Három aranykorona erdő, ez Szegedi Sándorné családi öröksége. 2001-ben került a nevére a terület, aminek először igen örült.
Szegedi Sándorné:
"Sok embert hallok, hogy kapnak belőle fát, van aki pénzt kap, mert az erdőből kitermelés is van, és pénzt kapnak belőle. És most mikor ezek a gázárak ugranak meg, úgy gondoltam, hogy másfél hektár erdőm van, és jó lenne kezdeni vele valamit. Felmentem az erdőfelügyelőséghez két éve, és elmondtam, hogy szeretném kiméretni. Ott elmondták, hogy csak úgy lehet, hogyha összehívom ezt a 40 embert, akik tulajdonosok és 50 százalék plusz egy fő, akkor nyert ügyünk van és meg lehet szervezni az erdőbirtokot."
Az erdő ugyanis összesen 65 hektár, és ahhoz, hogy a tulajdonosok hasznosítani tudják, úgynevezett erdőbirtokosságot kell létrehozni. A nehéz anyagi helyzetben élő tulajdonosok azonban nem tudták ennek a költségeit vállalni. Helyettük mások vették birtokba az erdőt. Az elmúlt egy évben rengeteg fát vágtak ki, amiért a tulajdonosokat tették felelősé.
"Most lejött a papír: 1.200.000 forintra megbüntetnek minket, ezt a 38 tulajdonost, mert nem őriztük meg az erdőt. Hát, én teljesen fel vagyok háborodva, mert én egy fokpiszkálónyit sem hoztam ki abból az erdőből. Én egy szál fát ki nem vágtam. Én ennek csak a bosszúságát látom. Ezért is írtam, hogy örököltem 3 aranykorona bosszúságot, mert van valamim, és még sincs semmim. Jogaim vannak, hogy fizessem be."
Szegedi Sándornéval kertjében beszélgetünk arról, hogy miért tartja igazságtalannak hogy miért kérik rajta számon és miért büntetik azért, hogy nem vigyázott az erdejére.
"Teljesen fel vagyok háborodva, hogy én a magam részéről, aki itt lakom Bekecsen 8 kilométerre Monoktól, azt sem tudom, hogy hol van az a terület, én, hogy tudom megőrizni."
Csomós János, az erdőfelügyelőség illetékese szerint a falopások igen gyakoriak a környéken. A károkozást szinte lehetetlen megakadályozni.
Csomós János, igazgató, Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal:
"Az országban talán a mi megyénkben, Borsod-Abaúj Zemplén Megyében a leggyakoribb a falopás, létezik ez a jelenség, tisztában vagyunk vele mi is. Sajnos a mostani körülmények között nem mindig lehet megőrizni az erdőt, de a tulajdonosoknak azon kell lennie, hogy amit tud, tegyen meg az erdő őrzésével kapcsolatban. Az erdőbirtokos amit tud, tegyen meg, ha maga nem tudja megakadályozni a falopást, akkor folamodjonmás módszerhez..."
Ezért fontos, hogy megfelelő szakszemélyt alkalmazzanak, úgynevezett erdőőrt, aki ezzel van megbízva. Nyilván ennek költségei vannak, de hát a tulajdonhoz ilyen költségek is kötődnek. Kiadása pedig egyre több van az erdőtulajdonosoknak. A monokiak egyre elkeseredettebbek a bírság miatt.
"Én most azért egy millió kétszázezer forintot fizessek, azért, amit elloptak. Lényegében mi a tulajdonosok vagyunk a károsultak, lényegében minket büntetnek azért, mert tőlünk loptak."
Nincsen egy ember, aki pontosan meg tudná mutatni, hogy hol van ez az erdő, hogy kellene őrizni.
"Én nem vittem el a saját fámat, mert nekem gázkazánom van, abba pedig fával nem tudok begyújtani. Szívesen eladnánk mi is a magyar államnak, ha lenne rá lehetőség, úgy ahogy a többit felvásárolták, de erre már nincs lehetőség."
A tulajdonosok egy része azt sérelmezi, hogy bár néhány éve többször is feljelentést tettek, a tolvajok olyan minimális bírságot kaptak, ami szerintük nem visszatartó erő, így hiábavalónak érzik a feljelentést.
"Az ítéletben megbüntették őket, 24.000 forint bírságra. 14,35 köbméter fa ellopását állapította meg a rendőrség. És ezért tartjuk méltánytalannak, ezt a dolgot, mert 1600 forint köbméter, viszont a bírság, amit most kiszabtak ránk, 10000 forint per köbméter."
Csordás Imréné:
"Addig, amíg a törvény nem fogja a zsiványt úgy megbüntetni, hogy az kellő legyen, addig ő vissza fog menni. Vissza fog menni holnap is és holnap után is."
Szegedi Sándorné:
"Ami büntetést fizettek az erdőtolvajok, azért megéri nekik továbbra is lopni. Az, szankció lenne, ha ezt az egymillió kétszáz ezer forintot azok fizetnék meg, akik a fát lopták."
A bírságot azonban nem a fatolvajok fizetik meg, hanem a tulajdonosok, akár úgy, hogy az adóhatóság hatja be az összeget.
"Az erdőgazdálkodók egyetemlegesen vannak bírságra kötelezve, ez azt jelenti, hogy mindannyian felelősek a bírság fizetéséért.
Kérdés: Tehát, ha valaki úgy dönt, hogy nem foglalkozik ezzel a határozattal, és nem fizeti be a bírságot, akkor a többi tulajdonosnak kell befizetnie helyette?"
Az erdőgazdálkodási bírság, az adók módjára behajtandó bírságnak minősül, amennyiben nem fizetik be a bírságot, úgy megkeressük az adóhatóságot, és a hatóság gondoskodik az adók behajtásáról.
A tulajdonosok fellebezést nyújtottak be az erdőfelügyelőséghez a határozat ellen. Az erdő birtokosai azonban attól félnek, hogy míg az ő nevükön van a terület addig vagy maguk állnak őrt az erdőben, vagy valamelyik hivatallal szemben kell kiállniuk.
A tévé ügyvédje
A riportfilm megtekinthető a MTV videótárában: << ITT>>
