Meghívó
2010. szeptember 23-24-én, (csütörtökön-pénteken) rendezi a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és egyben az Országos Erdészeti Egyesület Budapesti HM csoportja a már több, mint 20 éve, évenként más-más helyszínen zajló
Erdésznők Országos Találkozóját
melyre szeretettel várjuk ebben az évben is a hölgyeket.
Ezúttal a rendezvény a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Bujáki Erdészeti Igazgatóságánál kerül megrendezésre, valamint a világörökség részeként híressé vált palóc ófaluban, Hollókőn.2010. szeptember 23-24-én, (csütörtökön-pénteken) rendezi a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és egyben az Országos Erdészeti Egyesület Budapesti HM csoportja a már több, mint 20 éve, évenként más-más helyszínen zajló
Erdésznők Országos Találkozóját
melyre szeretettel várjuk ebben az évben is a hölgyeket.
A rendezvény programját e levél melléklete tartalmazza. A jelentkezéseket a mellékletben található jelentkezési lapon várjuk.
Jelentkezési határidő: 2010. augusztus 27.
A rendezvénnyel kapcsolatban az alábbi címen kapható további információ:
Dénes Margit, OEE helyi csoport titkár Tel: 30/6843083, E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Várjuk szeretettel Bujákon és Hollókőn!
Budapest, 2010. augusztus 6.
Erdész üdvözlettel,
Horváth Dénes Keresztes György
vezérigazgató OEE helyi csoport elnök
Program
2010. szeptember 23. csütörtök
10.00 Érkezés Hollókőre
Regisztráció, szállás elfoglalása
12.30 Utazás Bujákra (különbusszal)
13.00 Ebéd
14.00 Megnyitó
Köszöntők
15.00 A. program - Sasbérci kilátó meglátogatása, Erdészeti-tanösvény, Folyamatos erdőborítás a Bujáki Erdészeti Igazgatóság területén - Buszos program, kevés gyaloglással
B. program - Erdészeti-tanösvény, Bujáki vár, Kálvária meglátogatása - Bakancsos túra - 3 km
17.30 Glatz Oszkár Kiállítás meglátogatása Bujákon
19.00 Vacsora, baráti találkozó Hollókőn
2010. szeptember 24. péntek
8.00 Reggeli
9.00 Hollókő Mívesház „Fonó” életképek
A híres sokszoknyás palóc viselet
Az Ófalu meglátogatása idegenvezetővel
Babamúzeum/Falumúzeum
Vár
13.00 Ebéd, hazautazás
Utazási információk:
Autóval: Budapest felől az M3-as autópályán Hatvanig, onnan a 21-es úton észak felé haladva már ki van táblázva Hollókő. Balra kell letérni, Alsótold, Felsőtold, majd még egyszeri balra után érkezés a célhoz.
Vonattal: Csak busszal kombinálva lehetséges és nagyon hosszú, nem javaslom senkinek.
Busszal: Budapest felől szécsényi, pásztói, vagy aszódi átszállással lehet megközelíteni Hollókőt.
A. program
A program keretében busszal megyünk fel a Sasbérci kilátóhoz, ahol a valamikori erdészlak - torony történetéről hallhatunk, majd körbejárva a toronyban - remélhetőleg jó időben a környékbeli várakat (Szanda, Buják) és hegyeket (Cserhát, Mátra) is megszemlélhetjük. Eztán rövid sétával belepillanthatunk a Bujáki Erdészet kezdeti lépéseibe, melyek a folyamatos erdőborítást célozzák és útbaejtjük néhány állomását az Erdészeti Tanösvénynek is, amely a helyi kultúrtörténeti és természeti értékeken túl szintén e témát mutatja be. A program végén a Selyemréten találkozunk a másik program résztvevőivel.
A Sasbérci torony
A Sasbércen álló kilátó, mely eredetileg erdészlak volt, felső szintjén a területet látogató vadászok pihenhettek.
A bujáki birtok gróf Károlyi Erzsébet hozományaként került a Pappenheim-család birtokába. A tornyot Pappenheim Szigfrid gróf építtette felesége kérésére bajor minta alapján az 1910-es évek végén. A tervező Franz Zell, müncheni építész volt, a kivitelezést Gajdóczi Lajos, gyöngyösi építési vállalkozó végezte.
A torony eredetileg kettős célt szolgált. A földszinten a gróf erdésze lakott a családjával, az emeleti helyiségeket a tulajdonos használta vadászatai során vendégeivel vadászpihenőként, amíg (az 1930-as években) meg nem épült a keselyréti vadászház.
Az erdőterületet a család az 1930-as évek végén eladta, majd az államosítás következett a háború után. Az új tulajdonosok nem törődtek a toronnyal, a fölszinten lakó erdészcsalád 1950. körül költözött el. Ezután a torony teljesen gazdátlanná vált, majd szép lassan tönkrement.
A romossá vált épület helyreállítása 2001-ben, FAO támogatással és a HM Budapesti Erdőgazdaság Rt. kezdeményezésére és irányításával kezdődött meg. 2002-től újra kilátóként használható. Felső szintjéről szép időben egészen a Dunakanyarig el lehet látni.
B. program
Bakancsos túra keretében a HM Üdülőből indulva felsétálunk a bujáki vár romjaihoz, megismerkedünk a történetével és az ottani kilátással. Innen az Erdészeti tanösvényen haladva betekintést nyerünk a Bujáki Erdészet első lépéseibe a folyamatos erdőborítás felé vezető úton, majd felkapaszkodunk a falu fölé magasodó Kálvária-hegyre, ahol a 18. század végéről ismert klasszicista stílusú Kálváriát látogatjuk meg. Innen az Erdészethez vezet az utunk, ahonnan busz visz a következő helyszínre.
Buják vára
A Buják-patak völgye fölé magasodó 314 m magas kiemelkedésen fekszik Buják vára. Legidősebb része, az öregtorony a tatárjárás után épülhetett. Első okleveles említése 1303-ból való. A vár sorozatos királyi adományok útján a Báthory család tulajdonába került és egészen a vár török kézre kerüléséig birtokolta. Mint minden várat, Bujákot is számtalan legenda övezi. Voltak, akik tudni vélték, hogy Bujákot alagút köti össze a szomszédos várakkal: Ecseggel, Szandával. A vár legmagasabb pontján található 3 m átmérőjű aknaszerű mélyedésről többen azt állították, hogy egy feneketlen kút nyílása, melynek a falu határában lévő forrással van összeköttetése.
A Kálvária
A Kálvária-hegy legmagasabb pontján találjuk a klasszicista stílusú Kálváriát.
A három kőkeresztet magas fal veszi körbe és meredek lépcsősor vezet fel a kovácsoltvas bejárati kapuig. A kálvária sok változáson ment keresztül az idők folyamán.
Az építmény már a 18. század elején állt, első említése 1790-ből való. A feljegyzés szerint ekkor három fából faragott kereszt volt a dombon. A helyet főleg nagyböjt idején látogatták a falusiak. A Kálvária-dombon található késő barokk Szent Anna kápolna valószínűleg 1801-ben épült. Országos jelentőségű műemlékként tartják számon.
Az épülethez egyszerű, fehérre meszelt remetelak tartozik. Oromzata vörös téglából van kirakva, megfigyelhető rajta egy kereszt, valamint a kereszt alatt egy sor mintás tégla, melyek a bujáki téglák maradékából származnak.
Erdésznők Országos Találkozója
2010. szeptember 23-24. Buják-Hollókő
Kapcsolat: HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 1033 Budapest Hévízi út 4/a.
Tel: 06/1-387-8859, Fax.: 06/1-387-8862
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.