2017.03.28. - Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, az alkalmi munkavégzés szezonja. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás célja, hogy a rövid, általában csupán pár napos munkaviszonyokra egyszerűbb adminisztrációs és közteher-fizetési kötelezettségek, valamint rugalmasabb munkajogi előírások vonatkozzanak. Ezek alkalmazása során azonban számos korlátozással is tisztában kell lennünk.
A jogalkotó – szándéka szerint – az egyszerűsített foglalkoztatással egyszerre elégít ki praktikus követelményeket (rugalmasság, egyszerű szabályok, alacsonyabb közterhek), valamint így a munkaerő-piac kifehérítése érdekében is lépéseket tesz.
A szabályok érdemi könnyítéseket tartalmaznak, így azt is pontosan kell látnunk, hogy mely esetekben vehetőek igénybe. A jogalkotó ugyanis több korlátozó feltételt is létesített. Ezek egy része időbeli, más részük jogviszonybeli, harmadrészük pedig tevékenységbeli korlát. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban.
Az idénymunka akár hosszabb időtartamú, az alkalmi munka pedig több területre alkalmazható
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv. (Efo. tv.) alapján megkülönböztetünk idénymunkát valamint alkalmi munkát, az idénymunka pedig a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka kategóriáira bontható. Nézzük ezeket egyenként!
Elsőként az idénymunka alapfogalmát kell meghatározni, amit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) rendelkezései között találunk. Az Mt. 90. § (c) bekezdés szerint a munkavégzés idényjellegű, amennyiben a nyújtott szolgáltatás természete alapján, illetve a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
Nem akármilyen tevékenység tekinthető tehát idénymunkának. Ezen belül pedig mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével –, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Turisztikai idénymunkának a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka minősül, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Azokban az esetekben élhetünk tehát a kedvezőbb szabályok által biztosított lehetőségekkel, ahol mindkét feltétel érvényesül: a munkavégzés idényjellegű és a fentieknek megfelelően a mezőgazdaság vagy a turizmus területéhez kapcsolódik.
Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, és mindenképpen a könnyített szabályokkal szeretnénk élni, az alkalmi munkavállalás jöhet csupán szóba. dr. Kéri Ádám ügyvéd