Az elkövetkező hónapokban mintegy ezer különböző helyszínen indulnak vizsgálatok a hazai vizek minőségének pontosabb megismerése céljából. A felméréseket az Európai Unió Víz Keretirányelve tette szükségessé, eszerint ugyanis a tagországoknak 2015-ig el kell érniük a felszíni és a felszíni alatti vizek esetében a természeteshez közeli állapot helyreállítását. A feladat megvalósítása azonban lehetetlen megfelelő adatbázisok nélkül.
Hazánk PHARE támogatásból és a német környezetvédelmi tárca segítségével az elmúlt két évben programot indított a vízminőségi monitoring rendszerek fejlesztésére. A projekt október végén lezárult, ám ezzel egy időben két önálló adatgyűjtési program indult el a hazai vízminőségi állapot pontosabb megismerése céljából. A felmérések várhatóan 2005. októberében fejeződnek be.
„A felszíni vizek ökológiai állapot felmérése” című projekt keretében a szakemberek mintegy 400 mintavételi helyről szereznek biológiai adatokat a hazai vizekre vonatkozóan. Az 1 millió eurós – mintegy 240 millió forintos – program végrehajtására kiírt pályázatot a holland ARCADIS cég által vezetett holland-dán-brit konzorcium nyerte el, de magyar szakértők is részt vesznek a tudományos munkában.
„A felszín alatti vizek kémiai állapotértékelése” című projekt pályázatának nyertese a Finn Geológiai Szolgálat vezette konzorcium, melynek hat tagja közül három – a Magyar Állami Földtani Intézet, a Smaragd-GHS Kft. és az Elgoscar-2000 Kft. – magyar tulajdonú társaság.
Az 1,75 millió euró – 420 millió forint – értékű munka keretében több száz forrás és talajvízkút vizsgálatát, továbbá több mint 400 új, a talajvizek minőségét ellenőrző kút létesítését végzik el, főként mezőgazdasági területeken és belterületeken. A kémiai mérések ki fognak terjedni az eddig csak ritkán vizsgált mikroszennyezőkre (például a növényvédő szerek maradékaira) is.
A felméréseket követően a gazdasági elemzések figyelembevételével meg kell tervezni a természeteshez közeli állapot eléréséhez szükséges szennyezés-csökkentési programokat. További feladat lesz az intézkedések hatékonyságának folyamatos ellenőrizése.
A Víz Keretirányelv által megszabott teendők valamennyi elemét vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell összefoglalni, melyet először 2009-ben kell elkészíteni. A részfeladatok eredményeiről minden tagállamnak rendszeresen jelentést kell majd küldenie az Európai Bizottságnak.
2004. november 24.