Tisztelettel meghívjuk a Magaslesek című kiállítás megnyitójára
2011. május 26-án, 19.00 órára. Résztvevő művészek: Walter Ebenhofer, Paul Horn, Sarah Iremonger,
Bertram Kober, Pettendi Szabó Péter
A kiállítás megtekinthető:
2011. május 26 - július 30.
Knoll Galéria Budapest
1061 Budapest
Liszt Ferenc tér 10. I. em.17.
Kedd – Péntek 14.00 - 18.30
Szombat 11.00 - 14.00
Egy általánosan elterjedt, de különböző funkciókra alkalmas építmény-forma - a magasles (vadászles/őrtorony/szószék) - kapcsán a kiállítás több, egymást érintő kérdésre fókuszál. A hagyományos tevékenységként népszerű vadászat sikerét elősegítő építmények civilizáció és természet harmóniájának szimbólumai, ugyanakkor a kialakításuknak és elhelyezésüknek köszönhetően alig észrevehető szerkezetek olykor mégis a természeti környezetbe markánsan beavatkozó emberi jelenlét bizonyítékai, így közvetve a környezetvédelem problémájára is utalnak. A különböző alapanyagokból és – néha bizarr - berendezési tárgyakból kialakított
tartózkodóhelyek az egyéni leleményességről és kreativitásról
is tanúskodnak, sőt a társadalomtól való elvonulás lehetségességével vagy lehetetlenségével is szembesítenek. Ám használatuk alternatíváira utalnak az olyan elnevezések is, mint a „gyóntatószék“, a „pornó-katedra“ vagy a „whiskey-ülés“. Ugyanakkor a magasles építészeti formaként a szószékekét is megidézve vallási dimenzióra is utal, őrtorony funkcióját betöltve pedig hatalom és egyén közvetlen konfliktusát is megjelenítheti.
A társadalmi rendszert mint hatalmi szisztémát ironikus formában
idézi fel Sarah Iremonger ír művész „Magasles Párt“ című installációja is, amelynek része egy speciálisan erre a kiállításra készülő, egész falfelületet beborító falfestmény. Munkája olyan fiktív politikai pártra utal, amelynek tagjai csak magaslesek lehetnek. A magaslesek jelentését és
funkcióját tekintve abszurd elméletekre utaló mű egy további, politikai aspektust is megidéz azáltal, hogy az építmények „portré“-it a valós választási kampányok megszokott reklám-tárgyain - kerek kitűzőkön - is megjeleníti.
Korábbi, történelmivé vált, mégis máig ható politikai folyamatok válnak érzékelhetővé Pettendi Szabó Péternek az egykori osztrák-magyar határvidék – a későbbi „vasfüggöny“ és a páneurópai piknik - helyszínét, s építményeinek „sors“-át felidéző fotó-sorozata által. A környéket s a
határőrtornyokat mai állapotukban, szuvenir-tárgyak formájában mutatja be, olyan szituációt imitálva, mintha a táj a közösségi emlékezet részeként turista célpont lenne, mintha a hűtőmágnesek, s a kis fotó-leporellók kereskedelmi forgalomban lévő emléktárgyak lehetnének, így a területet és az építményeket önnön ironikus emlékműveikként határozza meg.
Walter Ebenhofer osztrák művész a 80-as évektől kezdődően dokumentálja és fotó-sorozatában képpár formájában mutatja be Ausztria magasleseit, a kis építmények dimenzióit kívülről és belülről egyaránt érzékeltetve. Természet és technika ellentéte, ám egyúttal együttes működése is megjelenik múlt és jövő aspektusait is megidéző munkáin.
Környezeti értékek és az energia-felhasználás ill. -továbbítás
témája villan fel Bertram Kober lipcsei fotós munkája által is,
amikor kelet-németországi magasleseket ábrázoló sorozatán ezeket
az építményeket nagyfeszültségű villanyvezetékek hatalmas oszlopai közelében mutatja be. Munkáiban hangsúlyos az építmények jelenlétére és hatására, a környezet adta lehetőségek és felhasználásuk arányait tekintve.
Az vidéki tájat szinte mindenhol jellemző magaslesek környezet-
átalakító hatásán és a vadászat hagyományos létmódján túlmutatóan a természettel való viszonyunkra, a környezetvédelem kérdéseire, társadalmi-, politikai-, és kulturális jelentés- szintekre is rávilágít. A kiállításon megjelenő művek kapcsán felmerülhet az a kérdés is, hogy a magaslesként/fai lakként/ őrtoronyként használható építmények maguk nem tekinthetők-e ugyancsak műtárgynak - a Közép-Kelet-Európában korábban
mindennapos barkács-esztétika fogalmát felidézve. Konkrét utalásként értelmezhetjük erre Paul Horn régi bútordarabokból és fa maradványokból kialakított (média-)katedra-szószékét, amelyre a látogató felkapaszkodhat, hogy mondanivalóját ebből a pozícióból kommunikálja.
