok, évszázados kocsányos tölgyek és elfeledett ízeket kínáló, régi gyümölcsfajták vonzó emberi környezetet nyújtanak. Ezek megbecsülését, megőrzését, fenntartó hasznosítását mozdítja elő a natúrpark megalakulása.
A Cserhát Natúrpark kultúrtörténeti értékei:
Az új természeti régió nem csak biológiai értékekkel bír, hanem országosan is párját ritkítóan gazdag néprajzi különlegességekkel rendelkezik. Itt található a népi építészetéről híres Hollókő és Terény, de a többi falu is még sok szép palócházzal büszkélkedhet, ha azok nem is alkotnak már utcát. A legszebb magyar népviseletek közé tartozik a bujáki, a rimóci, a hollókői. Az idősebb korosztály még ma is népviseletben jár Varsányban, Nógrádsipeken, Herencsényben, de a fiatalok is örömmel öltik fel nagyszüleik ruházatát ünnepeiken. Jellegzetes a vidék tájkonyhája. A natúrpark falvaiban várak, árpádkori templomok, gyönyörű kastélyok, kúriák csalogatják az érdeklődőket.
Akik sokat dolgoztak a Cserhát Natúrparkért:
A natúrpark létrehozásának gondolata dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő fejében született meg. A keretek, a koncepció tervbe öntésében, a szakmai munka felügyeletében, a natúrparkért való lobbizásban dr. Tardy János c. egy. tanár szerzett elévülhetetlen érdemeket. A natúrpark logóját Ferenczy Kristóf tervezte. A pályázati anyag természeti részét Harmos Krisztián dolgozta ki, a településekről szóló –önkormányzatok által megírt fejezeteket Végváriné Pongrácz Ágnes gondozta és szerkesztette. A munka költségeit a Cserfa Egyesület vállalta magára. A honlap Ispán Dániel és Varga Pál munkája.