2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról és rendeletei összeszerkesztve

 

Hatályos: 2020. május 1.

Bedolgozott rendeletek:
433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól
A 77/2020. (III. 31) Korm. rend. módosításaival.
61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról.
Az agrárminiszter 13/2020. (IV. 8.) AM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet módosításáról
143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról (2018. jan. 12-től hatályos)
Utolsó frissítés: 2020. április 16.
Tartalomjegyzék
I. Fejezet 5
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 5
A törvény célja 5
A törvény alapelvei 5
A törvény hatálya 6
Fogalommeghatározások 7
1. Általános rendelkezések 10
Az erdő 12
2. Az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásának és természetességi állapotának valamint a felnyíló erdő és terméketlen terület megállapítása és a felnyitott erdő engedélyezése 14
Az állami erdőkre vonatkozó szabályok 15
Szabad rendelkezésű erdő 17
A fásítás 18
Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 18
Az erdészeti létesítmény 20
3. Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok 21
Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása 23
4. Az erdőgazdálkodási egységek határainak jelölése 23
Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása 25
9. Az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének szabályai 26
Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei 28
Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai 29
Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai 29
Erdőkezelés 31
II. Fejezet 33
AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD 33
Az erdő rendeltetése 33
5. Az erdő rendeltetései megállapításának és megváltoztatásának szabályai 36
Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok 37
Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása 40
Az erdőgazdálkodás üzemmódja 40
III. Fejezet 42
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE 42
Az erdőgazdálkodás tervszerűsége 42
A körzeti erdőtervezés, erdőterv 42
6. A körzeti erdőtervezés részletes szabályai 47
6/A. A örökerdő kezelési terv, valamint az átalakítási és erdőfelújítási terv készítésének szabályai 50
Az Országos Erdőállomány Adattár 51
7. Az Országos Erdőállomány Adattárra vonatkozó szabályok 54
21. Erdészeti térképezés 56
Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása 57
8. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése 59
Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása 61
IV. Fejezet 61
ERDŐTELEPÍTÉS 61
9. Az erdő telepítésének szabályai 63
V. Fejezet 65
AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA 65
Az erdőfelújítás 65
10. Az erdő felújításának szabályai 67
Az erdőnevelés 70
A befejezett erdőfelújítás felülvizsgálata 70
Az erdőszerkezet átalakítása 71
VI. Fejezet 72
AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS 72
Az erdővédelem általános szabályai 72
Védelem a károsítók károkozása ellen 73
Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen 73
Védelem a káros tevékenységek ellen 74
Az erdő talajának védelme 74
Védelem a tűz ellen 75
11. Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetésének szabályai 76
12. Az erdei károsítók károkozása elleni védelem szabályai 77
VII. Fejezet 78
ERDEI HASZONVÉTELEK 78
Az erdei haszonvételek általános szabályai 78
13. Az erdei haszonvételek általános szabályai 78
Fakitermelés 79
15. Az erdőfelújítási biztosítékra vonatkozó szabályok 81
14. A fakitermelés szabályai 83
16. Erdőnevelés végrehajtására vonatkozó szabályok 87
17. Tarvágás feltételeire vonatkozó szabályok 87
Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése 88
18. Az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésére vonatkozó szabályok 88
Fenyőgyanta gyűjtése, cserjék kitermelése 89
Földalatti gomba gyűjtése 89
Erdei legeltetés 89
VIII. Fejezet 90
AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA 90
Az erdő igénybevétele 90
19. Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok 96
Erdő időleges igénybevétele 96
Az erdő engedély nélküli igénybevétele 96
Az erdő megosztása 97
IX. Fejezet 97
ERDŐGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ ERDEI JÁRMŰFORGALOM, A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA 97
Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom 97
Az erdő látogatása 104
X. Fejezet 107
AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA, AZ ERDŐ ŐRZÉSE 107
Az erdészeti munkák szakmai irányítása 107
Az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelmények 109
Bejelentési kötelezettség 110
XI. Fejezet 110
AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS 110
Eljárási szabályok 111
Nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok 113
Erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 114
Az erdészeti hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok 115
XII. Fejezet 117
AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG 117
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység 117
20. Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének szabályai 118
Az erdőgazdálkodási bírság 118
Az erdővédelmi bírság 120
XIII. Fejezet 122
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 122
Felhatalmazások 122
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 124
22. Záró rendelkezések 127
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 127
Az Európai Unió jogának való megfelelés 127
1. melléklet a 2009. évi XXXVII. törvényhez 129
1. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 130
Az erdőt alkotó fafajok és cserjefajok jegyzéke 130
2. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 136
Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzéke 136
3. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 142
Az idegenhonos, az intenzíven terjedő, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fa- és cserjefajok jegyzéke 142
4. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 145
Az erdei közjóléti berendezések jegyzéke 145
6. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 147
Az erdőtervezés 2020-ig szóló ütemterve 147
7. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 151
Az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájcsoportjaira vonatkozó egyedi szabályai 151
8. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 159
Az erdőfelújítás előírásaként tervezhető célállományok 159
9. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 161
Erdősítési célállományok megfeleltetése 161
10. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 164
11. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez 165

 

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról és rendeletei összeszerkesztve
(EUTR Vhr.-ek nélkül)

Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. Mindezekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:
a) a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,
b) a biológiai sokféleség megőrzéséhez,
c) a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,
d) az ország környezeti állapotának javulásához,
e) a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,
f) a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,
g) a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,
h) a tiszta ivóvíz biztosításához,
i) az egészséges élelmiszerek előállításához,
azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.
A törvény alapelvei

2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során – kiemelten az állam 100%-os tulajdonában álló erdők esetében – a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak.
(2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja.
3. § (1) Az erdők bármely immateriális szolgáltatásából származó állami bevételt a külön jogszabályban meghatározott részletes feltételek szerint az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére kell fordítani.
(2) Az 1. §-ban foglalt komplex célok, továbbá az Európai Unió Erdészeti Stratégiájában, valamint az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokban foglaltak megvalósításáról az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint az érintett miniszterek a Nemzeti Erdőstratégia (a továbbiakban: Stratégia) megalkotása, fejlesztése, közzététele és az abban foglalt feladatok végrehajtása útján gondoskodnak.
A törvény hatálya

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
a) az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre;
b) a külterületen található fásításra;
c) az erdészeti létesítményre;
d) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre;
e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:
a) az arborétumra;
b) a közparkra;
c) az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
d) az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;
e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;
f) a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
g) a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;
h) a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;
i) a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;
j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;
k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.
(2a) E törvény hatálya nem terjed ki az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2173/2005/EK tanácsi rendelet) II. és III. mellékletében felsorolt, olyan fatermékbe ágyazott fára, amelyek a 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt partnerországból származnak, valamint a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet A., B. vagy C. mellékletében felsorolt olyan faanyagokra és termékekre, amelyek megfelelnek ezen rendeleteknek és végrehajtási rendelkezéseiknek, és ezen rendeletek alapján legálisan kitermeltnek minősülnek.
(3) Védett természeti területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások
5. § E törvény alkalmazásában:
1. arborétum: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott, tudományos ismeretszerzés céljából fenntartott élőfagyűjtemény;
2. célállomány: a faállományban megvalósítandó fafajösszetétel;
3.11
4. egyéb erdei termék: a fakitermelésen, a szaporítóanyag-gyűjtésen és a vadászati jog gyakorlásán, hasznosításán kívüli erdei haszonvételek során az erdőből nyert nyersanyag, termék;
5.12 elsőkivitel: az erdősítés, fásítás első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, sarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;
6. erdei életközösség (ökoszisztéma): fákból és egyéb fás növényekből, valamint a társult élőlényekből kialakult életközösség;
7.13 erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személy;
8. erdészeti táj: termőhelyi és növényföldrajzi szempontok alapján az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott földrajzi terület;
9.14 erdőgazdálkodás: az erdő 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közérdekű funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint – a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével – az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége;
10.15 erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;
11.16
12.17 faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;
13.18 folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében, véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem változik;
13a.19 gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
14.20 jogosult erdészeti szakszemélyzet: az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szakmai gyakorlattal rendelkező, az erdészeti hatóság által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzet besorolással nyilvántartott erdészeti szakszemélyzet;
15.21
16. mezőgazdasági előhasználat: tarvágás esetén a véghasználat évében vagy az azt követő két évben végzett mezőgazdasági használat;
17.22
18.23 önerdősülés: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során faállomány jön létre;
19.24
20.25 erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;
21.26
22.27
23. újulat: az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége;
24.28
25.29 véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;
26.30 fák koronavetülete: a fák lombkoronái függőleges vetületének határvonalai által közrefogott terület;
27.31 ellenőrző szervezet: a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. cikkében meghatározott szervezet;
28.32 harmadik ország: az Európai Unión kívüli ország;
29.33 import: az e törvény hatály alá tartozó faanyagok, termékek Magyarország területére forgalomba hozatal céljából történő beszállítása;
30.34 illegális kitermelés: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk h) pontjában meghatározott jogszabályok megsértésével történő kitermelés vagy forgalomba hozatal;
31.35 erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján – faapríték esetében annak származása alapján – a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető
a) hengeres vagy hasított faanyag,
b) tűzifa minden felkészítési formában, illetve
c) faapríték;
32.36 faanyag kereskedelmi lánc: azon folyamatok és az abban szereplők összessége, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak az e törvény hatálya alá tartozó faanyagok, termékek előállítására, felhasználására, feldolgozására, tárolásárára, szállítására, kereskedelmére, vagy forgalomba hozatalára;
33.37 faanyag kereskedelmi lánc szereplője: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk c) és d) pontjában foglalt személy vagy szervezet;
34.38 forgalomba hozatal: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk b) pontjában foglalt tevékenység;
35.39 kellő gondosság elve: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott rendszer, valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2012. július 6-i 607/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott eljárási kötelezettségek összessége;
36.40 nyomon követhetőséget, származást igazoló dokumentumok: a nyomon követhetőséget és a kellő gondosság elvének való megfelelést igazoló dokumentumok;
37.41 fatermék: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott fa és fatermék;
38.42 nyomon követhetőség, származás igazolás: a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározott kötelezettségek;
39.43 szállítmány: az egy szállítóeszközbe rakott, egy címzettnek feladott, egy fuvarokmánnyal szállított áru;
40.44 szállítmányt kísérő dokumentáció: számla vagy szállítólevél, amely tartalmazza az adott fatermék csomagolási egységein feltüntetett, az adott árutétel vagy a szállítmány nyomon követését szolgáló jelzést is;
41.45 zárlat: az e törvény hatálya alá tartozó fatermék mozgatásának, szállításának, forgalomba helyezésének, további feldolgozásának, kereskedelmének korlátozása hatósági ellenőrzés, eljárás, vizsgálat lefolytatása vagy a faanyag-kereskedelmi láncra vonatkozó előírások teljesítése érdekében;
42.46 erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;
43.47 erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával, idegen anyag elhelyezésével és tömörítésével – létrehozott erdei burkolt út;
44.48 épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló, időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára – a talajfelszín megbontásával – létrehozott erdei földút;
45.49 közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján – a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve idegen anyag elhelyezése nélkül – létesített nyompálya, amelynek területe a használat megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;
46.50 erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;
47.51 őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként flóraelemmé vált – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
48.52 idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés következményéként megtelepedett – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – erdei fafaj;
49.53 intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával jellemzően kiszorító – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj;
50.54 termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható – e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott – idegenhonos fafaj.

 

1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. dombvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 250 métert, de nem haladja meg a 450 métert;
2. elegyfafaj: az erdőt a főfafajon, vagy főfafajokon kívül alkotó többi fafaj;
3. engedélyköteles erdészeti létesítmény: olyan erdészeti létesítmény, melynek létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez valamely hatóság engedélye szükséges;
4. erdei épület: erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen elhelyezett épület;
5. erdei közjóléti berendezés: erdei közjóléti létesítményben, illetve erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen önállóan elhelyezett, közjóléti célú, ingyenesen használható eszköz, építmény;
6. erdei közjóléti létesítmény: az erdei közjóléti berendezés, valamint az erdő látogatását, bemutatását, illetve az erdő közjóléti – turisztikai, üdülési, sportolási – szolgáltatásait biztosító fejlesztését szolgáló, erdei közjóléti berendezésből álló, erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen kialakított erdészeti létesítmény;
7. főfafaj: az erdőtársulást, az erdő kezelését, valamint az erdőben folyó gazdálkodás módját döntően meghatározó fafaj;
8. határpászta: az erdőben mesterségesen kialakított, az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását szolgáló, a szélső fák tövénél mért távolsága 6 méternél keskenyebb, az erdő faállományának növőterébe tartozó, a határok töréspontjainak összeláthatóságát biztosító pászta;
9. hegyvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága meghaladja a 450 métert;
10. híd: az erdészeti magánút részét képező, 3 méternél nagyobb hídnyílású műtárgy;
11. hozami terület: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 29. § (2) bekezdés a) pontja szerinti erdőkre, azok elsődleges rendeltetésének, illetve további rendeltetéseinek és közcélú korlátozásainak figyelembevételével megállapított vágásérettségi kor alapján számított, az átlagos évenkénti véghasználati terület;
12. hozamvizsgálat: a fenntarthatóság követelményei szem előtt tartásával a faállománygazdálkodás tartamosságának biztosítása érdekében az egyes erdőtervezési ciklusok közötti átmenetet megalapozó elemzés;
13. síkvidék: erdő vonatkozásában azon erdőrészletek területe, melyek Adattárban rögzített jellemző tengerszintfeletti magassága legfeljebb 250 méter, illetve, amelyek az árterek hullámterében vagy külterében helyezkednek el;
14. véghasználati időszak: a fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás esetén az első és az utolsó véghasználati fakitermelés között eltelt idő.
(2) Az erdőt alkotó fafajok és cserjefajok jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az idegenhonos, az intenzíven terjedő, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok fa- és cserjefajok jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
15. örökerdő modell: az  örökerdő üzemmódban kitűzött erdőgazdálkodási célok főbb paramétereit összefoglaló célrendszer, amely megadja a faállomány célállapotának erdőszerkezetét és fafajösszetételét;
16. átalakítási szakasz: az örökerdő üzemmódú erdőkben folytatott erdőgazdálkodás szakasza, amíg a célállapotnak megfelelő erdőszerkezet nem alakul ki;
17. fenntartási szakasz: az örökerdő üzemmódú erdőkben folytatott erdőgazdálkodás, ami a célállapotnak megfelelő erdőszerkezet fenntartására irányul;
18. javafa: az adott faállomány legjobb növekedést és fejlődést tanúsító, egészséges, jó korona- és törzsarányokkal rendelkező, kiemelkedő minőségű, kiválasztott, illetve a célátmérő elérésig megtartani tervezett egyedei;
19. biotóp fa: az  erdőgazdálkodó által kijelölt, erdővédelmi és természetvédelmi célokat szolgáló olyan faegyed, amely a tervszerű erdőgazdálkodás keretében nem kerül kitermelésre;
20. célátmérő: az  örökerdő tervben az  adott termőhelyi viszonyoknak megfelelő, az  adott fafaj javafáira, azok vágásérettségére az  erdőgazdálkodó által megállapított mellmagassági átmérőre vonatkozó érték vagy értéktartomány;
21. erdőfelújítási tervezési egység: átmeneti üzemmódú erdőrészletekben fahasználati és erdőfelújítási szempontból azonosan kezelhető, legfeljebb 1,5 hektár nagyságú erdőterület;
22. erdőfelújítási ütem: az  átmeneti üzemmódú erdőrészlet azon tervezési területegysége, amelyben azonos erdőtervi időszakban kezdődik meg az erdőfelújítás, vagy amelyben azonos erdőtervi időszakban az átalakítási és erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, végvágott területeket keletkeztető véghasználatra kerül sor;
23. fakitermelések erélye: a  fakitermelés százalékban kifejezett aránya a  becsült élőfakészlethez vagy annak körlapösszegéhez képest;
24. körlapösszeg: a faállományt alkotó faegyedek mellmagassági keresztszelvényének területösszege;
25. mellmagasság: a földfelszíntől számított 1,3 méter magasság.”

 

Az erdő

6. §55 (1) Erdőnek minősül az Adattárban:
a) erdőrészletként, vagy
b) szabad rendelkezésű erdőként
nyilvántartott terület.
(2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven – felnyíló erdő esetén legalább harminc – százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
a) telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként,
b) az a) pont alá nem tartozó esetben
ba) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak – a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott – kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, vagy
bb) ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként
az Adattárban nyilvántartásba veszi.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt
a) közút,
b) vasút,
c) folyó,
d) 20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy
e) az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa
nem szakítja meg.
(4) Ahol e törvény erdőt említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőt kell érteni.
6/A. §56 (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban – ligetesen, vagy fás, illetve fátlan területrészek váltakozásával – borítja a területet.
(2) Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.
6/B. §57 (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban – a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével – erdőgazdálkodási, közjóléti, védelmi vagy vadgazdálkodási okból engedélyezheti a vágásos üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő), amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.
(2) Az erdészeti hatóság
a) a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy
b) árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére árvízvédelmi célból
előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.
(3) Ha
a) az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,
akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.
7. § (1) Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, – aszerint, hogy a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz – az Adattárban a következők szerint kell elkülöníteni:
a) természetes erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról – illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról – jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen;
b) természetszerű erdők: az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20%-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő;
c) származék erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében átalakított vagy átalakult, azonban meghatározóan az adott termőhelynek megfelelő természetes erdő társulásalkotó őshonos fafajaiból álló, de a természetes társulás egyes fafajait, illetve a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők; idetartoznak az olyan erdők, melyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20–50% közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20% alatt van;
d) átmeneti erdők: az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70% közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50% között van;
e)58 kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen;
f)59 faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, intenzíven kezelt erdő.
(2)60 A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.
(3)61 Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy – a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás figyelembevételével – az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.
(4) A természetességi állapot romlásának minősül, ha az erdőgazdálkodási tevékenység következtében
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés b)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés c)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés d)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul;
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti természetességi állapotú erdő az (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti természetességi állapotú erdővé alakul.
(5)62 Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális – erdőtelepítés esetén tervezett – természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó alapelvárás).
(6)63 A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél elérése érdekében – a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban – az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.
(7)64 Ha az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos tevékenysége vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról.
2. Az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásának és természetességi állapotának valamint a felnyíló erdő és terméketlen terület megállapítása és a felnyitott erdő engedélyezése
2. § (1) Az Evt. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást kell megállapítani az Evt. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában lévő erdőkre ahol az idegenhonos fafajok csak szálanként vagy legfeljebb 5%-nál kisebb elegyarányban fordulnak elő, és a cserjeszintben nincs intenzíven terjedő fa és cserjefaj.
(2) Az Evt. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti természetes erdő természetességi állapot csak a körzeti erdőtervezés során folytatott igazgatási eljárásban állapítható meg.
(3) Azokban az erdőkben, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya nem több 20%-nál, csak abban az esetben lehet az Evt. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotot megállapítani, ha
a) termőhelyén természetes módon elegyetlenül is előforduló faállományok kivételével az erdőrészletben az elegyfafajok aránya nem éri el a 10%-ot,
b) a tuskósarj eredetű fafajok elegyaránya 50%-nál nagyobb, vagy
c) az erdő cserjeszintjének átlagos záródása meghaladja a 30%-ot, és a cserjeszinten belül az erdészeti tájidegen és idegenhonos fa- és cserjefajok térfoglalása 50%-nál nagyobb.
(4) Azon erdő természetességi állapotát, melynek faállománya átmenetileg hiányzik, az erdőfelújítás megkezdéséig a véghasználat előtti, illetve a kipusztult faállomány jellemzői alapján kell megállapítani.
3. § (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti át azt az erdőterületet, – így különösen az erdőssztyepp erdőket, sekély termőrétegű homoki és kavics termőhelyeken álló erdőket, karsztbokor erdőket és a láperdőket – ahol a termőhelynek megfelelő faállomány
a) csak gyenge, 50%-ot el nem érő, de legalább 30%-os átlagos záródású, és
b) természetes módon alacsony záródásban borítja a területet, ligetesek vagy erdő és sztyeppfoltok váltakozásával alakulnak ki.
(2) Az erdészeti hatóság terméketlenné minősíti át azt az erdőterületet, ahol
a) a talajvédelmi erdő valamely okból kipusztult és felújítása a jogszabályban meghatározott határidőre a megváltozott termőhelyi adottságok vagy jogszabályi rendelkezés miatt nem lehetséges, vagy
b) az erdőrészlet, vagy az erdőrészlet fél hektárt meghaladó részterülete
ba) a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulás csak gyenge, 30%-os átlagos záródást el nem érő, vagy az erdőrészleten belül a jobban záródott faállománycsoportok területe jellemzően nem éri el a fél hektárt vagy a 20 méter szélességet,
bb) vízzel borított vagy időszakosan vízzel borított és faállomány fennmaradására alkalmatlan terület, vagy
bc) sziklás, köves, kavicsos vagy homokos termőréteg nélküli terület.
(3) Erdőgazdálkodó kérelmére erdő felnyitott erdőként való kialakításának és fenntartásának engedélyezésére kizárólag
a) közjóléti rendeltetés esetén,
b) szaporítóanyag-termelő rendeltetés esetén,
c) vadaskert rendeltetés esetén,
d) földalatti gomba termelő rendeltetés esetén,
e) erdészeti génrezervátum rendeltetés esetén,
f) a természetességi állapot fenntartása céljából, vagy
g) erdő szerkezet-átalakítás céljából
kerülhet sor.
(4) Vadaskert rendeltetés esetén az érintett természetben összefüggő erdőrészletek összterületének legfeljebb 10%-án engedélyezhető felnyitott erdő kialakítása és fenntartása.
Az állami erdőkre vonatkozó szabályok

8. § (1)65 A nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott
a) védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint
b) a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő
a kincstári vagyon részét képezi.
(2)66
(3)67 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és korlátozottan forgalomképes.
(4)68 Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,
a) 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő,
b)69 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,
állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet sor.
(5)70 Az állam 100%-os tulajdonában álló,
a) gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő,
b)71 erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület,
állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából, elsődlegesen birtokösszevonási célú földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ellenértékét erdő tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.
(6) A (4)–(5) bekezdés szerinti földcseréhez, valamint vagyonátruházáshoz az erdő védelmi rendeltetése szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése szükséges.
(7)72 Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonból csak abban az esetben kerülhet ki, ha nem szomszédos az állam kizárólagos tulajdonában álló erdővel.
(8)73 Az állami birtokszerkezet javításának elősegítése érdekében végrehajtott birtokösszevonási célú földcsere továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell részesíteni.
(9)74 Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
(10)75 Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben – ide nem értve az állam kizárólagos tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont képező erdőt – az e törvény hatálybalépésekor már fennálló és ráépítéssel létesített épület önálló ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság ráépítő tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető.
9. §76 Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője – a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes hozzájárulását követően – a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati jogosultságát.
9/A. §77 Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok állami tulajdonban álló társasági részesedése tekintetében az állam tulajdonosi jogait a miniszter gyakorolja.
9/B. §78 Az állam 100%-os tulajdonában álló földrészleten harmadik személy által végzett kitermelésből származó, forgalomba nem hozott és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló tulajdonosi joggyakorlásába tartozó faanyagot, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott személyeknek – a 90/K. § (7) bekezdésben meghatározott feladataik ellátásának elősegítése érdekében – ingyenesen tulajdonba adhatja, amely átadás nem minősül forgalomba hozatalnak. A faanyagot ingyenesen tulajdonba adó személy köteles az ingóság átruházásának tényét a honlapján nyilvánosságra hozni.
10. §78 (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000, természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők területének az e törvény hatálybalépését követő
a) első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd, síkvidéki erdők legalább egytized részén,
b) második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed, síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,
c) harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén,
örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell folytatni.
(2) Az állam 100%-os tulajdonában álló,
a) természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,
b) a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és
c) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas
erdőben – a (3) bekezdésben és a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – tilos a tarvágás.
(3) Az erdészeti hatóság az erdőtervben vagy annak módosítása során lehetővé teheti a tarvágást a (2) bekezdés szerinti erdőben, ha az
a) termőhelyi vagy erdővédelmi okból, vagy
b) a természetes újulat megőrzése – sarj eredetű felújítás esetén megtelepedése – érdekében
indokolt.
(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi vagy árvízvédelmi indokból jogszabályban vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – kártalanítási igényt nem keletkeztet.
Szabad rendelkezésű erdő

11. §79 (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván.
(2) Szabad rendelkezésű erdő
a) telepítését,
b) felújítását, valamint
c) faállományának teljes vagy részleges kitermelését
– annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal – előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(3) Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(4) A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(5) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított vagy fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve
b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(6) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.
(7) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak – a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott – kérelmére átminősíti a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti erdővé.
(8) A szabad rendelkezésű erdő esetében – az e §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

A fásítás

12. §80 (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.
(2) Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatóan jelentős káros hatással lesz, illetve
b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(3) Fásításban tervezett – a fa tövében mérve – 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kitermelését, annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(4) Fásítás esetében – az e §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)–(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64–67. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.

 

Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület

13. §81 (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott
a) tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított, erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos mértékben fedett terület;
b) terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő fenntartására alkalmatlanná minősített terület;
c) erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres átmeneti tárolására kialakított terület;
d) erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;
e) vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;
f) erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes vízfolyás, tó;
g) nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;
h) cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;
i) erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.
(2) Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel, valamint közérdekű korlátozásaival összhangban – az a) és d) pont tekintetében a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével – az erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelemre engedélyezheti az erdő területén az (1) bekezdésben foglalt
a) tisztásként,
b) erdei farakodóként és készletező helyként,
c) nyiladékként,
d) cserjésként vagy
e) erdészeti létesítményhez tartozó területként
– az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően – fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.
(3) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének – az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével – fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.
(4) Az erdészeti hatóság
a) a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy
b) a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti
célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága megszűnik – az érintett miniszter kezdeményezésére – visszavonja.
(5) Ha
a) a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
b) a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,
akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell állítani.
(6) Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.
(7) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre – az e §-ban, valamint a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett – e törvény rendelkezései közül
a) a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17–20. §), a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére (77–85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),
b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91–96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §)
vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
14. §82 (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván.
(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet – a fátlan állapotban tartott erdő kivételével – az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.

 

Az erdészeti létesítmény

15. §83 (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz csatlakozó
a) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;
b) erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;
c) az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület és egyéb létesítmény;
d) közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).
(2) Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.
(3) Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.
(4) Az engedélyköteles erdészeti létesítmények, valamint az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor kivételével, az erdészeti létesítmény létesítését, bővítését, korszerűsítését, megszüntetését vagy rendeltetésének megváltoztatását annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(5) Az erdészeti létesítmények közül
a) az erdészeti magánút és annak tartozékai,
b) a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai, valamint
c) az erdei kerítés – az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével –
létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.
(6) Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét.
(7) Az erdőgazdálkodó az erdészeti létesítmény (4) vagy (5) bekezdés szerinti létesítését, bővítését, korszerűsítését, valamint rendeltetése megváltoztatását annak megvalósulásától számított 30 napon belül az erdészeti hatóság részére bejelenti.
(8) Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezi.
2. Az erdészeti hatóság részére tett bejelentések, illetve hatósági engedélyezések eljárási szabályai (9.§)
9. § (1) Több megvalósítási szakaszra bontott, az Evt. 15. § (5) bekezdése szerinti erdészeti létesítmény szakaszonkénti engedélyezése esetén a létesítmény egésze engedélyezésének elbírálásához szükséges adatokat már az első kérelem benyújtásakor szolgáltatni kell.
(2) Az erdészeti magánút és az épített közelítő nyom építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez engedélyezési tervet kell csatolni.
(3) Erdőben tervezett kerítés építésének engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni a kerítés célját, a fenntartás tervezett időtartamát, valamint hogy érint-e turistautat. A kérelemhez csatolni kell:
a) a kerítés műszaki megvalósításának leírását,
b) műszaki vázrajzot, amely legalább két oszlopközt, a kapuk és az átjárók szerkezeti felépítését ábrázolja, valamint
c) a kerítés tervezett nyomvonalát ábrázoló erdészeti térképi mellékletet.
15/A. § (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint – összességében legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben – hulladéknak nem minősülő javító anyag elhelyezhető.
(2) Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.
15/B. § (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.
(2) Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.
3. Az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályok
4. § (1) Az Evt. 15. § (4) bekezdés szerint bejelentés köteles erdei közjóléti létesítményt létesíteni, bővíteni, korszerűsíteni, illetve megszüntetni az erdőgazdálkodó előzetes hozzájárulásával lehet.
(2) Az Evt. 15. § (4) bekezdés szerinti, valamint az Evt. 15. § (7) bekezdés szerinti bejelentés a következő adatokat tartalmazza:
a) erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódszáma;
b) erdei közjóléti létesítmény, erdei közjóléti berendezés típusa;
c) erdei közjóléti létesítmény, erdei közjóléti berendezés megnevezése;
d) erdei közjóléti berendezések elhelyezkedését legalább 5 méter pontossággal megadó EOV koordináta.
(3) Az ötnél több erdei közjóléti berendezést tartalmazó erdei közjóléti létesítmény bejelentéséhez létesítési tervet kell csatolni.
(4) A létesítési tervnek tartalmaznia kell:
a) a tervezési terület jellemzését (lehatárolás, földrajzi elhelyezkedés, megközelítés, meglévő infrastruktúra);
b) korábbi létesítmény bővítése esetén a meglévő erdei közjóléti létesítmény adatait;
c) erdei közjóléti létesítmény esetén a tervezett megközelítési lehetőségeit (gépkocsis, kerékpáros, lovas, gyalogos);
d) erdei közjóléti létesítmény esetén a tervezett erdei közjóléti berendezések jegyzékét, mennyiségi mutatóit;
e) a létesítmény helyét, illetve erdei közjóléti létesítmény esetén az erdei közjóléti berendezések tervezett helyét legalább 5 méter pontossággal bemutató erdészeti térképi mellékletet;
f) engedélyköteles erdészeti létesítménynek minősülő erdei közjóléti berendezések műszaki vázlatait;
g) ha a bejelentést nem az erdőgazdálkodó nyújtotta be, az erdőgazdálkodó hozzájáruló nyilatkozatát.
(5) Ötnél több erdei közjóléti berendezést tartalmazó erdei közjóléti létesítmény bejelentésekor igazolni kell, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak.
5. § Erdőben, kerítés létesítésekor és fenntartásakor – ha az turistaútvonalat keresztez – biztosítani kell a gyalogos áthaladás biztonságos lehetőségét.
6. § (1) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az út műszaki leírását,
b) az út nyomvonalát ábrázoló erdészeti térképi mellékletet,
c) az út nyomvonalának ábrázolását – 30 napnál nem régebbi, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolat adott célra alkalmas méretarányú másolatán feltüntetve –,
d) a részletes hossz-szelvényt,
e) a minta-keresztszelvényeket és keresztszelvényeket,
f) a földtömeg számítást és elosztást, valamint
g) a részletes műtárgy terveket.
(2) Az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemben igazolni kell, hogy a terv megfelel a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint hogy az érintett közművek kezelői az erdészeti magánút építéséhez hozzájárultak (közműnyilatkozatok).
(3) Az erdészeti feltáró hálózathoz tartozó híd, áteresz építése esetén az erdészeti magánút építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a híd műszaki leírását,
b) a vázlattervet általános helyszínrajzzal,
c) a híd fő méreteit igazoló statikai számítást,
d) a talajmechanikai szakvéleményt,
e) az általános és részletterveket, valamint
f) a vízműtani adatokat és számításokat.
(4) Az épített közelítő nyom építésének engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolt engedélyezési tervnek tartalmaznia kell
a) az épített közelítő nyom műszaki leírását,
b) az épített közelítő nyom nyomvonalát ábrázoló erdészeti térkép mellékletet.
7. § (1) Az erdei közjóléti berendezések jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza. Az erdei közjóléti berendezéseket a 4. melléklet szerinti szakmai-műszaki meghatározások figyelembevételével kell megvalósítani.
(2) Az erdei közjóléti berendezésekhez és létesítményekhez kapcsolódó festett jelzések, irányító táblák az erdőgazdálkodó hozzájárulásával helyezhetőek el.
(3) Nem helyezhető el erdei közjóléti berendezésként gazdasági reklám célú irányító- és tájékoztató tábla.
(4) Élő fára tábla csak a fa növekedését nem akadályozó, egészségi állapotát nem veszélyeztető módon helyezhető el.
8. § Természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben a közelítő nyomokat a jogosult erdészeti szakszemélyzet köteles azok használatával járó erdőgazdálkodási tevékenység megkezdése előtt jól látható módon kijelölni.

 

Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása

16. § (1) Az erdőket e törvény alapján erdőtervezési körzetekre (a továbbiakban: körzet) kell osztani.
(2) A körzeteket a fenntartható erdőgazdálkodás követelményeinek figyelembevételével a miniszter határozza meg és rendeletben teszi közzé.
(3) A körzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és ellenőrzésének egységei.
(4) Az erdészeti nyilvántartás és a térbeli rend kialakítása érdekében az erdőt erdőtagokra és erdőrészletekre kell felosztani.
(5) Az erdőtag a település közigazgatási határán belül az erdő területi rendjét, kellő áttekintését, az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységeinek tartós szerkezetbe foglalását biztosító területi egység.
(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai alapján egységesnek tekinthető.
(7) Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az erdőrészlet-beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.
(8)88
(9) Az erdőgazdálkodó az erdőtelepítési, erdőfelújítási, erdőnevelési, fahasználati és erdővédelmi munkák megkezdése előtt köteles az erdőrészlet határvonalainak töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni.
(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet, alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti.
4. Az erdőgazdálkodási egységek határainak jelölése
9. § (1) Határjelként határkő, határdomb, határoszlop, valamint fákra festett jelzés alkalmazható. A határvonal megjelölésére a nyiladék és a határpászta is alkalmas.
(2) Az erdőrészlet határának természetben történő állandósítása határpászta kialakításával úgy történhet, hogy a részlethatár a határpászta középvonalán helyezkedjen el.
(3) Az Evt. 16. § (4) és (9) bekezdés szerinti esetben a részlethatárok közül a terepen nem szükséges megjelölni
a) az állandó tereptárgyakkal egyértelműen beazonosítható határt,
b) azt a részlethatárt, ahol a szomszédos erdőrészletek faállományának
ba) fafajösszetétele jelentősen elkülönül, vagy
bb) magasságkülönbsége legalább 4 méter, valamint
c) az Adattárban egyéb részletként nyilvántartott területek határait.

 

Az erdőgazdálkodó és nyilvántartása

 

17. § (1)90 Erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő jogszerű használó.
(2)91 Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek – a haszonvételi joggyakorlás kivételével – az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.
(3)–(4)92
(5)–(9)93
18. §94 (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18-21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban: erdőgazdálkodói nyilvántartás).
(2) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását – a (7) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel – 30 napon belül az erdészeti hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson átvezeti.
(3) Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek és – a határozott idejű szerződéseket kivéve – a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg.
(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének, megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.
(5) Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult – a haszonvételi joggyakorló kivételével –, köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
(6) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, – a (7) bekezdés a) pont ab), ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével – nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – hiteles vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.
(7) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás
a) a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
aa) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
ab) születési hely, idő,
ac) anyja neve,
ad) állandó lakhely,
ae) adóazonosító jel vagy adószám,
af) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
ag) erdőgazdálkodói kód,
ah) levelezési cím;
b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
ba) szervezet megnevezése,
bb) székhely,
bc) képviselő neve,
bd) gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
be) adószám,
bf) a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
bg) erdőgazdálkodói kód;
c) az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő adatokat tartalmazza:
ca) a település neve,
cb) a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
cc) a földrészlet helyrajzi száma,
cd) az alrészlet jele,
ce) használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati rendben alkalmazott alszám,
cf) a földterület erdészeti azonosítója,
cg) a használt terület nagysága,
ch) a használat jogcíme,
ci) a nyilvántartásba vétel időpontja,
cj) a használat időtartama,
ck) erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;
d) az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.
(8) Az erdőgazdálkodói nyilvántartás
a) a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint
b) a (7) bekezdés c) pont ch)–cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
9. Az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének szabályai
21. § (1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel iránti kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az Evt. 18. § (7) bekezdése szerinti adatok
aa) az Evt. 18. § (7) bekezdés c) pont cf), ci) és ck) alpontjaiban,
ab) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, illetve az Evt. 18. § (7) bekezdés b) pont bg) alpontjában,
ac) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont af) alpontjában, illetve 18. § (7) bekezdés b) pontjának bf) alpontjában,
ad) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban már szereplő személy vagy szervezet esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont ab)–af) és ah) alpontjaiban, illetve az Evt. 18. § (7) bekezdés b) pontjának bb)–bf) alpontjaiban
foglalt adatok kivételével,
b) a kérelemhez csatolt dokumentumok földrészletenkénti felsorolása,
c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet szakirányítási feladatok vállalásáról szóló nyilatkozata,
d) keltezés és
e) a használatra jogosult kérelmező aláírása.
(2) Közös tulajdonban álló földre létrejött használati megosztásról szóló megállapodáson alapuló használat esetén az önálló erdőgazdálkodási egységre vonatkozó erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell
a) a használati megosztásról szóló megállapodás eredeti vagy közjegyző által hitelesített, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett példányát,
b) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (3) bekezdésében foglaltak igazolására szolgáló dokumentumok másolatát, valamint
c) a megállapodáshoz készített az Fétv. 71. § (9a) bekezdés szerinti térképi kimutatást.
(3) A nyilvántartásba vételt el kell utasítani, ha
a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló okirat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy
b) az érintett erdőrészlet az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban van nyilvántartva, vagy az ingatlanra nincs feljegyezve az erdő jogi jelleg.
22. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó első nyilvántartásba vételekor erdőgazdálkodói kódot állapít meg és azt az erdőgazdálkodóval közli.
(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban az adószám, illetve az adóazonosító jel nyilvántartása útján biztosítja a bejegyzett erdőgazdálkodók egyedi azonosíthatóságát.
(3) Az erdőgazdálkodó erdőterületre történő nyilvántartásba vétele után az erdészeti hatóság 21 napon belül megküldi az erdőgazdálkodó részére az Adattár aktuális állapota szerinti, a nyilvántartásba vétellel érintett erdőnek minősülő földre vonatkozó erdőtervi adatokat tartalmazó szemlemásolatot.
23. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó bejegyzés erdőgazdálkodói nyilvántartásból történő törlésére irányuló hivatalból indított eljárást folytat le
a) természetes személy erdőgazdálkodó halála vagy erdőgazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén,
b) a használati jogosultság megszűnése esetén, illetve
c) ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tudja igazolni a használati jogosultságát.
(2) A használati jogosultság megszűnését az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság részére 8 napon belül bejelenti. Ha az erdőgazdálkodó erdőnek minősülő föld használatára szerződés alapján jogosult, a bejelentéséhez csatolnia kell a szerződés megszüntetését igazoló okiratot, kivéve, ha a használat a szerződés szerinti használati idő letelte miatt szűnt meg.
24. § (1) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból adatszolgáltatást az erdészeti hatóság, valamint feladatkörét érintően az NFK végez.
(2) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból
a) szemle másolatként az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont aa), ad), ag) és ah) alpontja, valamint b) pontja szerint nyilvántartott,
b) teljes másolatként az adatszolgáltatás időpontjában az Evt. 18. § (7) bekezdése szerint nyilvántartott
adatok adhatók ki.
(3) Teljes másolat kizárólag az adatszolgáltatási kérelemben foglalt erdőnek minősülő föld erdőgazdálkodója részére adható ki.
(4) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból szolgáltatott másolaton fel kell tüntetni, hogy az a kiállítást megelőző napjára vonatkozóan az erdőgazdálkodói nyilvántartással megegyezik, és a bejegyzett adatokat hitelesen tanúsítja.
25. § Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból másolat kiadása iránti kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) adatszolgáltatást kérő személy azonosító adatai,
b) költségviselő számlázási adatai,
c) teljes másolat esetében a kérelemmel érintett erdőgazdálkodó adatai (név, anyja neve, születési idő és hely),
d) szemlemásolat esetén a kérelemmel érintett földrészlet, önálló erdőgazdálkodási egység vagy erdőrészletek ingatlan-nyilvántartási vagy erdészeti azonosító adatai,
e) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles, teljes vagy szemlemásolat),
f) igényelt példányszám,
g) dátum, valamint
h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása.

Egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel97
18/A. §98

Erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei

18/B. §98 (1) A belföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
a) a szerződő felek, a meghatalmazottak, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az erdőgazdálkodói bejegyzésre alkalmas szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,
b) a több lapból álló okirat a szerződő felek, az ellenjegyző, illetve a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza.
(2) A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el.
(3)–(5)99
18/C. §100 (1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az erdőgazdálkodói nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.
(2) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell.
18/D. §101 (1)102 Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetve az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölnie, illetve arra hivatkoznia.
(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén hatályos jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesítenie.
(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el.
18/E. §103 (1)104 A 18/B. § (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában az aláírás akkor tekinthető nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha az aláírók aláírása alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket.
(2) Ha az okirathoz melléklet is tartozik, akkor a melléklet valamennyi lapjára vonatkozóan is alkalmazni kell a 18/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat.

Erdőnek minősülő föld használatának általános szabályai

19. § (1)106 Erdőnek minősülő föld használatára kötött megállapodást írásba kell foglalni.
(2) A szerződésben – jogcímtől függetlenül – fel kell tüntetni
a)107 az erdőgazdálkodó 18. § (7) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontja vagy 18. § (7) bekezdés b) pont ba)–be) alpontja szerinti adatait,
b)108 a 18. § (7) bekezdés c) pontja szerinti adatokat,
c)109 a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.
(3)110
19/A. §111 (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt – eltérő rendelkezés hiányában – az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.
(2) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt
a) a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének – ha egy tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad részének – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, vagy
b) ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését
kell érteni.
(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 20–21/B. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.

 

Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös szabályai

20. § (1) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett – akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.
(2) Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében átlagosan 30 méternél keskenyebb, vagy egy hektárnál kisebb kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati rend nem alakítható ki.
(3) Erdőnek minősülő föld használati megosztását eredményező használati rend az erdőnek minősülő földet érintően a Fétv. 71. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével csak a tulajdonostársak egyöntetű hozzájárulása mellett módosítható.
20/A. § (1) A földrészlet, vagy – használati megosztásról szóló megállapodás esetén – annak a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.
(2) Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.
(3) Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy használatába, akkor azon
a) erdőbirtokossági társulat alapításával vagy
b) erdőkezelésbe adás útján
társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.
(4) A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1) bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.
20/B. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet. Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a 68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba. Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.
(2) Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel – a 68. § b) pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével – gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a saját részére visszatart. Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.
20/C. § (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb ötven évre szóló időszakra köthető.
(2) Haszonbérlet esetében a szerződő felek
a) a haszonbérleti díjfizetési időszakonként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak,
b) a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek,
c) a használat fejében az erdőgazdálkodás eredményétől függő, változó összegű ellentételezésről is megállapodhatnak.
20/D. § (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást vagy a földhasználati szerződést, ha a használó
a) olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,
b) az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c) haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.
(2) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos vagy az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25%-a kérelmére az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a szerződés nem került felmondásra.
(3) A 21/B. § (7) bekezdésében vagy a Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.
21. § (1) Ha az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján megállapítja, hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásban a közös tulajdonban álló erdőnek minősülő földre 60 napot meghaladóan nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás mellett, határidő tűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak az erdőgazdálkodói nyilvántartásba való bejelentésére.
(2) Ha a (1) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, akkor az erdőnek minősülő föld az erdészeti hatóság határozata alapján erdőkezelő kezelésébe kerül (a továbbiakban: elrendelt erdőkezelés). Az elrendelt erdőkezelésre a 21/A. § (3) bekezdésében, valamint a 21/B. § (1)–(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Elrendelt erdőkezelés során a tulajdonos köteles együttműködni az erdőkezelővel.
(3) Az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony időtartama 5 év, kivéve, ha a tulajdonostársak a határozat jogerőre emelkedését követően a használati megosztásról megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Ez esetben az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony megszűnik.

 

Erdőkezelés

21/A. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja (a továbbiakban: erdőkezelés).
(2) Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.
(3) Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be.
21/B. § (1) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a használat Földforgalmi törvényben foglaltak szerinti megszerzésével nem járó erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.
(2) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.
(3) Az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.
(4) Az erdőkezelő a (3) bekezdésben foglalt kifizetés során a tárgyévet követő három évben – erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, illetve fennállása esetén az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításáig terjedő időszakban – felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.
(5) A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.
(6) Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év június 30-ig részletes beszámolót készít.
(7) Ha a tulajdonos nem érhető el, az erdőkezelő a tulajdonos részére a (3) bekezdésben foglaltak szerint járó jövedelmet készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezi.
(8) A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő
a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, vagy
b) a (6) bekezdés szerinti számadási kötelezettségének nem tesz eleget.

 

II. Fejezet
AZ ERDŐ RENDELTETÉSE ÉS AZ ÜZEMMÓD
Az erdő rendeltetése

22. §114 (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait – egymással megfelelően összehangolva – az erdő rendeltetései határozzák meg.
(2) Az erdő rendeltetéseként a
a) 24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,
b) 25. § szerinti közjóléti, és
c) 26. § szerinti gazdasági
rendeltetések határozhatók meg.
23. §115 (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére állapítja meg.
(2) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését
a) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,
b)116 erdészeti génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján,
c) honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,
d) határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,
e) Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet, valamint az erdő elhelyezkedése és természetességi állapota alapján a közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhelyeken,
f) talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján
a b)–d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.
(3) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül
a) a miniszter,
b) a környezetvédelemért felelős miniszter,
c) a természetvédelemért felelős miniszter,
d) az oktatásért felelős miniszter,
e) az egészségügyért felelős miniszter,
f) a honvédelemért felelős miniszter,
g) a határrendészetért felelős miniszter,
h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,
i) a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
j) a vízvédelemért felelős miniszter,
k) a közlekedésért felelős miniszter,
l) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy
m) az érintett települési önkormányzat jegyzője
is kezdeményezheti.
(4) Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és többletköltségének megtérítésére jogosult. A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni, és a megállapodást a rendeltetés megállapításának kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára bemutatni.
(5) Fokozottan védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti, valamint tanerdő további rendeltetése nem lehet.
(6) Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését
a) az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre irányuló kérelmére,
b) természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,
c) a (2) bekezdés b)–d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot fennállásának megszűnésekor, vagy
d) ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.
(7) Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(8) Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a módosításáról is.
3. Az erdő rendeltetésének, valamint üzemmódjának megállapításához és megváltoztatásához kapcsolódó eljárási szabályok

13. § Az erdő rendeltetésének az Evt. 23. § (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti megállapítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter a rendeltetést megalapozó változásról 30 napon belül értesíti a területileg illetékes erdészeti hatóságot.
13/A. § (1) Az erdőgazdálkodó az örökerdő kezelési terv
a) általános részét az üzemmódváltáskor,
b) aktualizált változatát a körzeti erdőtervezés megkezdésének évében, a 2. § (1) bekezdés szerinti erdőgazdálkodói javaslatok részeként
nyújtja be az erdészeti hatósághoz.
(2) Az erdőgazdálkodó az átalakítási és erdőfelújítási tervet
a) üzemmódváltáskor és
b) a körzeti erdőtervezés megkezdésének évében, a 2. § (1) bekezdés szerinti erdőgazdálkodói javaslatok részeként
nyújtja be az erdészeti hatósághoz.
13/B. § (1) Örökerdő üzemmód nem állapítható meg azokra az erdőkre, amelyek
a) természetességi állapota faültetvény,
b) faállományában a fehér akác elegyaránya a 20%-ot vagy az egyéb intenzíven terjedő fafajok együttes elegyaránya az 5%-ot meghaladja,
c) esetében – felnyíló erdő és talajvédelmi erdő kivételével – az erdőrészlet teljes területén a felső koronaszint záródása nem éri el a 60%-ot, vagy
d) esetében a faállomány felső szintjének átlagos mellmagassági átmérője nem éri el a 12 cm-t.
(2) Kultúrerdő természetességi állapotú erdőre vonatkozóan örökerdő üzemmódot az erdészeti hatóság azokban az erdőrészletekben állapíthat meg, amelyekben az üzemmódváltás nem veszélyezteti a faállomány őshonos fafajainak megmaradását.
(3) Átmeneti üzemmód azokban az erdőrészletekben állapítható meg, amelyekben a faállomány természetes felújulásra alkalmas, és elérte a magzókorát.

23/A. §117 (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései, természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.
(2) A természetvédelmi rendeltetést – a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az erdő elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.
(3) Kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, természetes vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében – védett természeti terület, illetve a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell megállapítani.
(4) Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben foglaltak alapján különleges honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként – az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.
(5) Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi rendeltetést kell megállapítani.
(6) Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges rendeltetéseként is megállapítható.
24. § (1)118
(2) Védelmi rendeltetések az alábbiak:
a) természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő;
b) talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő;
c)119
d)120
e)121
f) vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő;
g)122 part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;
h)123
i)124 településvédelmi: a települési területet védő erdő;
j) tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;
k)125 műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését szolgáló erdő;
l)126
m) örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő;
n) bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő;
o)127 Natura 2000: a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területeken lévő, közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, és a 7. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő;
p)128 különleges védelmi rendeltetések:
pa) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő;
pb) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;
pc) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő.
(3)–(5)129
25. § Közjóléti rendeltetések az alábbiak:
a)130
b) parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő;
c)131
d)132
e) vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület.
26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak:
a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő;
b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő;
c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő;
d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő;
e)133 mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;
f)134 tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;
g)135 kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;
h)136 erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak megőrzését szolgáló erdő.
5. Az erdő rendeltetései megállapításának és megváltoztatásának szabályai
10. § (1) Az Evt. 23. § (2) bekezdés f) pont alkalmazása során az Evt. 24. § (2) bekezdés szerinti talajvédelmi erdő rendeltetést kell megállapítani
a) a meredek, (meghatározóan 25° vagy ennél nagyobb lejtésű, agyag vagy agyagos vályogfizikai talajféleség esetén 30°, vagy ezeknél nagyobb lejtésű)
b) erodált, erózió veszélynek fokozottan kitett, sekély termőrétegű,
c) gyenge fatermő-képességgel jellemzett termőhelyen lévő,
d) laza termőrétegű (futóhomokos, kotus),
e) pangó vízzel, a mozgó, vízmosással gyakran érintett, vagy
f) a bánya-, bányameddő-, szeméttelep rekultiváció során fákkal, cserjékkel betelepített
területeken lévő erdőkre.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó területeken lévő erdő talajvédelmi erdő rendeltetésének megállapítása termőhelyfeltárási szakvélemény alapján történhet.
11. § Ha egy erdőrészletnek csak egy rendeltetése volt, ami az Evt. 23. § (6) bekezdés vagy az Evt. 113. § (22) és (23) bekezdésben foglaltak alapján indított eljárásokban törlésre kerül, akkor az erdészeti hatóság az erdő rendeletetéseként faanyagtermelő rendeltetést állapít meg.

 

Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási szabályok

27. §138 (1) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben
a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írhatja elő;
b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez – a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.
(2) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani.
(3) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási időszakot határoz meg úgy, hogy a tevékenység korlátozási időszakban történő folytatását nem köti a Tvt. 33. § (4) bekezdése szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez, akkor a tevékenységet a korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növényegészségügyi, vagy erdővédelmi okból, annak megkezdése előtt 15 nappal az erdészeti hatóság részére tett előzetes bejelentést követően lehet végezni.
(4) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28. §139 (1) Natura 2000 rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben
a) az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló – több erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont – visszahagyását írhatja elő;
b) nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a hagyásfa csoportok területén – amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez – a természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű, összetételű és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
c) az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.
(2) Ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú időbeli korlátozására Natura 2000 területen lévő, a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében és április 1-től július 15-ig terjedő időszakban kerülhet sor.

28/A. §140 (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére
a) természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal, valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,
b) Natura 2000 rendeltetésű erdőben a kiemelt közösségi jelentőségű jelölő erdei élőhely kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása érdekében,
c) Natura 2000 területen kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a faj monitorozott adatok alapján megállapított jelentős állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében, valamint
d) fokozottan védett faj megőrzése, védelme érdekében a faj bizonyítottan előforduló és populáció kialakítására képes állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben, a fakitermelés teljes korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 50 méter, az erdőgazdálkodási tevékenység időbeli korlátozására vonatkozóan a faj előfordulásának legfeljebb 100 méter sugarú környezetében,
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.
(2) A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt korlátozást visszavonja.
(3) Az erdőgazdálkodás 27. §-ban, 28. §-ban, vagy (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó korlátozására az erdőgazdálkodóval való megállapodás alapján kerülhet sor.
(4) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet csak a természetvédelmi rendeltetés 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megállapítását követően korlátozza.
(5) A Natura 2000 rendeltetésű erdőben található jelölő erdei élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.
28/B. §141 Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának biztosítása érdekében
a) vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,
b) az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafajösszetételű, szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá
c) a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.
28/C. §142 Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében
a) őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,
b) a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása, illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse meghatározott időközönként visszavágható, valamint
c) a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles sávban előírható a faállomány fenntartása.
28/D. §143 Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási, illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében
a) az erdészeti hatóság
aa) engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,
ab) engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával történő végrehajtását, illetve
ac) módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá
b) az erdőgazdálkodó
ba) a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,
bb) az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve
c) az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő, rendkívüli fakitermelést végezhet.

 

 

Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása

28/E. §145 (1) Az állam, valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)–c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult – a (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt – kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.
(2) Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha
a) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,
b) fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos meghatározására,
c) erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való fenntartásának előírására,
d) csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,
e) a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor meghatározására,
f) fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén – amennyiben a területen fél méter átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként lehetővé teszi – a véghasználat befejezésének korlátozására,
g) az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb időtartamra vonatkozó korlátozására
közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére vagy egyetértésével kerül sor.
(3)146 Az erdőgazdálkodás (2) bekezdésben foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén az erdőgazdálkodó e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint meghatározott mértékű kártalanításra jogosult. A korlátozás elrendeléséről szóló döntésben rendelkezni kell a korlátozásból eredő kártalanításról. A kártalanítás összegéből le kell vonni az adott terület vonatkozásában más forrásokból igénybe vehető támogatások összegét. Nem jár kártalanítás, ha a korlátozást tulajdonosi vagy erdőgazdálkodói jogellenes magatartás eredményezte.
(4)147 A miniszter évente tájékoztatót tesz közzé az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásairól és azok eredményeiről.

 

Az erdőgazdálkodás üzemmódja

29. §149 (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során – az erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival összhangban – alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások átfogó rendszere.
(2) Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:
a) vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;
b) örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;
c) átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;
d) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.
(3) Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben, illetve időben több ütemben kerülnek végrehajtásra, az erdőben az átalakítási vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5 hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.
(4) Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban az erdő Adattárba történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba-vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.
(5) Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására – különösen a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdők esetében – felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.
(6) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(7) Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére benyújtani.
(8) Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság – a (7) bekezdésben foglalt tervben foglaltak figyelembevételével – szükség esetén gondoskodik az erdőterv módosításáról is.

 

III. Fejezet
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS TERVSZERŰSÉGE
ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERE
Az erdőgazdálkodás tervszerűsége

30. § (1)150 Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását, rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervszerűségét az állam
a) az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével (a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);
b) az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,
c) az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a továbbiakban: körzeti erdőtervezés),
d) az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával, valamint
e) az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével
biztosítja.
(2)151 E törvényben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak alapján a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben köteles gondoskodni a körzeti erdőtervezés és a körzeti vadgazdálkodási tervezés összhangjának megteremtéséről.
31–32. §152

 

A körzeti erdőtervezés, erdőterv

33. §154 (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként – körzeti erdőtervezést végez, amelynek során
a) igazgatási tevékenység keretében
aa) felülvizsgálja az erdők állapotát, és
ab) összegyűjti – örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy erdőfelújítási terv részeként – az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására vonatkozó javaslatait, valamint
b) az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)
ba) szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt adatait,
bb) szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és
bc) az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a továbbiakban: erdőterv).
(2)155 Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő közzétételéről.
(3)156 A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója ügyfélnek minősül.
(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás, valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő közzétételéről.
(5) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését
a) az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,
b)157 az a) pontba nem tartozó ügyfelek részére közhírré tétellel
közli.
(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére – a döntés közlése mellett – megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait tartalmazó szemlemásolatokat is.
(7) Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját jogosítják és kötelezik.
(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban
a) ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során, vagy
b) az erdőgazdálkodó kérelmére
módosíthatja az erdőtervet.
(9) Az erdőterv véghasználati fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett kerülhet sor.
34–36. §158
37. §159
1. A körzeti erdőtervezés szabályai
1. § (1) A Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási tevékenység megkezdéséről a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) honlapján tájékoztatást helyez el. A tájékoztatás megjelenéséről az NFK értesíti
a) az érintett erdőgazdálkodókat,
b) az erdő rendeltetése szerint az (5) bekezdésben foglaltak szerint érintett hatóságokat és kezelő szerveket, valamint
c) az erdőterület elhelyezkedése szerint érintett települések jegyzőit.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás tartalmazza
a) az erdőtervezési körzet megnevezését,
b) a körzeti erdőtervezés megkezdésének napját,
c) a felelős erdőtervező nevét és hivatali elérhetőségét,
d) a körzeti erdőtervezési tevékenységről, a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó adatbetekintési, javaslattételi és egyeztetési lehetőségekről szóló részletes tájékoztatást, valamint
e) az erdőtervezési körzetnek az Országos Erdőállomány Adattár (a továbbiakban: Adattár) nyilvántartási adatai alapján végzett statisztikai értékelését az erdő rendeltetéséről, üzemmódjáról, természetességi állapotáról, a faállomány korosztályviszonyairól.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az NFK honlapján az Evt. 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti körzeti erdőtervezési eljárás lezárásáig fent kell tartani.
(4) Az erdőterület elhelyezkedése szerint érintett település jegyzője az NFK értesítése alapján a körzeti erdőtervezés megkezdéséről szóló tájékoztatást a helyben szokásos módon közzéteszi.
(5) Az NFK a körzeti erdőtervezés során az alábbi hatóságokat (a továbbiakban: érintett hatóságok), illetve a feladatellátásuk során megszerzett, hatósági nyilvántartásban nem szereplő tények, adatok szolgáltatása céljából az alábbi szerveket (a továbbiakban: kezelő szerv) értesíti:
a) az Evt. 24. § (2) bekezdés a) és j) pontjában foglalt rendeltetés, valamint Natura 2000 hálózat részeként kijelölt terület esetén hatóságként a természetvédelmi hatóságot, kezelő szervként a nemzeti park igazgatóságot,
b) az Evt. 24. § (2) bekezdés f) pontjában hatóságként a vízvédelmi hatóságot, kezelő szervként a vízügyi igazgatóságot,
c) az Evt. 24. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint a p) pont pa) alpontjában foglalt rendeltetés esetén hatóságként a vízügyi hatóságot, kezelő szervként a vízügyi igazgatóságot,
d) az Evt. 24. § (2) bekezdés i) pontjában foglalt rendeltetés esetén hatóságként a település jegyzőjét,
e) az Evt. 24. § (2) bekezdés k) pontja szerinti esetben – a rendeltetéshez igazodóan – hatóságként az útügyi közlekedési, a vasúti közlekedési vagy a vízügyi hatóságot,
f) az Evt. 24. § (2) bekezdés m) pontja szerinti esetben hatóságként az örökségvédelmi hatóságot,
g) az Evt. 24. § (2) bekezdés n) pontja szerinti esetben hatóságként a bányafelügyeletet,
h) az Evt. 24. § (2) bekezdés p) pontjának pb) alpontjában foglalt rendeltetés esetén hatóságként a honvédelemért felelős minisztert,
i) az Evt. 24. § (2) bekezdés p) pontjának pc) alpontjában foglalt rendeltetés esetén hatóságként a határrendészeti kirendeltséget, annak hiányában a rendőrkapitányságot,
j) az Evt. 25. § e) pontja és az Evt. 26. § c) pontja szerinti esetben hatóságként a vadászati hatóságot,
k) az Evt. 26. § b) pontja szerinti esetben hatóságként a növénytermesztési hatóságot,
l) az Evt. 26. § e) pontjában foglalt rendeltetés esetén hatóságként a talajvédelmi hatóságot.
(6) Az érintett hatóságok és kezelő szervek hatósági nyilvántartásban nem szereplő tényeket és adatokat az erdőtervezés ütemtervében meghatározott év április 30-ig megküldik az NFK részére.
2. § (1) Az erdőgazdálkodók az 1. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban foglaltak szerint a használatukban álló erdőket érintően az előzetes erdőterv javaslathoz a NFK honlapján közzétett nyomtatványon vagy a közzétett elektronikus formában legkésőbb tárgyév április 30-ig – a 13/A. § (1) bekezdés b) pontjában és a 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat is figyelembe véve – észrevételeket, javaslatokat tehetnek.
(2) Az NFK az Evt. 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatási tevékenység lezárásaként a (1) bekezdésben foglaltak szerinti erdőgazdálkodói javaslatok, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti tények és adatok figyelembevételével az Evt. 33. § (1) bekezdés bb) és bc) pontjában foglalt adatokra vonatkozóan tervjavaslatot állít össze (a továbbiakban: tervjavaslat).
3. § (1) A körzeti erdőtervezési eljárás megindításakor az Evt. 33. § (2) bekezdése szerinti közlemény tartalmazza:
a) az erdőtervezési körzet megnevezését, az eljárás ügyszámát,
b) az eljárás megindításának napját,
c) a tervjavaslat (3) bekezdés szerinti elérési lehetőségét,
d) az erdőtervezési eljárás ügyintézési határidejét, várható befejezését,
e) a felelős erdőtervező nevét és hivatali elérhetőségét,
f) a részletszintű tárgyalások helyét és idejét,
g) a (6) bekezdés szerinti észrevételtételi lehetőséget és annak határidejét, valamint
h) az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közleményt az NFK honlapján a körzeti erdőtervezési eljárás lezárásáig fent kell tartani.
(3) Az NFK erdőrészlet-határokat és -azonosítókat mutató erdőtérképen az NFK honlapján betekintési lehetőséget biztosít
a) a tervjavaslat,
b) a körzeti erdőtervezési eljárással érintett erdőkre vonatkozóan
ba) az erdő elsődleges és további rendeltetése,
bb) az üzemmód,
bc) a természetességi állapot, valamint
bd) a faállománytípus
adataiba.
(4) Az NFK a védett természeti területre és Natura 2000 területre vonatkozó, (1) bekezdés c) pontja szerinti tervjavaslatot elektronikus úton megküldi a működési terület szerint érintett védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek.
(5) Ha a körzeti erdőtervezési eljárásban védett természeti terület, illetve Natura 2000 terület érintett, a működési terület szerinti, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv ügyfélnek minősül.
(6) Az NFK a tervjavaslatot
a) az érintett erdőgazdálkodók,
b) az eljárás során érintett egyéb ügyfelek, valamint
c) az érintett hatóságok
által, a körzeti erdőtervezési eljárás megindításától számított 15 napon belül írásban tett észrevételei alapján átdolgozza.
(7) Ha az erdőgazdálkodás üzemmódjának arányára vonatkozó, az Evt. 10. § (1) bekezdése szerinti előírás a körzeti erdőtervezési eljárás megkezdésekor nem teljesül, akkor az állam 100%-os tulajdonában álló erdők területén gazdálkodók a körzeti erdőtervezési eljárás megindításától számított 15 napon belül kérelmet nyújtanak be az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosítására.
(8) Az erdőgazdálkodó (7) bekezdésben szereplő kérelemének elmaradása esetén az NFK az erdő állapotát és rendeltetéseit figyelembe véve az Evt. 10. § (1) bekezdése szerinti üzemmódot állapít meg az Evt. 10. § (1) bekezdésében meghatározott területnagyságra vonatkozóan.
(9) Az Evt.
a) 6/A. § (1) bekezdése,
b) 13. § (6) bekezdése,
c) 23. § (2) bekezdése,
d) 23. § (6) bekezdés b)–d) pontja, illetve
e) 23/A. §-a
szerinti eljárások a körzeti erdőtervezési eljárással egyesíthetőek.
(10) Az NFK az Evt. 38. § (2) bekezdés e) pont ef) alpontjában foglalt adatokat és korlátozásokat – a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv adatszolgáltatása alapján – a körzeti erdőtervezési eljárás során hivatalból törölheti az Adattárból.
(11) Az NFK a körzeti erdőtervezési eljárás során a (6) bekezdés szerinti észrevételekről, valamint a (7) bekezdés szerint kezdeményezett változásokról az észrevételekkel érintett
a) erdőgazdálkodók,
b) a nyilatkozatot tett
ba) erdőtulajdonosok,
bb) egyéb ügyfelek, valamint
c) az erdő rendeltetése szerint érintett hatóságok
részvételével erdőrészletszintű egyeztető tárgyalást tart.
4. § (1) Az NFK a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok alapján a körzeti erdőtervezés során megvizsgálja a tervezett erdőterv (a továbbiakban: erdőterv tervezet) szerinti erdőgazdálkodás hatását az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére (Natura 2000 elővizsgálat).
(2) A Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok különösen:
a) az Adattárban nyilvántartott adatok,
b) a Natura 2000 fenntartási terv adatai és a természetvédelmi jogszabályokon alapuló, az erdőgazdálkodásra vonatkozó azok hatósági úton érvényesíthető javaslatai,
c) Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura 2000 fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja, a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által átadott, a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, fenntartásához és helyreállításához szükséges biotikai adatok és az elérendő célállapot leírása (Natura 2000 javaslat) és
d) a fajmegőrzési tervek adatai.
(3) A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti adatokat a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az erdőtervezés ütemtervében meghatározott év április 30-ig megküldi az NFK részére.
(4) Az NFK az (1) bekezdés szerinti vizsgálat részeként meghatározza az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az Evt. 28. §-ában, 28/A. §-ában, 51. § (6), (8) és (9) bekezdésében, 53. §-ában és a 73. § (4) és (6) bekezdésében foglaltak szerint az erdőgazdálkodásra vonatkozó erdőtervi javaslatokat.
(5) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásának tényét, a (4) bekezdés szerinti javaslatokat, valamint a vizsgálat eredményét rögzítő tájékoztatást az NFK megküldi a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére.
(6) Ha az erdőterv tervezet (1) bekezdés szerinti vizsgálata és az erdőrészletszintű tárgyalások alapján az NFK megállapítja, hogy az erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére jelentős kedvezőtlen hatással lehet, akkor a körzeti erdőtervezési eljárás lezárása előtt az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (3)–(11) bekezdésében és a 10/A. §-ában foglaltak szerint hatásbecslést kell végezni.
(7) Az NFK az erdőterv tervezet (1) bekezdés szerinti vizsgálatának eredményéről a 3. § (3) bekezdése szerinti betekintés útján tájékoztatást ad. Az erdőterv tervezet (1) bekezdés szerinti vizsgálatának vagy a (6) bekezdés szerinti hatásbecslésnek az eredményét a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntés indokaként fel kell tüntetni.
5. § A körzeti erdőtervezési eljárás során kiadott határozatban indokolni kell az erdőterv azon tartalmi elemeit, amelyekkel kapcsolatban a részletszintű egyeztető tárgyaláson véleményeltérés maradt fenn.
6. § Körzeti erdőtervezési eljárásban a döntés honlapon történő közlésének napja a közhírré tételről szóló közlemény kifüggesztését követő 14. nap.
7. § Az erdőterv Evt. 33. § (8) bekezdése szerinti módosításakor a körzeti erdőtervezés szabályait kell figyelembe venni.

6. A körzeti erdőtervezés részletes szabályai
12. § (1) Az erdőtervezési körzeteket (a továbbiakban: körzet), és a körzeteket alkotó helységek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az erdőtervezés 2020-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: ütemterv) a 6. melléklet tartalmazza. Az egyes körzetekben körzeti erdőtervezésre az ütemtervben megjelölt évben, és azt követően tízévente kerül sor.
13. § (1) Az erdészeti hatóság az Evt 33. § (1) bekezdés a) pont szerinti igazgatási tevékenység keretében
a) a terepi helyszíneléssel nyert adatok,
b) az erdőgazdálkodó által benyújtott adatok, javaslatok,
c) a (2) bekezdésben foglalt – a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény szerinti – állami alapadatok,
d) az erdőre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok,
e) a természetvédelmi kezelési tervek,
f) a Natura 2000 fenntartási tervek javaslatai, valamint
g) a nagyvízi meder kezelési tervek
összevetésével felülvizsgálja az Adattár Evt. 38. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt adatait.
(2) A körzeti erdőtervezés során felhasználandó állami alapadatok:
a) az alapponthálózati pontok adatbázisa a térképezés terepi munkálataihoz szükséges mértékben,
b) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,
c) az állami topográfiai térképi adatbázis,
d) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók.
14. § A körzeti erdőtervezés során az erdészeti hatóság terepi felvételezést végez:
a) az erdészeti nyilvántartás és térbeli rend felülvizsgálata,
b) a természetességi állapot megállapítása,
c) az erdő rendeltetésének, az üzemmódjának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdőnevelési beavatkozások, erdőfelújítási és a véghasználati lehetőségek feltárása, valamint
d) a mindenkori erdőgazdálkodó kötelezettségeinek megállapítása
érdekében.
15. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőrészlet szintű egyeztetés eredményeképpen létrejött adatok alapján a körzet területén 500 hektár vágásos és átmeneti üzemmódú területnél nagyobb 100%-os állami tulajdonú erdőket kezelő erdőgazdálkodó erdeire hozamvizsgálatot és a vizsgálat eredményétől függően hozamszabályozást végez.
(2) A hozamszabályozás során az erdők rendeltetései, és a faállományok állapota alapján megállapított véghasználati, erdőfelújítási lehetőségek csak kivételesen térhetnek el jelentősen a faállományok vágásérettségi kora alapján számított tartamos erdőgazdálkodást biztosító hozami területétől. Jelentős eltérés esetén az erdészeti hatóság egyeztet az erdőgazdálkodóval, és annak alapján állapítja meg a következő időszak véghasználati lehetőségeit.
16. § Az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájcsoportokra vonatkozó egyedi szabályait a 7. melléklet tartalmazza.
17. § A körzeti erdőtervezés során az erdő faállomány-, termőhelyi, tulajdon- és erdőgazdálkodási viszonyai, közérdekű funkciói, valamint rendeltetései tekintetében jelentősen eltérő részeit lehetőség szerint a természetben jól fellelhető határok mentén, önálló erdőrészletként kell elhatárolni.
18. § (1) A körzeti erdőtervezés során az erdészeti hatósági nyilvántartások folytonossága, illetve az erdőgazdálkodási tevékenységek nyomonkövethetősége és értékelhetősége érdekében az erdőrészletek határai, valamint az erdőtagok és erdőrészletek erdészeti azonosítói kizárólag az alábbi esetekben módosíthatóak:
a) az erdőrészletek határainak természetbeni változása esetén, vagy ha a meglévő részlethatár a terepen nem azonosítható,
b) az Evt. 16. § (5) és (6) bekezdésében foglalt, az erdőtag és az erdőrészlet kialakítására vonatkozó szempontok teljesülése érdekében,
c) az erdőrészletek erdészeti hatósági nyilvántartási adatok vonatkozásában történő egyértelmű besorolhatósága érdekében,
d) a körzeti erdőtervezési eljárásban talajvédelmi rendeltetésű erdő terület lehatárolása érdekében,
e) a körzeti erdőtervezési eljárásban lehatárolt terméketlen terület, illetve felnyíló erdő terület lehatárolása érdekében vagy
f) az erdőgazdálkodóval történő egyeztetés alapján
fa) az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőtömbök optimális kialakítása érdekében, illetve
fb) a 0,5 hektárnál nagyobb hagyásfa csoportok, illetve állományrészek erdőrészletként való lehatárolása érdekében.
(2) A jogszabályban erdészeti azonosító adatokkal lehatárolt,
a) védett vagy fokozottan védett természeti területen álló erdők, valamint
b) erdőrezervátumok
erdőtag- és erdőrészlet azonosítói csak a védetté nyilvánító jogszabályban foglalt területi lehatárolás Adattárban való egyértelmű nyomonkövethetőségének biztosításával változtathatók meg.
(3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezés során kialakított ingatlan-nyilvántartási határtól eltérő, új részlethatárok Evt. 16. § (10) bekezdésben foglaltak szerinti ismertetését a körzeti erdőtervezési eljárás részlet szintű tárgyalásán teszi meg.
19. § A véghasználatok után visszamaradó, 0,5 hektárnál nagyobb egybefüggő hagyásfa csoportok területét külön erdőrészletbe kell tervezni, olyan erdőrészlet kialakításával, ahol a vágásérettségi kor a korábbi vágásérettségi kor legalább másfélszerese.
20. § Körzeti erdőtervezéskor a már a természetben meglévő, fátlan állapotban lévő – az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület kivételével – vonalas létesítményhez tartozó nyiladék, erdei vízfolyás, erdei tó és terméketlen egyéb részlet alakítható ki.
21. § (1) Vágásérettségi kort csak a vágásos és az átmeneti üzemmódú erdők faállományára kell meghatározni az adott erdőre vonatkozóan, meghatározott vágásérettségi szakasz határértékei között, az erdő termőhelyi viszonyai, fafajösszetétele, eredete, egészségi állapota és felújulóképessége figyelembevételével.
(2) A vágásérettségi szakasz felső határértékénél magasabb vágásérettségi kort meghatározni csak az erdőgazdálkodó egyetértésével vagy az adott határértéknél idősebb erdőben, vagy hagyásfa csoportokra lehet. A vágásérettségi szakasz felső határértékénél magasabb vágásérettségi kort az adott határértéknél idősebb erdőben csak az erdőgazdálkodó egyetértésével lehet meghatározni akkor, ha a vágásérettségi kor a körzeti erdőtervezés ciklusán túlmutat.
(3) A vágásérettségi szakasz alsó határértékénél alacsonyabb vágásérettségi kort meghatározni és ahhoz kapcsolódóan rendkívüli véghasználatot tervezni csak a faállományban történt elháríthatatlan külső ok esetében, az erdő egészségi állapotának jelentős romlása vagy fafajcserével járó erdőszerkezet-átalakítás tervezése esetén lehet.
(4) A part- vagy töltésvédelmi erdőkben hosszú távú védelemre alkalmas, zárt, többszintű faállományt indokolt fenntartani, lehetőség szerint hosszabb vágásérettségi kor alkalmazásával.
(5) A korábban kialakult 50 hektárnál nagyobb, egykorú erdőtömbök felújítása esetén, átmeneti üzemmód mellett az újabb egykorú erdőtömb kialakulásának megakadályozása érdekében, különleges esetben a tájcsoportonként meghatározott vágásérettségi szakaszoktól eltérően 10 évnél alacsonyabb vagy magasabb vágásérettségi kor is megállapítható.
(6) Tarvágást – az Evt. 71/A. § (2) és (3) bekezdés szerinti erdőket kivéve – csak az erdő azon fafajára lehet tervezni, amelynek a kora a körzeti erdőterv időbeli hatálya alatt eléri a vágásérettségi kort.
(7) Fokozatos felújítóvágást és szálalóvágást úgy kell megtervezni, hogy a vágásérettségi kor a véghasználati időszak közepére essen.
(8) Egyéb termelés
a) közjóléti, természetvédelmi, örökségvédelmi vagy árvízvédelmi cél elérése érdekében,
b) a kiemelten látogatott területeken,
c) balesetveszély vagy káresetek megelőzése, elhárítása érdekében,
d) idegenhonos fafajok kitermelése, faállomány-szerkezet javítása, különösen a fenyvesek természetes folyamatra alapozott erdőszerkezet átalakítása esetén a megtelepedett hazai lombos állományrész felszabadítása érdekében,
e) ha az adott fakitermelés más tervezett fakitermelés keretében nem valósítható meg – az alacsonyabb vágásérettségi korú fafajokból álló erdőfoltok kitermelése céljából,
f) faanyagtermelést nem szolgáló erdőkben szükségessé váló fakitermelés esetében, valamint
g) erdőterület igénybevétele esetén
tervezhető.
(9) A véghasználat során fakitermelési korlátozás alá eső vagy kitermelni nem szándékozott faegyedek (a továbbiakban: hagyásfa csoport) visszahagyását csoportos jelleggel kell megtervezni oly módon, hogy azok a 2 hektár vagy annál nagyobb, végvágott vagy tarvágott területen lehetőség szerint legalább 0,05–0,5 hektár területű csoportokban maradjanak vissza.
(10) Egymással szomszédos, véghasználatra tervezett erdőrészletek esetében a hagyásfa csoportokat összevontan is ki lehet alakítani.
(11) A véghasználattal érintett erdőrészletekben egyéb indokoltság hiányában nem kell hagyásfa csoportokat visszahagyni a 2,0 hektárnál kisebb területű, zárvány erdők véghasználata esetén.
(12) A véghasználat során a hagyásfa csoportokat őshonos fafajokhoz tartozó, lehetőség szerint idősebb, de még állékony, illetve böhöncös, odvas faegyedekből kell visszahagyni.
(13) A hagyásfa csoportokat úgy kell kialakítani, hogy azok lehetőleg a természetvédelmi vagy közjóléti jelentőségű, ismert vonalas, illetve pontszerű helyszíneket – így különösen fokozottan védett madár fészke, forrás, patakmeder, barlang bejárata, erdei emlékmű vagy erdei közjóléti létesítmény, berendezés – is tartalmazzák.
(14) A véghasználat során a hagyásfa csoportok erdészeti tájban honos fafajú egyedeit csak kivételesen indokolt esetben, így különösen veszélyelhárítás, az erdő védelme és fenntartása érdekében lehet kitermelésre tervezni.
22. § Védett természeti területen, Natura 2000 rendeltetésű területen vagy jelölő erdei élőhelyként kijelölt erdőkben az erdőtervet az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:
a) ahol a természetvédelmi szempontok indokolják, és a természeti feltételek lehetővé teszik
aa) hosszabb véghasználati időszakú, egyenlőtlen bontáson alapuló, fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás tervezésével, valamint
ab) a tarvágások térben és időben tagolt tervezésével
vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás esetén is az erdőborítás minél folyamatosabb fenntartására kell törekedni,
b) a véghasználatok tervezése során arra kell törekedni, hogy az erdészeti tájban honos fafajokkal jellemezhető faállomány-típusok, illetve a közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelytípusok esetében erdőtömbönként a korosztályviszonyok kiegyenlítettek legyenek,
c) a termőhelynek nem megfelelő vagy idegenhonos főfafajú erdők véghasználatának tervezésekor a fafajcserével járó erdőszerkezet-átalakítást alternatív lehetőségként minden esetben meg kell tervezni.
23. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőkben az erdőfelújítás és az erdőnevelés során változatos korú, fafajösszetételű és szerkezetű faállományt kell tervezni, amelynek érdekében – az erdő természetességi állapotának fenntartása mellett –
a) az erdők esztétikai értékét növelő,
b) oktatási célokat szolgáló,
c) idegenhonos, nemesített,
d) intenzíven nem terjedő vagy
e) allergiás kockázatot nem növelő
fafajú vagy fajtájú faegyedek szálankénti, soros, illetve csoportos elegyítése vagy visszahagyása is tervezhető. Kerülni kell a nőivarú nemes nyár fajták alkalmazását.
(2) A közjóléti rendeltetésű erdők véghasználatát lehetőség szerint úgy kell megtervezni, hogy az erdei közjóléti létesítmények köré egy famagasság szélességű hagyásfa csoport, védőzóna maradjon.
24. § (1) A gyenge termőhelyen álló, talajvédelmi rendeltetésű, mageredetű természetes felújításra alkalmas, természetes, természetszerű és származék erdőkben a véghasználatok tervezése során elsősorban elnyújtott fokozatos felújítóvágást vagy szálalóvágást kell tervezni.
(2) Településvédelmi rendeltetésű erdőkben
a) az elegyes állományok létrehozására, a véghasználatok térben és időben több ütemben történő tervezésére kell törekedni,
b) erdőfelújítás és erdőtelepítés során tervezése során kerülni kell az erősen allergén fafajokat (égerek, fűzek, nyírek, eperfafélék, platán, mogyoró) és a nőivarú nemes nyár fajtákat.
(3) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdőkben a közlekedés biztonsága és a védelmi szerep folyamatos fenntartására érdekében többszöri, mérsékelt erélyű nevelővágást, részterületes véghasználatot, valamint szükség szerint egészségügyi termelést kell tervezni.
24/A. § (1) Örökerdő üzemmódban kezelt erdőben kizárólag készletgondozó használat fakitermelési mód tervezhető.
(2) Átmeneti üzemmódban minden, a vágásos üzemmódban egyébként is alkalmazható fakitermelési mód tervezhető

6/A. A örökerdő kezelési terv, valamint az átalakítási és erdőfelújítási terv készítésének szabályai
24/B. § (1) Az örökerdő kezelési terv tartalmi követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.
(2) Az örökerdő kezelési terv készítése során az erdőgazdálkodó önellenőrzési módszert dolgoz ki, amely magában foglalja az örökerdő kezelési tervben megállapított,
a) a faállomány aktuális állapotának, a célállapottól való eltérésének és
b) két állapotfelvétel között eltelt időszakban keletkezett faállomány növedékének meghatározását.
(3) Az örökerdő kezelési terv készítése során és az önellenőrzési módszer alkalmazásakor
a) főállomány alatt a legalább 12 cm mellmagassági átmérőjű fák alkotta faállományt,
b) utánpótlás állomány alatt az erdőben ténylegesen jelenlévő, 12 cm-nél vékonyabb mellmagassági átmérőjű fák alkotta faállományt,
c) a főállományt alkotó fafajok elegyaránya alatt azok körlapösszege szerinti arányát kell érteni.
(4) Az átalakítási és erdőfelújítási terv tartalmi követelményeit a 11. melléklet tartalmazza.
(5) Az  átalakítási és erdőfelújítási terv készítése során az  erdőrészlet területét tervezési egységekre kell bontani, ahol meg kell határozni a  fakitermelési beavatkozások módját, véghasználatok esetén az  erdőfelújítás módját és célállományát.
(6) Az örökerdő kezelési terv, valamint az átalakítási és erdőfelújítási terv formai követelményeit, továbbá a kitöltési útmutatót a Nemzeti Földügyi Központ a honlapján közzéteszi.
(7) Átmeneti üzemmódban a 80 évnél
a) nagyobb vágásérettségi korral tervezett faállománytípusok esetében legalább 30 évre,
b) kisebb vágásérettségi korral tervezett faállománytípusok esetén – legalább három erdőfelújítási ütemben – legalább 10 évre kell a teljes erdőrészlet véghasználati időszakát megtervezni.
(8) Az Evt. 29. § (3) bekezdése alkalmazásában a végvágott területeket keletkeztető erdőfelújítási tervezési egységek egybefüggőnek minősülnek, ha legalább 10 méter hosszan csatlakoznak egymáshoz.
Az Országos Erdőállomány Adattár

38. §160 (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter – az erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett – Adattárat működtet.
(2) Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,
b) az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,
c) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,
d) a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,
e) az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi adatok:
ea) az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27-28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,
eb) az erdőgazdálkodás üzemmódja,
ec) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,
ed) vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,
ee) örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,
ef) erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű, jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,
f) a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések,
g) az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,
h) a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,
i) a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,
j) az erdészeti létesítmények alábbi adatai:
ja) megnevezés, egyedi azonosító,
jb) földrajzi elhelyezkedés,
jc) létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,
k) az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint
l) az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség törlésére vonatkozó adatok.
(3) Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.
(4) Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében – a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a (2) bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.
(6) Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.
(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásai alapján – nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a művelési ág módosítását.
39. § (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik.
(2)161 Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – betekintés biztosítható, és szemle másolat adható.
(3)162 Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít
a) az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az erdőgazdálkodó használatában álló erdők,
b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,
c) a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,
d) a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi rendeltetésű erdők,
e) a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal határos erdők,
f)163 az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők,
g)164 az erdészeti tudományos kutatással foglalkozó költségvetési szerv részére az erdők és szabad rendelkezésű erdők, valamint
h)165 a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében, valamint a Földforgalmi törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzése céljából az erdők és szabad rendelkezésű erdők
Adattárban nyilvántartott adataihoz.
(4)166 Az ingatlanügyi hatóság, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére az Adattárból díj-, költség- és térítésmentesen kell szolgáltatni az alapfeladataik ellátásához, valamint az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához igényelt adatokat.
(5)167 Az Adattárból a fokozottan védett fajokra és azok élőhelyeire vonatkozó adat csak az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki.
39/A. §168
39/B. §169 Az Adattárban kezelt adatokat a miniszter a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen átadja és azokat a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatja. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
40. §170
8. Az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez kapcsolódó eljárási szabályok
18. § (1) Az Adattárban nyilvántartott, az Evt. 38. § (2) bekezdés a) és d) pontja, e) pont ec) és ed) alpontja, továbbá f) és g) pontja szerinti adatokban1 változást eredményező eljárások során a kérelmező vagy bejelentő a megváltozott adatokat a NFK honlapján közzétett erdőrészletleíró-lap nyomtatványon kérelméhez vagy bejelentéséhez csatolja.
(2) Az erdészeti térképet érintő változás esetén a leírólaphoz mellékelni kell a változás utáni állapotot ábrázoló erdészeti térképi mellékletet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján csatolt dokumentumok a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzésével érvényesek.
19. § (1) Az erdészeti hatóság az Adattár Evt. 38. § (2) bekezdés
a) a) pontjában, e) pont ea)–ed), ef) alpontjában, g) pontjában, valamint h) pontjában foglalt adatait a tárgyban hozott előző döntése alapján,
b) b)–d) pontjaiban foglalt adatait a kapcsolódó nyilvántartások adatai, illetve az erdő természetbeni állapotának változása alapján,
c) e) pont ee) alpontjában foglalt adatait az erdőgazdálkodó által szolgáltatott adatok alapján,
d) f) pontjában foglalt adatait a tárgyban hozott előző döntése alapján, a fakitermelések végrehajtásával összhangban,
e) i) és j) pontjában foglalt adatait az erdőgazdálkodó által tett bejelentések, illetve az erdészeti hatóság a tárgyban hozott előző döntései vagy felmérései alapján,
f) k) pontjában foglalt adatait a műszaki átvételi jegyzőkönyvek adatai alapján,
g) l) pontjában foglalt adatait a tárgyban hozott előző döntése alapján, az erdőfelújítási biztosítéknyújtás teljesítésével összhangban
– a változások nyomon követhetőségének biztosítása mellett – jegyzi be, módosítja vagy törli.
(2) Az Adattárba való bejegyzés közvetlenül csak az Evt. 38. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatok tekintetében kezdeményezhető bejelentés útján.
(3) Az erdészeti hatóság az Evt. 38. § (7) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében az erdő, szabad rendelkezésű erdő Adatárba történő nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének véglegessé vált döntését megküldi ingatlanügyi hatóságnak.
19/A. § (1) Az erdészeti hatóság az Evt. 38. § (7) bekezdése szerinti esetben – ha az a megfelelő ingatlan-nyilvántartási alrészlet kialakítása céljából szükséges – az Ftr. szerint elkészített változási vázrajz alapján az érintett területek határát az Adattárban hivatalból kijavítja úgy, hogy
a) a határvonalak töréspontjainak elmozdítása nem lehet nagyobb 15 méternél, és
b) a 0,1 hektárnál kisebb kialakítandó területet törli az Adattárból.
(2) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti módosítás közlésekor az erdőgazdálkodónak az erdőrészlet-leíró lapot és a térképi állományt is megküldi.
20. § A pénzügyi biztosítékról az erdészeti hatóság – az Evt. 38. § (2) bekezdés l) pontja alapján – olyan nyilvántartást vezet, amelynek alapján megállapítható
a) a biztosíték nyújtására kötelezett az erdőgazdálkodói adatokkal, törvényes vagy meghatalmazott képviselője,
b) az erdőrészlet és az erdősítési előírás, amelyre a biztosíték vonatkozik,
c) a biztosíték mértéke, nyújtásának módja, lejárati időpontja,
d) a pénzügyi biztosítéknyújtásban közreműködő hitelintézet és a biztosítéknyújtási okmányok azonosító adatai,
e) a pénzügyi biztosíték visszavonása, felhasználása, érvényesítése, kiegészítése és
f) a rendelkezésre álló, felhasználható szabad keret összege lejárat szerint részletezve.
7. Az Országos Erdőállomány Adattárra vonatkozó szabályok
25. § (1) Az erdészeti hatóság az Adattárban
a) az Evt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, erdőnek minősülő területet – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám, erdőrészlet jel és alrészlet szám erdészeti területazonosító adatokkal,
b) az Evt. 13. § (1) bekezdése szerinti erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket – az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, tagszám egyéb részlet jel és alrészlet szám területazonosító adatokkal,
c) az engedély szerint megvalósított erdőtelepítést az elsőkivitel végrehajtását követően, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított erdőtelepítést a fennmaradás engedélyezését követően az a) pont szerint,
d) az Evt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőt az ingatlan-nyilvántartási területegységekkel azonosítható módon – erdészeti igazgatási egységenként, helység, sorszám területazonosító adatokkal
tartja nyilván.
(2) Szabad rendelkezésű erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az Evt. 38. § (2) bekezdés d) pontja szerinti adatként a következőket tartja nyilván:
a) faállománytípus csoport a következő részletezettséggel: bükkös, tölgyes, cseres, akácos, nemes nyáras, hazai nyáras, egyéb lombos, fenyves,
b) faállomány átlagos záródása, és
c) faállomány átlagos kora vagy nem telepített faállomány esetén, illetve ha a kor nem pontosan meghatározható, a faállománynak a környező faállományok növekedését figyelembevételével becsült átlagkora.
26. § (1) Az erdészeti hatóság az erdei közjóléti létesítmények Evt. 38. § (2) bekezdés j) pont jc) alpontja szerint műszaki paramétereiként
a) a létesítmény befogadóképességét (fő),
b) a létesítmény által elfoglalt teljes területet 0,01 hektárra kerekített területtel megadva vagy hosszát 20 méteres pontossággal,
c) az elhelyezkedését jellemző súlypont EOV koordinátáját,
d) erdészeti térképi mellékleten ábrázolva súlypontját és nevét, továbbá vonalas létesítmény-típusnál nyomvonalát, 3 hektárnál nagyobb kiterjedés esetén területét és
e) a területén található erdei közjóléti berendezések típusait és mennyiségét
tartja nyilván.
(2) Az Adattárban a nem erdei közjóléti létesítményhez kapcsolódó erdei közjóléti berendezés alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) az erdei közjóléti berendezés megnevezése, és
b) az erdei közjóléti berendezés helyét legalább 5 méter pontossággal megadó EOV koordinátája vagy vonalas berendezés típus esetén a nyomvonal kezdő-, vég- és töréspontjainak EOV koordinátái.
(3) A nem közjóléti erdészeti létesítményeket az erdészeti hatóság az erdészeti térképen a létesítmény típusának megfelelően feltüntetve tartja nyilván.
(4) Az Adattárban az Evt. 92. § (2) bekezdése szerint járműközlekedésre kijelölt utak alábbi adatait kell nyilvántartani:
a) az engedélyezett használat típusa, és
b) az út nyomvonala, legalább 5 méter pontossággal.
(5) Az Adattár működtetése során felhasználandó alapadatok:
a) az állami alapadatok közül:
aa) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók,
ab) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,
b) ingatlan-nyilvántartási adatok közül az adott földrészlet nyilvántartott területe, művelési ága, szektorkódja.
27. § (1) Az Adattárból adatszolgáltatás szemle másolat kiadása útján történik.
(2) A szemle másolat az erdőrészletre vonatkozó erdőrészlet leíró lap kiállítás előtti napon aktuális adatait tartalmazza. Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, Adattárban rendszeresített statisztikai kimutatás, illetve erdészeti térképmásolat is kérelmezhető.
(3) Adattári szemle másolat kiadása iránti kérelmet az alábbi adatokat megjelölésével kell benyújtani:
a) adatszolgáltatást kérő természetes személyazonosító adatai,
b) költségviselő számlázási adatai,
c) kérelemmel érintett erdőnek minősülő föld ingatlan-nyilvántartás szerinti, vagy erdőgazdasági erdészeti területazonosító (helység, tag, részlet jel) adatai,
d) adatszolgáltatás típusa (hiteles vagy nem hiteles szemle másolat),
e) feldolgozott adat, illetve erdészeti térképmásolat esetén a kérelmezett adatszolgáltatás egyértelmű módon meghatározott tartalma Adattári statisztikai kimutatás megnevezése,
f) igényelt példányszám,
g) dátum, valamint
h) adatszolgáltatást kérő személy aláírása.
(4) Az erdészeti hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) honlapján közhitelesnek nem minősülő megjelenített generalizált erdőtérkép és az ahhoz kapcsolódó adatok megjelenítése útján bárkinek betekintést biztosít az Adattárba, a nyilvántartott erdőnek minősülő föld alábbi adataival, és egyéb térképi tartalommal:
a) erdészeti területazonosító adatai, területe, generalizált térképi alakzata,
b) az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódszáma,
c) a faállomány típusa,
d) az erdő elsődleges rendeltetése és további rendeltetései,
e) az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,
f) tulajdonforma,
g) tűzveszélyesség besorolását,
h) természetvédelmi védettsége,
i) Natura 2000 terület érintettsége, valamint
j) ingatlan-nyilvántartási azonosítója, generalizált térképi alakzata,
k) – ha az rendelkezésre áll – nagyvízi mederrel érintett területek határa, továbbá
l) – ha az rendelkezésre áll – vadászterületek határa, azonosítója.
21. Erdészeti térképezés
57. § (1) Az erdészeti térképezés célja
a) az Evt. 38. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, Adattárban nyilvántartott terület földrajzi elhelyezkedésének, térbeli rendjének, a bennük folytatandó gazdálkodást befolyásoló és azt szolgáló természetes és mesterséges tereptárgyaknak valósághű, kellő áttekintést nyújtó, mérethelyes térképi ábrázolása és
b) az erdő- és az egyéb részletek valamint a szabad rendelkezésű erdők területének a gazdálkodás igényeihez igazodó pontosságú meghatározása.
(2) Az erdészeti térképet az erdészeti hatóság készíti.
(3) Az erdészeti térképen a térképi elemeket topológiai rendben kell ábrázolni. Az erdészeti térkép
a) vetületi rendszere: Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV);
b) szelvényezése: Egységes Országos Térképészeti Rendszer (EOTR);
c) referencia méretaránya: M = 1:10 000.
(4) Az erdészeti térképezés kizárólag ágazati célokat szolgál, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát nem érintő erdészeti térképezést e rendeletben foglaltak alapján kell végezni.
(5) A térképészeti munkával előállított erdészeti térkép állam- és szolgálati titkot nem tartalmazhat.
58. § Az EOV rendszerű, erdészeti térképek készítése során az erdőrészlet határainak meghatározásához csak olyan terepi adatgyűjtési eljárás során felvett adat, illetve az állami távérzékelési adatbázisban tárolt távérzékelési anyag használható fel, amelyeknél a határ töréspontjainak meghatározása 3 méternél pontosabb.
59. § (1) Az erdészeti térképrendszer részei:
a) erdészeti térkép,
b) erdészeti térképi vázlat,
c) erdőtervi térkép,
d) erdészeti átnézeti térkép,
e) honlapon megjelenített erdőtérkép.
(2) Az erdészeti térképi vázlat az erdészeti térkép felhasználásával készített örökerdő fenntartási, átalakítási, illetve erdőfelújítási terv térképi melléklete.
(3) Az erdőtervi térkép az erdőtervezés során előállított, az erdőterv mellékleteként kiadott, az erdészeti térképi 1:5000, 1:10 000 vagy 1:20 000 méretarányú térképmásolata.
(4) Az erdészeti átnézeti térkép az erdészeti térkép tartalmának kiválogatásával, generalizálásával EOTR szerint szelvényezetten vagy annak meghatározott területére készített térképmásolat.
(5) A honlapon megjelenített erdőtérkép a NÉBIH által készített, csökkentett térképi tartalmú és pontosságú a NÉBIH honlapján megjelenített generalizált erdőtérkép.
60. § Az erdőrészlet és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló részletek területét az elkészített alaptérkép felhasználásával 0,01 hektár pontossággal kell meghatározni.
61. § Az erdészeti térkép aktualizálását az erdészeti hatóság döntésének véglegessé válásával egyidejűleg, más esetben az átvezetéshez szükséges dokumentumok keletkezésétől vagy benyújtásától számított harminc napon belül kell elvégezni.
62. § Ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet erdészeti térképi melléklet csatolását írja elő, akkor azon – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik – az alábbi jogosult erdészeti szakszemélyzet által elkészített munkarészeket kell érteni:
a) a legalább 1:10 000-es méretarányú, az erdészeti térkép másolaton készített változást bemutató térképi vázlat és
b) a térképi változást eredményező új térképi elemek – vonalak estében a töréspontok sorrendjének megfelelő – koordinátajegyzéke, vagy a NÉBIH által üzemeltetett honlapon meghatározott fájlformátumban a változásokat tartalmazó digitális térképi állomány.
63. § Nem minősül erdészeti térképészeti tevékenységnek
a) az erdőnek minősülő föld belső határainak terepi határazonosítása,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet által terepen megjelölt határ töréspontjainak meghatározása,
c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet által az Adattári változáshoz benyújtott térképi vázlat készítése.

 

Az éves erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlása

41. §171 (1) Az erdőgazdálkodó
a) az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet – a (2) bekezdés kivételével –,
b) a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést
a tevékenység megkezdését legkésőbb 21 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezhet.
(2) Az erdőgazdálkodási tevékenység az (1) bekezdés szerinti bejelentés mellőzésével is végrehajtható, ha
a) az erdőgazdálkodó a 33. § (8) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé tette,
b) az erdőgazdálkodási tevékenységet a 73. § (6) bekezdése vagy a 106. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság rendelte el, vagy
c) az erdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.
(3) Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség:
a) az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését, fenntartását szolgáló fakitermelés,
b) az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi fakitermelés keretében történő kitermelése,
c) a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben intenzíven terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése, illetve
d) az erdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.
(4) A (3) bekezdésben foglalt fakitermelést a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján a (3) bekezdés
a) b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,
b) b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,
c) d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban
kell bejelenteni.
(5) A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve végrehajthatja
a) ha ahhoz az erdőgazdálkodó – annak hiányában a tulajdonos – hozzájárul, vagy
b) az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.
(6) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy – az a) pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén – megtilthatja, ha
a) az erdőgazdálkodó gazdálkodása során az e törvényben előírt szabályokat megszegte,
b) az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy
c) a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.
(7) A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében erdőkezelést is végző erdőgazdálkodó gazdálkodása alatt
a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben,
b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység vonatkozásában az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységekben
folytatott gazdálkodást kell érteni.
(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt tevékenység legkorábban a tárgyév első napján kezdhető meg. A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermelés a részleges végrehajtás 42. §-ban foglaltak szerinti bejelentését követően a tárgyévet követő év végéig végrehajtható.
42. §172 Az erdőgazdálkodó a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását az erdészeti hatóság részére bejelenti.
2. Az erdészeti hatóság részére tett bejelentések, illetve hatósági engedélyezések eljárási szabályai (8.§)
8. § (1) Az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: erdészeti hatóság) vagy a NÉBIH-hez tett bejelentést vagy kérelmet – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –
a) az NFK által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon vagy
b) az NFK által megadott adatformátumban és adattartalommal elektronikus úton
kell megtenni.
(2) Az erdészeti térképet érintő változás, illetve az erdő, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület, vagy szabad rendelkezésű erdő részterületét érintő bejelentés vagy kérelem esetén a bejelentéshez vagy kérelemhez csatolni kell a térképi változást, illetve a bejelentett tevékenység területi elhelyezkedését bemutató erdészeti térképi mellékletet.
(3) A földrészlet vagy alrészlet részterületét érintő fásításra vonatkozó bejelentés esetén a bejelentéshez csatolni kell a bejelentett tevékenység területi elhelyezkedésének bemutatását 30 napnál nem régebbi, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolaton feltüntetve.
8. Az éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentése
28. § (1) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó erdőgazdálkodási tevékenység az erdőben tervezett
a) fakitermelés valamint az
b) alábbi erdősítési tevékenységek:
ba) az elsőkivitel, erdőfelújítások esetében az erdősítés megkezdése, és
bb) a pótlás.
(2) Az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az erdőgazdálkodó – erdő engedélyezett igénybevétele esetén az engedély jogosultjának – neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,
c) a bejelentéssel érintett részlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel, alrészlet szám),
d) a tervezett tevékenység típusa, területi mértéke és végrehajtásának ütemezése az összes végrehajtási ütem számának megadásával,
e) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség területe,
f) a választott erdőtervi erdősítési előírás,
g) egyéb szöveges megjegyzések,
h) keltezés,
i) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
j) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(3) Ha a bejelentett tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti, – örökerdő üzemmód esetének kivételével – a bejelentéshez csatolni kell a tervezett tevékenységgel érintett részterületet ábrázoló erdészeti térképi mellékletet.
(4) A bejelentés papír alapon három példányban készül. Ebből egy példány az erdőgazdálkodónál, egy példány a jogosult szakszemélyzetnél marad – melyet a végrehajtási jogosultság Evt. 41. § (8) bekezdésében foglaltak szerinti lejártáig meg kell őrizniük –, a fennmaradó példányt pedig az erdészeti hatósághoz kell benyújtani.
(5) A bejelentés időpontjának az erdészeti hatósághoz történő beérkezés napja számít.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy
a) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek módja és területi mértéke összhangban van-e az erdőtervben foglaltakkal,
b) a tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzésének feltételeiről és szakmai szempontjairól tájékoztatta az erdőgazdálkodót,
c) tarvágás bejelentése esetén a tervezett tarvágás az Evt. 74. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelel,
d) természetvédelmi területen található erdő esetén a bejelentés megfelel
da) a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény 33. § (5) és (6) bekezdésében foglalt korlátozásoknak,
db) erdészeti hatóság által előírt, az Adattárban szereplő feltételeknek.
29. § (1) Az erdőgazdálkodó, illetve a b) pont esetében az erdő engedélyezett igénybevétele esetén az engedély jogosultja
a) a tárgyévet megelőző év második felében vagy a tárgyév első felében megvalósult tevékenység tekintetében,
aa) az erdőtelepítés elvégzett elsőkivitelét és pótlását,
ab) az erdősítés megkezdését és pótlását,
ac) az erdősítés befejezési feltételeinek teljesülését
tárgyév június 30-ig,
b) az Evt. 41. § (1) bekezdés szerinti erdőnevelési és fakitermelési tevékenység esetében,
ba) a tárgyév első felében befejezett erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket – a június 30-i állapotnak megfelelően – tárgyév július 31-ig,
bb) a tárgyév második felében elvégzett, részben elvégzett, illetve elmaradt erdőnevelési és fakitermelési tevékenységeket – a december 31-i állapotnak megfelelően – a tárgyévet követő év január 31-ig
bejelenti az erdészeti hatóságnak.
(2) Ha az Evt. 41. § (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenység során erdei faválaszték felkészítése történik, az erdőgazdálkodó, igénybevétel esetén az engedély jogosultja a tevékenység végrehajtását az erdészeti hatóság részére az (1) bekezdés b) pontban foglalt időpontig bejelenti.
(3) Az Evt. 41. § (1)–(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó erdei haszonvétel során felkészített erdei faválaszték és az erdei faválasztékkal együtt történő forgalomba hozatal céljából kitermelt cserje mennyiségét az (1) bekezdés b) pont szerinti határidőre, a bruttó fatérfogat nélkül, az erdőgazdálkodó vagy az igénybevételi engedély jogosultja az erdészeti hatóságnak bejelenti.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentés az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a tevékenység elvégzésének éve,
b) az erdőgazdálkodó – erdő engedélyezett igénybevétele esetén az engedély jogosultjának – neve, erdőgazdálkodói kódszáma,
c) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja,
d) a bejelentéssel érintett terület erdészeti azonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel),
e) a bejelentett tevékenység érintett területe,
f) a kitermelt fa bruttó, és a felkészített erdei faválaszték (5) bekezdés szerinti nettó fatérfogata fafajonként,
g) az ütemezésre, valamint a megvalósítás módjára vonatkozó megjegyzések,
h) erdősítések esetében a választott erdősítési előírás megnevezése,
i) fakitermelésekre és egyéb erdei haszonvételekre vonatkozóan kiállított műveleti lap sorszáma, vagy az erdei haszonvételre jogosító egyéb irat azonosítója,
j) a keletkező erdőfelújítási kötelezettség mértéke,
k) arra vonatkozó információ, hogy turista útjelzéssel ellátott fa kivágásra került-e,
l) keltezés,
m) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
n) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(5) A (4) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adatokat fafajonként felkészített hengeres fa, sarangolt választék, egyéb faválaszték és apríték bontásban kell megadni. A fatermék térfogat mértékegysége tömör köbméter (m3), apríték esetén tömör köbméter (m3), vagy űrméter (űrm).
(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerint az elsőkivitel, az erdősítés megkezdése és a pótlás bejelentéshez csatolni kell a mesterséges erdősítések elvégzése során felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló jogszabály szerinti erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat másolatát, amelyen az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton szereplő szaporítóanyag felhasználási helyét.
(7) Ha a végrehajtott tevékenység nem a teljes erdőrészletet érinti – a (8) és (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a bejelentéshez erdészeti térképi mellékletet kell csatolni, amely a végrehajtással érintett részterületet legalább 5 méter pontosságú töréspontokkal ábrázolja.
(8) A bejelentéshez nem kell erdészeti térképi mellékletet csatolni
a) örökerdő üzemmód, és
b) az Evt. 41. § (8) bekezdésében foglalt, tárgyévben be nem fejezett tevékenység
esetén.
(9) Erdőtelepítés elsőkivitelének bejelentése esetén, ha az erdőtelepítés nem teljes földrészletet vagy alrészletet érint, a bejelentéshez – a (7) bekezdés szerinti térképi melléklet helyett – az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet szerint elkészített záradékolt változási vázrajzot kell csatolni.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés ellenjegyzésével a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy
a) a végrehajtással érintett erdőrészletekben a bejelentésben szereplő mértékben kerültek végrehajtásra a jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek, valamint a bejelentett adatok a valóságnak megfelelnek,
b) az erdősítésben a szaporítóanyag felhasználása a (6) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően történt,
c) a jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakszerű végrehajtását a helyszínen ellenőrizte,
d) a jogszerűtlenül végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenység típusát és mértékét a végrehajtás utáni valós állapotnak megfelelően feltüntették.
(11) A (10) bekezdés c) pontja tekintetében szakszerű végrehajtásnak tekinthető, ha az erdő megfelel az erdészeti hatóság végleges határozatában foglaltaknak, továbbá ha az intenzíven terjedő idegenhonos fafajok kivágása a természetességi alapelvárásnak megfelelő szükséges mértékig megtörtént, a záródás nem csökkent az elvárt mérték alá, az erdő egészségi állapota nem romlott az erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtása következtében.

Az erdőgazdálkodási tevékenység nyilvánosságának biztosítása

43. § (1)176
(2)177
(3)178
(4)178 A miniszter minden évben közleményben határozza meg az Erdők Hetét, amelynek rendezvényei azt a célt szolgálják, hogy az ország lakossága tájékoztatást kapjon az erdők állapotáról, az erdőgazdálkodási tevékenység helyzetéről, a Stratégia végrehajtásáról.
(5)179 A miniszter ötévenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről, állapotáról, az állami erdővagyon mennyiségének és minőségének alakulásáról, valamint az állami erdőgazdálkodás eredményeiről.
IV. Fejezet
ERDŐTELEPÍTÉS

 

44. § (1) Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen a 6. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő faállomány létrehozására irányuló tevékenység.
(2) Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.
(3) Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.
45. § (1) Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.
(2) Erdőtelepítéshez csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni.
(3) Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 területként kijelölt közösségi jelentőségű, jelölő élőhely százméteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal erdőt, fásítást, illetve fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényt telepíteni tilos.
(4) Repülőterek és leszállóhelyek védőövezetében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a repülések biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet.
(5) Folyók nagyvízi medrében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban lehet.
(6) Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdő kivételével az erdőtelepítéssel érintett terület határvonalán belül elhelyezkedő három- – amennyiben az erdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt- – méteres sávban nem ültethető fa.
46. § Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés végrehajtását, illetve az erdőtelepítések állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele). Az erdőtelepítések műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.
47. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban erdőként nyilvántartásba veszi.
(2) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv az (1) bekezdés szerinti átvezetést követően a következő körzeti erdőtervezés alapján készült erdőterv kiadásáig erdőtervnek minősül.
48. § (1) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.
(2) Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a) az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre láthatóan káros hatással lesz,
b) annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy
c) az erdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn.
49. § Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen vannak.
50. § Ha az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul, és a telepítő a telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból.
9. Az erdő telepítésének szabályai
30. § (1) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:
a) az Evt. 18. § (7) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt adatokat, kivéve:
aa) az Evt. 18. § (7) bekezdés c) pont ci) alpontjában,
ab) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban még nem szereplő erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont ag), illetve b) pont bg) alpontjaiban, valamint
ac) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által még nem regisztrált erdőtelepítő esetén az Evt. 18. § (7) bekezdés a) pont af), illetve a b) pont bf) alpontjaiban
szereplő adatokat,
b) az erdőtelepítéssel érintett ingatlan tulajdonosának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az erdőtelepítéshez, a telepíteni tervezett erdő erdőtelepítési-kivitelezési tervben javasolt elsődleges és további rendeltetéséhez, valamint üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozatát,
c) a földrészlet vagy alrészlet részterületén megvalósítani tervezett erdőtelepítés esetén a tervezett erdőtelepítés területének meghatározását az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott 30 napnál nem régebbi másolaton feltüntetve,
d) az erdészeti térkép másolatát, amelyen fel kell tüntetni az erdőtelepítés eredményeképpen kialakítani tervezett erdőrészleteket,
e) a tervezett erdőtelepítés során kialakított ingatlan-nyilvántartási határtól eltérő, új részlethatárok határvonalának töréspontjainak EOV koordinátáit,
f) az erdő javasolt elsődleges és további rendeltetését,
g) az erdő javasolt üzemmódját,
h) a telepítendő földterület termőhelyi viszonyait bemutató, az erdőtelepítés fő- és elegyfafajainak alkalmazhatóságát alátámasztó, az erdészeti termőhely-feltárásról szóló jogszabály szerinti termőhely-feltárási szakvéleményt,
i) a telepíteni tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt faállománytípust, illetve szabad rendelkezésű erdő esetén faállománytípus csoportot, hektáronként és fafajonként a  műszaki befejezéshez szükséges darabszámokat,
j) az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot), a felhasználni kívánt szaporítóanyag minőségét és mennyiségét, a talaj-előkészítés, valamint az ültetés, illetve magvetés módját,
k) az erdőtelepítés megvalósítása és védelme érdekében tervezett létesítmények (különösen bakhát, padka, kerítés, tűzpászta, cserjeszegély) leírását, méretezését, elhelyezkedését, mennyiségét,
l) a telepített erdő fejlődése érdekében szükséges ápolási műveleteket az erdősítés befejezéséig,
m) az erdőtelepítést az adott helyen várhatóan veszélyeztető károsítókat, valamint az ellenük való védekezés tervező által ajánlott módját,
n) az erdőtelepítéssel érintett ingatlanokon található vezetékeket, azok erdészeti térképi feltüntetését, a betartandó védőtávolságokat,
o) az erdőtelepítés megkezdésének tervezett időpontját, valamint befejezésének várható időpontját,
p) a következő körzeti erdőtervezésig szükséges erdőnevelési feladatok ütemezését,
q) a tervező által javasolt vágásérettségi kort,
r) az f)–q) pontokban foglalt tervrészek adatai alapján, erdőrészletenként kitöltött erdőrészlet leíró lapokat,
s) a településrendezési eszközökkel fennálló összhangról történő tervezői nyilatkozatot,
t) a nagyvízi mederkezelési tervvel fennálló összhangról történő tervezői nyilatkozatot,
u) a tervet készítő jogosult erdészeti szakszemélyzet nevét, erdészeti hatósági azonosító kódját és aláírását, valamint a telepítő aláírását,
v) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.
(2) Szabad rendelkezésű erdő létrehozására irányuló bejelentéshez egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell csatolni, amelynek az (1) bekezdésben felsorolt tervrészek közül a földterület erdészeti azonosítójának megnevezése kivételével az a) pontban, az erdő tervezett rendeltetéséhez és üzemmódjához adott hozzájáruló nyilatkozat kivételével a b), c), e), i), n) és s) pontokban foglaltakat kell tartalmaznia.
(3) Az erdőtelepítési-kivitelezési tervet három példányban kell elkészíteni.
(4) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés befejezetté nyilvánítása során az erdőtelepítés fafajösszetétele és minősége tekintetében azt vizsgálja, hogy az erdőtelepítési tervben meghatározott célállományt alapul véve a meghatározott fafajú, másfél méter magasságú, és ép vezérhajtású faegyedek egyenletes eloszlás mellett a telepítési kiviteli tervben meghatározott egyedszámban jelen vannak-e. Ha a  telepítési kivitelezési terv az egyedszámot nem tartalmazza, akkor a telepítés befejezéséhez a 8. mellékletben meghatározott faegyed-szám az irányadó.
(5) Az  erdészeti hatóság a  (4)  bekezdés szerint erdőtelepítés befejezetté nyilvánításnál meghatározott egyedszámnál kevesebbel is engedélyezheti az  erdőtelepítés befejezetté nyilvánítását, ha az  erdőtelepítési kivitelezési terv szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága meghaladja a 2 métert és az erdősítési részterületen ezek Evt. 5. § 12. pont szerinti záródása meghaladja a 80%-ot.

30/A.  § (1) A  felújítási kötelezettség alatt nem álló erdőrészletekben vagy egyéb részletekben a  0,1 hektárt meg nem haladó területen a  fajgazdagság növelése, erdőszegély kialakítása, vagy közjóléti célból végzett fa- és cserjeültetésre (a továbbiakban: állománykiegészítés) a fásítás létesítésének szabályait kell alkalmazni.
(2) Az  (1)  bekezdés szerinti állománykiegészítés nem végezhető intenzíven terjedő fafajjal, és a  fafajmegválasztás nem lehet ellentétes a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással.

 

V. Fejezet
AZ ERDŐFELÚJÍTÁS, AZ ERDŐNEVELÉS, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA
Az erdőfelújítás

51. §181 (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység.
(2) Az erdő faállományát
a) annak véghasználatát követően,
b) ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik, és az erdészeti hatóság az érintett területen az erdő fátlan állapotban tartását nem engedélyezte, vagy
c) ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan – felnyíló erdő esetén harminc, felnyitott erdő esetén ötven – százalék alá csökkent,
az erdőgazdálkodónak az e fejezetben foglaltak szerint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az erdő felújítását az erdészeti hatóság
a) az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges kiegészítése útján, vagy
b) ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével
írja elő.
(4) Az erdő felújítása történhet:
a) természetes módon:
aa) a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás);
ab) a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás);
b) mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.
(5) Sarjeredetű természetes felújítással – az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő, vagy part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése kivételével – az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.
(6) Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.
(7) Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot szabad felhasználni.
(8) Az erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló – lehetőség szerint több fafajból álló, elegyes – faállomány létrehozásával kell felújítani.
(9) Természetes erdő, természetszerű erdő vagy származékerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.
(10) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve az erdőfelújítások állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele). Az erdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.
(11)182
52. §183 (1) Tarvágással érintett erdőben az erdőfelújítást az erdőgazdálkodónak legkésőbb az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben, az erdőfelújítás műszaki átvételéig meg kell kezdenie.
(2)184 Az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha az erdőgazdálkodó az elsőkivitelt az erdőtervben foglaltakkal, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.
(3) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenést – ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton való megtelepedése nem biztosítható – legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges úton pótolni kell.
(4) Az erdőfelújítás megkezdését – a (3) bekezdésben foglalt esetben a véghasználatok befejezését – követően az erdőfelújítás befejezéséig az erdőgazdálkodó köteles a területen az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni és fenntartani.
52/A. §185 (1) Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
a) az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége az erdőtervben meghatározott erdőfelújítási előírásnak megfelel,
b) az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5 métert meghaladja, és
c) az erdőfelújítás további fejlődése az erdőfelújítási előírással összhangban biztosított.
(2) Az erdőgazdálkodó kérelmére az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor az erdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja az erdőfelújítást, ha az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az nem felel meg, de a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdő a befejezett erdősítés ápolásával és tisztítás fakitermelési módú erdőnevelési beavatkozással várhatóan kialakítható, és ezt az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a befejezett erdőfelújítás faállományát a megadott határidőre nem sikerül megfelelő állapotba hozni, akkor az erdészeti hatóság az erdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerint nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a (2) bekezdésben foglalt elvárás, vagy a (3) bekezdés szerint előírt erdőfelújítási kötelezettség teljesítésekor szabadítja fel.
(5) Ha az erdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása az erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból módosítja.
(6) Az erdőgazdálkodó változása esetén az erdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére az erdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt – az 52. § (1) illetve (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését követően – a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosítja.
4. A műszaki átvételek eljárási szabályai
14. § (1) Az erdősítések műszaki átvétele során az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyvén (a továbbiakban: E-lap) az alábbi adatokat kell rögzíteni:
a) az erdősítés célállományát,
b) az eredményesen erdősült terület nagyságát,
c) az erdősítés fafajainak hektáronkénti átlagos csemeteszámát, eredetét,
d) a károsítások mértékét tíz százalékos pontossággal és
e) az erdősítési feltételek teljesülését.
(2) Az E-lap két példányban készül, amelyből egy példány a hatóságnál, egy példány pedig az erdőgazdálkodónál marad.
(3) Az erdészeti hatóság minden esetben köteles elvégezni
a) az elsőkivitelű,
b) egy tenyészeti időszak eltelte után az ötven százalékot meghaladó mértékű pótlással érintett,
c) a tárgyévben befejezésre tervezett és
d) a tárgyévben lejáró befejezési határidős
erdősítések műszaki átvételét.
(4) A többéves folyamatos erdősítések műszaki átvétel keretében történő ellenőrzését az erdészeti hatóság kockázatelemzés alapján végzi.
10. Az erdő felújításának szabályai
31. § Az erdőfelújítási kötelezettség keletkezése tekintetében az erdészeti hatóságnak az Evt. 51. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt szempontokat erdőrészletenként kell vizsgálni. Ha az erdőrészlet területe nem éri el az Evt. 51. § (2) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott értéket, de az abban foglalt feltétel az erdőrészlet egész területére fennáll, akkor az erdőrészlet területén erdőfelújítási kötelezettség keletkezik.
32. § (1) Az erdőfelújítás célállományát az erdészeti hatóság a kitermelendő faállomány tulajdonságaival, az Evt. 51. § (8) bekezdésében foglaltakkal és az erdő rendeltetéseivel összhangban az erdőgazdálkodó javaslatára úgy határozza meg, hogy az erdőfelújítás eredményeképpen létesült, illetve létesített faállomány fennmaradása a termőhelyi viszonyok – elsősorban a klímaviszonyok, valamint a hidrológiai viszonyok – gyakoribb károsítások, várható változásait alapul véve is biztosított legyen.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az erdőfelújítás célállományát megalapozó, az erdő termőhelyi viszonyainak jellemzésére szolgáló, Adattárban nyilvántartott adatok módosítását az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott termőhelyfeltárással, valamint a klímaváltozás hatásaira való felkészülést elősegítő agrár döntéstámogatási rendszerben foglalt adatok figyelembevételével kell alátámasztani.
(3) A (2) bekezdésben foglalt módosítás megalapozhatja az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás Evt. 7. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti módosítását is.
(4) Az Evt. 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében az erdészeti hatóság az erdőfelújítás célállományaként – az erdő rendeltetéseivel és az erdőgazdálkodással szemben fennálló közérdekű elvárásokkal összhangban – erdőgazdálkodói javaslat hiányában a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulás kialakítását célzó célállományt határoz meg.
(5) Erdőgazdálkodói javaslat esetén a (4) bekezdés szerinti célállományt az erdészeti hatóság további lehetőségként határozza meg.
(6) Az Evt. 7. § (1) bekezdés e)–f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású faanyagtermelő elsődleges rendeltetésű erdő esetében az erdőfelújítás célállományát a kötelező erdőszerkezet-átalakítás kivételével csak javaslatként kell meghatározni. Az erdőfelújítás során létesíteni tervezett célállományról az erdőgazdálkodó az Evt. 51. § (8) bekezdésében foglaltakkal összhangban a véghasználati, illetve az erdősítési tevékenység éves bejelentése alkalmával szabadon rendelkezhet.
(7) Az erdőfelújítás előírásaként tervezhető célállományokat, az alkalmazható főfafajokat, a főfafajként értékelhető elegyfafajokat és a befejezéskori tőszámokat a 8. melléklet tartalmazza.
33. § Az akác és a hazai nyár faállománytípusú erdők sarjról történő természetes felújítása – az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdők kivételével, illetve az erdészeti hatóság ellentétes döntése hiányában – csak gyökérsarjaztatással történhet.
34. § Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén felhasznált erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó, az erdészeti szaporítóanyag előállításáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet szerinti erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylaton az egyes mennyiségek tételes levezetésével fel kell tüntetni a bizonylaton feltüntetett szaporítóanyag felhasználási helyét, amennyiben az egyéb nyilvántartásból nem vezethető le. A szaporítóanyag szállítói származási bizonylatot az erdősítés befejezéséig meg kell őrizni.
35. § (1) Tarvágást követően az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha a fakitermelési technológiának megfelelő módon letakarított vágásterületen
a) sarjaztatás esetén a célállományra vonatkozóan meghatározott tőszámelvárás másfélszeresének megfelelő mennyiségű sarj egyed található,
b) tuskósarjaztatás esetén a vágástakarítás és a sarjválogatás megtörtént,
c) mesterséges erdőfelújítás esetén – amennyiben az nincs korlátozva – az erdőfelújítási technológiának megfelelő talajelőkészítést követően a célállományra vonatkozóan meghatározott tőszámelvárásnak másfélszeresének megfelelő – faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, továbbá égeres erdő esetén azzal megegyező – mennyiségű életképes facsemete illetve dugvány elültetésre került, vagy ennek biztosításához szükséges mag megfelelő technológiával elvetésre került.
(2) Ha az erdőfelújítás megkezdését – a fokozatos felújítóvágás vagy szálalóvágás esetében a véghasználatok befejezését – követően az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulat nem található meg a területen, azt az erdőgazdálkodó köteles a soron következő év május 15-ig mesterséges úton pótolni.
36. § (1) Az erdőfelújítások befejezetté nyilvánításának feltételeit az erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének tárgyévét követően
a) molyhos tölgy vagy olasz tölgy főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetében tizennégy,
b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser magyar tölgy vagy bükk főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tizenkettő,
c) fenyő, és az egyéb kemény lombos főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén tíz,
d) az a)–c) pontok alá nem tartozó, egyéb főfafajú, mag eredetű erdőfelújítás esetén nyolc,
e) sarjról történő erdőfelújítás esetén öt
év alatt kell biztosítani.
(2) Fokozatos felújítóvágás, vagy szálalóvágás mellett történő erdőfelújítás esetén az erdősítés befejezetté nyilvánításának feltételeit a végvágás tárgyévét követően
a) molyhos tölgy vagy olasz tölgy főfafajú erdőfelújítás esetében tizenkettő,
b) kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, magyar tölgy, cser vagy bükk főfafajú erdőfelújítás esetében tíz,
c) az a) és b) pontok alá nem tartozó, egyéb főfafajú erdőfelújítás esetében nyolc
év alatt kell biztosítani.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a végvágás tárgyéveként azt az évet kell tekinteni, amikor az erdőrészlet teljes vagy a természetben összefüggő egy hektárt meghaladó részterületén az idős állomány záródása 30% alá csökken.
(4) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása során az erdészeti hatóság az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége tekintetében azt vizsgálja, hogy az erdőterv erdősítési előírásában meghatározott célállományt, valamint az erdészeti hatóság határozatában foglalt további előírásokat alapul véve a meghatározott fafajú és minőségű faegyedek egyenletes eloszlás mellett a 8. mellékletben foglalt egyedszámban jelen vannak-e.
(5) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása során az erdészeti hatóság az erdőfelújítás további fejlődésének biztosítottsága tekintetében azt vizsgálja, hogy
a) az erdő természetességi állapota szempontjából meghatározó idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok – amennyiben azok jelenlétét az erdőterv erdősítési előírása és egyéb rendelkezések egyébként nem zárják ki – a véghasználatra került faállományt alapul véve nem fordulnak-e elő nagyobb elegyarányban, kivéve, ha erre az erdőterv erdősítési előírása lehetőséget biztosít,
b) az Evt. 7. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben a főfafajként értékelhető és a természetességi alapelvárást biztosító elegyfafajok együttes aránya meghaladja-e a 10%-ot, kivéve
ba) ha az erdőrészlet 1 hektárnál kisebb,
bb) ha az előző állomány valamely okból kipusztult, és a helyén természetes úton létrejött állomány elegyetlen, valamint
bc) bükk, fűz, hazai nyár vagy mézgás éger főfaj esetén és
c) az ép vezérhajtású faegyedek átlagos tőszáma eléri-e a 8. mellékletben meghatározott tőszám 90%-át.
(6) Az erdészeti hatóság az erdő felújítását annak befejezésére az (1) vagy (2) bekezdésében vagy az erdészeti hatóságnak – az Evt. 52/A. § (5) bekezdése szerinti – határozatában megállapított határidő lejártát követően akkor is befejezetté nyilváníthatja, ha az erdősítés nem felel meg a 8. mellékletben foglalt mennyiségi feltételnek, de az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága meghaladja a 2 métert és az erdősítési részterületen ezek Evt. 5. § 12. pont szerinti záródása meghaladja a 80%-ot.
37. § (1) Az erdősítés megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása feltételeinek teljesülését az erdőfelújítással érintett erdőrészlet erdősítési határidők tekintetében eltérő részterületein (a továbbiakban: erdősítési részterületek) elkülönítve kell vizsgálni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott erdősítési részterület területe több ütemben is befejezetté nyilvánítható, ha vágásos üzemmódban az így kialakuló újabb erdősítési részterületek nagysága eléri az egy hektárt, és az erdőgazdálkodó az egyes ütemek alkalmával befejezésre tervezett erdősítési részterületek erdőrészleten belüli elhelyezkedését – a töréspontok legalább 5 méter pontosságú EOV koordinátáin alapuló vonalakkal – ábrázoló erdészeti térképi mellékletét csatolja a befejezetté nyilvánítás feltételeinek teljesítésére vonatkozó bejelentéséhez.
(3) Az erdősítés vizsgálata során – a felnyíló erdő kivételével – az újulat meghatározott faegyedei akkor tekinthetőek egyenletes eloszlásúnak
a) ha a tőszámuk az erdősítés területének legfeljebb 20%-án, illetve annak legfeljebb 1,0 hektáros összefüggő részterületén nem éri el az átlagosan elvárt tőszámot, de legalább az elvárt tőszám fele jelen van,
b) talajvédelmi vagy bányászati rendeltetésű erdő esetén, ha az erdősítés területének 5%-án, de legfeljebb 0,5 hektárt el nem érő, egymással nem érintkező üres foltok találhatóak, amelyek összes területe nem haladja meg az erdősítés összterületének 20%-át,
c) ha a heterogén állományösszetétel a termőhelyi viszonyokkal vagy természetes felújítások esetén az anyaállomány eredeti változatosságával összhangban van, és
d) ha az erdőrészlet teljes faállománya az erdősítés befejezésétől a következő véghasználatig egységesen kezelhető.
(4) Felnyíló erdő esetében az egyenletes eloszlás nem vizsgálandó.
(5) A talajvédelmi, árvízvédelmi, örökségvédelmi vagy bányászati rendeltetésű erdő esetében az erdősítések sikeresnek és befejezhetőnek minősíthetők, ha azok 8. mellékletben foglalt tőszám elvárásoknak átlagosan 50%-ában, felnyíló erdők valamint a folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő erdősítése esetében 30%-ában megfelelnek.
(6) Fokozatos felújító vágással vagy szálalóvágással érintett erdőben az újulat záródása alatt az erdőterv erdősítési előírásának, e rendelet előírásainak, és az erdészeti hatóság határozatában rögzített egyéb rendelkezéseknek megfelelő fafajú és eredetű, életképes, további fejlődésében nem akadályozott, a vizsgált területen közel egyenletes eloszlásban elhelyezkedő faegyedek átlagos tőszámának és az 8. mellékletben meghatározott minimálisan elvárt tőszám kétszeresének százalékban kifejezett hányadosát kell érteni.
(6a) Faültetvény természetességi állapotú faállomány záródása alatt, ha az Evt. 5. § 12. pont szerinti záródás nem éri el a 60%-ot, a faállomány aktuális egyedszámának és az ültetési hálózatból számított egyedszám százalékban kifejezett viszonyszámát kell érteni.
(7) Amennyiben a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását nem kezdeményezték, és a fakitermelés után a faállomány záródása természetben összefüggően legalább 1 hektáros részterületén 50% alá csökken, a szabad rendelkezésű erdő felújítását a fakitermelést követő két éven belül meg kell kezdeni.
(8) A szabad rendelkezésű erdő felújítására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a földhasználó nevét,
b) a felújítással érintett szabad rendelkezésű erdő erdészeti igazgatási egység szerinti területazonosító adatait (helység, sorszám),
c) tervezett fő- és elegyfafajokat, illetve fajtákat, erdőszegély tervezése esetén a cserjefajokat, azok elegyarányát, az elegyítés tervezett módjait, a létrehozni kívánt célállományt,
d) amennyiben a felújítás nem a szabad rendelkezésű erdő teljes területén történik, az a tervezett felújítással érintett területet ábrázoló erdészeti térképi mellékletét és
e) a bejelentő aláírását.

 

Az erdőnevelés

53. § (1)186 A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással, ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban.
(2)187 Az erdőnevelés – beleértve az örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőkben végzett fakitermeléseket is – során biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.

 

A befejezett erdőfelújítás felülvizsgálata

54. § (1) Az erdészeti hatóság az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt év elteltével kockázatelemzés alapján felülvizsgálja az erdő állapotát.
(2) Amennyiben az erdő minőségének védelme ezt indokolja, az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot az ott írt időpontnál korábban is megtarthatja, vagy később is megismételheti.
(3)189 Ha a befejezett erdőfelújítás állapota a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a befejezésekor vizsgált feltételeknek, az erdészeti hatóság az erdőt vagy annak meghatározott, legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és elrendelheti
a) az erdősítés megismétlését, amennyiben az erdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem hozható helyre, vagy
b) a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását.
5. A befejezett erdőfelújítás felülvizsgálatának szabályai
15. § A befejezett erdősítést, a befejezést követő ötödik év tenyészeti időszakának második felében, legkésőbb december 31-ig kell felülvizsgálni.

 

Az erdőszerkezet átalakítása

55. §190 (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével.
(2) Az erdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe.

 

VI. Fejezet
AZ ERDŐT KÁROSÍTÓ HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉS
Az erdővédelem általános szabályai

56. § (1) Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül:
a) növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár);
b) a vadállomány által okozott károsítás;
c) az erdőt veszélyeztető tevékenység;
d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység;
e)191 hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, belvíz, aszály, fagy (abiotikus erdőkár).
(2)192
(3)193 Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint bejelentett erdőkárokról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Országos Erdőkár Nyilvántartás):
a) a bejelentő természetes személyazonosító adatai,
b) a károsítás helye,
c) a károsító kódja,
d) a károsítás mértéke,
e) a károsítással érintett terület, valamint
f) a károsítás észlelésének időpontja.
(4)194 Az Országos Erdőkár Nyilvántartás a (3) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
57. § Az erdei életközösség védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles
a) az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni;
b) az erdőt veszélyeztető káros hatások kártételének megelőzéséhez és az ellenük való védekezéshez szükséges intézkedéseket megtenni.
57/A. §195 Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén – beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is – a faállomány az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata – amely ellen a védekezés az erdőgazdálkodótól nem várható el – tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult
a) kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét, vagy
b) kérelmezheti az erdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100%-os tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet az erdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el.

 

Védelem a károsítók károkozása ellen

58. § (1)196 A zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben az erdőgazdálkodónak felróható okból történő tömeges elszaporodása esetén – ha annak jelenléte az erdő fennmaradására nézve jelentős kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető – az erdészeti hatóság kötelezheti az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.
(1a)197 Ha az (1) bekezdés szerinti károsító tömeges elszaporodására nem az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása az erdőgazdálkodótól el nem várható, az erdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben az e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.
(2) A külön jogszabály szerinti zárlati károsítók terjedésének és felszaporodásának megakadályozásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gondoskodik.
(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, az erdészeti hatóság megkeresése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az erdőgazdálkodó költségére közérdekű védekezést rendelhet el.
59. § (1) A károsítók elszaporodásának megelőzése érdekében az erdőben tárolt erdei fa és egyéb erdei termék kezeléséről a termék tulajdonosa és az erdőgazdálkodó egyetemlegesen köteles gondoskodni.
(2) Amennyiben a vágástéren visszahagyott faanyag kedvező feltételeket teremt a károsítók elszaporodásához, az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodót kötelezi annak kezelésére, illetve elszállítására.

 

Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen

60. § (1) Az erdőben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen
a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását,
b) az erdő talajának épségét,
c) az erdősítés állapotát,
d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy
e) az erdő felújulását, természetes felújítását
akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn.
(2)198 Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdő fennmaradását vagy felújítását nem veszélyeztetheti.
(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt veszélyeztető tényezők észlelése esetén köteles kezdeményezni a vadászati hatóságnál a vadállomány apasztására, illetve a külön jogszabályokban előírt, a veszélyeztetés egyéb módon való megszüntetésére teendő intézkedés elrendelését. Az erdészeti hatóság megkeresésére a vadászati hatóságnak tizenöt napon belül kell határozatot hoznia.

 

 

Védelem a káros tevékenységek ellen

61. § (1)199 Tilos erdőben
a) a 76/C. §-ban foglaltakkal ellentétesen legeltetni;
b) hulladékot elhelyezni;
c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.
(2)200 Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.

 

Az erdő talajának védelme

62. § (1) Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani.
(2) Az erdő talajának védelméről – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
(3) Az erdő talaját a szomszédos területekről ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a kár előidézője köteles gondoskodni.
63. § (1) Az erdő talajának védelme érdekében az erdőgazdálkodó köteles az erdőfelújítás, az erdőnevelés, a fakitermelés, a faanyag mozgatása, valamint a feltáró úthálózat kiépítése során az erdő talajának erózió és tömörödés elleni védelméről gondoskodni.
(2)201 Az erdőben szennyvíz, hígtrágya vagy talajszennyező anyag, valamint – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – szennyvíziszap elhelyezése tilos.
(2a)202 Az erdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását
a) erdőtelepítés talajelőkészítése, valamint
b) a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetében a mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítése
során a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javítása céljából – kérelemre, védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével – engedélyezi, ha az erdőgazdálkodó megfelelő akkreditációval rendelkező kutatóhely közreműködésével biztosítja a kihelyezett szennyvíziszap termőhelyre, és erdei életközösségre való hatásainak folyamatos, legalább húsz éven keresztül történő figyelemmel kísérését.
(3)204 Az erdőből erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. Akácmag gyűjtése az erdészeti hatósághoz a gyűjtést megelőző legalább 30 nappal korábban történő bejelentéssel lehetséges.
(4) Az erdőben folytatott szakszerűtlen gazdálkodás következtében az erdővel szomszédos mezőgazdasági vagy egyéb rendeltetésű területek erdőből továbbterjedő károsítása esetén az erdőgazdálkodónak kell gondoskodnia a kár okának megszüntetéséről.
(5) Az erdőgazdálkodó az (1)–(3) bekezdésben foglaltak be nem tartása miatt az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról az (1) bekezdésben foglaltak szerint minden esetben, a (2)–(3) bekezdés szerinti esetben pedig csak akkor köteles gondoskodni, ha a kár neki felróható okból következett be. Amennyiben a (2)–(3) bekezdések szerinti károkozás nem az erdőgazdálkodónak róható fel, az erdőgazdálkodó köteles a további károsodást megakadályozó intézkedések megtételére, így a rendőrség, a környezetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság felé feljelentést, illetve bejelentést tenni.
(6) Az erdő talajának védelmére e törvény rendelkezéseit a talajvédelemre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseivel együttesen kell alkalmazni.

 

Védelem a tűz ellen

64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
65. § (1)203 Erdőben tűz gyújtására és fenntartására – az erre a célra kijelölt helyek kivételével – csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.
(2)204 A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó – haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló – által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti.
(3)205 Az erdőgazdálkodó turisztikai célból – tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos – tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.
(4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni.
(5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.
(6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése.
(7)206 Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak – a helyszínről való távozás előtti – biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni.
(2)207 Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.
67. §208 (1) Az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan a fokozott tűzveszély időszakának – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való egyeztetés mellett történő – meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a miniszter gondoskodik.
(2) Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást a 95. §-ban foglaltak alkalmazásával korlátozhatja, illetve megtilthatja.
7. Erdőben folyó tevékenység megtiltása, korlátozása
17. § Az erdészeti hatóság az erdőben folyó tevékenységet megtilthatja, vagy határozatlan időre korlátozhatja, illetve erdőben található létesítmény teljes vagy részleges felszámolását rendelheti el, vagy a felszámolás elrendelését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál kezdeményezheti, ha az
a) nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
b) károsítja vagy veszélyezteti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, vagy az erdei életközösséget, illetve
c) jelentősen korlátozza az erdei haszonvételeket.

11. Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetésének szabályai
38. § (1) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer feladata
a) az erdők, a faállomány fejlődésének és egészségi állapotának folyamatos megfigyelése,
b) az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése, felmérése,
c) az erdei termőhelyek állapotváltozásának vizsgálata,
d) az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő- és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata,
e) a károsítók és kórokozók nagyobb mértékű elterjedésének előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése,
f) erdőkárok előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése, és
g) az új kártevők és kórokozók megjelenésének jelzése, terjedésének nyomon követése, erdőre gyakorolt hatásának vizsgálata.
(2) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer részei:
a) nagy területű egészségi állapotfelmérés;
b) az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata;
c) országos fénycsapda hálózat;
d) erdővédelmi előrejelző rendszer;
e) éghajlatváltozási monitoring rendszer;
f) vadállomány okozta élőhelyváltozás vizsgálati hálózata;
g) nemzeti szisztematikus erdőleltár;
h) Országos Erdőkár Nyilvántartás;
i) országos erdőtűz adattár;
j) erdőtűz kockázat értékelési rendszer;
k) erdőtűz korai észlelési rendszer.
(3) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetése során felhasználandó állami alapadatok:
a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,
b) az állami topográfiai térképi adatbázis,
c) az állami távérzékelési adatbázisok és ortofotók.
39. § (1) Az erdészeti hatóság az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer szolgáltatta eredmények alapján gondoskodik a szükségessé váló megelőző – a károk mérséklését szolgáló –, valamint a károsodott terület helyreállítását biztosító intézkedések megtételéről vagy kezdeményezéséről.
(2) Az erdészeti mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során
a) a NÉBIH gondoskodik a 38. § (2) bekezdés a) és f)–k) pontjai szerinti,
b) a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete (a továbbiakban: ERTI) gondoskodik a 38. § (2) bekezdés b)–c) pontjai szerinti, valamint – az Országos Erdőkár Nyilvántartás adatainak felhasználásával – a 38. § (2) bekezdés d) pontja szerinti,
c) a NÉBIH és az ERTI – a szakmai irányító szervük által meghatározott feladatmegosztás alapján – együttesen gondoskodik a 38. § (2) bekezdés e) pontja szerinti
alrendszerekben folyó adatgyűjtésről, és kiértékelésről.
(3) A NÉBIH ellátja az erdővédelmi mérő és megfigyelő rendszer nemzeti és nemzetközi szintű koordinációs feladatait. Ennek keretében – az ERTI közreműködésével – gondoskodik:
a) a rendszer egyes elemeinek összehangolásáról,
b) a rendszer – nemzetközi egyezményekben és európai uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat is figyelembe vevő – fejlesztésről,
c) az előírt jelentések határidőre történő elkészítéséről és megküldéséről,
d) a nemzetközi adatszolgáltatásról,
e) a nemzeti és nemzetközi együttműködésből származó információk szétosztásáról, a mérő- és megfigyelőrendszer működtetésében közreműködő szervezetek és a szakközönség tájékoztatásáról, és
f) az adatok tárolásáról.
(4) A NÉBIH gondoskodik a vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok teljes körének – a 38. § (2) bekezdés szerinti alrendszerenként történő – hosszú távú, biztonságos tárolásáról és archiválásáról.
40. § (1) Az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer országos erdőkár nyilvántartási rendszer működtetése keretében az erdészeti szakszemélyzet a szakirányítási tevékenysége során kezelt erdőt ért károsításokat a NÉBIH által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó „Erdővédelmi kárbejelentő lap”-on az erdészeti hatóság részére bejelenti:
a) bejelentő személy neve, szakszemélyzeti kódszáma,
b) az erdőgazdálkodó neve, erdőgazdálkodói kódja,
c) a károsítás negyedéve,
d) a károsítás helye (erdőrészlet vagy EOV koordináta),
e) a károsított egyed fafaja,
f) a károsító kódja,
g) a károsítás gyakorisága és kárerélye,
h) a károsítással érintett terület,
i) a károsítással érintett fatérfogat,
j) a károsítás észlelésének időpontja,
k) a károsítás elleni védekezés módja, a védekezés állapota,
l) zárlati károsító megerősítése.
(2) Az Erdővédelmi kárbejelentő lapokat naptári negyedévenkénti bontásban, az adott tárgynegyedévet követő hónap 8. napjáig, zárlati károsító esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul meg kell küldeni az erdészeti hatóság részére.
12. Az erdei károsítók károkozása elleni védelem szabályai
41. § (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése, az erdők állapot változásának nyomon követése érdekében a NÉBIH és az ERTI – a 39. § (2) bekezdésben meghatározott feladatmegosztás szerint –
a) a 38. § (2) bekezdés szerinti alrendszerek működéséről évente
aa) szakmai jelentést készít és azt elektronikus formában bárki számára hozzáférhetővé teszi,
ab) teljesítménybeszámolót készít, és azt az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére elektronikus formában megküldi,
b) az erdészeti mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente ismerteti az erdők egészségi állapotát,
c) évente előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét, és
d) az évente elkészített előrejelzést az erdőgazdálkodók számára elektronikus formában hozzáférhetővé teszi.
(2) A NÉBIH – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – a 38. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, nemzeti szisztematikus erdőleltár adatai alapján öt évente összefoglaló jelentést készít és azt az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére megküldi, valamint az erdőleltár összefoglaló adatait elektronikus formában bárki számára hozzáférhetővé teszi.

 

VII. Fejezet
ERDEI HASZONVÉTELEK
Az erdei haszonvételek általános szabályai

68. §209 Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;
k) az erdei legeltetés;
l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;
m) az erdei forrásvíz hasznosítása.
69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(4)210 Az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni.
(5)211 Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság – hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján – korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését.
(7)212 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.
69/A. §213
13. Az erdei haszonvételek általános szabályai
42. § (1) Gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése, illetve forrásvíz elhordása
a) az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségben erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával,
b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben a haszonvételi joggyakorló előzetes írásbeli hozzájárulásával
gyakorolható.
(2) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, egyéni szükségletnek minősül személyenként, naponta legfeljebb
a) 2 kg gomba,
b) 2 kg vadgyümölcs vagy
c) 2 kg gyógynövény
gyűjtése.
(3) Egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, gyógynövény illetve forrásvíz kereskedelmi forgalomba nem hozható.
(4) Erdei haszonvételként gyakorolt méhészeti tevékenységnek minősül a méhcsaládok nektárgyűjtés céljából erdőben történő elhelyezése, legeltetése.
(5) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben a méhészeti tevékenység szabadon végezhető, azonban a méhcsaládok elhelyezését és telepítési helyét az erdőgazdálkodóval előzetesen egyeztetni kell.
(6) A méhészeti tevékenység az egyéb erdőgazdálkodási tevékenységeket és az erdei turizmust nem zavarhatja. A méhészeti tevékenység gyakorlása során be kell tartani az erdő látogatására vonatkozó szabályokat is.
(7) Méhcsalád nem helyezhető el lakóépület, gazdasági épület, turistaút, erdei tornapálya, egyéb közjóléti erdei létesítmény 50 méteres körzetében.

 

Fakitermelés

70. § (1)214 Fakitermelésnek minősül a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztása, valamint a kitermelt faanyag erdőben történő mozgatása, és felkészítése, ide nem értve az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítást és a rakodókról végzett szállítást. Az erdőben fakitermelést – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.
(2)215
(3)216 A fakitermelési munka végrehajtója köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó jogosult erdészeti szakszemélyzete által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolati példányát a munkavégzés során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.
71. § (1)217 A fakitermelés módja lehet:
a) tisztítás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés;
b) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés;
c) tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;
d) fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, de 30 évet nem meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése, ideértve a természetes záródáshiány következtében megjelent újulat megőrzése érdekében az idős állomány végvágását is;
e) szálalóvágás: a faállomány fokozatos, 30 évet meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése;
f) készletgondozó használat: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott – vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó – fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul;
g) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése;
h) egyéb termelés: egyéb fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik.
(2) A fa kitermelésekor figyelemmel kell lenni a vízforrások és vízbázisok védelmére, a védett élő szervezetek élőhelyére, az élettelen természeti értékek védelmére, a tájképre, valamint az értékes emberi alkotások környezetére.
(3) Az erdészeti hatóság a vízforrások, vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének, a közjóléti objektumok védelme érdekében egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.
71/A. §218 (1) Vágásos és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás esetén a faállomány véghasználatának tervezését megalapozó vágásérettségi kort az erdészeti hatóság az erdő rendeltetéseinek, az erdőgazdálkodás üzemmódjának, valamint az erdőgazdálkodás céljainak és korlátozásainak figyelembevételével, a termőhelyi viszonyok, a faállományt alkotó fafajok jellemzői, egészségi állapota függvényében, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt értékek között határozza meg.
(2) Faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra.
(3) Faanyagtermelési elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában nem álló, átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő véghasználatára – amennyiben az erdőfelújítás feltételei biztosítottak –
a) gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel,
b) lassan növő fafajok esetében húsz évvel
a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet.
72. § (1)219 Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a) az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonában álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az erdészeti hatóság jogerős határozatban tett megállapítása szerint az adott tárgyév első napján erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán – összesen legalább egy hektár területen – túllépi az erdő felújítására vonatkozó határidőt,
b) a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtására van lehetősége, és
ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy
bb) az erdőgazdálkodó korábban eredményes erdőfelújítási tevékenységet – az 52. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesítésével – még nem végzett, vagy
c) azt az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa, közös tulajdon esetén azok tulajdoni hányad alapján számított legalább 25%-a kéri.
(2)220 Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében a határidő-túllépést
a) az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területen bejelentett tarvágás esetén a tarvágással érintett önálló erdőgazdálkodási egység,
b) az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területen bejelentett tarvágás esetén az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységek
vonatkozásában kell vizsgálni.
(3)221 Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja.
(4)222 Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság
a) bankgaranciát,
b) az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt, vagy
c) okirattal igazolt ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, illetve államkötvényt
fogadhat el.
(4a)223 Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti megkezdését követően a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezését követően pedig a fennmaradó biztosítékot – a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – felszabadítja.
(4b)224 Ha a 106. § (6) bekezdésében foglalt kötelezett a biztosíték nyújtójával nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a biztosítékot – amennyiben a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosai ellentétes megállapodást nem kötöttek – a kötelezett javára szabadítja fel.
(5)225 Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet:
a) a letétet letevő természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,
b) a letét jogcíme,
c) a letét jogosultjának neve, valamint
d) a letét elhelyezésének ideje.
(6)226 Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
15. Az erdőfelújítási biztosítékra vonatkozó szabályok
48. § (1) Az erdőfelújítási biztosíték összege hektáronként
a) kocsányos tölgy, kocsánytalan tölgy, magyar tölgy, molyhostölgy vagy bükk főfafajú erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap tízszerese,
b) természetes sarj eredetű erdőfelújítás előírása esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa,
c) az a) és b) pontba nem tartozó esetben az erdővédelmi járulékalap ötszöröse.
(2) Erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírása esetén az erdészeti hatóság az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának igazolásáig a bejelentett fakitermelés végrehajtását megtiltja.
(3) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság akkor fogadja el, ha az a (1) bekezdésében meghatározott összegre szól és
a) az erdőfelújításra a 36. § (1) vagy (2) bekezdésében megállapított befejezési határidőt követő ötödik év december 31-ig,
b) az Evt. 52/A. § (2) bekezdése szerinti esetben a befejezési határidőt követő ötödik év december 31-ig
érvényes.
(4) Ha az erdőben, melyre az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosítékot nyújtott az erdészeti hatóság az Evt. 106. § (1) bekezdése szerint az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet rendel el, az erdőfelújítási biztosítékot az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani.
49. § (1) Az erdőfelújítási biztosítékként nyújtott bankgarancia módosításához, illetve megszüntetéséhez, valamint a pénzbetét felhasználásához az erdészeti hatóság hozzájárulása szükséges.
(2) Az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosítékként csak az (1) bekezdés szerinti kikötést tartalmazó fedezeti megállapodást fogad el.
(3) Biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely
a) a 48. § (1) bekezdésében meghatározott összegre szól és az erdőfelújítás 36. § (1) vagy (2) bekezdésében megállapított befejezési határidejéig, illetve az Evt. 52/A. § (2) bekezdése szerinti erdőfelújítási biztosíték esetében befejezési határidejét követő 5 évig érvényes,
b) okiratban a garanciát vállaló hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy az erdőfelújítás sikeres befejezése érdekében az Evt. 106. §-a szerinti esetben, az erdészeti hatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – legfeljebb 3 munkanapon belül – teljesít,
c) kizárólag az erdészeti hatóság jóváhagyásával vonható vissza, vagy visszavonhatatlan.
(4) A bankgaranciaként olyan szerződés fogadható el, mely tartalmazza
a) a bankgaranciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát,
b) az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel nem rendelkező külföldi hitelintézet garanciája esetén a felülgarantáló bank (hitelintézet) megnevezését, bankszámlaszámát,
c) a megbízó nevét, címét, bankszámlaszámát, adószámát,
d) a garancia összegét számmal és betűvel,
e) a garancia érvényességének kezdő és végső időpontját és
f) a (3) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kötelezettségvállalást.
50. § (1) Az erdészeti hatóság letéti számlájára helyezett erdőfelújítási biztosítékra a bírósági letétre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az erdőfelújítási biztosíték hatósági letéti számlára, banki átutalással történő megfizetése esetén az átutalási nyomtatványon fel kell tüntetni:
a) a letét fajtáját (erdőfelújítási biztosíték),
b) az erdőfelújítási biztosíték összegét számmal és betűvel,
c) az erdőfelújítási biztosítékot megállapító határozat ügyirat számát és
d) az erdőfelújítási biztosítékot nyújtó erdőgazdálkodói kódszámát.
(3) A letétkezelő az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről igazolást állít ki, ha az erdőgazdálkodó az átutalási nyomtatványon szereplő adatokat hiánytalanul megadta, vagy azok egyébként a letétkezelő rendelkezésére állnak, az erdőfelújítási biztosíték összegét a letéti számlán jóváírták, és a jóváírást tartalmazó számlakivonat a letétkezelőhöz megérkezett. A letétkezelő az igazolást az aláírásával és hivatalos bélyegzőjének lenyomatával látja el, és azt az erdőgazdálkodó részére megküldi.
(4) Az erdőfelújítási biztosíték banki átutalással történő megfizetéséről szóló igazolás kiállításával egyidejűleg a letétkezelő az erdőfelújítási biztosítéknak nyilvántartási tételszámot ad.
(5) Ha az átutalt összeg az erdőfelújítási biztosítékként megállapított összeget meghaladja, a letétkezelő a többletösszeget – a visszautalással kapcsolatos költségekkel csökkentett összegben – az erdőgazdálkodó részére visszautalja.
73. § (1)227 A tisztítóvágás, felújítóvágás végvágása és szálalóvágás végvágása, valamint a tarvágás kivételével minden fahasználat csak akkor hajtható végre, ha a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen már megtörtént. A faültetvényre, kultúrerdőkre az előírás nem vonatkozik.
(2)228
(3)229
(4) Az erdészeti hatóság természetes és természetszerű, valamint származékerdőkben, véghasználat esetében, termőhelyi, tájképvédelmi, talajvédelmi és erdőművelési okokból előírhatja a faállomány élőfakészletének 5 százalékos mértékéig hagyásfák, facsoportok visszahagyását.
(5)230
(6) Az erdészeti hatóság határidő kitűzésével elrendeli a fakitermelést, ha az az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges.
(7)231
(8)232
74. §233 (1) Tarvágás következtében az erdőben
a) sík és dombvidéki
aa) gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál,
ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,
ac) az aa)–ab) alpont alá nem tartozó, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,
b) hegyvidéki erdőben öt hektárnál nagyobb
egybefüggő erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nem keletkezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt területi korláttól
a) erdőkárok bekövetkezése esetén,
b) természetvédelmi célból, vagy
c) gyorsan növő főfafajjal telepített erdő esetén, ha az erdőtelepítés – az erdészeti hatóság engedélyével – az (1) bekezdés alapján meghatározott területi korlátnál nagyobb egybefüggő területen, egyszerre valósult meg,
el lehet térni.
6. A fakitermelések hatósági ellenőrzése eljárási szabályai
16. § (1) Az erdőgazdálkodó által bejelentett fakitermelések megtörténtét, jogszabályoknak való megfelelőségét, szakszerűségét és az esetlegesen előírt engedélyezési feltételek megtartását az erdészeti hatóság kockázatelemzés alapján ellenőrzi. A kockázatelemzés során a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek a fakitermelési munka szakszerűtlenségére vonatkozó bejelentéseit is figyelembe kell venni.
(2) Ha az erdészeti hatóság tudomást szerez arról, hogy turista útjelzéssel ellátott fa kivágásra került, arról a Magyar Természetjáró Szövetséget 8 napon belül értesíti.
14. A fakitermelés szabályai
43. § (1) Erdőben és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területen jogszerűen végezhető fakitermelés megkezdése előtt a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodót, erdő engedélyezett igénybevételekor az engedély jogosultját vagy annak megbízottját tájékoztatja az elvégzendő munkafolyamatról, valamint erről erdőrészletenkénti bontásban műveleti lapot állít ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott műveleti lap a következő adatokat tartalmazza:
a) az erdőgazdálkodó, illetve az engedély jogosultjának neve, címe, és elérhetősége, valamint erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma,
b) a jogosult erdészeti szakszemélyzet neve, címe, erdészeti hatósági nyilvántartási kódja és elérhetősége,
c) az erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai (helység, tagszám, erdőrészlet jel, alrészlet szám),
d) a fakitermelés módja és érintett területe,
e) a becsléssel meghatározott kitermelendő bruttó fatérfogat fafajonkénti bontásban,
f) a fakitermelés tervezett kezdete és befejezése,
g) a fakitermelés végrehajtására vonatkozó utasítások,
h) a fakitermelés végrehajtásának – az Evt. 16. § (9) bekezdés és az Evt. 73. § (1) bekezdés szerinti – jogszerű előkészítésére vonatkozó nyilatkozatok,
i) keltezés,
j) az erdőgazdálkodó aláírása, valamint
k) a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése.
(3) A műveleti lapon a jogosult erdészeti szakszemélyzet tájékoztatást ad a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról és a kialakítandó közelítő nyom hálózatról.
(4) A műveleti lap saját példányának megsemmisülését, megrongálódását, elvesztését vagy eltulajdonítását – az érintett nyomtatvány sorszámának megjelölésével – a jogosult erdészeti szakszemélyzet haladéktalanul bejelenti az erdészeti hatóságnak.
(5) A műveleti lap egy példányát az erdőgazdálkodó, egy eredeti vagy annak egy másolati példányát pedig az erdőgazdálkodási tevékenységet végző részére kell átadni.
(6) A műveleti lapot az erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet a kiállítástól számított 5 évig megőrzi.
(7) A műveleti lap kiállításával a jogosult erdészeti szakszemélyzet igazolja, hogy
a) a (2) bekezdésben foglalt adatok a valóságnak megfelelnek,
b) ha az erdészeti hatóság az Evt. 41. § (6) bekezdés szerint eljárást indított, a műveleti lapot az erdészeti hatóság korlátozó vagy tiltó határozatának figyelembevételével állította ki,
c) a műveleti lap megfelelő részletességgel tájékoztatást ad a tervezett munka céljairól, szakmai előírásairól, a követendő technológiáról, az időbeli és térbeli korlátozásokról, valamint a kialakítandó közelítő nyom hálózatról,
d) a fahasználat időtartamára – attól eltérő hatósági engedély hiányában – csak a jogszabályban meghatározott időszakokat jelölte meg,
e) ha a műveleti lapon fokozatos felújítóvágással vagy szálalóvágással érintett erdőben bontóvágást jelölt meg, a fahasználat eredményeként a visszamaradó állomány záródása megfelel a jogszabályban előírt mértéknek,
f) természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben a használandó közelítő nyomokat jól látható módon kijelölte,
g) az erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett terület és az erdőrészlet határait kijelölte, és
h) az ápoló- és tisztítóvágás, a felújítóvágás végvágása és a szálalóvágás végvágása, a tarvágás, valamint – kultúrerdők és faültetvények kivételével – a kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése megtörtént.
(8) Ha az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítás során erdei faválaszték felkészítése történik az (1) bekezdés szerinti műveleti lapot kell kiállítani, azzal, hogy fakitermelés alatt a vágástakarítást kell érteni.
44. § (1) Fásításban tervezett fakitermelés esetén a következő adatokat kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
a) fakitermelés tervezett végrehajtás éve,
b) a bejelentő neve, címe vagy székhelye, adószáma vagy adóazonosító jele,
c) a fakitermeléssel érintett fásítás ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel),
d) a tervezett fakitermeléssel érintett terület nagysága,
e) amennyiben a fakitermelés nem a teljes földrészleten, vagy alrészleten történik, a tervezett fakitermeléssel érintett terület ábrázolása 30 napnál nem régebbi, állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott térképmásolat adott célra alkalmas méretarányú másolatán feltüntetve,
f) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,
g) a fatérfogat meghatározásának módja,
h) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy adatai a valóságnak megfelelnek,
i) annak feltüntetése, hogy más személynek nincs olyan joga vagy jogos érdeke, ami a fakitermelés végrehajtását akadályozná, vagy erről az érintett lemondott,
j) – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése,
k) a bejelentő aláírása,
l) keltezés.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő bejelentés benyújtására
a) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földön található fásítás esetén a földrészlet vagy alrészlet földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználója,
b) az a) pont alá nem tartozó, egyéb fásítások esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa,
c) az ingatlan-nyilvántartásban Állami I. megnevezésű, művelés alól kivett területként nyilvántartott és nem a vagyonkezelő használatában álló fásítások esetén a vagyonkezelő egyetértésével az ingatlan használatára szerződés alapján jogosult személy vagy szerv, vagy ezek megbízottja
jogosult.
(3) A szabad rendelkezésű erdőben tervezett fakitermelés esetén a következő adatokat kell előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
a) fakitermelés tervezett végrehajtás éve,
b) a földhasználó neve,
c) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő erdészeti igazgatási egység szerinti területazonosító adatai (helység, sorszám),
d) a fakitermeléssel érintett terület nagysága,
e) az érintett területen a faállomány teljes vagy részleges kitermelése,
f) a kitermelni tervezett faanyag bruttó fatérfogata fafajonkénti bontásban,
g) a fatérfogat meghatározásának módja,
h) a földhasználó nyilatkozata arról, hogy a tervezett fakitermelés után a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe kívánja-e vonni,
i) – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése,
j) a bejelentő aláírása,
k) keltezés.
(4) Ha a bejelentő a (3) bekezdés h) pontja szerint úgy nyilatkozik, hogy a szabad rendelkezésű erdőt mezőgazdasági művelésbe vonja, akkor a bejelentéséhez csatolni kell
a) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet szerint elkészített változási vázrajzot és területkimutatást, illetve
b) ha az igénybevétel teljes földrészletet, vagy teljes alrészletet érint, a tervezett művelési ág változás határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének ábrázolását az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott 30 napnál nem régebbi másolaton feltüntetve.
(5) A szabad rendelkezésű erdőben a fakitermelés végrehajtása esetén a következő adatokat kell bejelenteni az erdészeti hatóságnak:
a) a földhasználó neve,
b) a fakitermeléssel érintett szabad rendelkezésű erdő erdészeti igazgatási egység szerinti területazonosító adatai (helység, sorszám),
c) ha a fakitermelés nem a szabad rendelkezésű erdő teljes területén történik, az a tervezett fakitermeléssel érintett területet ábrázoló erdészeti térképi melléklet,
d) a bejelentő aláírása,
e) keltezés.
(6) Fásításban, szabad rendelkezésű erdőben a fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani az (1), illetve a (3) bekezdés szerinti bejelentés másolati vagy másod példányát és a benyújtást igazoló dokumentumot.
(7) Ha a faanyag kitermelése kizárólag saját felhasználásra történik, a jogosult erdészeti szakszemélyzet ellenjegyzése nem szükséges, de erről a tényről a bejelentőnek nyilatkoznia kell.
45. § Ha a szabad rendelkezésű erdő faállománya bármilyen okból megsemmisül, szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának bejelentésekor a 44. § (3) és (4) bekezdése szerint kell eljárni, azzal, hogy kitermelés alatt a faállomány megsemmisülését kell érteni.
46. § (1) A befejezett ápolás során az erdősítés befejezését követő ötödik évig tartó időszakban a faállomány fő- és elegyfafajú faegyedeinek megfelelő tőszámát és elegyarányát kell kialakítani, valamint biztosítani kell azok további fejlődési feltételeit.
(2) A tisztítás során az erdő rendeltetéseinek, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő faállomány-szerkezet és elegyarányt kell kialakítani.
(3) A törzskiválasztó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelően biztosítja az erdő faállományának magassági növekedését, a megfelelő nagyságú korona kialakulását, és az állomány minőségi jellemzőinek javulását.
(4) A növedékfokozó gyérítéssel olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelően biztosítja az erdő faállományának erőteljes vastagsági növekedését és a minőségi faanyagtermesztés lehetőségét.
(5) A haszonvételi gyérítéssel az állam 100%-os tulajdonában nem álló, véghasználati kor elérése előtt lévő erdőben olyan faállomány-szerkezetet kell kialakítani, amely kismértékű folyamatos faanyagnyerésre ad lehetőséget. A haszonvételi gyérítés felújítási kötelezettséget nem keletkeztethet. A haszonvételi gyérítés során 1–3 évente történő fakitermeléssel a faállomány átlagos záródása maximum 5%-kal csökkenhet.
(6) A szálalóvágás alkalmazásával a vágásos és az átmeneti üzemmódban kezelt erdők véghasználata és felújítása során a folyamatos erdőborításból fakadó ökológiai előnyök fokozottabb érvényesülését kell biztosítani.
(7) A készletgondozó használat során az örökerdő üzemmódban kezelt erdő vegyes korú, folyamatos erdőborítást biztosító faállomány-szerkezetének kialakítását és fenntartását kell biztosítani. Ennek érdekében a készletgondozó használat rendszeresen, az örökerdő kezelési terv szerint kell végezni, melynek során erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezhet.
(8) Az Evt. 71. § (1) bekezdés h) pontja alkalmazásában nem minősül egyéb termelésnek, ennek értelmében fakitermelésnek:
a) az erdősítés érdekében végzett ápolás,
b) a befejezett ápolás során végzett ápolóvágás,
c) a korábbi fakitermelésből származó faanyag felkészítése,
d) az örökerdő üzemmódú erdő utánpótlás állományának gondozása, ápolása.
(9) Ha az erdei haszonvétel gyakorlása során erdei faválaszték felkészítése történik, és a 43. § (1) bekezdés szerinti műveleti lap kiállítására nem kerül sor, az erdőgazdálkodó köteles a munka végrehajtója számára írásban rögzíteni az erdei haszonvétel gyakorlásának feltételeit. A haszonvétel gyakorlásának feltételeit rögzítő okiratot a munka végrehajtója köteles a munkavégzése során magánál tartani, és azt az arra jogosult személynek felszólítására bemutatni.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott haszonvétel gyakorlásának feltételeit rögzítő okirat a következő adatokat tartalmazza:
a) az erdőgazdálkodó neve, címe, erdőgazdálkodói kódszáma és elérhetősége,
b) az erdészeti azonosító adatai (helység, tagszám, részlet jel),
c) a haszonvétel módja és érintett területe,
d) a haszonvétellel érintett erdei faválaszték becsléssel meghatározott bruttó térfogata fafajonkénti bontásban,
e) a haszonvétel tervezett kezdete és befejezése,
f) a haszonvétel végrehajtására vonatkozó utasítások,
g) az erdőgazdálkodó aláírása.
47. § (1) Vágásos üzemmód esetén, fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás keretében bontóvágás csak az erdőtervi előírásnak megfelelő állomány alatti újulat megtelepedésének, illetve megmaradásának elősegítése céljából végezhető.
(2) Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód esetén fakitermelés csak
a) kísérleti és tanerdő rendeltetésű erdőben, kísérleti vagy oktatási céllal,
b) az Evt. 58. §-ában foglalt esetben,
c) intenzíven terjedő fafajok visszaszorítása érdekében,
d) erdővédelmi céllal,
e) utak, közelítő nyomok, ösvények, illetve létesítmények mellett élet és vagyonvédelmi okból,
f) erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén, – ha annak teljesítése állománykiegészítéssel nem valósítható meg – erdőfelújítási céllal, valamint
g) egyéb természetvédelmi céllal
végezhető.
47/A. § (1) Az örökerdő üzemmódú erdőkben a fakitermeléseket úgy kell elvégezni, hogy az
a) biztosítsa a javafák következő beavatkozásig szükséges növőterét,
b) biztosítsa az utánpótlás állomány folyamatos betelepülését és fejlődését,
c) ne keletkeztessen a  természetben összefüggően 0,25 hektárnál nagyobb, felújítandó üres vágásterületet vagy csak újulat által borított területet.
(2) Az  örökerdő üzemmódú erdőkben átalakítási szakasz során a  faállomány stabilitásának és minőségének megőrzése érdekében az  örökerdő modellben meghatározott célállapotot fokozatosan kell megközelíteni. Az  átalakítási szakaszban és a  fenntartási szakaszban a  kezelési tervben meghatározott visszatérési idő szerint ütemezett fakitermelések erélye nem lehet nagyobb az aktuálisan rendelkezésre álló körlapösszeg 20%-ánál.
(3) Az  örökerdő üzemmódú erdőkben úgy kell gazdálkodni, hogy a  fakitermelések eredményeként a  főállomány átlagos körlapösszege bármely tömbösen kijelölt egy hektárnyi területen nem lehet kevesebb az alábbi értékeknél:
a) bükkösökben: 15 m2/ha,
b) kocsányos és kocsánytalan tölgyesekben, cseresekben: 13 m2/ha,
c) az a) vagy b) pont alá nem tartozó faállománytípusokban: 13 m2/ha,
d) gyenge fatermőképességgel jellemzett termőhelyen lévő talajvédelmi rendeltetésű erdőkben: 10 m2/ha.
(4) Az örökerdő üzemmódú erdőkben fakitermeléseket az örökerdő tervben meghatározott visszatérési idő szerinti ütemnél korábban nem lehet végrehajtani.”
16. Erdőnevelés végrehajtására vonatkozó szabályok
51. § (1) Az Evt. 73. § (1) bekezdés szerinti megjelölést a fakitermelés bejelentéséig el kell végezni. Szakszerű jelölésnek minősül a kivágandó faegyedeknek a fakitermelési munka végrehajtója számára egyértelműen felismerhető jelöléssel való ellátása.
(2) Az erdőnevelések keretében elvégzett fakitermelések során – az erdő későbbi sikeres felújításának feltételeit is szem előtt tartva – törekedni kell az adott termőhelynek, valamint az erdő természetességi kategóriájának megfelelő, elegyes erdőtársulás kialakítására és fenntartására, az erdőszegély kíméletére, valamint az idegenhonos, illetve intenzíven terjedő elegyfafajok visszaszorítására.
17. Tarvágás feltételeire vonatkozó szabályok
52. § (1) Az Evt. 74. § (1) bekezdés alkalmazásában az azonos erdőgazdálkodóhoz tartozó területen
a) felújítás alatt álló vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja;
b) a tervezett tarvágás területével egybefüggőnek minősülnek azok a felújítás alatt álló területek, amelyeket kevesebb, mint negyven méter széles, felújítás alatt nem álló, faállománnyal borított erdő vagy kevesebb, mint húsz méter széles, erdőnek nem minősülő terület választ el egymástól, de legalább negyven méter hosszan csatlakozik egymáshoz.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a fokozatos felújítóvágás és szálalóvágás végvágott területe számít folyamatban lévő felújításnak, illetve felújítás alatt álló területnek.

 

Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése

75. § (1)234
(2) Tilos erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni, ha az az erdőfelújítás sikerességét veszélyezteti.
18. Az erdészeti szaporítóanyag gyűjtésére vonatkozó szabályok
53. § Az Evt. 75. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának, a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtásszedés.

 

 

Fenyőgyanta gyűjtése, cserjék kitermelése

76. § (1) Fenyőgyantát erdőben csak akkor lehet gyűjteni, ha az erdőterv szerinti véghasználati fakitermelésre öt éven belül sor kerül.
(2)235 Árvízvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a cserjék kivágását az erdészeti hatóság – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén – engedélyezi.

 

Földalatti gomba gyűjtése

76/A. §237 (1) Földalatti gomba az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint gyűjthető.
(2) Az erdészeti hatóság – a földalatti gomba gyűjtésével foglalkozó szervezetek véleményének figyelembevételével –
a) ha az időjárási viszonyok miatt kialakuló sajátos gombaérés azt indokolja, a földalatti gomba gyűjtési időszakát adott naptári évre, az ország egészére vagy egy részére, illetve adott gombafajra vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott időszaktól eltérően is meghatározhatja, illetve
b) a földalatti gomba fajállományának csökkenése miatt vagy egyéb fajvédelmi okból az ország egészére vagy egy részére a földalatti gomba gyűjtését adott naptári évre vonatkozóan korlátozhatja, illetve megtilthatja.
(3) Az erdészeti hatóság az e § alapján hozott határozatát a honlapján közzéteszi.
76/B. §238 (1) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és a gyűjtési naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet:
a) a feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai,
b) a tanfolyam elvégzésének ideje,
c) a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma,
d) a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint
e) a gyűjtési napló kiadásának ideje.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás – az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

 

Erdei legeltetés

76/C. §240 (1) Erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen legeltetni vagy pihentetni (a továbbiakban: erdei legeltetés) kizárólag lovat, szarvasmarhát és juhot szabad.
(2) Erdei legeltetésre
a) a legeltetésre szolgáló mezőgazdasági területtel közvetlenül szomszédos
aa) 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben, valamint
ab) erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen – az erdei vízfolyás, erdei tó kivételével –, továbbá
b) nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban
kerülhet sor.
(3) Tilos az erdei legeltetés a véghasználat megkezdésétől az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig.
(4) Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról.
(5) Erdei legeltetési tevékenység a tulajdonos és az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, valamint az erdészeti hatóság részére – Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területen annak megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal – történő előzetes bejelentést követően, felügyelő személy állandó biztosítása mellett végezhető.
(6) A legeltetést felügyelő személy köteles magánál tartani a tulajdonos és az erdőgazdálkodó legeltetéshez való hozzájárulását tartalmazó dokumentumot.
VIII. Fejezet
AZ ERDŐ IGÉNYBEVÉTELE ÉS MEGOSZTÁSA
Az erdő igénybevétele

77. §241 (1) Az erdő igénybevétele
a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;
b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);
c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);
d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, különösen villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel).
(2) Nem minősül erdő igénybevételének:
a) a vadaskert, vadaspark létesítése és fenntartása,
b) a honvédelmi rendeltetésű erdőben a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához szükséges állapotának fenntartását, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátását biztosító létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,
c) a határrendészeti rendeltetésű erdőben a határrendészeti vagy nemzetbiztonsági célokat szolgáló létesítmények elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,
d) az alábbi erdészeti létesítmény elhelyezése:
da) nem engedélyköteles erdészeti létesítmény,
db) erdőtelepítéseket, erdőfelújításokat védő vadkárelhárító kerítés,
dc) épített közelítő nyom, valamint
e) az erdő 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett fátlan állapotban tartása.
78. § (1)242 Erdőt igénybe venni – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet.
(2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni.
(3)243 Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt szempontok vizsgálata nélkül is engedélyezheti
a) gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő 77. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt igénybevételét, az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy annál magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett, vagy
b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonását.
(4)244 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, közműfejlesztési célú beruházás, valamint az erdő árvízvédelmi, honvédelmi vagy határrendészeti célú igénybevétele esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.
(5)245 A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint igénybe vett erdő területén a mezőgazdasági művelésbe vonást követő 10 éven belül állami támogatás igénybevételével faállomány nem létesíthető.
(6)246 Az erdő igénybevétel engedélyezési eljárásában az erdészeti hatóság – ha szükséges – az erdőtervet is módosítja.
78/A. §247 Az erdészeti hatóság az erdő igénybevételét a 78. § (1) bekezdésében foglalt szempontok mérlegelése nélkül engedélyezi, ha az erdő igénybevételét – megegyező tartalommal – korábban elvi engedélyezési eljárásban vagy más hatóság eljárásában szakhatóságként vagy szakkérdés vizsgálatával már engedélyezhetőnek ítélte és a döntést tartalmazó határozat hatályban van.
79. § (1)248 Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem kezdődik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.
(1a)249 Az igénybevétel megkezdésének minősül
a) az igénybevételre engedélyezett területre vonatkozó fakitermelés bejelentése,
b) az igénybevett terület beruházási területre történő átvezetése, vagy
c) az igénybevétel célját képező tevékenység, munkaművelet megkezdésének bejelentése, ha az igénybevétel nem jár fakitermeléssel.
(1b)250 Az igénybevevő köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni az erdő igénybevételének
a) megkezdését az (1a) bekezdés b) pontja esetében az ingatlan-nyilvántartási átvezetés igazolásával,
b) megvalósulását az igénybevételi célnak megfelelő használathoz szükséges használatbavételi engedély vagy a beruházás megvalósításának lezárulását megtestesítő egyéb dokumentum benyújtásával.
(1c)251 Ha az igénybevétel megvalósulására annak megkezdését követő öt éven belül nem kerül sor, az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra, majd a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.
(2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja.
(3)252 Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot.
(3a)253 Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának erdőtelepítéshez adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.
(4)254 A termelésből kivont erdők területén tíz éven belül tervezett tevékenységgel, illetve létesítménnyel kapcsolatos eljárásban – amennyiben az a szomszédos erdőkre hatással van – erdővédelmi szakkérdésként azt is vizsgálni kell, hogy a termelésből történő kivonás a tervezett tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel is engedélyezhető lett volna-e. A tervezett tevékenység, illetve létesítmény nem engedélyezhető, ha a tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel az erdészeti hatóság korábban nem engedélyezte volna a termelésből történő kivonást.
80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti.
(2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.
(3) Az erdő tervezett igénybevételéhez – kérelemre – az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása.
(4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg.
(5)255
81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.
(2) Az erdővédelmi járulék mértéke
a) erdő termelésből való kivonásáért hektáronként
aa)256 védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap harmincszorosa;
ab) gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
ac) megyei jogú város közigazgatási területén: az aa) és ab) pontban foglaltak másfélszerese;
ad) Budapest, illetve Budapest agglomerációjának területén: az aa) és ab) pontban foglaltak kétszerese;
b) erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként
ba)257 természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap húszszorosa;
bb)258 egyéb esetben – valamint az 57/A. § b) pont szerinti esetben természetes és természetszerű természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén is – az erdővédelmi járulékalap ötszöröse;
c) erdő időleges igénybevételéért hektáronként és évenként
ca)259 természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén az erdővédelmi járulékalap háromszorosa;
cb) egyéb esetben az erdővédelmi járulékalap kétszerese;
d)260 a fátlan állapotban tartott erdőnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek igénybevétele esetén – a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék összege.
(2a)261 A (2) bekezdés alkalmazásában a fátlan állapotban tartott erdő elsődleges rendeltetéseként, illetve természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásaként a területen korábban fenntartott erdő – ha annak adatai az Adattárban nem találhatóak meg, akkor az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kerületével legnagyobb mértékben érintett erdő – elsődleges rendeltetését és természetességi állapotra vonatkozó alapelvárását kell alapul venni.
(3) Amennyiben az erdőnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevételére kerül sor, és ezáltal az erdőben – legfeljebb öt évig – hat méternél szélesebb és ezerötszáz négyzetméternél nagyobb összefüggő területen faállomány nem tartható fenn, akkor az erdő időleges igénybevétele esetére meghatározott mértékű erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
(4) Ha az erdő rendeltetésszerű használatának a (3) bekezdés szerinti akadályozására öt évet meghaladóan kerül sor, úgy az igénybevételért az erdő termelésből való kivonása esetére meghatározott erdővédelmi járulékot kell megfizetni.
82. § (1) Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint.
(2)262 Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. Az erdővédelmi járulékot legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30. napig meg kell fizetni.
(3) Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,
a) amennyiben az erdő igénybevételének ellentételezéseként az igénybevevő:
aa)263 kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő telepítéséről gondoskodik (a továbbiakban: csereerdősítés),
ab)264 természetes erdő, természetszerű erdő, származékerdő vagy átmeneti erdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő esetén az igénybe vett erdő területénél másfélszer nagyobb területű, az igénybevett erdővel megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú erdő telepítéséről gondoskodik;
b) amennyiben az erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra veszik igénybe;
c)265 a védett természeti területen lévő faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdő faállományának kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követően a terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a termőhelyi viszonyok az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítást nem teszik lehetővé, melyet az erdőgazdálkodónak részletes termőhelyfeltárással kell bizonyítania;
d)266 faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért;
e)267 védett természeti terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a természetvédelmi hatóság a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal összhangban nem erdei élőhely fenntartását vagy helyreállítását írta elő;
f)268 kulturális örökségvédelmi rendeltetésű erdő igénybevételéért, ha a kulturális örökségvédelmi hatóság a terület erdő fenntartását kizáró rendezését írta elő.
(4)269 Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett a (3) bekezdésben foglalt csereerdősítést kell előírnia
a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy
b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik.
(5)270 A szabad rendelkezésű erdő erdővé történő átminősítése csereerdősítésnek minősül.
(6)271 A csereerdősítés tervezésére, engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak azzal, hogy a csereerdősítési terv engedélyezése – a (6a) bekezdésben foglalt eset kivételével – az igénybevétel megkezdésének feltétele, a csereerdősítési kötelezettség keletkezése időpontjának pedig az igénybevétel megkezdése minősül.
(6a)272 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása.
(7)273 Az erdővédelmi járulék a költségvetési törvény szerinti központosított bevétel.
83. § (1)274
(2)275 Nem minősül az erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának a mezőgazdasági előhasználat, valamint az erdőfelújítás időszakában a mezőgazdasági köztesművelés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területen lévő, valamint a természetes és természetszerű erdőre.
83/A. §276 Erdőben vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen e törvény hatálybalépése előtt engedéllyel elhelyezett és funkciójának megfelelően működtetett, illetve fenntartott létesítmény által elfoglalt területre vonatkozóan az erdészeti hatóság a tulajdonos, a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos hozzájárulásával az igénybevevő kérelmére az igénybevétel feltételeinek vizsgálata nélkül, továbbá erdővédelmi bírság, erdővédelmi járulék, illetve csereerdősítés előírása nélkül engedélyezi az igénybevételt.
2. Az erdészeti hatóság részére tett bejelentések, illetve hatósági engedélyezések eljárási szabályai (10-11.§)
10. § (1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) vagy erdészeti területazonosító (helység, tagszám, részletjel) adatait,
b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,
c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas helyszínrajzot, melynek méretaránya nem lehet kisebb mint 1:10 000 vagy erdészeti térképi mellékletet,
d) – nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás kivételével – érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését, valamint
e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.
(2) Az erdő igénybevételének erdészeti magánút építése céljából történő elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon felül valamennyi nyomvonal változathoz tartozóan csatolni kell a tervezett út
a) nyomvonalát ábrázoló erdészeti térképi melléklet 1:10 000 méretarányú másolatát,
b) általános műszaki leírását és
c) minta-keresztszelvényeit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel Evt. 78. § (1) bekezdése szerinti közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát.
(4) Erdő időleges igénybevételének, illetve a rendeltetésszerű használata öt évnél rövidebb időtartamú akadályozásának elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett időtartamát.
11. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az Adattár a tervezett igénybevétel engedélyezése kapcsán felmerülő módosításához szükséges 18. § (1) és (2) bekezdése szerinti dokumentumokat,
b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet (a továbbiakban: Ftr.) szerint elkészített változási vázrajzot és területkimutatást, illetve abban az esetben, ha az igénybevétel teljes földrészletet vagy teljes alrészletet érint, a tervezett igénybevétel határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének megjelölését, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kiadott 30 napnál nem régebbi másolaton feltüntetve,
c) az erdőtalaj 400 m2-t meghaladó beépítése esetén
ca) az igénybevett erdőterületet is magába foglaló humuszgazdálkodási talajvédelmi tervet vagy
cb) a humuszos termőréteg feltárását rögzítő jegyzőkönyvet, valamint az abban rögzített eredmények függvényében a humuszos termőréteg mentésére és felhasználására vonatkozó leírást,
d) az időleges, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel esetében a terület újraerdősítésre való alkalmassá tétele érdekében tervezett tevékenységek leírását,
e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el, vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.
(2) Az erdő igénybevételének engedélyezése iránti kérelemben
a) pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel Evt. 78. § (1) bekezdése szerinti közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát, valamint
b) – az Evt. 41. § (2) bekezdés c) pontjának figyelembevételével – meg kell jelölni a fakitermelés végrehajtásának tervezett évét.
(3) Időleges igénybevétel és a rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel öt évnél rövidebb időtartamú fennállása esetében a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett kezdő és végső napját.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az Evt. 85. § szerinti fennmaradási engedély kérelem esetében is alkalmazni kell.
(5) Ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról jogszabály kifejezetten nem rendelkezik, a csereerdősítést
a) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott erdő igénybevételi ügyek esetében az ország területén belül,
b) az a) pontba nem tartozó esetekben az erdőtervezési körzet területén
bármely arra alkalmas földterületen végre lehet hajtani.
(6) Az Evt. 83/A. § szerinti igénybevétel engedélyezése iránti kérelemhez – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – csatolni kell:
a) a létesítmény létesítési engedélyét,
b) az igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosának közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az igénybevételhez való hozzájárulását és
c) az Ftr. szerint elkészített változási vázrajzot és terület-kimutatást, vagy közművek esetén közműtérképet.
(7) Az Evt. hatálybalépése előtt legalább 20 évvel korábban elhelyezett burkolt út, villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, illetve nyilvántartott műemléki érték esetében – engedély hiányában – a (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti dokumentumokat elegendő csatolni.
19. Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok
54. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezése érdekében szükséges, humuszos termőréteg feltárás a beépítéssel érintett területen a beruházás jellegének és a terepviszonyoknak megfelelő sűrűséggel fúrt szelvényből történik.
(2) A mintavétel legfeljebb 5 hektárt, vonalas létesítményeknél 500 métert jellemezhet. A mintavétel helyét alkalmas méretarányú erdészeti térképi mellékleten jelölni kell. A mintát a humuszos talajszintekből kell szedni, és laboratóriumi vizsgálat keretében kell kiértékelni.
(3) A humuszos termőréteg mentésére vonatkozó terv elkészítését, és a mentést akkor kell elvégezni, ha a (2) bekezdés szerinti feltárás alapján a humuszos termőréteg
a) mélysége legalább 20 cm,
b) humusztartalma nagyobb, mint 1,0%,
c) talajidegen és szennyező anyagot nem tartalmaz,
d) a vizes szuszpenzióban mért pH értéke 5,0 és 8,7 közötti, és
e) a talaj, vízben oldható sótartalma 0,10%-nál kisebb.
(4) A humuszos termőréteg mentésére és felhasználására vonatkozó leírásnak tartalmaznia kell:
a) a talaj humuszos rétegének vastagságát cm-ben,
b) a humuszos talajanyag minőségi jellemzését, mennyiségét,
c) a humuszos réteg mentésére irányuló munkafolyamatok sorrendjét,
d) a depónia erózió, túlnedvesedés és gyomosodás elleni védelmének meghatározását,
e) javaslatot a mentendő humuszos termőréteg hasznosítására,
f) alkalmas méretarányú erdészeti térképi mellékletet a beépítésre szánt terület és a humuszos termőréteget feltáró mintavételi pontok helyének feltüntetésével, és szintvonalas helyszínrajzot a mentendő humuszos termőréteg vastagságok lehatárolásával.
55. § Ha az erdő igénybevételének engedélyezése során az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelemben igénybe venni nem szándékozott erdő a kérelmezett igénybevétel megvalósítása nyomán nem felel meg az Evt. 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak, úgy annak területe is az igénybevétel területének és az igénybevételi járulék – Evt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerinti – megállapításának alapjául szolgáló területnek minősül.

 

Erdő időleges igénybevétele

84. § (1) Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb ötévi időtartamra engedélyezheti. Az igénybevevő kérelmére az öt évnél rövidebb időtartamú engedély a lejárata előtt egy alkalommal, legfeljebb az ötéves időtartam végéig meghosszabbítható. Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető, ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.
(2) Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról.

 

Az erdő engedély nélküli igénybevétele

85. §277 Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során
a) ha az igénybevevő által benyújtott dokumentumok alapján az igénybevétel engedélyezésének feltételei fennállnak, erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, vagy
b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt – amennyiben az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor a használatra jogosultat – a helyreállításra.

 

Az erdő megosztása

86. §278 (1) Erdő megosztásával – erdő igénybevétele kivételével – csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe egy hektárnál nagyobb.
(2) A használati megosztással érintett erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet csak a használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható meg, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.
IX. Fejezet
ERDŐGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ ERDEI JÁRMŰFORGALOM, A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGATÁSA
Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom

87. §281 (1) Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomnak minősül az erdészeti erő- és munkagép, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton való közlekedése.
(2) Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet a nem közérdekű erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.
(3) Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra – annak megfelelő helyszíni jelzésével – a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi rendet és korlátozást határozhat meg.
88. §282 (1) Ha az erdőgazdálkodó használatában álló erdő vagy erdészeti magánút nem csatlakozik közúthoz vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, akkor az erdőgazdálkodó kizárólag erdőgazdálkodási célú járműforgalom céljára – kiemelten az erdészeti haszonvételből származó termékek elszállításához – közforgalom elől elzárt magánutat, erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, utak hiányában más használatában levő erdőt igénybe vehet. Az igénybevételre a Polgári Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a közforgalom elől elzárt magánutat, az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat, vagy az erdőt erdőgazdálkodási célú járműforgalomra veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő erdőgazdálkodója, illetve az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének megtérítését.
(3) Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.
89. §283

 

A faanyag származásának igazolása
90. § (1)285 Az erdei faválaszték közúti járművön vagy keskeny nyomtávú vasúton történő szállítását – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – csak a szállítás megkezdése előtt, minden szállítmányra külön kiállított, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szállítójegy alapján lehet végezni.
(2)286 Nem szükséges szállítójegyet kiállítani az erdőrészleten belül végzett közelítéshez, valamint az erdőben kialakított farakodó és az erdőrészlet közötti szállításhoz, ha a készletre vétel a farakodón erdőrészletre elkülönítetten történik.
(3) A szállítójegyet a faanyag szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselőjének felszólítására bemutatni.
(4)287
90/A. §288 (1) Tilos forgalomba hozni azt a faterméket, amely illegális kitermelésből származik, vagy az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg.
(2) Magyarország területén való felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából faterméknek harmadik országból vagy más tagállamból történő behozatala esetén az import okmányokhoz, szállítmányt kísérő dokumentációkhoz mellékelni kell a nyomon követhetőséget, illetve a származást igazoló dokumentumokat, továbbá import esetén az exportőr nyilatkozatát arról, hogy az nem illegális kitermelésből származik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott dokumentációnak a származási ország nyelvén kívül angol vagy magyar nyelven is rendelkezésre kell állnia. A dokumentációnak tartalmaznia kell a fatermék előállítása során felhasznált faanyag kitermelési helyét, tudományos nevét és mennyiségi adatait.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak betartásért az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.
(5) E törvényben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt, a fatermék nyomon követhetőségére vonatkozó előírások, kötelezettségek betartásának elmulasztása, vagy megszegése esetén vélelmezni kell, hogy a fatermék illegális kitermelésből származik.
(6) Az illegális kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.
(7) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője köteles
a) a (6) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrizni és azokat, valamint az erdészeti hatóság kérésére annak hiteles, magyar nyelvű fordítását felhívásra haladéktalanul az erdészeti hatóság rendelkezésére bocsátani,
b) igazolni, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális kitermelésből származó fatermék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében, a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit, illetve a kockázat mértékét az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak alapján hozta meg, illetve csökkentette,
c) a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tenni,
d) az erdészeti hatósággal együttműködni, ellenőrzését tűrni és elősegíteni,
e) az e törvény hatálya alá tartozó fatermék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez a szükséges dokumentációkat, információkat megőrizni, ezeket a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátani, vagy ezek beszerzését elősegíteni,
f) a faterméket a forgalomból kivonni, visszahívni, valamint egyidejűleg tájékoztatni az erdészeti hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a fatermék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályokban foglalt előírásoknak.
90/B. §289 Az ellenőrző szervezet haladéktalanul köteles az erdészeti hatóságot értesíteni, ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjénél végzett tevékenysége vagy ellenőrzése során az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak vagy a jogszabályokban foglalt előírásoknak a megsértését észleli.
90/C. §290 (1) A törvény hatálya alá tartozó faanyagok és termékek származási igazolásának rendjét az állam a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével biztosítja, amely kiterjed
a) az illegális kitermelések megakadályozásával összefüggő tevékenységekre,
b) a fatermékek forgalomba hozatalára, feldolgozására és kereskedelmére,
c) a fatermékek belföldi szállítására, az ország területére történő behozatalára, az ország területéről történő kivitelére,
d) a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletéhez szükséges adatokra és nyilvántartásokra,
e) az ellenőrző szervezetek működésének vizsgálatára.
(2) A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét az erdészeti hatóság látja el, amelynek keretében
a) e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint szervezi, irányítja, felügyeli a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását, a jogszabályok előírásainak betartását,
b) végzi az ellenőrző szervezetek és a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak megfelelő működésének ellenőrzését,
c) a fatermékek vonatkozásában az azonosság és nyomon követhetőség érdekében ellenőrzi
ca) a kísérő okmányokat, dokumentációkat, nyilvántartásokat,
cb) az importot,
cc) a feldolgozást, felhasználást, belföldi szállítást,
cd) a működési, illetve kereskedelmi engedélyekben foglaltak betartását.
90/D. §291 Az állam az éves költségvetési törvényben meghatározott módon a központi költségvetésben biztosítja a faanyag kereskedelmi lánc nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.
90/E. §292 (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a hazai faanyag kereskedelmi lánc szereplőiről.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza
a) a kiadott regisztrációs számot, illetve technikai azonosító számot,
b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély, bizonyítvány, határozat számát,
c) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosító számát, bankszámlaszámát,
d) gazdálkodó szervezet esetén a cégnevét, adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs számát, illetve technikai azonosító számát, bankszámlaszámát,
e)293 a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó ténylegesen végzett tevékenységeit, azok telephelyenkénti elkülönítésével,
f) a faanyag kereskedelmi lánc felügyelete keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez köthető legyen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), e) és f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
90/F. §294 (1) Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, vagy amely a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységek valamelyikét Magyarország területén végzi, köteles a tevékenység megkezdése előtt a 90/E. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti adatait nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon erdőgazdálkodóra, aki kizárólag Magyarország területén végzett erdőgazdálkodási tevékenysége keretében erdei faválasztékok előállítását és értékesítését végzi.
(2)295 Az erdészeti hatóság hivatalból, a bejelentésre kötelezett ügyfél esetében annak, bejelentése alapján veszi nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat, és egyidejűleg technikai azonosító számot állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a technikai azonosító számmal rendelkező ügyfél a továbbiakban nem végez a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet, akkor a technikai azonosító szám egyidejű visszavonásával a nyilvántartásból törölni kell. A nyilvántartásból törölt faanyag kereskedelmi lánc szereplő adatait az erdészeti hatóság 5 évig köteles megőrizni.
(3) A technikai azonosító számmal rendelkező ügyfél köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, valamint a jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás megindulását.
(4) A faanyag kereskedelmi lánc regisztrált szereplője a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni.
(5) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc regisztrált szereplőjét kötelezettsége teljesítésére felhívja. A változásbejelentési kötelezettség teljesítésének ismételt elmaradása esetén az erdészeti hatóság az ügyfelet a nyilvántartásából törli.
(6)296 A faanyag kereskedelmi lánc szereplője a 90/E. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat elektronikus úton küldi meg az erdészeti hatóság részére.
(7)297 Az erdészeti hatóság a nyilvántartásba vételt követően a honlapján elérhető elektronikus felületen, kereshető formában közzéteszi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a 90/E. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti azonosító adatait, és a 90/E. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenységeit, valamint ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplője
a) természetes személy, annak nevét, lakcímét, születési helyét és dátumát,
b) gazdálkodó szervezet, annak cégnevét, adószámát és székhelyét.
90/G. §298 (1)299 Az erdészeti hatóság részére a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatban, a 90/C. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, megkeresésre át kell adni, vagy rendszeres adatigénylés esetén közvetlen – elektronikus úton történő – hozzáféréssel kell biztosítani
a) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–e), g), h), m) – ide nem értve azon adatot, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve – és p) pontjában foglalt adatokat;
b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap adatait;
c) az állami adó- és vámhatóság által vezetett, az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősülő adózó azonosítására vonatkozó, valamint köztartozás-fizetési kötelezettségének elmaradásával kapcsolatos adatokat;
d) a piacfelügyeleti hatóság részéről az általa a 2173/2005/EK rendelet szerint kiadott FLEGT-engedélyekben szereplő adatokat;
e) az állami adó- és vámhatóság által vezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer nyilvántartásából a fatermékek nyomon követését szolgáló adatokat;
f) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) bekezdés, (1a) bekezdés, (2) bekezdés a), c) és g) pontjai, a (3) bekezdés szerinti adatokat.
(2) Az állami, valamint az önkormányzati adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az erdészeti hatóságot a faanyag kereskedelmi lánccal összefüggő adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához, vagy a faanyag kereskedelmi lánc felügyelettel kapcsolatos hatósági feladatának ellátásához szükséges.
(3) Az erdészeti hatóság az állami, valamint az önkormányzati adóhatóság részére törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, megkeresésre, a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjével kapcsolatosan elektronikus úton adatokat ad át.
(4) Az erdészeti hatóság – a személyes adatokat is beléértve – jogosult adatokat, illetve információkat cserélni a 995/2010/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatban kijelölt, hatáskörrel rendelkező hatóságokkal.
(5) Az erdészeti hatóság a nyilvántartásokból átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat kizárólag a faanyag kereskedelmi lánc felügyelettel kapcsolatos hatósági feladatának ellátásához használhatja fel.
(6)300 Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatszolgáltatást az erdészeti hatóság részére közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával kell teljesíteni.
90/H. §301 Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárásában előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzéseket végezhet, amelynek végrehajtása során jogosult
a) az ellenőrzött helyiségbe, létesítménybe belépni, vagy szállítás közben ellenőrzést végezni,
b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni,
c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni,
d) az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni,
e) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvétel útján,
f) eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni,
g) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kivételek figyelembevételével – ellenmintát venni,
h) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe önhatalmúlag belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni.
90/I. §302 (1)303 Az erdészeti hatóság – a faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos eljárása során – jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis is lefoglalható vagy zár alá vehető. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.
(2) A faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos ellenőrzésekhez az erdészeti hatóság a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság közreműködését igényelheti.
(3)304 A fatermékek forgalmazásának hatékony ellenőrzése érdekében az erdészeti hatóság és a rendőrség, az állami adó- és vámhatóság, a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint az önkormányzati adóhatóság köteles egymással együttműködni.
90/J. §305 (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek az erdészeti hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.
(3)306 Szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés tekintetében, amennyiben a szállítójármű üzemben tartója, annak hiányában tulajdonosa személyében változás következik be, a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett új üzemben tartót vagy tulajdonost kell jogutódnak tekinteni.
(4)307 Ha a fa vagy fatermék a hatósági ellenőrzés vagy eljárás idején nem fellelhető, és felhasználása hitelt érdemlően nem igazolt, vélelmezni kell a fatermék kereskedelmi forgalomba hozatalát vagy továbbértékesítését.
(5)308 20 köbméternél nagyobb mennyiségű erdei faválaszték tárolása esetén a faválaszték származását igazoló dokumentumokat a faanyag felhasználásig meg kell őrizni.
(6)309 A faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének telephelyén, tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon található fáról és fatermékről vélelmezni kell a forgalmazási célt, ha a helyszínen rendelkezésre álló nyilvántartásban nincs elkülönítve és nincs ellátva jól látható módon a forgalomba hozatalt tiltó jelzéssel.
(7)310 Ha az ellenőrzés alá vont fatermék legális eredete az ellenőrzés vagy az eljárás során hitelt érdemlően nem bizonyítható, a faanyagot birtokló személyt vagy szervezetet faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének kell tekinteni.
(8)311 Ha valamely személy, szervezet évente 50 köbmétert meghaladó mennyiségű erdei faválasztékot vásárol, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az ilyen személy, szervezet a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének minősül.
90/K. §312 (1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a) elrendeli az e törvény hatály alá tartozó jogellenesen forgalomba hozott vagy forgalomba hozni kívánt fatermék és az ebből származó bevétel elkobzását, ha azok illegális kitermelésből származnak, vagy azok származására vonatkozóan hamis adatokat adtak meg,
b) az elkobzott faanyagot értékesíti vagy megsemmisíti,
c)313 illegális kitermelés vagy annak vélelme esetén zárlati intézkedést rendel el, melynek keretében:
ca) a cselekményhez felhasznált szállítóeszköz használatát korlátozza, vagy megtiltja és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
cb) elrendeli a már forgalomba hozott fatermék forgalomból való kivonását, behozatalát, kivitelét; reklámozását feltételhez köti, korlátozza, felfüggeszti, megtiltja; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
cc) elrendeli, hogy az importőr saját költségére, kockázatára haladéktalanul vigye vissza a faterméket a származási helyére, amennyiben egy hónapon belül nem igazolja a fa vagy fatermékek 995/2010/EU rendelet 2. cikk f) pontja szerinti legális eredetét,
cd) vállalkozás, létesítmény működési engedélyének módosítását, felfüggesztését, visszavonását kezdeményezi, illetve
ce) a fatermékkel kapcsolatos tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggeszti, korlátozza, a működést megtiltja, az újbóli működést feltételhez köti; a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
d)314
e) erdővédelmi bírságot szab ki,
f)315 faanyag kereskedelmi lánccal kapcsolatos tevékenységhez használt szállítójármű használatának tiltására vagy korlátozására vonatkozó döntés alapján az erdészeti hatóság kezdeményezi a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonását a közlekedési igazgatási hatóságnál.
g)–i)316
j) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjét azzal, hogy a szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni az erdészeti hatóságot.
(2)317
(3) Az erdészeti hatóság az illegális fakitermelés esetén a helyszínen talált faanyag elszállítását engedélyezi, ha annak tulajdonosa a faanyag felett fennálló, jogszerűen szerzett rendelkezési jogosultságát hitelt érdemlően bizonyítja.
(4) Az erdészeti hatóság az elkobzott fatermékek értékesítésére, megsemmisítésére harmadik személyt megbízhat.
(5) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett intézkedéseiről haladéktalanul értesíti a forgalomba hozásért felelős piaci szereplőt, importőrt.
(6)318 A faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete során elkobzott fatermék az értékesítés vagy megsemmisítés helyett közérdekű célra is felhasználható, illetve tulajdonjoga ingyenesen átruházható.
(7)319 Az erdészeti hatóság az elkobzott faanyagot szerződéssel
a) helyi önkormányzat részére jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében,
b) közhasznú szervezet részére, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,
c) egyház, egyházi jogi személy részére, hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi – feladatok ellátásának elősegítése érdekében
ingyenesen tulajdonba adhatja.
90/L. §320 (1)321 Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos jogkövetkezményeket megállapító végleges végrehajtható határozatának vagy végzésének kivonatát honlapján haladéktalanul közzéteszi, ha eljárása során mulasztást vagy jogszabálysértést állapít meg.
(2) A közétett kivonatnak tartalmaznia kell:
a) a közzététel napját,
b) a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
c)322 a véglegessé válásra vagy annak hiányára történő utalást,
d) az eljáró hatóság megnevezését,
e) az ügy számát és tárgyát,
f) a jogsértő faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a nevét és lakóhelyét vagy székhelyét,
g) a vizsgált, e törvény hatálya alá tartozó fatermék nem megfelelőségére vonatkozó megállapításokat,
h) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését,
i)323 a döntés rendelkező részét, ide nem értve végleges döntés esetén a jogorvoslatról szóló rendelkezést, valamint
j) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét.
(3) Az erdészeti hatóság a (2) bekezdés alapján közzétett kivonatot a közzétételtől számított 5 év elteltével vagy annak okafogyottá válásakor honlapjáról eltávolítja.
90/M. §324 (1)325 Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége eredményes lefolytatása érdekében a faanyag kereskedelmi lánc egyes szereplőitől – legfeljebb harmincnapos – határidő kitűzésével, az előállított vagy forgalmazott fával és fatermékkel kapcsolatban írásban adatszolgáltatást kérhet.
(2)326
(3) Ha a hatósági ellenőrzés keretében a vizsgálati eredmény alapján nem állapítható meg jogsértés, a hatóság a vizsgálati jegyzőkönyvet nem küldi meg az ügyfél részére.
(4) Ha az ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából mintavételezett fatermék nem bizonyul megfelelőnek, akkor a vizsgálat költségeit a faanyag kereskedelmi lánc azon szereplője köteles megfizetni, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták.
(5)327 A faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletét ellátó erdészeti hatóság eljárásában hozott, az 5. § 41. pont szerinti zárlatot elrendelő végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye.
90/N. §331 Az erdészeti hatóság faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében hozott döntésével szemben indított közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Az erdő látogatása

91. § (1)317 Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
(1a)318 Az állam illetve a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi.
(1b)319 Az erdőben abban az esetben lehet a megjelölt turistaúton kerékpározni és lovagolni, a megjelölt kerékpáros úton lovagolni, ha az együttes használat lehetősége jelzéssel az adott turistaúton vagy kerékpáros úton megjelölésre került.
(1c)320
(1d)321 A megjelölt turista- vagy kerékpáros utak kereszteződésén a lovas kizárólag lépésben haladhat át.
(1e)322 Az erdőben sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel turistaúton közlekedni tilos.
(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.
(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.
(4) Az erdő látogatója
a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,
b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
(5)323 Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe
a) az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdőrezervátum magterülete.
(6)324 Kiépített parkerdei utat lovaglás céljára kizárólag az erre a célra kijelölt szakaszon lehet igénybe venni.
(7)325 Kiépített parkerdei utat lóval vontatott járművel nem szabad igénybe venni.
92. § (1)326 Az erdőben látogatás céljából járművel – ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is – közlekedni csak
a) a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,
b) a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint
c) az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton
szabad.
(2)327 Erdőben erdészeti feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.
(4)328 Az erdőben járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.
(5)329
92/A. §330 Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep-motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral – erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.
93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.
(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.
(4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
(5) Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.
(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.
94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás
a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.
(3)331 A Magyar Honvédség szervezetei az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság tájékoztatása mellett korlátozhatják a honvédelmi rendeltetésű erdő látogatását, valamint annak területére való bármilyen célú belépést, ha a területen folyó katonai tevékenység az élet-, baleset-, illetve vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy az ott tartózkodás a katonai tevékenységet akadályozza.
(4)332 Katonai lőterek és gyakorlóterek biztonságos üzemeltetése érdekében a lőtér és a gyakorlótér működtetéséért felelős parancsnok az erdő látogatását, valamint az erdőben végzett tevékenységet a szükséges mértékben nem honvédelmi rendeltetésű erdő esetén is korlátozhatja.
95. § (1)333
(2)334
(3)335 Az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.
(4) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.
(5) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.
(6) A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
(7) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.
96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

 

X. Fejezet
AZ ERDÉSZETI MUNKÁK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA,
AZ ERDŐ ŐRZÉSE
Az erdészeti munkák szakmai irányítása

97. §336 (1) Az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia, kivéve, ha az erdőgazdálkodó – gazdálkodó szervezet esetén annak személyesen közreműködő tagja – jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolással szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben.
(2) Jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazásának minősül
a) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében vagy megbízással történő alkalmazása, valamint
b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzetet munkaviszony keretében alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása.
(3)337 Az állam a 100%-os tulajdonában nem álló erdőben felmerülő erdészeti szakirányítás, illetve erdőkezelés költségeihez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint hozzájárul.
Az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás kötelezettségei, jogosultságai, valamint nyilvántartása338
97/A. §339 (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során
a) ellátja az erdőben jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai irányítását, valamint
b) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzetet haladéktalanul értesíti, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködik.
(2) A jogosult erdészeti szakszemélyzet az (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl
a) az erdőgazdálkodó részére szakmai tájékoztatást és tanácsot ad a jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése érdekében,
b) az erdőgazdálkodót szakmai kérdésekben képviseli a helyszíni szemléken, hatósági ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,
c) a tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatja,
d) az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi, illetve lehetőség szerint azt elektronikus úton benyújtja, valamint
e) kiállítja a műveleti lapot.
(3) Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet jogosult
a) erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére,
b) termőhelyfeltárási szakvélemény készítésére,
c) erdészeti magánút, épített közelítő nyom, illetve azok tartozékai tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,
d) körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre,
e) erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére,
f) közjóléti létesítmény engedélyezési tervének készítésére, felelős műszaki vezetésére, műszaki ellenőrzésére, valamint
g) örökerdő fenntartási terv, átalakítási terv és erdőfelújítási terv készítésére.
98. § (1)340 Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére, valamint az erdőkezelésre jogosult személyekről, illetve vállalkozásokról erdészeti szakirányítói névjegyzéket vezet.
(1a)341 Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet, illetve a jogosult erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:
a) családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
b) születési hely, idő,
c) anyja neve,
d) lakcím vagy tartózkodási hely,
e) adóazonosító jel,
f) levelezési cím,
g) telefonszám, e-mail-cím,
h) az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásai:
ha) jogosult erdészeti szakszemélyzet,
hb) felsőfokú végzettségű erdészeti szakszemélyzet,
hc) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,
i) nyilvántartási kód,
j) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,
k) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott szankciók
(1b)342 Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait tartalmazza:
a) egyéni vállalkozó esetében:
aa) családi és utónév,
ab) székhely,
ac) telephely,
ad) levelezési cím,
ae) egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,
af) adószám,
b) jogi személy esetében:
ba) szervezet megnevezése,
bb) székhely,
bc) telephely,
bd) képviselő neve,
be) adószám,
c) nyilvántartási kód,
d) erdőkezelésre való jogosultság fennállása esetén a jogosultság ténye,
e) szakirányító vállalkozás által alkalmazott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet azonosító adatai, valamint
f) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazott szankciók.
(1c)343 Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az (1a) bekezdés h)–k) pontjában, valamint az (1b) bekezdés c)–f) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(1d)344 Az erdészeti szakirányítói névjegyzék adatai országosan vezetettek, – az (1a) bekezdés b), c) és e) pontban foglaltak kivételével – nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint – elektronikus úton is – betekintés biztosítható, és szemlemásolat adható.
(1e)345 A névjegyzékben szerepelő személy a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni.
(1f)346 A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2)347 A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult
a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személlyel szemben,
b) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van,
c) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, valamint egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben348 meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(3)–(5)349
99. §350
100. § (1)351 Az erdészeti szakszemélyzet valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet az intézkedésével összefüggésben megismert személyes adatokat kizárólag eljárás kezdeményezése céljából, az ahhoz szükséges ideig kezelheti.
100/A. §352
100/B. §353

Az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelmények

101. §355 (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdészeti gépet az adott erdészeti gép vonatkozásában erdészeti gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban: gépkezelői jogosítvány) szerzett személy kezelhet.
(2) A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
a) szakmai végzettség megléte vagy
b) felkészítő tanfolyamot követően a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett gépkezelői vizsga letétele.

 

 

Bejelentési kötelezettség

102. § Jogosulatlanul végzett fakitermelés vagy egyéb erdőt károsító cselekmény észlelése esetén az erdőgazdálkodó, vagy annak hiányában az erdő tulajdonosa, jogszerű használója haladéktalanul köteles bejelentést tenni a rendőrség és az erdészeti hatóság felé.
XI. Fejezet
AZ ERDÉSZETI IGAZGATÁS

103. §356 (1)357 Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.
(2)358 Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, valamint az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot, mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.
(3)359 Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult
a) az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység leállítását elrendelni, valamint
b) az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való tartózkodást elrendelni.
(4)360 Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja az erdészeti hatóság illetékességi területén jogosult és köteles
a) az erdők védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése során,
b) az erdőket veszélyeztető vagy károsító, jogellenes cselekményt elkövető személlyel szemben,
c) olyan jármű vezetőjével szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett faanyag, szaporítóanyag vagy egyéb erdei termék van,
d) az erdőket veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személlyel szemben a jogellenesen szerzett faanyag és szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszköz biztosítása érdekében,
e) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben361 meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(5)362 Az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
104. §363 Ha az erdészeti hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, az erdészeti hatóság
a) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos
rendelkezéseit is alkalmazza.

Eljárási szabályok

104/A. §364 (1) E törvényben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek közül
a) az erdészeti hatóság
aa) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában,
ab) a 15. § (4) bekezdésében, valamint
ac) a 41. § (1) bekezdésében,
b) a természetvédelmi hatóság
ba) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 11. § (2) bekezdésének c) pontjában,
bb) védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 12. § (3) bekezdésében,
bc) a 27. § (3) bekezdésében, valamint
bd) Natura 2000 hálózat részét képező területen a 76/C. § (5) bekezdésében
foglalt bejelentések esetében a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésekre vonatkozó szabályozása nem vonatkozik.
2. Az erdészeti hatóság részére tett bejelentések, illetve hatósági engedélyezések eljárási szabályai (12.§)
12. § (1) Az Evt. 104/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentés esetében a jogosultság megnyílásáig terjedő időszak a bejelentés hatósághoz történő beérkezése napjától indul.
(2) Az erdészeti hatóság hiányosan benyújtott bejelentés esetén – a bejelentés hiányosságainak megjelölése mellett – tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a bejelentett tevékenységet nem kezdheti meg.
(3) Az Evt. 104/A. § (1) bekezdés aa) és ab) pontjában foglalt bejelentések esetében a hiánytalan bejelentést az erdészeti hatóság elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az érintett hatóság – szabad rendelkezésű erdő esetében a (4) bekezdés szerinti hatóság – részére, amely a beérkezésétől számított 5 napon belül tájékoztatja az erdészeti hatóságot, ha a bejelentett tevékenység megtiltásának, korlátozásának, illetve feltételekhez kötésének van helye.
(4) Az erdészeti hatóság az Evt. 104/A. § (1) bekezdés aa) és ab) pontjában foglalt bejelentéseket szabad rendelkezésű erdő esetében az alábbi hatóságoknak továbbítja:
a) védett természeti terület, illetve a Natura 2000 hálózat részeként kijelölt terület esetében a természetvédelmi hatóság,
b) nagyvízi meder, valamint árvízvédelmi töltés és annak védősávja, valamint ivóvízbázis védőterületének érintettsége esetében a vízügyi hatóság,
c) közúthoz, vasúthoz kapcsolódó terület esetében az útügyi közlekedési, illetve a vasúti közlekedési hatóság,
d) történelmi emlékhely területén, illetve a kulturális örökségvédelmi terület esetében az örökségvédelmi hatóság,
e) a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett terület esetében a bányafelügyelet,
f) a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló terület esetében a honvédelemért felelős miniszter,
g) a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt terület esetében a határrendészeti kirendeltség, annak hiányában a rendőrkapitányság.
(5) Az Evt. 104/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt bejelentések esetében a hiánytalan bejelentést az erdészeti hatóság külön vizsgálat nélkül elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a természetvédelmi hatóság részére.
(6) A 8. § (1) bekezdésben foglalt bejelentést az ügyfélkapun keresztül is lehet tenni.
(7) Az Evt. 104/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentés ügyfélkapun keresztül történő benyújtása esetén
a) a bejelentés időpontjának a bejelentés elküldése számít, valamint
b) az erdészeti hatóság az ügyfélkapun keresztül legkésőbb a bejelentett tevékenységre való jogszerzés Evt.-ben rögzített időpontjáig
ba)2
bb) tájékoztatja a bejelentőt a bejelentett tevékenység megtiltására, korlátozására, illetve feltételekhez kötésére irányuló eljárás megindításáról.

105. §365 (1) Erdészeti hatósági eljárásban
a) az erdészeti hatóság az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel írásban tart kapcsolatot,
b) kérelmet előterjeszteni csak írásban lehet,
c) döntést szóban közölni nem lehet,
d) hatósági ellenőrzést az ügyfél nem kérhet,
e) szünetelés nem kérhető.
(2) Erdészeti hatósági eljárásban a hatóság az ügyfelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. § b) pontjában foglalt esetben két alkalommal hiánypótlásra hívhatja fel.
(3) Erdőtelepítés vagy erdőfelújítás befejezetté nyilvánítására irányuló eljárás ügyintézési határideje az érintett erdőtelepítés vagy erdőfelújítás műszaki átvételekor kezdődik.
(4) Az ügyintézési határidő
a) erdőterv-módosítási eljárás, az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére irányuló eljárás, jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére irányuló, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárás esetén – az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével – kilencven nap,
b) a körzeti erdőtervezési eljárás és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárás esetén százhúsz nap.
(5) Az erdészeti hatóságnak az Ákr. szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról
a) az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére,
b) jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére,
c) az erdő fátlan állapotban tartásának engedélyezésére,
d) az erdő alacsonyabb záródással való fenntartásának engedélyezésére,
e) az erdő rendeltetésének megállapítására vagy törlésére,
f) az erdőterv módosítására, és
g) a szennyvíziszap alkalmazásának engedélyezésére
irányuló eljárásban.
(6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban sommás eljárás nem alkalmazható.
(7) Az erdő igénybevételének engedélyezésére vagy elvi engedélyezésére irányuló eljárásban súlyos eljárási jogszabálysértésként semmisségi oknak minősül, ha az erdészeti hatóság a közérdekűség vagy a kivételesség e törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.
(8) Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor, és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.
(9)366

10. A várható környezeti hatások vizsgálatának nyilvánossága
26. § Az erdészeti hatóság – annak véglegessé válására tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot és a szakkérdés vizsgálata során kapott állásfoglalást, amelyet olyan eljárásban hozott, amelyben a szakkérdést vizsgáló környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

 

Nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályok

105/A. §368 (1) Amennyiben e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokba történő bejegyzésnek, törlésnek, adatmódosításnak kizárólag közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy más közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel alapján van helye.
(2)369 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokban szereplő közhiteles adatokról az erdészeti hatóság kérelemre adatot szolgáltat annak a természetes vagy jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akire nézve a nyilvántartás adatot tartalmaz, illetve akinek az adat megismeréséhez jogos érdeke fűződik. A jogos érdek fennállását annak kell igazolnia, aki az adatszolgáltatást erre a körülményre hivatkozva kéri.
(3) Az erdészeti hatóság a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódóan az erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosának, vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jogosultjának alábbi személyes adatait kezeli:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím, székhely,
c) adóazonosító jel, adószám,
d) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a cég képviseletére jogosultak neve, adóazonosító jele, lakcíme,
e) elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás esetén az elektronikus levélcím, telefonszám.
(4) A (3) bekezdés szerinti személyes adatok legfeljebb 10 évig kezelhetőek.
(5) Az erdészeti hatóság a (3) bekezdésben meghatározott jogosultak (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti, a tulajdoni lapon szereplő személyes adatait – az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott formában és módon – jogosult az ingatlanügyi hatóságtól átvenni.
(5a)370 Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásokban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(6)371 Az erdészeti hatóság jogosult
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a nyilvántartott természetes személy erdőgazdálkodó természetes személyazonosító adataira, lakcímére, külföldön történő letelepedésére, elhalálozására;
b) az állami adóhatóságtól az adózó adóazonosító jelére, illetve adószámára;
c) a közlekedési igazgatási hatóságtól – az engedély nélküli fakitermeléssel összefüggő feladatai ellátásához szükséges mértékben – a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő jármű
ca) tulajdonosának (üzemben tartójának) természetes személyazonosító adataira, lakcímére, állampolgárságára (hontalanságára), egyéni vállalkozó esetében – kérelmére – székhelyére, telephelyére, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezésére, székhelye (telephelye) címére, cégjegyzék-, vagy nyilvántartási számára,
cb) tulajdonjog-átruházásának időpontjára, a tulajdonosváltozás bejelentésének tényére és időpontjára;
d)372 a rendőrségtől – az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges mértékben – az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a rendőrség által rendészeti feladatot ellátó személyként nyilvántartásba vett erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet természetes személyazonosító adataira, valamint a szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámára
vonatkozó adat igénylésére.
(7)373 Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkező változások bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás tartalmaz közhitelesen, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a bejelentésre kötelezett személy kéri – a bejelentési kötelezettségre meghatározott határidőben értesíti az erdészeti hatóságot.

 

Erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

105/B. §375 (1) Az e törvényben foglalt, kérelemre induló eljárásokért – beleértve a szakhatósági eljárásokat – valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az alábbi eljárásokban:
a) erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból történő törlése,
b) erdőgazdálkodói nyilvántartás adatainak módosítása,
c) erdő rendeltetésének megállapítása vagy törlése,
d) erdő üzemmódjának módosítása,
e) átmeneti erdőterv kérelme,
f) erdőterv módosítása,
g) erdő, szabad rendelkezésű erdő átminősítése.
(3) Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságoknak az e törvényben foglalt eljárásokért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie.

 

Az erdészeti hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

105/C. §377 (1) Part- vagy töltésvédelmi, árvízvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a (2) bekezdés szerinti eljárásban
a) az erdészeti hatóság eljárásában
aa) a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében a területi vízügyi hatóságot,
ab) a vízvédelem tekintetében a területi vízvédelmi hatóságot,
b)3
szakhatóságként kell bevonni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakhatóság
a) fásítás faállománya felszámolásának előírására,
b) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,
c) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszüntetésének, fennmaradásának vagy a rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,
d) az erdőterv meghatározására,
e) az erdőterv módosítására,
f) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,
g) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,
h) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedélyezésére,
i) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére,
j) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,
k) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,
l) cserjék kivágásának engedélyezésére
irányuló eljárás esetén, szakhatósági eljárása során vizsgálja, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv az árvízvédelem és a vízvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(3) A területi vízügyi hatóság, a területi vízvédelmi hatóság, az országos vízügyi hatóság, valamint az országos vízvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.

105/D. § (1) A honvédelemért felelős minisztert szakhatóságként kell bevonni
a) honvédelmi rendeltetésű erdő, valamint az aa), ab), ai) és aj) alpontok tekintetében a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, erdőnek nem minősülő földterületek esetén
aa) fásítás faállománya felszámolásának előírására,
ab) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,
ac) erdő felnyitott erdőként történő fenntartásának engedélyezésére és előírására, felnyitott erdő helyreállításának előírására.
ad) erdőben fátlan állapot kialakításának és fenntartásának engedélyezésére, fátlan állapot fenntartásának előírására, fátlan állapotban tartott erdő helyreállításának előírására,
ae) erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszüntetésének, fennmaradásának vagy rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a felszámolásának elrendelésére,
af) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,
ag) az erdőterv meghatározására,
ah) az erdőterv módosítására,
ai) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,
aj) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére,
ak) az erdő igénybevételének engedélyezésére,
al) az erdő igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására,
am) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezésére,
an) a járműközlekedésre használható út kijelölésére, és
ao) a lovas és technikai sportverseny rendezésének engedélyezésére, valamint
b) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén található erdő, valamint a ba) és bb) alpontok tekintetében erdőnek nem minősülő földterületek esetén
ba) fásítás faállománya felszámolásának előírására,
bb) fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,
bc) az erdőterv meghatározására,
bd) az erdőterv módosítására,
be) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, és
bf) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére
irányuló eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.
(2) A honvédelemért felelős miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.

 

XII. Fejezet
AZ ELRENDELT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI BÍRSÁG ÉS AZ ERDŐVÉDELMI BÍRSÁG
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység

106. § (1)378 Ha az erdőgazdálkodó – az állam 100%-os tulajdonában álló erdő kivételével – az erdészeti hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság – az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az erdőgazdálkodó költségére elrendeli és elvégezteti. Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségei a kötelezettel szemben vezetett végrehajtási eljárásban nem térülnek meg, az erdő használatára, használatba adására jogosult köteles a költségeket megtéríteni.
(1a)379 Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján az erdő jogszerű használójának személye nem ismert, és az erdő fennmaradása, fejlődése vagy állapotának megőrzése veszélybe kerül, az erdészeti hatóság 30 napos határidő kitűzésével felszólítja az erdő használatára, használatba adására jogosultat
a) az erdő használatba adására, illetve
b) az erdő használatára való jogosultság 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentésére.
(1b)380 Ha az (1a) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, az erdészeti hatóság az erdő fenntartása érdekében halaszthatatlan erdőgazdálkodási tevékenységet – az (1c) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az erdő használatára, használatba adására jogosult költségére rendeli, illetve végezteti el.
(1c)381 Erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság – ha annak feltételei fennállnak – az (1), illetve (1b) bekezdésben foglalt kötelezett kötelezését megelőzően, az alábbi sorrend biztosításával rendeli és végezteti el:
a) a nyújtott erdőfelújítási biztosíték terhére,
b) az erdőfelújítási kötelezettséget eredményező véghasználat végrehajtója terhére.
(2)382 Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot az erdő használatára, használatba adására jogosultnak is kézbesíteni kell.
(3)383 Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek megelőlegezését a költségvetési törvényben e célra meghatározott előirányzatból kell biztosítani.
(4)384 Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával az erdészeti hatóság erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg. A megbízott erdőkezelő felel a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért.
(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység során keletkezett bevételt az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeire kell fordítani. Amennyiben a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt tevékenység költségét, a különbözetet a jogosultak részére meg kell téríteni.
(6)385 Az erdészeti hatóság az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenység elrendelését mellőzheti, ha a felszólítására a kötelezett a tevékenység elvégzésével legkésőbb a mulasztás megállapítása évének végéig egy erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg, és a hatályos megbízási szerződést az erdészeti hatóság részére bemutatja.
(7) Ha a kötelezett mulasztása miatt a (6) bekezdésben foglalt tevékenység a következő évben az erdőfelújítás műszaki átvételéig nem kerül végrehajtásra, az erdészeti hatóság a kötelezett részére a tárgyévet követő öt évben erdőgazdálkodási tevékenység elrendeléséhez kapcsolódóan a (6) bekezdésben foglalt lehetőséget nem biztosít.
20. Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének szabályai
56. § (1) Az Evt. 106. § szerint elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával az érintett erdő elhelyezkedése szerinti megyében bejegyzett székhellyel vagy telephellyel rendelkező, ennek hiányában az érintett erdő elhelyezkedése szerint legközelebbi székhellyel vagy telephellyel rendelkező erdőkezelési szolgáltatást végző erdészeti szakirányító vállalkozást lehet megbízni.
(2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtására megállapodást az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által kiadott közleményben foglalt szolgáltatási egységdíjakat meg nem haladó mértékű árajánlat alkalmazásával lehet kötni.
(3) Az Evt. 106. § (1c) bekezdés b) pontja értelmezésében a véghasználat végrehajtója alatt a véghasználatot az erdészeti hatóság részére jogszerűen bejelentő erdőgazdálkodót vagy egyéb jogosultat kell érteni.

Az erdőgazdálkodási bírság

 

107. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot szab ki, ha az erdőgazdálkodó
1. § Az Evt. 82. § (1) bekezdés szerinti erdővédelmi járulékalap (a továbbiakban: EJA) 3–4. § szerinti szorzataként határozza meg.
a) erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett vagy arra megbízást adott, illetve ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak; (3. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kitermelt faanyag után bruttó köbméterenként 0,2 EJA)
b) a 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget fahasználatot nem érintő tevékenység esetében megsérti; (3. § (1) bekezdés b) pontja szerint a jogsértéssel érintett erdőrészletenként 0,1 EJA)
c) a 16. § (9) bekezdésében foglaltakat megsérti; (3. § (1) bekezdés c) pontja szerint erdőrészletenként 0,1 EJA)
d) az 63. § (5) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (1) bekezdés d) pontja szerint alkalmanként az erdő károsításának mértékétől és az elhelyezett szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya vagy talajszennyező anyag mennyiségtől függően 0,5 EJA–5,0 EJA)
e) a 73. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (1) bekezdés e) pontja szerint hektáronként 0,5 EJA)
f) a 69. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (1) bekezdés f) pontja szerint a károsodás vagy veszélyeztetés mértékétől függően hektáronként 0,5 EJA– 5,0 EJA)
g) a 95. § (3) és (6) bekezdésében, a 102. §-ban foglalt bejelentési kötelezettséget elmulasztja; (3. § (1) bekezdés g) pontja szerint alkalmanként 0,3 EJA)
h) valamely tevékenység végrehajtására vagy az erdő állapotára vonatkozóan e törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget; (3. § (1) bekezdés h) pontja szerint erdőrészletenként 0,3 EJA)
i) megsérti a 90. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat; (3. § (1) bekezdés i) pontja szerint alkalmanként 0,3 EJA)
j) az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését vagy a fenyőgyanta gyűjtését; (3. § (1) bekezdés j) pontja szerint a szakszerűtlen beavatkozással érintett terület után a károsítás mértékétől függően hektáronként 1,0 EJA–2,0 EJA)
k) az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdő e törvény szerint elvárt állapotának kialakulását és fenntartását; (3. § (1) bekezdés k) pontja szerint a károsodott terület után hektáronként 0,5 EJA)
l) az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben
la) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére megállapított határidőt, vagy
lb) pótlási kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz határidőben eleget; (3. § (1) bekezdés l) pontja szerint évenként és hektáronként 0,5 EJA)
m) az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben túllépi az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidőt; (3. § (1) bekezdés ma) pontja szerint az Evt. 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben, évenként és hektáronként 0,6 EJA, 3. § (1) bekezdés mb) pontja szerint az Evt. 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben, évenként és hektáronként 0,3 EJA)
n)397
o) az erdészeti hatóság erdészeti termékek készletezését, szállítását kizáró vagy korlátozó határozatában foglaltakat megsérti; (3. § (1) bekezdés o) pontja szerint alkalmanként 1,0 EJA)
p) a jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazására vonatkozó kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívására sem tesz eleget, vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet személyében bekövetkezett változást az erdészeti hatóságnak 8 napon belül nem jelenti be; (3. § (1) bekezdés p) pontja szerint alkalmanként 0,1 EJA)
q) a külön jogszabály szerinti erdőtűzvédelmi terv vagy egyszerűsített erdőtűz-védelmi terv készítési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget; (3. § (1) bekezdés q) pontja szerint alkalmanként 0,1 EJA)
r) a külön jogszabály szerinti erdőtűz-megelőzési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget; (3. § (1) bekezdés r) pontja szerint alkalmanként 0,3 EJA)
s) megsérti a 15. § (2) bekezdésben foglaltakat; (3. § (1) bekezdés s) pontja szerint a károsodás vagy veszélyeztetés mértékétől függően alkalmanként 0,3–5,0 EJA)
t) a 106. § (7) bekezdésében foglalt mulasztást követi el; (3. § (1) bekezdés t) pontja szerint erdőrészletenként 0,5 EJA)
u) erdei legeltetési tevékenységhez jogszerűtlenül járul hozzá. (3. § (1) bekezdés u) pontja szerint alkalmanként 0,5 EJA)
(2)401
(3) Az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírságot szab ki arra, aki
a) a 18. § (2) vagy (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja;
3. § (3) Aki az Evt. 107. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat megvalósítja
a) figyelmeztetésben részesül;
b) ha az a) pontban foglaltak ellenére, annak közlésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget kötelezettségének: földrészletenként 0,1 EJA erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
b) e törvény alapján engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet – a fakitermelés kivételével – engedély nélkül, vagy az engedélyben, illetve a bejelentésben foglaltaktól, valamint az erdészeti hatóság rendelkezésétől eltérően hajtja végre; (3. § (4) bekezdés a) pontja szerint hektáronként 0,5 EJA)
c)405
d) a 70. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (3. § (4) bekezdés d) pontja szerint alkalmanként 0,2 EJA)
4e)406
(4) Az erdőgazdálkodási bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.
2. § Ha a jogellenesen kitermelt faanyag mennyisége az eljárás során helyszíni felméréssel nem állapítható meg, a bírság alapjául szolgáló fatérfogat mennyiségét az Országos Erdőállomány Adattár adatainak alapulvételével az erdészeti hatóság állapítja meg.

 

Az erdővédelmi bírság

108. § (1) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki
a) a 61. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés a) pontja szerint alkalmanként a jogsértéssel érintett terület nagyságától és az erdő károsodásától függően 0,3 EJA– 3,0 EJA)
b) a 61. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés b) pontja szerint alkalmanként az erdő károsításának mértékétől és az elhelyezett hulladék mennyiségétől függően 0,5 EJA–5,0 EJA)
c) a 61. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés c) pontja szerint alkalmanként a gyűjtött mennyiségtől függően 0,5 EJA–5,0 EJA)
d) az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés d) pontja szerint a kivágott fa után bruttó köbméterenként 0,3 EJA, de legalább 0,3 EJA)
e) a 61. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés e) pontja szerint 0,1 EJA, motorfűrész esetén 0,2 EJA)
f) a 63. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés f) pontja szerint alkalmanként az erdő károsításának mértékétől függően 0,1 EJA–5,0 EJA)
g) a 68. § d) pontjában meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti; (4. § (1) bekezdés g) pontja szerint alkalmanként 0,1 EJA–0,5 EJA)
h) a 65. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés h) pontja szerint 0,2 EJA, ha a jogsértés következményeként erdőtűz alakul ki 1,0 EJA)
i) a 91. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt előírásokat megsérti: (4. § (1) bekezdés i) pontja szerint 0,1 EJA)
j) a 91. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés j) pontja szerint a károkozás mértékétől függően 0,2 EJA– 1,0 EJA)
k) a 93. § (1), (4) vagy (5) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés k) pontja szerint 0,2 EJA)
l) a 93. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megsérti; (4. § (1) bekezdés l) pontja szerint 2,0 EJA)
m) erdőt vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló, erdőművelési ágban nyilvántartott földterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vesz igénybe. (4. § (1) bekezdés m) pontja szerint az igénybe vett terület után az Evt. 81. § (2)–(4) bekezdés szerinti erdővédelmi járulék háromszorosának megfelelő, de legalább 1,0 EJA erdővédelmi bírságot; a kialakult állapot fennmaradásának engedélyezése esetén az Evt 81. § (2)–(4) bekezdés szerinti erdővédelmi járulék tízszeresének megfelelő, de legalább 1,0 EJA)
(2) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki
a) az e törvény hatálya alá tartozó terület tulajdonosára, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjára, vagy
b) az erdészeti szakszemélyzetre vagy jogosult erdészeti szakszemélyzetre,
ha jogszerűtlen fakitermelésre megbízást adott vagy ilyen fakitermelésről tudomással bírt, és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak. (4. § (2) bekezdés: Ha az erdő tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultja, az erdészeti szakszemélyzet vagy a jogosult erdészeti szakszemélyzet az Evt. 108. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségét megsérti, a kitermelt faanyag után bruttó köbméterenként 0,2 EJA erdővédelmi bírságot köteles fizetni.)
(3) Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles fizetni, ha
a) az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították; (4. § (3) bekezdés a) pontja szerint a károsítással érintett terület után az erdő károsításának mértékétől függően hektáronként 0,2 EJA– 2,0 EJA)
b) az erdő természetes felújítását biztosító, az előírt állománytípust alkotó fafajok termésének a vadászható vadfajok egyedei által történő felélésével az erdő felújulása veszélybe került; (4. § (3) bekezdés b) pontja szerint a károsítással érintett terület után hektáronként 1,0 EJA)
c) a faállomány egyedei a vadászható vadfajok egyedei által történő dörzsölés, hántás következtében 0,5 ha-t meghaladó nagyságú egybefüggő területen a faegyedek 10%-át meghaladó mértékben károsodtak. (4. § (3) bekezdés c) pontja szerint a károsítással érintett terület után hektáronként 0,5 EJA)
(4) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított faanyag-kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységgel kapcsolatos előírást, illetve az erdészeti hatóság zárlati intézkedést elrendelő döntését megszegi.
(5)–(6)416
(7) Az erdővédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére – így különösen a környezeti kárra, a fatermék értékére, mennyiségére vagy adóveszteségre, gazdasági kárra, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre, eljárás alá vont személy gazdasági súlyára – tekintettel kell meghatározni.
(8) Ha a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű erdővédelmi bírság kiszabása szükségtelen, az erdészeti hatóság bírságolás helyett korrekciós intézkedések megtételére szólíthatja fel, vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.
(9) A (8) bekezdés nem alkalmazható három éven belül ismételten megállapított azonos jogsértés esetén.
(10) Az erdővédelmi bírság folytatólagos károkozás vagy ismételten megállapított azonos jogsértés esetén újból kiszabható.
5. § Három éven belüli ismételt jogsértés esetén az erdővédelmi bírságtétel, valamint a kiszabható bírság alsó és felső határa a kétszeresére emelkedik.
109. § A 107. § (1) bekezdésének j) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha
a) az állománynevelés céljából tervezett fakitermelés végrehajtása során nem az előírt állománytípus kialakítása érdekében kivágandó faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy
b) a fakitermeléssel érintett terület egészén vagy annak jól elkülönülő, 0,5 ha-t meghaladó nagyságú részén a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül,
c) az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a 76. §-ban előírt feltételét.
110. §421
111. §422
111/A. §423 (1) Az erdészeti hatóság az általa határozattal kiszabott erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságokról hatósági nyilvántartást vezet az alábbi adattartalommal:
a) bírsággal sújtott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet azonosító adatai,
b) bírsággal sújtott személy erdőgazdálkodói kódja (erdőgazdálkodó esetén),
c) bírsággal érintett erdőrészlet azonosítója,
d) bírság jogcíme,
e) bírság alapja,
f) kiszabott bírság összege,
g) jogsértés időpontja,
h) bírság kiszabásának ideje,
i) bírságot kiszabó határozat ügyiratszáma, valamint
j) bírság megfizetésének időpontja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a bírság megfizetésének időpontjáig, de legalább 3 évig tartja nyilván.
XIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazások

112. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben
a) jelölje ki az erdészeti hatóságot vagy hatóságokat;424
b)425 határozza meg az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékét és kiszámításának módját, valamint kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait;426
c)427 határozza meg az erdészeti hatóság faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladat- és hatáskörét;428
d)429 határozza meg a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályait;430
e)431 határozza meg az erdészeti hatósági eljárások, bejelentések részletes szabályait;432
f)433 határozza meg az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályai;
g)434 határozza meg az erdőkezelés részletes szabályait és feltételeit;
h)435 határozza meg az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, és az erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait és feltételeit;
i)436 határozza meg az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;
j)437 határozza meg az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem, bejelentés, valamint adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus ügyintézés, nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat;
k)438 határozza meg az erdőgazdálkodás korlátozása esetén fizetendő kártalanítás megállapításának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
1.439 az erdészeti gépkezelői jogosítvánnyal üzemeltethető erdészeti gépek körét, valamint az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait;440
2.441 az erdészeti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó bejelentés, kérelem, valamint adatszolgáltatás tartalmának részletes szabályait;442
3. az erdészeti létesítményekre vonatkozó szabályokat;443
4.444 az erdő rendeltetése, elsődleges rendeltetése, üzemmódja meghatározásának részletes szabályait;
5.445 az erdőtervezési körzetek jegyzékét; a körzeti erdőtervezés részletes szabályait;446
6. az Országos Erdőállomány Adattár működtetésének és az adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait;447
7. az erdőtelepítés, erdőfelújítás és az erdőnevelés részletes szabályait;448
8. az erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmát és elkészítésének részletes szabályait;449
9.450 az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működésének, valamint az erdőt károsító hatások megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait;451
10. az erdei haszonvételek gyakorlásának részletes szabályait;452
11. az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység részletes szabályait;453
12.454
13. az erdészeti magánút tervezésének részletes szabályait;455
14. az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának részletes szabályait;456
15.457
16. az erdőtelepítés és erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának részletes szabályait;458
17.459 az erdészeti szakirányítás, illetve az erdőkezelés költségeihez való hozzájárulás részletes szabályait;
18. az erdészeti termőhelyfeltárás részletes szabályait;460
19.461 az örökerdő, az átalakítási és az erdőfelújítási terv készítésének részletes szabályait;
20. az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó részletes szabályokat;462
21.463 az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek tevékenységének, továbbképzésének részletes szabályait;464
22.465 az erdő művelési ág megállapításának, megszűntetésének és az erdő megosztásának részletes szabályait;
23.466
24. a földalatti gombák gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;467
25. az erdőgazdálkodói tevékenység nyilvánossága biztosításának részletes szabályait;468
26.469 a fatermék szállításának, készletnyilvántartásának részletes szabályait, a szállítójegy adattartalmára, a szállítójegy és műveleti lap, előállítására, forgalmazására, nyilvántartására, valamint alkalmasságának megfelelőségére vonatkozó előírásokat;470
27.471 a szállítójegy és a műveleti lap nyomtatványok előállítására használt programokkal szembeni követelményeket, valamint ezek használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos szabályokat.472
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:
1.473 erdő terméketlen területté, illetve felnyíló erdővé minősítésének részletes szabályait;474
2.475 a fátlan állapotban tartott, illetve a felnyitott erdő kialakításának és fenntartásának részletes szabályait;476
3. az ország egyes erdészeti tájaiban az erdőfelújítás során alkalmazható, illetve tiltott célállományokat;
4.477 a bejelentésköteles erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásának, korlátozásának, illetve feltételekhez kötésének részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg:
1.478 az erdei fafajok, azon belül az őshonos fafajok, az idegenhonos fafajok, az intenzíven terjedő fafajok, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok jegyzékét;479
2. az erdő igénybevételének részletes szabályait;480
3.481 az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájakra vonatkozó különös szabályait;
4.482 az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú korlátozásainak különös szabályait;
5.483 a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályait;
6.484 az erdő természetességi állapota, természetességi állapotra vonatkozó alapelvárása meghatározásának részletes szabályait.
(5)485 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az arborétumok jegyzékét.486
(6)487 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a fokozott tűzveszély időszaka meghatározásának részletes szabályait, továbbá az erdők tűz elleni védelmét szolgáló egyéb megelőzési szabályokat és intézkedéseket.488
(7)489
(8)490 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait.491
(9)492 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a jelentős közérdekű korlátozással, valamint az erdőgazdálkodó által kivédhetetlen károsítással érintett erdő állami tulajdonba vételének részletes szabályait.
(10)493 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a turista útjelzések és tájékoztató táblák elkészítésének és elhelyezésének, valamint a jelzett turista útvonalak nyilvántartásának részletes szabályait.

 

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

113. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvény szerint a körzeti erdőterveket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított ütemterv szerint először 2011. december 31-ig kell elkészíteni.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott üzemtervek e törvény szerinti erdőtervnek minősülnek.
(5)–(7)494
(8) E törvény hatálybalépése előtt az erdő igénybevételére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély, ha az igénybevételre a törvény hatálybalépésétől számított négy éven belül nem kerül sor, érvényét veszti.
(9) E törvény hatálybalépése előtt erdő telepítésére határidő megjelölése nélkül kiadott engedély a törvény hatálybalépésétől számított öt évig érvényes.
(10)–(12)495
(13)496 Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban állapítja meg az erdőtervet.
(14)–(16)497
(17)498 Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig
a) a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy
b) ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.
(18)499 Ha az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) hatálybalépése500 előtt e törvény alapján kiadott erdőterv lejártáig az új erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad.
(19)501 A módosító törvény hatálybalépésekor502 az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdőterv módosítása nélkül
a) átalakító üzemmódú erdő esetében átmeneti üzemmódra,
b) szálaló üzemmódú erdő esetén örökerdő üzemmódra
változik, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(20)503 A módosító törvény hatálybalépéséig504 üzemmód-megállapítással nem érintett erdőrészletek üzemmódja vágásos, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(21)505 A módosító törvény hatálybalépését506 követően
a) a partvédelmi rendeltetés part- vagy töltésvédelmi rendeltetésnek,
b) a vízgazdálkodási rendeltetés árvízvédelmi rendeltetésnek,
c) a gyógyerdő rendeltetés parkerdő rendeltetésnek
minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(22)507 Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését508 követően, 2017. december 31-ig az Adattárban törli az erdő rendeltetései közül
a) az erdészeti arborétum rendeltetést,
b) a településvédelmi rendeltetést, ha az nem erdőgazdálkodó kérelmére vagy közérdekből való kezdeményezésre került megállapításra.
(23)509 Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését510 követően, 2018. június 30-ig az erdő rendeltetéseit a 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, elsődleges rendeltetéseit a 23/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban felülvizsgálja és a szükséges módosításokat az Adattáron átvezeti.
(24)511 Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatálybalépését512 követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését követő négy éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő lejártáig az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő öt éven belül van lehetőség.
(25)528 Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.
(25a)529 A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.
(26)514 A módosító törvény hatálybalépésekor515 az Adattárban nyilvántartott erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárásnak az erdő Adattárban nyilvántartott természetességi állapota minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(27)516 Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor517 az Adattárban nyilvántartott, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőt, ha az a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet és tízezer négyzetméter kiterjedést, a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére
a) kivezeti az Adattárból, vagy
b) ha a terület a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, átminősíti szabad rendelkezésű erdővé.
A kérelem benyújtására a módosító törvény hatálybalépését követő négy éven belül van lehetőség.
(28)518 Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor519 az Adattárban nyilvántartott erdőt, ha az a 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, az erdőgazdálkodó kérelmére, de legkésőbb a soron következő körzeti erdőtervezéskor kivezeti az Adattárból.
(29)520 Az Adattárban nyilvántartott,
a) a 13. § (1) bekezdés c), f) és g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület a módosító törvény hatálybalépését521 követően,
b) a 13. § (1) bekezdés a), b), d), h) és i) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület 2018. július 1-jétől
fátlan állapotban tartott erdőnek minősül, amely változást az erdészeti hatóság az Adattáron átvezet.
(30)522 A 33. § (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépésekor523 folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell.
(31)524 Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését megelőzően az erdőtervekben meghatározott, illetve az Adattárba – a körzeti erdőtervek átvezetése, vagy más eljárás során – bejegyzett erdőgazdálkodási korlátozásokat
a) az erdőterv (13) bekezdés, a (17) bekezdés b) pontja, valamint a (30) bekezdés alapján történő kiadása során,
b) az erdőterv új erdőgazdálkodó részére történő kiadása során,
c) az erdőterv – akár kifejezetten e célból kezdeményezett – módosítása során, vagy
d) a soron következő körzeti erdőtervezés során
felülvizsgálja, és a hatályos szabályozásnak megfelelően módosítja.
(32)541 Ha az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.
114. §543 Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is. Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül köteles hivatalból megkeresni az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartásnak, a települési önkormányzatot a településrendezési eszközöknek az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.
11. Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 6. §, a 12. § (6) és (7) bekezdése, a 29. § (7) bekezdése, valamint a 30. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
22. Záró rendelkezések
64. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 67. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
65. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt megállapított
a) készletgondozó használat fakitermelési mód a 46. § (5) bekezdés szerinti haszonvételi gyérítés fakitermelési módnak,
b) szálalás fakitermelési mód az Evt. 71. § (1) bekezdés f) pontja szerinti készletgondozó használat fakitermelési módnak,
c) erdősítési célállomány a 8. melléklet szerinti célállománynak a 9. mellékletben foglaltak szerint
felel meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti változásokat az erdészeti hatóság 2018. július 1-jéig az Adattáron átvezeti.
68. § Hatályát veszti
a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet,
b) az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet,
c) az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet,
d) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvénynek a honvédelmi kezelésben lévő erdőterületekre és fásításokra vonatkozó egyes szabályainak végrehajtásáról szóló 107/1997. (XII. 20.) FM rendelet.

 

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

114/A. §527 E törvény 8. § (1)–(7) és (9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

115. §528 Ez a törvény a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt
a) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)529 a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt ellenőrző szervezetek elismerésére és az elismerés visszavonására vonatkozó eljárási szabályokról szóló, 363/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
c)530 a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerre, valamint az ellenőrző szervezetek felett végzendő ellenőrzések gyakoriságára és jellegére vonatkozó részletes szabályokról szóló, 607/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, valamint
d)531 az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezelésről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
e)532 az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
28. § Ez a rendelet
a) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)–(4) bekezdésének és
b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
66. § Ez a rendelet
a) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)–(4) bekezdésének és
b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelvnek
való megfelelést szolgálja.

 

1. melléklet a 2009. évi XXXVII. törvényhez
A miniszter az állam nevében a következő gazdasági társaságok tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat:
1. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2. DALERD Délalföldi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
3. ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság
4. Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
5. Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zártkörűen Működő Részvénytársaság
6. IPOLY ERDŐ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
7. Kisalföldi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
8. KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
9. EGERERDŐ Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
10. Mecsekerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
11. NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
12. NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
13. Pilisi Parkerdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
14. SEFAG Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
15. Szombathelyi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
16. TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
17. VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zártkörűen Működő Részvénytársaság
18. Vértesi Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság
19. Zalaerdő Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság
20. Budapesti Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
21. KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság
22. VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság

 

1. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az erdőt alkotó fafajok és cserjefajok jegyzéke
A) Lombos fafajok
 
A
B
C
1.
Magyar név
Tudományos név
Fafajkód
2.
amerikai (vörös) kőris
Fraxinus pennsylvanica
AK
3.
amerikai mocsártölgy
Quercus palustris
MT
4.
bálványfa
Ailanthus altissima
BL
5.
barkócaberkenye
Sorbus torminalis
BABE
6.
budai berkenye
Sorbus semiincisa
BUBE
7.
csertölgy
Quercus cerris
CS
8.
déli berkenye
Sorbus graeca
DBE
9.
ezüst hárs
Tilia tomentosa
EH
10.
ezüst juhar
Acer saccharinum
EZJ
11.
fehér akác
Robinia pseudoacacia
A
12.
fehér eperfa
Morus alba
EP
13.
fehér fűz
Salix alba
FFŰ
14.
fehér nyár és szürke nyár
Populus alba és P. × canescens
FRNY és SZNY
15.
fekete dió
Juglans nigra
FD
16.
feketegyűrű (tatár) juhar
Acer tataricum
TJ
17.
fekete nyár
Populus nigra
FTNY
18.
közönséges gyertyán
Carpinus betulus
GY
19.
hamvas éger
Alnus incana
HÉ
20.
házi berkenye
Sorbus domestica
HBE
21.
hegyi juhar
Acer pseudoplatanus
HJ
22.
hegyi szil
Ulmus glabra
HSZ
23.
japánakác
Sophora japonica
JA
24.
jegenyenyár
Populus nigra ’Italica’
JNY
25.
juharlevelű platán
Platanus × hybrida
JP
26.
kecskefűz
Salix caprea
KFŰ
27.
keleti gyertyán
Carpinus orientalis
KGY
28.
kései meggy
Padus serotina
KM
29.
keskenylevelű ezüstfa
Elaeagnus angustifolia
EZ
30.
kislevelű hárs
Tilia cordata
KH
31.
kocsányos tölgy
(szlavón tölgy)
Quercus robur (Quercus robur ssp. slavonica)
KST (SZT)
32.
kocsánytalan tölgyek
Quercus petraea agg.
KTT
33.
korai juhar
Acer platanoides
KJ
34.
közönséges bükk
Fagus sylvatica
B
35.
közönséges dió
Juglans regia
KD
36.
közönséges nyír
Betula pendula
NYI
37.
lepényfa
Gleditsia triacanthos
GL
38.
lisztes berkenyék
Sorbus aria agg.
LBE
39.
madárberkenye
Sorbus aucuparia
MBE
40.
madárcseresznye
Cerasus avium
CSNY
41.
magas kőris
Fraxinus excelsior
MK
42.
magyar kőris
Fraxinus angustifolia ssp. danubialis
MAK
43.
magyar tölgy
Quercus farnetto
MAT
44.
mezei juhar
Acer campestre
MJ
45.
mezei szil
Ulmus minor (U. procera)
MSZ
46.
mézgás éger
Alnus glutinosa
MÉ
47.
molyhos tölgy
Quercus pubescens
MOT
48.
nagylevelű hársak
Tilia platyphyllos agg.
NH
49.
nemes füzek
Salix alba fajták.
NFŰ
50.
nemes nyárak
Populus x euramericana,
P. x interamericana, P. deltoides,
P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata ’Favorit’, Populus alba ’Villafranca’
NNY
51.
nyugati ostorfa
Celtis occidentalis
NYO
52.
olasz tölgy
Quercus virgiliana
OT
53.
rezgő nyár
Populus tremula
RNY
54.
sajmeggy
Cerasus mahaleb
SM
55.
szelídgesztenye
Castanea sativa
SZG
56.
szőrös nyír
Betula pubescens
SNYI
57.
tiszaháti nyár
Populus nigra ’Thevestina’
TNY
58.
törékeny fűz
Salix fragilis
TFŰ
59.
török mogyoró
Corylus colurna
TMO
60.
turkesztáni szil
Ulmus pumila
TUSZ
61.
vadalma
Malus sylvestris
AL
62.
vadgesztenye
Aesculus hippocastanum
VG
63.
vadkörte
Pyrus pyraster
KT
64.
vénic-szil
Ulmus laevis
VSZ
65.
virágos kőris
Fraxinus ornus
VK
66.
vörös tölgy
Quercus rubra
VT
67.
zöld juhar
Acer negundo
ZJ
68.
zselnicemeggy
Padus avium
ZSM
69.
narancseper
Maclura pomifera
NE

B) Tűlevelű és örökzöld fafajok
 
A
B
C
1.
Magyar név
Tudományos név
Fafajkód
2.
Atlasz-cédrus
Cedrus atlantica
AC
3.
erdeifenyő és fajtái
Pinus sylvestris és P. sylvestris cultivar-ok.
EF
4.
európai vörösfenyő és fajtái
Larix decidua és L. decidua cultivar-ok.
VF
5.
feketefenyő és fajtái
Pinus nigra és P. nigra convar.
FF
6.
kaukázusi jegenyefenyő
Abies nordmanninana
KJF
7.
kék duglászfenyő
Pseudotsuga menziesii var.glauca
KDF
8.
keleti tuja
Platycladus (Biota) orientalis
KTH
9.
közönséges boróka
Juniperus communis
KBO
10.
közönséges jegenyefenyő
Abies alba
KJF
11.
lucfenyő és fajtái
Picea abies és P. abies cultivar-ok.
LF
12.
mocsárciprus
Taxodium distichum
MC
13.
nyugati tuja
Thuja occidentalis
NYTH
14.
oregoni hamisciprus
Chamaecyparis lawsoniana
OC
15.
simafenyő
Pinus strobus
SF
16.
tiszafa
Taxus baccata
TF
17.
zöld duglászfenyő
Pseudotsuga menziesii var.viridis
ZDF
C) Cserjefajok
 
A
B
1.
Magyar név
Tudományos név
2.
alásfa
Ptelea trifoliata
3.
arany ribiszke
Ribes aureum
4.
babérboroszlán
Daphne laureola
5.
babérfűz
Salix pentandra
6.
bibircses kecskerágó
Euonymus verrucosus
7.
csepleszmeggy
Cerasus fruticosa
8.
cseregalagonya
Crataegus laevigata
9.
cserszömörce
Cotinus coggygria
10.
csigolyafűz (sárfűz)
Salix purpurea
11.
csíkos kecskerágó
Euonymus europaeus
12.
egybibés galagonya
Crataegus monogyna
13.
fagyal
Ligustrum vulgare
14.
fanyarka
Amelanchier ovalis
15.
farkasboroszlán
Daphne mezereum
16.
fekete bodza
Sambucus nigra
17.
fekete galagonya
Crataegus nigra
18.
fekete madárbirs
Cotoneaster niger
19.
fekete ribiszke
Ribes nigrum
20.
földi (erdei) szedrek
Rubus fruticosus agg.
21.
füles fűz
Salix aurita
22.
fürtös (vörös) bodza
Sambucus racemosa
23.
gyalogakác
Amorpha fruticosa
24.
gyepűrózsák
Rosa canina agg.
25.
hamvas szeder
Rubus caesius
26.
homoktövis
Hippophaë rhamnoides
27.
húsos som
Cornus mas
28.
jajrózsa
Rosa spinosissima
29.
kányabangita
Viburnum opulus
30.
kosárkötő fűz (kenderfűz)
Salix viminalis
31.
kökény
Prunus spinosa
32.
közönséges mogyoró
Corylus avellana
33.
közönséges orgona
Syringa vulgaris
34.
közönséges ördögcérna
Lycium barbarum
35.
közönséges vadszőlő
Parthenocissus inserta
36.
kutyabenge
Frangula alnus
37.
ligeti szőlő
Vitis sylvestris
38.
mahónia
Mahonia aquifolium
39.
málna
Rubus idaeus
40.
mandulafűz
Salix triandra
41.
mogyorós hólyagfa
Staphylea pinnata
42.
molyhos (nagylevelű) madárbirs
Cotoneaster tomentosus
43.
molyhos rózsák
Rosa tomentosa agg.
44.
molyhos szeder
Rubus tomentosus
45.
ostorménbangita
Viburnum lantana
46.
parti (szürke) fűz
Salix elaeagnos
47.
parti szőlő
Vitis riparia
48.
piros madárbirs
Cotoneaster integerrimus
49.
pukkanó dudafürt
Colutea arborescens
50.
rekettyefűz
Salix cinerea
51.
rozsdás rózsák
Rosa rubiginosa agg.
52.
seprőzanót
Sarothamnus scoparius
53.
serevényfűz (cinegefűz)
Salix rosmarinifolia
54.
sóskaborbolya
Berberis vulgaris
55.
szirti gyöngyvessző
Spiraea media
56.
tamariskák
Tamarix spp.
57.
torzsás ecetfa
Rhus typhina
58.
törpe mandula
Amygdalus nana
59.
ükörkelonc
Lonicera xylosteum
60.
vadköszméte
Ribes uva-crispa
61.
varjútövis (varjútövisbenge)
Rhamnus catharticus
62.
vörös ribiszke
Ribes rubrum
63.
vörösgyűrűsom
Cornus sanguinea
D) Az Evt. 12. § (1) bekezdésnek megfelelően létesített vagy fenntartott fásításokban elfogadható fafajnak kell tekinteni a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő államilag elismert tájfajták vagy hivatalosan elismert leírással rendelkező gyümölcsfafajtákat.

 

2. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az egyes erdészeti tájakon őshonos fafajok jegyzéke
A)    Az erdészeti tájak megnevezése és kódolása
 
A
B
1.
Erdészeti táj neve
Kódszám
2.
Szatmár–Beregi-síkság
10
3.
Bodrogköz-Rétköz
20
4.
Nyírség
30
5.
Hajdúság
40
6.
Berettyó–Körös-vidék
50
7.
Hortobágy
60
8.
Nagykunság
70
9.
Körös–Maros köze
80
10.
Közép-Tiszai-ártér
90
11.
Alsó-Tiszai-ártér
100
12.
Jász-Heves-Borsodi-síkság
110
13.
Duna–Tisza közi hátság
120
14.
Bácskai-löszhát
130
15.
Duna menti síkság
140
16.
Mezőföld
150
17.
Dráva menti síkság
160
18.
Eperjes-Tokaji-hegyvidék
170
19.
Sajó-Hernád közi dombság
180
20.
Aggteleki-Rudabányai-hegyvidék
190
21.
Heves–Borsodi-dombság
200
22.
Bükk
210
23.
Mátra
220
24.
Gödöllői-dombság
230
25.
Cserhát-vidék
240
26.
Börzsöny
250
27.
Visegrádi-hegység
260
28.
Pilis–Budai-hegység
270
29.
Gerecse
280
30.
Vértes
290
31.
Dunazugi-medencék és Velence-vidék
300
32.
Vértes- és Bakonyalja
310
33.
Magas-Bakony
320
34.
Keleti-Bakony
330
35.
Déli-Bakony
340
36.
Balaton-felvidék
350
37.
Keszthelyi-hegység
360
38.
Győr–Tatai-teraszvidék
370
39.
Szigetköz-Rábaköz
380
40.
Fertő–Hanság-medence
390
41.
Marcal-medence
400
42.
Soproni-hegység
410
43.
Soproni-dombság
420
44.
Kőszegi-hegység
430
45.
Alpokaljai-dombság
440
46.
Sopron-Vasi-síkság
450
47.
Kemeneshát
460
48.
Őrség
470
49.
Göcsej
480
50.
Balatoni-medence
490
51.
Külső-Somogy
500
52.
Belső-Somogy
510
53.
Kelet-Zalai-dombság
520
54.
Zselic
530
55.
Tolnai-dombság
540
56.
Mecsek
550
57.
Baranyai-dombság
560
58.
Villányi-hegység
570

 

B) Az erdészeti tájak őshonos fafajai
 
A
B
Sor-
szám
Fafaj
Erdészeti táj
1.
barkócaberkenye
10
110
150
160
170
180
190
200
210

 

220
230
240
250
260
270
280
290
300

 

310
320
330
340
350
360
370
380
400

 

410
420
430
440
450
460
470
480
500

 

510
520
530
540
550
560
570

 

2.
budai berkenye
260
270
280
290

 

 

3.
csertölgy
50
80
110
150
160
180
190
200
210

 

220
230
240
250
260
270
280
290
300

 

310
320
330
340
350
360
370
380
400

 

410
420
430
440
450
460
480
500
510

 

520
530
540
550
560
570

 

4.
déli berkenye
170
180
190
210
220
240
250
260
270

 

280
290
300
320
330
340
350
360

5.
erdeifenyő
410
430
440
470
480
 
 

 

6.
ezüst hárs
10
30
50
130
140
150
160
490
500

 

510
530
540
550
560
570

 

7.
fehér fűz
valamennyi erdészeti tájban
8.
fehérnyár és szürkenyár
valamennyi erdészeti tájban
9.
feketegyűrű (tatár) juhar
10
20
30
40
50
60
70
80
90

 

100
110
120
130
140
150
160
170
180

 

190
200
210
220
230
240
250
260
270

 

280
300
310
350
370
380
490
500
510

 

530
540
550
560
570
 
 
 

10.
feketenyár
valamennyi erdészeti tájban
11.
gyertyán
10
20
30
50
90
100
110
120
140

 

150
160
170
180
190
200
210
220
230

 

240
250
260
270
280
290
300
310
320

 

330
340
350
360
370
380
390
400
410

 

420
430
440
450
460
470
480
490
500

 

510
520
530
540
550
560
570

 

12.
hamvas éger
140
160
180
340
380
390
430
440
450

 

470
480
510
 

 

 

13.
házi berkenye
10
170
180
190
200
210
220
230
240

 

250
260
270
280
290
300
310
320
330

 

340
350
360
410
420
430
440
450
470

 

480
500
520
530
540
550
560
570

14.
hegyi juhar
10
20
30
50
90
100
110
140
160

 

170
180
190
200
210
220
230
240
250

 

260
270
280
290
300
310
320
330
340

 

350
360
370
380
400
410
420
430
440

 

450
460
470
480
500
510
520
530
540

 

550
560
570

 

 

 

15.
hegyi szil
10
20
30
50
90
100
110
120
140

 

160
170
180
190
200
210
220
230
240

 

250
260
270
280
290
300
310
320
330

 

340
350
360
370
380
390
410
420
430

 

440
450
460
470
480
500
510
520
530

 

540
550
570

 

 

 

16.
kecskefűz
10
20
30
40
50
90
110
120
140

 

150
160
170
180
190
200
210
220
230

 

240
250
260
270
280
290
300
310
320

 

330
340
350
360
370
380
390
400
410

 

420
430
440
450
460
470
480
490
500

 

510
520
530
540
550
560
570
 
 
17.
keleti gyertyán
290

 

 

 

 

18.
kislevelű hárs
valamennyi erdészeti tájban
19.
kocsányos tölgy
valamennyi erdészeti tájban
20.
kocsánytalan tölgyek
10
110
150
160
170
180
190
200
210

 

220
230
240
250
260
270
280
290
300

 

310
320
330
340
350
360
370
380
400

 

410
420
430
440
450
460
470
480
500

 

510
520
530
540
550
560
570

 

21.
korai juhar
10
30
90
100
140
160
170
180
190

 

200
210
220
230
240
250
260
270
280

 

290
300
310
320
330
340
350
360
380

 

400
410
420
430
440
450
460
470
480

 

500
510
520
530
540
550
560
570

22.
közönséges boróka
110
120
130
150
170
180
190
200
210

 

220
230
240
250
260
270
280
290
300

 

310
320
330
340
350
360
370
380
400

 

410
420
430
440
450
460
470
480
500

 

510
520
530
540
550
560
570

 

23.
közönséges bükk
10
20
160
170
180
190
200
210
220

 

230
240
250
260
270
280
290
300
310

 

320
330
340
350
360
380
410
420
430

 

440
450
460
470
480
500
510
520
530

 

540
550
560
570

 

 

24.
közönséges jegenyefenyő
410
430

 

 

 

25.
közönséges nyír
valamennyi erdészeti tájban
26.
lisztes berkenyék
170
180
190
200
210
220
240
250
260

 

270
280
290
300
320
330
340
350
360

 

420
430

 

 

 

27.
lucfenyő
410
430
470

 

 

 

28.
madárberkenye
170
180
190
200
210
220
240
250
260

 

270
320
410
430
440
470
550

 

29.
madárcseresznye
valamennyi erdészeti tájban
30.
magas kőris
20
110
140
150
160
170
180
190
200

 

210
220
230
240
250
260
270
280
290

 

300
310
320
330
340
350
360
370
380

 

390
400
410
420
430
440
450
460
470
 
 
480
490
500
510
520
530
540
550
560

 

570
 
 
 
 
 
 
 
 
31.
magyar kőris
10
20
30
40
50
60
70
80
90

 

100
110
120
130
140
150
160
180
230

 

310
380
390
400
450
460
480
490
500

 

510
520
530
540
550
560
570

 

32.
mezei juhar
valamennyi erdészeti tájban
33.
mezei szil
valamennyi erdészeti tájban
34.
mézgás éger
valamennyi erdészeti tájban
35.
molyhos és olasz tölgy
80
110
120
130
150
170
180
190
200

 

210
220
230
240
250
260
270
280
290

 

300
310
320
330
340
350
360
370
410

 

420
430
440
450
460
500
540
550
560

 

570

 

 

 

 

36.
nagylevelű hársak
10
160
170
180
190
200
210
220
230

 

240
250
260
270
280
290
300
310
320

 

330
340
350
360
380
420
430
440
450

 

480
500
510
520
530
540
550
560
570
37.
rezgőnyár
10
20
30
40
50
90
100
110
120

 

140
150
160
170
180
190
200
210
220

 

230
240
250
260
270
280
290
300
310

 

320
330
340
350
360
370
380
390
400

 

410
420
430
440
450
460
470
480
490

 

500
510
520
530
540
550
560
570

38.
sajmeggy
170
180
190
200
210
220
230
240
250

 

260
270
280
290
300
310
320
330
340

 

350
360
550

 

 

 

39.
szelídgesztenye
410
430
440
450
460
470
480
520
550
40.
szőrös nyír
10
30
120
170
180
390
410
470
510
41.
tiszafa
190
210
320
330
340
 
 
 

42.
törékeny fűz
valamennyi erdészeti tájban
43.
vadalma
valamennyi erdészeti tájban
44.
vadkörte
valamennyi erdészeti tájban
45.
vénic szil
10
20
30
40
50
60
70
80
90

 

100
110
120
130
140
150
160
170
180

 

190
200
210
220
230
240
250
260
270

 

280
290
300
310
320
340
360
370
380

 

390
400
410
420
440
450
460
470
480

 

490
500
510
520
530
540
550
560

46.
virágos kőris
150
220
230
240
250
260
270
280
290

 

300
310
320
330
340
350
360
500
530

 

540
550
560
570

 

 

47.
zelnicemeggy
valamennyi erdészeti tájban

 

3. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az idegenhonos, az intenzíven terjedő, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fa- és cserjefajok jegyzéke
A) Az idegenhonos fa- és cserjefajok jegyzéke
 
A
B
1.
Magyar név
Tudományos név
2.
amerikai (vörös) kőris
Fraxinus pennsylvanica
3.
alásfa
Ptelea trifoliata
4.
amerikai mocsártölgy
Quercus palustris
5.
arany ribiszke
Ribes aureum
6.
Atlasz-cédrus
Cedrus atlantica
7.
bálványfa
Ailanthus altissima
8.
erdeifenyő fajtái
P. sylvestris cv.-ok.
9.
európai vörösfenyő és fajtái
Larix decidua és L. decidua cv.-ok.
10.
ezüst juhar
Acer saccharinum
11.
fehér akác
Robinia pseudoacacia
12.
fehér eper
Morus alba
13.
fekete dió
Juglans nigra
14.
feketefenyő
Pinus nigra
15.
gyalogakác
Amorpha fruticosa
16.
japánakác
Sophora japonica
17.
juharlevelű platán
Platanus x hybrida
18.
kaukázusi jegenyefenyő
Abies nordmanninana
19.
kék duglászfenyő
Pseudotsuga menziesii var. glauca
20.
keleti tuja
Platycladus (Biota) orientalis
21.
kései meggy
Padus serotina
22.
keskenylevelű ezüstfa
Elaeagnus angustifolia
23.
közönséges dió
Juglans regia
24.
közönséges orgona
Syringa vulgaris
25.
közönséges ördögcérna
Lycium barbarum
26.
közönséges vadszőlő
Parthenocissus inserta
27.
lepényfa
Gleditsia triacanthos
28.
lucfenyő fajtái
Picea abies cv.-ok.
29.
magyar tölgy
Quercus frainetto
30.
mahónia
Mahonia aquifolium
31.
mocsárciprus
Taxodium distichum
32.
nemes füzek
Salix alba cv.-ok.
33.
nemes nyárak
Populus x euramericana, P. x interamericana,

 

P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P. grandidentata ’Favorit’, Populus .alba ’Villafranca’
34.
nyugati ostorfa
Celtis occidentalis
35.
nyugati tuja
Thuja occidentalis
36.
oregoni hamisciprus
Chamaecyparis lawsoniana
37.
parti szőlő
Vitis riparia
38.
seprőzanót
Sarothamnus scoparius
39.
simafenyő
Pinus strobus
40.
tamariskák
Tamarix spp.
41.
tiszaháti nyár
Populus nigra ’Thevestina’
42.
torzsás ecetfa
Rhus typhina
43.
török mogyoró
Corylus colurna
44.
turkesztáni szil
Ulmus pumila
45.
vadgesztenye
Aesculus hippocastanum
46.
vörös tölgy
Quercus rubra
47.
zöld duglászfenyő
Pseudotsuga menziesii var. viridis
48.
zöld juhar
Acer negundo
B) Az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzéke
 
A
B
1.
Magyar név
Tudományos név
2.
amerikai (vörös) kőris
Fraxinus pennsylvanica
3.
arany ribiszke
Ribes aureum
4.
bálványfa
Ailanthus altissima
5.
ezüst juhar
Acer saccharinum
6.
fehér akác
Robinia pseudoacacia
7.
gyalogakác
Amorpha fruticosa
8.
kései meggy
Padus serotina
9.
keskenylevelű ezüstfa
Elaeagnus angustifolia
10.
közönséges orgona
Syringa vulgaris
11.
közönséges ördögcérna
Lycium barbarum
12.
közönséges vadszőlő
Parthenocissus inserta
13.
lepényfa
Gleditsia triacanthos
14.
nyugati ostorfa
Celtis occidentalis
15.
parti szőlő
Vitis riparia
16.
torzsás ecetfa
Rhus typhina
17.
zöld juhar
Acer negundo

C) Az idegenhonos termesztésbe vonható fafajok jegyzéke
 
A
B
1.
Magyar név
Tudományos név
2.
Atlasz-cédrus
Cedrus atlantica
3.
erdeifenyő fajtái
Pinus sylvestris
4.
európai vörösfenyő és fajtái
Larix decidua és L. decidua.
5.
fehér akác és fajtái
Robinia pseudoacacia
6.
fehér eper
Morus alba
7.
fekete dió
Juglans nigra
8.
feketefenyő
Pinus nigra
9.
japánakác
Sophora japonica
10.
juharlevelű platán
Platanus x hybrida
11.
kék duglászfenyő
Pseudotsuga menziesii var. glauca
12.
közönséges dió
Juglans regia
13.
lucfenyő fajtái
Picea abies
14.
magyar tölgy
Quercus frainetto
15.
nemes fűzek
Salix spp. x.
16.
nemes nyárak
Populus spp x
17.
tiszaháti nyár
Populus nigra ’Thevestina’
18.
török mogyoró
Corylus colurna
19.
turkesztáni szil
Ulmus pumila
20.
vadgesztenye
Aesculus hippocastanum
21.
vörös tölgy
Quercus rubra
22.
zöld duglászfenyő
Pseudotsuga menziesii var.viridis

 

4. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az erdei közjóléti berendezések jegyzéke

A
B
1.
Típus
Meghatározás
2.
emlékmű
Valakinek, valaminek az emlékét megörökítő létesítmény.
3.
erdei bútorgarnitúra
Fából készült, minimum 1,5 m hosszú és legalább 70 cm széles, asztalból és két padból álló, helyhez rögzített erdei közjóléti berendezés.
4.
erdei játszószer
Nagyobbrészt faanyag felhasználásával készített, tájba illeszkedő színű és formájú, helyhez rögzített, kijelölt megfelelőségértékelő szervezet által kiadott minősítéssel rendelkező játékeszköz.
5.
erdei kilátó
Erdőben vagy erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló területen
alapozással és villámvédelemmel épített, legalább 6 méter padlómagasságú létesítmény, amely biztosítja a környező fák feletti akadálytalan ellátás lehetőségét, magasságán a legfelső járószint terepszinttől mért függőleges távolsága értendő.
6.
erdei lépcső
Gyalogos nyomvonalak meredek szakaszain a továbbhaladást segítő, fából vagy kőből biztonságosan kialakított, szükség szerint kapaszkodókorláttal biztosított létesítmény. Járófelületének burkolata, szélessége a csatlakozó útéval megegyező.
A rögzítőcövekek nem emelkednek a fellépőszintje fölé.
7.
erdei tornaszer
Testmozgást szolgáló, fából és/vagy fémből készített, helyhez rögzített, kijelölt megfelelőségértékelő szervezet által kiadott minősítéssel rendelkező sporteszköz.
8.
forrásfoglalás
A felszínre törő víz rendezett hozzáférhetőségét, tárolását, elvezetését szolgáló, terméskőből és/vagy vasalt betonból épített, vízjogi létesítési engedéllyel és üzemeltetési engedéllyel rendelkező műtárgy, esetleg fafelépítménnyel, zárt vízgyűjtő medencével, kifolyócsővel.
9.
gyalogos fahíd
Vízfolyások feletti gyalogos átkelést segítő, jellemzően fából épített, legalább 80 cm széles járófelületű, biztonságos kapaszkodókorláttal ellátott építmény.
10.
illemhely
(erdei WC)
Zárt űrgödrös, fafelépítményű, egy vagy több férőhelyes építmény.
11.
kerékpártámasz
Fordított U alakú, fából készült, helyhez rögzített támasztókeret, amelynek magassága és szélessége 80+/–10 cm. Két támasz közötti távolság legalább 120 cm.
12.
korlát
A balesetek elkerülése érdekében az erős lejtésű terepen vezető útszakaszok lejtő felőli oldalán vagy meredek partfalak, szakadékok felső éle mögött elhelyezett, fából vagy fémből biztonságosan kialakított létesítmény. Magassága legalább 80 cm.
13.
lombkorona-tanösvény
Alapvetően a talajszint felett, általában a környező fák lombkoronaszintjében vezetett sétaút, amely rálátást enged a rajta közlekedőknek az erdő különböző szintjére.
14.
nyomvonal
Legalább 0,5 m széles, tuskóktól mentes, burkolt vagy burkolat nélküli jelölt út.
15.
pad
Fából készült, minimum 1,5 m hosszú, legalább 30 cm széles ülőfelülettel rendelkező, helyhez rögzített erdei közjóléti berendezés.
16.
szemétgyűjtő
Felületkezelt faszerkezetű, minimum 40 l űrtartalmú, hulladék gyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgáló, helyhez rögzített erdei közjóléti berendezés.
17.
tájékoztató tábla
Faoszlopra vagy felületkezelt favázra rögzített, színes információs felületű, együttesen 12 dm2 vagy annál nagyobb információs felületű, időjárásnak ellenálló kialakítású és UV-védelemmel ellátott tábla.
18.
tűzrakóhely
Minimum 80 cm belső átmérőjű, kőből épített tűzgödör kötőanyaggal, betonalappal.
19.
védőház
Fedett, oldalt nyitott kialakítású, felületkezelt fából készült építmény, 6–50 m2 közötti alapterülettel, legalább 4 rögzített ülőhellyel.

 

5. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az erdőtervezési körzetek, valamint a körzeteket alkotó helységek (név, erdészeti azonosító) listája a körzeti erdőtervezést végző járási hivatalok szerint

A mérete miatt külön dokumentumban!

 

6. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az erdőtervezés 2020-ig szóló ütemterve
 
A
B
1.
Erdőtervezés éve
Erdőtervezési körzetek
2.
2011
Alpokaljai

 

Bánhorváti

 

Budapesti

 

Erdőbényei

 

Gemenci

 

Gyöngyös-Pinka-menti

 

Hajdúhát-Bihari

 

Harkakötönyi

 

Kab-hegyi

 

Nagykanizsai

 

Kaszói

 

Kemencei

 

Parádi

 

Pilisi-Visegrádi

 

Sásdi
3.
2012
Alsó-Őrségi

 

Bajai

 

Gömöri

 

Keszthelyi-hegység

 

Kemenesi cser

 

Nagymarosi

 

Pétervásárai

 

Pusztavacsi

 

Rétköz-Beregi

 

Szerencsi

 

Tamási

 

Zalakomári

 

Zamárdi
4.
2013
Alsó-Tápió-vidéki

 

Észak-Hanság és Szigetközi

 

Gerecse-Vértesi

 

Guthi

 

Hernádvölgyi

 

Jósvafői

 

Kecskeméti

 

Kisvaszari

 

Letenyei

 

Pápai

 

Somogyvári

 

Szécsényi

 

Szigetvári

 

Tarnaleleszi
5.
2014
Budai-hegyek

 

Bugaci

 

Dél-Vértesi

 

Devecseri

 

Fónyi

 

Igali

 

Kelet-Zselic

 

Lenti

 

Nyirbátori

 

Salgótarjáni

 

Sopron-Fertőmelléki

 

Szilvásváradi

 

Tornai

 

Vajszlói
6.
2015
Balatonfüredi

 

Bátaszék-Bonyhádi

 

Csereháti

 

Gönci

 

Hetvehelyi

 

Kelebiai

 

Körmendi

 

Körös-vidéki

 

Nagybajomi

 

Nyugat-Borsodi

 

Rábaközi-Iváni cser

 

Romhányi

 

Súri-Bakonyaljai

 

Szatmár-Nagyecsedi

 

Szentgyörgyvölgyi
7.
2016
Ásotthalmi

 

Dél-Hansági

 

Felsőtárkányi

 

Győri

 

Közép-Duna-menti

 

Közép-Tiszai

 

Lillafüredi

 

Marcali

 

Nagykőrösi

 

Pécsi

 

Sárospataki

 

Tapolcai

 

Váci

 

Zalaegerszegi
8.
2017
Barcsi

 

Debrecen-Halápi

 

Dél-Bükki

 

Diósjenő-Királyréti

 

Egri

 

Erdőhorváti

 

Farkasgyepüi

 

Felső-Kemenesháti

 

Kiskőrösi

 

Mezőföldi

 

Pincehelyi

 

Zalacsányi
9.
2018
Bakonyszentlászlói

 

Bánokszentgyörgyi

 

Bodrogközi

 

Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki

 

Dél-Baranyai

 

Felső-Őrségi és Vendvidéki

 

Hatvan-Hevesi

 

Kelet-Cserháti

 

Kiskörei

 

Kisteleki

 

Körös-Maros közi

 

Lábodi

 

Parasznyai

 

Pécsváradi

 

Szolnok-Jászsági

 

Verpeléti
10.
2019
Baki

 

Berceli

 

Felső-Hegyközi

 

Gödöllői-dombság

 

Gyöngyössolymosi

 

Kárászi

 

Kiskunhalasi

 

Mezőföld-Sárrét

 

Nagyatádi

 

Nyíregyházi

 

Nyugat-Ormánsági

 

Sárvár–Celldömölki

 

Sellyei

 

Szendrői

 

Szentendrei

 

Zirci

 

11.
2020
Alsó-Duna-menti

 

Alsó-Hegyközi

 

Baktalórántházai

 

Bédai

 

Dél-Borsodi

 

Gerecsei

 

Gödöllői

 

Hőgyészi

 

Iharosi

 

Marosszög-Csanádi

 

Nagybátonyi

 

Nagydorogi

 

Hévízi

 

Nyugat-Zselic

 

Pannonhalmi-Téti

 

Pilismaróti

 

Répce-síki

 

Surdi

 

Várpalotai

 

7. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájcsoportjaira vonatkozó
egyedi szabályai
1.    Nagyalföld
1.1    A körzeti erdőtervezés során alkalmazandó vágásérettségi szakaszok:
 
A
B
C
D
E
1.
Faállománytípus
neve
Vágásérettségi szakaszok (év)

 

Gazdasági
Közjóléti
Védelmi

 

 

Természetvédelmi és Natura 2000
Egyéb védelmi

 

elsődleges rendeltetésű erdőkre vonatkozóan
2.
Kocsányos tölgyesek
80–110
90–120
90–130
80–120
3.
Cseresek
60–75
70–90
70–90
70–80
4.
Akácosok
25–35
30–40
20–40
30–45
5.
Kőrisesek, juharosok
60–90
60–110
70–120
70–100
6.
Egyéb kemény lombosok
40–80
50–90
50–80
45–90
7.
Nemes nyárasok
15–30
20–40
15–35
20–35
8.
Nemes füzesek
25–45
30–50
30–50
30–50
9.
Hazai nyárasok
30–45
45–70
45–70
35–70
10.
Hazai füzesek
30–45
40–60
40–60
35–60
11.
Égeresek
50–70
60–80
60–80
55–80
12.
Egyéb lágy lombosok
30–70
40–70
40–70
40–70
13.
Fenyvesek
35-60
40-70
35-80
35-70

1.2    Az erdőneveléseket úgy kell tervezni, hogy azok elősegítsék az idegenhonos– különösen az intenzíven terjedő fafajok –, valamint az erdészeti tájidegen fafajok visszaszorítása mellett, a termőhelynek megfelelő és az erdészeti tájban őshonos vagy értékes elegyfafajok – kiemelten a fekete nyár, magyar kőris, molyhos tölgy, olasz tölgy, vadgyümölcsök, feketegyűrű (tatár) juhar, rezgő bibircses nyír, nyár, kecskefűz, vénic-szil, mezei szil közönséges boróka – megőrzését.

1.3    Gazdasági rendeltetésű, a részletben előforduló hazai nyár faegyedek sarjaztatására alkalmatlan termőhelyen álló és 35 %-nál nagyobb nemes nyár elegyarányú nemes nyár elegyes hazai nyárasokban véghasználat már 25 éves kortól tervezhető.

1.4    Felnyíló erdőnek minősülő erdőtársulások:
a)    Borókás-nyárasok
b)    Homoki tölgyesek
c)    Homoki nyárasok
d)    Sziki tölgyesek
e)    Lösztölgyesek
f)    Faanyagtermelést nem szolgáló ligeterdők [tölgy-kőris-szil, puhafás (hazai füzes és nyáras) és láperdők (kőris, nyír, éger)]
g)    A részlegesen vízzel borított, vagy víznyomásos erdőrészletek, láperdők, amennyiben a záródás átlagos értéke nem éri el az 50%-ot.
1.5    A szikes termőhelyeken álló állományokban tervezett erdőnevelések során kiemelt figyelmet kell fordítani a szárazságot tűrő cserkíméletére.

1.6    A „Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta” világörökségi területen területén álló delelőerdőkben, szárnyékerdőkben az akácosok mindaddig fenntarthatóak, amíg a funkciójukat betöltik.

1.7    Ligeterdő jellegű, meghatározóan őshonos fafajú hullámtéri ún. kubikerdők esetében amennyiben a rendeltetésüket a tervciklus alatt várhatóan még be tudják tölteni – a véghasználati előírást kerülni kell.

1.8    A botoló üzemmódban kialakított füzesek esetében – amennyiben a rendeltetésüket a tervciklus alatt várhatóan még be tudják tölteni – a vágásérettségi szakaszok figyelembe vétele nélkül a véghasználati előírást kerülni kell.

 

 

2.    Északi-középhegység
2.1    A körzeti erdőtervezés során alkalmazandó vágásérettségi szakaszok:
 
A
B
C
D
E
1.
Faállománytípus
neve
Vágásérettségi szakaszok (év)

 

Gazdasági
Közjóléti
Védelmi

 

 

Természetvédelmi és Natura 2000
Egyéb védelmi

 

elsődleges rendeltetésű erdőkre vonatkozóan
2.
Bükkösök
90–120
100–150
110–160
100–140
3.
Kocsánytalan és kocsányos tölgyesek
90–120
100–150
100–150
90–140
4.
Molyhos tölgyesek
90-130
110-150
120-160
100-150
5.
Cseresek
70–95
90–110
85–120
75–110
6.
Akácosok
25–40
35–60
20–50
30–60
7.
Gyertyánosok
60–90
80–120
90–120
70–110
8.
Juharosok
60–90
70–110
80–120
70–110
9.
Kőrisesek
70–100
90–120
90–120
80–110
10.
Egyéb kemény lombosok
40–80
50–90
50–90
40–90
11.
Nemes nyárasok – nemes füzesek
15–35
20–40
15–40
15–45
12.
Hazai nyárasok
40–60
45–80
50–80
40–80
13.
Hazai füzesek
30–45
40–65
40–60
35–60
14.
Égeresek
60–80
70–100
70–100
65–90
15.
Hársasok
70–90
80–110
80–110
70–100
16.
Egyéb lágy lombosok
30–50
30–70
40–70
30–70
17.
Erdei- és feketefenyvesek
40-70
50-80
40-80
40-80
18.
Egyéb fenyvesek
50–80
50–100
50–100
60–100

2.2    A cseres és bükkös faállománytípusú területrészeket is tartalmazó erdőrészlet elnyújtott fokozatos felújítóvágással történő véghasználata esetén az egységes vágásérettségi kort a bükkösökre meghatározott vágásérettségi szakaszon belül az alsó határértékhez közelítve, a cseres területrész jelentős hányada esetén azonban akár 100 évnél kisebb értékben indokolt megállapítani úgy, hogy az egyes területrészek véghasználatára a megfelelő faállománytípusra meghatározott vágásérettségi szakaszon belül kerüljön sor.

2.3    Az erdőneveléseket úgy kell tervezni, hogy azok elősegítsék az idegenhonos– különösen az intenzíven terjedő fafajok –, valamint az erdészeti tájidegen fafajok visszaszorítása mellett, a termőhelynek megfelelő és az erdészeti tájban őshonos vagy értékes elegyfafajok – kiemelten a molyhos tölgy, olasz tölgy, vadgyümölcsök, tatár juhar, virágos kőris, hegyi szil, mézgás éger, rezgő nyár, kecskefűz, bibircses nyír, közönséges boróka – megőrzését.

2.4    A fenyőszáradással érintett lucfenyvesekben előírt egészségügyi termelés mellett az állomány egészségi állapotának függvényében véghasználat is tervezhető.

2.5    Felnyíló erdőnek minősülő állományok:
a)    Bokorerdők és egyéb faanyagtermelést nem szolgáló váztalajon található erdők (fenyvesek, virágos kőrisesek, molyhostölgyesek juharosok),
b)    Törmeléklejtő erdők,
c)    Sziklaerdők,
d)    Szurdokerdők
e)    Faanyagtermelést nem szolgáló ligeterdők (tölgy-kőris-szil, puhafás (hazai nyáras és füzes, éger) és láperdők (kőris, nyír, éger)

 

 

3.    Dunántúli-középhegység
3.1    A körzeti erdőtervezés során alkalmazandó vágásérettségi szakaszok:
 
A
B
C
D
E
1.
Faállománytípus
neve
Vágásérettségi szakaszok (év)

 

Gazdasági
Közjóléti
Védelmi

 

 

Természetvédelmi és Natura 2000
Egyéb védelmi

 

elsődleges rendeltetésű erdőkre vonatkozóan
2.
Bükkösök
90–120
100–150
100–150
100–140
3.
Kocsánytalan és kocsányos tölgyesek
90–120
90–150
100–150
90–140
4.
Molyhos tölgyesek
90-120
110-150
110-150
100-140
5.
Cseresek
75–95
90–120
85–120
80–110
6.
Akácosok
25–40
35–60
20–50
30–60
7.
Gyertyánosok
70–90
80–130
80–120
80–110
8.
Juharosok
60–90
70–110
80–120
70–110
9.
Kőrisesek
70–100
90–120
90–120
80–110
10.
Nemes nyárasok – nemes füzesek
15–35
20–40
15–40
15–45
11.
Égeresek
60–80
70–100
70–100
65–90
12.
Hársasok
70–90
80–110
80–110
70–100
13.
Egyéb lombosok
30–70
40–70
40–80
40–80
14.
Fenyvesek
40–70
60–100
40–80
45–90

3.2    Az erdőneveléseket úgy kell tervezni, hogy azok elősegítsék az idegenhonos– különösen az intenzíven terjedő fafajok –, valamint az erdészeti tájidegen fafajok visszaszorítása mellett, a termőhelynek megfelelő és az erdészeti tájban őshonos vagy értékes elegyfafajok – kiemelten a, szilek, vadgyümölcsök mézgás éger, rezgő nyár, fehér és szürke nyár, bibircses nyír, közönséges boróka – megőrzését.

3.3    A Gerecsei, a Dél-vértesi, a Szentendrei, a Pilis-Visegrádi és a Budai-hegyek erdőtervezési körzetben nagy területen érintett állami erdőgazdálkodók a természetes felújítások támogatása és a tartamosság követelményeinek megfelelően a területükre vonatkozóan a bővebb véghasználati előírásból évente maximálisan csak a 30 éves vágásérettség átlagának megfelelő arányos részt hajthatják végre.

3.4    Felnyíló erdőnek minősülő állományok:
a)    Bokorerdők és egyéb faanyagtermelést nem szolgáló váztalajon található erdők (fenyvesek, virágos kőrisesek, molyhostölgyesek, juharosok)
b)    Törmeléklejtő erdők
c)    Sziklaerdők
d)    Szurdokerdők
e)    Faanyagtermelést nem szolgáló ligeterdők (tölgy-kőris-szil, puhafás (hazai nyáras, éger) és láperdők (kőris, nyír, éger)

 

4.    Kisalföld
4.1    A körzeti erdőtervezés során alkalmazandó vágásérettségi szakaszok:
 
A
B
C
D
E
1.
Faállománytípus
neve
Vágásérettségi szakaszok (év)

 

Gazdasági
Közjóléti
Védelmi

 

 

Természetvédelmi és Natura 2000
Egyéb védelmi

 

elsődleges rendeltetésű erdőkre vonatkozóan
2.
Kocsányos tölgyesek
75–110
90–130
100–130
90–130
3.
Cseresek
70–100
80–130
90–130
80–120
4.
Akácosok
20–50
30–50
20–50
25–55
5.
Egyéb kemény lombosok
60–90
70–120
70–120
60–110
6.
Nemes nyárasok
15–40
20–40
15–40
15–40
7.
Nemes füzesek
30-45
30-55
30-50
30-55
8.
Hazai nyárasok
30–55
35–70
40–70
35–70
9.
Hazai füzesek
25–50
30–60
30–60
30–60
10.
Égeresek
45–70
50–90
60–100
55–90
11.
Egyéb lágy lombosok
30–70
40–90
50–100
40–90
12.
Fenyvesek
45–80
50–90
45–90
50–80

4.2    Az erdőneveléseket úgy kell tervezni, hogy azok elősegítsék az idegenhonos– különösen az intenzíven terjedő fafajok –, valamint az erdészeti tájidegen fafajok visszaszorítása mellett, a termőhelynek megfelelő és az erdészeti tájban őshonos vagy értékes elegyfafajok – kiemelten a vadgyümölcsök, mezei szil, vénic-szil, magas kőris, magyar kőris, mézgás éger, rezgő nyár, kecskefűz, bibircses nyír, közönséges boróka – megőrzését.

4.3    A tájcsoportban felnyíló erdő a részlegesen vízzel borított, vagy víznyomásos erdőrészletek, láperdőket, amennyiben a záródás átlagos értéke nem éri el az 50%-ot.

 

5.    Nyugat-Dunántúl
5.1    A körzeti erdőtervezés során alkalmazandó vágásérettségi szakaszok:
 
A
B
C
D
E
1.
Faállománytípus
neve
Vágásérettségi szakaszok (év)

 

Gazdasági
Közjóléti
Védelmi

 

 

Természetvédelmi és Natura 2000
Egyéb védelmi

 

elsődleges rendeltetésű erdőkre vonatkozóan
2.
Bükkösök
90–120
90–150
100–130
100–130
3.
Kocsánytalan tölgyesek
90–130
100–140
110–150
100–140
4.
Kocsányos tölgyesek
90–120
100–140
100–140
90–130
5.
Cseresek
70–100
90–120
90–120
80–110
6.
Akácosok
25–40
30–50
20–50
25–55
7.
Gyertyánosok
60–100
80–120
80–110
70–100
8.
Kőrisesek
70–90
80–100
85–110
80–100
9.
Egyéb kemény lombosok
40–90
50–110
60–120
40–110
10.
Nemes nyárasok – nemes füzesek
15–35
20–40
15–40
20–50
11.
Hazai nyárasok és füzesek
30–55
40–70
40–70
40–70
12.
Égeresek
45–75
60–80
60–80
55–80
13.
Hársasok
60–100
70–120
80–130
70–120
14.
Egyéb lágy lombosok
30–70
40–90
40–90
30–90
15.
Erdei- és feketefenyvesek
60-100
70-110
60-120
70-110
16.
Egyéb fenyvesek
40–100
50–110
40–110
50–110

5.2    Az erdőneveléseket úgy kell tervezni, hogy azok elősegítsék az intenzíven terjedő elegyfafajok visszaszorítása mellett a termőhelynek megfelelő és az erdészeti tájban őshonos vagy értékes elegyfafajok
– kiemelten a szilek, kőrisek, hegyi juhar, mézgás éger, szelídgesztenye, közönséges boróka – megőrzését.

5.3    A fenyőszáradással érintett lucfenyvesekben előírt egészségügyi termelés mellett az állomány egészségi állapotának függvényében véghasználat is tervezhető.

5.4    Az erdeifenyvesekben legfeljebb két famagasság szélességben végrehajtott ugrósávos, illetve kulisszás tarvágás jellegű véghasználatot fokozatos felújítóvágásként kell megtervezni.

 

 

6.    Dél-Dunántúl
6.1    A körzeti erdőtervezés során alkalmazandó vágásérettségi szakaszok:
 
A
B
C
D
E
1.
Faállománytípus
neve
Vágásérettségi szakaszok (év)

 

Gazdasági
Közjóléti
Védelmi

 

 

Természetvédelmi és Natura 2000
Egyéb védelmi

 

elsődleges rendeltetésű erdőkre vonatkozóan
2.
Bükkösök
90–120
100–130
100–140
100–130
3.
Kocsánytalan tölgyesek
90–120
90–130
100–140
90–140
4.
Kocsányos tölgyesek
80–110
90–130
95–130
95–120
5.
Cseresek
70–95
85–110
90–120
80–110
6.
Akácosok
25–40
30–50
20–50
30–50
7.
Gyertyánosok
70–90
80–120
85–120
80–110
8.
Juharosok
60–90
70–100
80–110
70–100
9.
Kőrisesek
70–95
80–110
85–120
80–110
10.
Vörös tölgyesek,
fekete diósok
60–80
70–90
60–90
70–90
11.
Egyéb kemény lombosok
40–80
50–90
50–90
40–90
12.
Nemes nyárasok – nemes füzesek
15–35
20–40
15–40
20–45
13.
Hazai nyárasok
35–55
45–70
50–70
40–70
14.
Hazai füzesek
30–45
40–60
40–60
35–60
15.
Égeresek
50–70
60–90
60–90
55–80
16.
Hársasok
60–90
75–110
80–110
70–100
17.
Egyéb lágy lombosok
20–50
20–60
30–60
20–60
18.
Fenyvesek
40–70
50–90
40–80
45–80

6.2    Az erdőneveléseket úgy kell tervezni, hogy azok elősegítsék az intenzíven terjedő elegyfafajok visszaszorítása mellett a termőhelynek megfelelő és az erdészeti tájban őshonos vagy értékes elegyfafajok – kiemelten a molyhos- és olasz tölgy, a berkenyék, madárcseresznye, vadalma, vadkörte, szilek, bibircses nyír, kecskefűz, közönséges boróka, esetenként a hazai nyárak – megőrzését.

6.3    A tájcsoportban felnyíló erdő:
a)    az V-VI. fatermési osztályba sorolt gyenge termőhelyű homokkibúvásos erdőrészletek,
b)    a részlegesen vízzel borított, vagy víznyomásos erdőrészletek, láperdőket, amennyiben a záródás átlagos értéke nem éri el az 50%-ot.

6.4    A legfeljebb két (bükkösben másfél) famagasság szélességben végrehajtott ugrósávos, illetve kulisszás tarvágás jellegű véghasználatot fokozatos felújítóvágásként kell megtervezni.

 

8. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az erdőfelújítás előírásaként tervezhető célállományok
 
A
B
C
D
1.
Erdősítés célállománya
Fő-fafaj
Főfafajként értékelhető elegyfafajok
Befejezéskori tőszám1
db/ha
2.
Bükkösök
B
KST, KTT, CS, GY, HJ, KJ, HSZ, MK, VK, CSNY, BE, KH, NH, EH, EF, JF,VF, LF
5 000
(4 000)
3.
Gyertyános- tölgyesek
KTT, KST
GY, CS, B, HJ, KJ, MJ, TJ, HSZ, MSZ, VSZ, MK, MAK, VK, CSNY, AL, SZG, KH, NH, EH, ME, BE, EF, LF, VF, DF
5 000
(4 000)
4.
Tölgyesek
KTT, KST, MAT
CS, B, MOT, OT, GY, HJ, KJ, TJ, MJ, HSZ, MSZ, VSZ, MK, MAK, VK, CSNY, BE, SZG, KH, NH, EH, ME, FRNY, RNY, FTNY, EF, FF, AL, KT
5 000
(4 000)
5.
Cseresek
CS
B, KST, KTT, MOT, OT, MAT, GY, KJ, MJ, TJ, MK,VK,MJ, MSZ, CSNY, BE, KT, KH, EH, EF, FF, VF
4 000
(2 500)
6.
Molyhos tölgyesek
MOT, OT
VK, KTT, CS, MSZ, MK, KT, BE, EH, MJ
4 000
(1 000)
7.
Hazai egyéb kemény lombosok2
H-EKL
GY, HJ, KJ, HSZ, MSZ, VSZ, MK, MAK, VK,MJ, CSNY, AL, KT, BE, KH, NH, EH, FRNY, FTNY, FFU, TFU, ME, KH, NH, EH, EF, FF, LF
5 000
(3 000)
8.
Akácosok
A
(Valamennyi őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
2 500
(1 500)
9.
Idegenhonos kemény lombosok2
I-EKL
KST, KTT, CS, B, GY, HJ, KJ,HSZ, MK, MAK, CSNY, FRNY, KH, NH, EH, TMO, MSZ, VSZ, TUSZ, MJ,
5 000
(2500)
10.
Nemes nyárasok és nemes fűzesek
NNY, NFŰ
A, (Valamennyi őshonos fafaj értékelhető főfafajként.)
350
(300)
11.
Hazai nyárasok2
HNY
KST, CS, KJ, MJ, TJ, MSZ, MJ, VSZ, MK, MAK, AL, KT, FFU, TFU, ME, FTNY , RNY, ZSM, A, NNY, KBO, EF, FF
3 000
(2 000)
12.
Víztűrő egyéb lágylomb2
VT-ELL
KST, HJ, VSZ, MK, MAK, AL, LF, NNY, FRNY, FTNY, NFU, FFU, TFU,
2 000
(1 000)
13.
Hazai egyéb lágylomb2
H-ELL
KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, TJ, HSZ, MSZ, MK, AL, CSNY, KT, SZG, FRNY, BE, EF, FF, LF
5 000
(4 000)
14.
Erdeifenyvesek
EF
KST, KTT, MOT, CS, B, GY, HJ, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, CSNY, AL, KT, BE, SZG, FRNY, KH, NH, EH, FF, LF, VF, DF, KBO
4 000
(3 000)
15.
Feketefenyvesek
FF
KTT, KST, MOT, CS, KJ, MJ, MSZ, MK, VK, KT, BE, FRNY, EH, EF
4 000
(3 000)
16.
Egyéb fenyvesek2
EGYF
KST, KTT, B, GY, HJ, KJ, HSZ, VSZ, MK, CSNY, KH, NH, EH, EF, VF, AC,
4 000
(3 000)
1 A táblázat megfelelő rovatában szerepeltetett érték az erdősítés főfafajú és a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárásnak megfelelő, főfafajként értékelhető elegyfafajú faegyedeire együttesen elvárt összes tőszámot mutatják úgy, hogy azon belül a főfafajú faegyedeknek legalább a zárójelben szerepeltetett mennyiségben jelen kell lenniük a vizsgált területen. A két érték különbözete ennek megfelelően azt jelzi, hogy az adott elegyfafajú faegyedek az erdősítés főfafajú faegyedei jelenlétének értékelése során milyen mértékekig vehetők számításba.
2 Egyes célállománytípus-csoportban feltüntetett főfafaj erdősítési fafajcsoportot takar, melyek közül az alábbi fafajok értelmezhetők főfafajként:
 
A
B
1.
Fafajcsoport
Főfafaj
2.
H-EKL
GY, HJ, KJ, MJ, MK, MAK, MSZ, VSZ, VK, B, KST, KTT, MAT, MOT, OT, CS, (MAK és VK csak a természetes elterjedési területén belül alkalmazható)
3.
I-EKL
VT, FD, ha a véghasznált faállomány AK, KD vagy NYO főfafajú volt: AK, KD, NYO
4.
HNY
FRNY (beleértve SZNY is), FTNY, RNY
5.
VT-ELL
FÜ, MÉ
6.
H-ELL
KH, NH, MÉ, NYI, illetve a többi kategória főfafajaként nem említett lágy lombos fafajok
7.
EGYF
LF, DF, JF,VF

 

9. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Erdősítési célállományok megfeleltetése
 
A
B
1.
E rendelet hatálybalépése előtt megállapítható célállományok
E rendelet hatálybalépését követően megállapítható célállományok
2.
rövid neve
teljes neve
teljes neve
rövid neve
3.
B
Bükkös
Bükkös
B
4.
B-KTT
Kocsánytalan tölgyes-bükkös
Bükkös
B
5.
B-GY-KTT
Gyertyános-kocsánytalan tölgyes-bükkös
Bükkös
B
6.
B-GY
Gyertyános-bükkös
Bükkös
B
7.
B-K
Kőrises-bükkös
Bükkös
B
8.
B-EL
Egyéb lomb elegyes-bükkös
Bükkös
B
9.
B-F
Fenyő elegyes-bükkös
Bükkös
B
10.
GY-KTT
Gyertyános-kocsánytalan tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
11.
GY-KTT-B
Bükkös-gyertyános-kocsánytalan tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
12.
GY-KTT-CS
Cseres- gyertyános-kocsánytalan tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
13.
GY-KTT-EL
Egyéb lomb elegyes-gyertyános-kocsánytalan tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
14.
GY-KTT-F
Fenyő elegyes- gyertyános-kocsánytalan tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
15.
GY-KST
Gyertyános-kocsányos tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
16.
GY-KST-CS
Cseres-gyertyános-kocsányos tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
17.
GY-KST-EL
Egyéb lomb elegyes-gyertyános-kocsányos tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
18.
GY-KST-F
Fenyő elegyes –gyertyános-kocsányos tölgyes
Gyertyános- tölgyes
GY-T
19.
KTT
Kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
20.
KTT-CS
Cseres-kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
21.
KTT-H
Hársas-kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
22.
KTT-MOT
Molyhos tölgyes- kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
23.
KTT-CS-EF
Cseres-erdeifenyves-kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
24.
KTT-EF
Erdeifenyves-kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
25.
KTT-EL
Egyéb lomb elegyes-kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
26.
KTT-EGYF
Egyéb fenyő elegyes- kocsánytalan tölgyes
Tölgyes
T
27.
KST
Kocsányos tölgyes
Tölgyes
T
28.
KST-CS
Cseres-kocsányos tölgyes
Tölgyes
T
29.
KST-HNY
Hazai nyáras-kocsányos tölgyes
Tölgyes
T
30.
KST-MÉ
Mézgás égeres-kocsányos tölgyes
Tölgyes
T
31.
KST-K
Kőrises-kocsányos tölgyes
Tölgyes
T
32.
KST-EL
Egyéb lomb elegyes-kocsányos tölgyes
Tölgyes
T
33.
KST-F
Fenyő elegyes-kocsányos tölgyes
Tölgyes
T
34.
CS
Cseres
Cseres
CS
35.
CS-KTT
Kocsánytalan tölgyes-cseres
Cseres
CS
36.
CS-KST
Kocsányos tölgyes-cseres
Cseres
CS
37.
CS-MOT
Molyhos tölgyes-cseres
Cseres
CS
38.
CS-EL
Egyéb lomb elegyes-cseres
Cseres
CS
39.
CS-EF
Erdeifenyves-cseres
Cseres
CS
40.
CS-FF
Feketefenyves-cseres
Cseres
CS
41.
CS-EGYF
Egyéb fenyő elegyes-cseres
Cseres
CS
42.
MOT-VK
Virágos kőrises-molyhos tölgyes
Molyhos tölgyes
MOT
43.
MOT-KTT
Kocsánytalan tölgyes-molyhos tölgyes
Molyhos tölgyes
MOT
44.
MOT-CS
Cseres-molyhos tölgyes
Molyhos tölgyes
MOT
45.
MOT-EL
Egyéb elegyes- molyhos tölgyes
Molyhos tölgyes
MOT
46.
A
Akácos
Akácos
A
47.
A-NNY
Nemes nyáras-akácos
Akácos
A
48.
A-HNY
Hazai nyáras-akácos
Akácos
A
49.
A-EL
Egyéb lomb elegyes-akácos
Akácos
A
50.
A-F
Fenyő elegyes-akácos
Akácos
A
51.
GY
Gyertyános
Hazai egyéb kemény lombos
H-EKL
52.
GY-E
Elegyes-gyertyános
Hazai egyéb kemény lombos
H-EKL
53.
J
Juharos
Hazai egyéb kemény lombos
H-EKL
54.
J-E
Elegyes-juharos
Hazai egyéb kemény lombos
H-EKL
55.
K
Kőrises
Hazai egyéb kemény lombos
H-EKL
56.
K-T
Tölgyes-kőrises
Hazai egyéb kemény lombos
H-EKL
57.
K-E
Egyéb elegyes-kőrises
Hazai egyéb kemény lombos
H-EKL
58.
VT
Vörös tölgyes
Idegenhonos kemény lombos
I-EKL
59.
FD
Fekete diós
Idegenhonos kemény lombos
I-EKL
60.
EKL
Egyéb kemény lombos
Célállománynak nem volt választható
61.
NNY
Nemes nyáras
Nemes nyáras vagy nemes fűzes
NNY/NFÜ
62.
NNY-HNY
Hazai nyáras-nemes nyáras
Nemes nyáras vagy nemes fűzes
NNY/NFÜ
63.
NNY-A
Akácos-nemes nyáras
Nemes nyáras vagy nemes fűzes
NNY/NFÜ
64.
NNY-EL
Egyéb lomb elegyes-nemes nyáras
Nemes nyáras vagy nemes fűzes
NNY/NFÜ
65.
NNY-F
Fenyő elegyes-nemes nyáras
Nemes nyáras vagy nemes fűzes
NNY/NFÜ
66.
NFÜ
Nemes füzes
Nemes nyáras vagy nemes fűzes
NNY/NFÜ
67.
NFÜ-E
Elegyes-nemes füzes
Nemes nyáras vagy nemes fűzes
NNY/NFÜ
68.
HNY
Hazai nyáras
Hazai nyáras
HNY
69.
HNY-NNY
Nemes nyáras-hazai nyáras
Hazai nyáras
HNY
70.
HNY-A
Akácos-hazai nyáras
Hazai nyáras
HNY
71.
HNY-KST
Kocsányos tölgyes- hazai nyáras
Hazai nyáras
HNY
72.
HNY-EL
Egyéb lomb elegyes-hazai nyáras
Hazai nyáras
HNY
73.
HNY-BO
Borókás-hazai nyáras
Hazai nyáras
HNY
74.
HNY-EGYF
Fenyő elegyes-hazai nyáras
Hazai nyáras
HNY
75.
FÜ
Füzes
Víztűrő egyéb lágylomb
VT-ELL
76.
FÜ-E
Elegyes-füzes
Víztűrő egyéb lágylomb
VT-ELL
77.
MÉ
Mézgás égeres
Víztűrő egyéb lágylomb
VT-ELL
78.
MÉ-E
Elegyes-mézgás égeres
Víztűrő egyéb lágylomb
VT-ELL
79.
H
Hársas
Hazai egyéb lágylomb
H-ELL
80.
H-E
Elegyes-hársas
Hazai egyéb lágylomb
H-ELL
81.
NYI
Nyíres
Hazai egyéb lágylomb
H-ELL
82.
NYI-E
Elegyes-nyíres
Hazai egyéb lágylomb
H-ELL
83.
ELL
Egyéb lágy lombos
Hazai egyéb lágylomb
H-ELL
84.
EF
Erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
85.
EF-B
Bükkös-erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
86.
EF-GY-KTT
Gyertyános-kocsánytalan tölgyes-erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
87.
EF-T
Tölgyes-erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
88.
EF-CS
Cseres-erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
89.
EF-A
Akácos-erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
90.
EF-EL
Egyéb lomb elegyes-erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
91.
EF-F
Fenyő elegyes-erdeifenyves
Erdeifenyves
EF
92.
FF
Feketefenyves
Feketefenyves
FF
93.
FF-CS
Cseres-feketefenyves
Feketefenyves
FF
94.
FF-T
Molyhos tölgyes-feketefenyves
Feketefenyves
FF
95.
FF-EL
Egyéb lomb elegyes-feketefenyves
Feketefenyves
FF
96.
FF-F
Fenyő elegyes-feketefenyves
Feketefenyves
FF
97.
LF
Lucfenyves
Egyéb fenyves
EGYF
98.
LF-B
Bükkös-lucfenyves
Egyéb fenyves
EGYF
99.
LF-EL
Egyéb lomb elegyes-lucfenyves
Egyéb fenyves
EGYF
100.
LF-F
Fenyő elegyes-lucfenyves
Egyéb fenyves
EGYF
101.
VF
Vörösfenyves
Célállománynak nem volt választható
102.
EGYF
Egyéb fenyves
Egyéb fenyves
EGYF
103.
EGYF-L
Elegyes-egyéb fenyves
Egyéb fenyves
EGYF

10. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez

Az örökerdő kezelési terv tartalmi követelményei

A. Általános rész
1. Azonosító adatok
1.1. az erdőgazdálkodó neve, kódja
1.2. a terület elnevezése
1.3. örökerdő üzemmód megállapításának időpontja
1.4. terület-nyilvántartás:
1.4.1. örökerdő egység jele
1.4.2. beavatkozás tervezett éve (első beavatkozás + visszatérési időszakok)
1.4.3. egység összterülete (ha)
1.4.4. erdőrészlet jele
1.4.5. erdőrészlet területe (ha)
1.4.6. örökerdő modell
2. Gazdálkodási célok kitűzése
2.1. örökerdő modell
2.2. minősítés (jó, közepes, gyenge)
2.3. a főállomány optimális célállapota
2.3.1. fafajok és elegyarányuk (%)
2.3.2. fafajok célátmérői (cm)
2.3.3. darabszám (db/ha)
2.3.4. körlapösszeg (m?/ha)
3. Feltárás tervezése
3.1. engedélyköteles és nem engedélyköteles feltáróhálózat szükségessége
3.2. közelítőhálózat tervezése
4. Visszatérési idő meghatározása (indokolással ellátva)
5. Az erdőgazdálkodó által megfogalmazott kezelési elvek és beavatkozási erélyek általános bemutatása a különböző fejlődési szakaszban lévő faállományokban
6. Az  önellenőrzési módszernek megfelelő, az  erdőművelési célok betartásához kiválasztott, a  tervezéshez és önellenőrzéshez alkalmazott gazdálkodói eljárás (átmérőcsoportos, átmérőosztályos, körlapösszeg mérésen alapuló)
7. Terepen alkalmazott jelölés rendszerének bemutatása
7.1. javafák, értékfák, célátmérőig fenntartandó fák jelölése
7.2. kivágandó fák jelölése
7.3. biotóp fák jelölése
7.4. közelítőnyomok jelölése
7.5. egyéb fontosnak tartott jelölések
8. Természetvédelmi szempontok alkalmazása, érvényesítése (például: biotóp fák, kíméleti terület stb.)
9. Térképi melléklet az örökerdő tömb egységekre osztásának ábrázolásával A térképen ábrázolni kell a meglévő és a tervezett közelítő nyom hálózatot is.

B. Erdőrészlet adatok
1. Erdőrészlet azonosító
2. Örökerdő modell kijelölése
2.1. főállomány (D1,3 ? 12 cm) jellemzése (törzsszámeloszlás, elegyarány, záródás, visszaszorítandó és támogatandó fafajok stb.)
2.2. utánpótlás állomány bemutatása (elegyarány, záródás, visszaszorítandó és támogatandó fafajok stb.)
3. Faállomány összefoglaló értékelése
3.1. jelenlegi körlapösszeg (m2 /ha)
3.2. átlagos éves körlapösszeg növedék (m2/év/ha)
3.3. visszatérési időszak hossza (év)
3.4. körlapösszeg növedék a visszatérési időszak alatt (m2/ha)
3.5. körlapösszeg fenntartás (csökkentés, megtartás, emelés)
3.6. beavatkozás tervezett mértéke a körlapösszegben (m2/ha)
3.7. beavatkozás tervezett erélye körlapösszegek %-ában
4. Szöveges célmeghatározás a főállományra
5. A célállapot eléréséhez szükséges kivágandó fák tervezett átmérőeloszlása
6. Utánpótlás állomány gondozásának tervezése”

11. melléklet a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelethez
Az átalakítási és erdőfelújítási terv tartalmi követelményei átmeneti üzemmódú erdőkre

1. Azonosító adatok
1.1. az erdőgazdálkodó neve, kódja
1.2. terület-kimutatás:
1.2.1. erdőrészlet jele
1.2.2. erdőrészlet területe (ha)
1.2.3. átmeneti üzemmód megállapításának időpontja
1.2.4. véghasználati időszak hossza (év)
1.2.5. átalakítási és erdőfelújítási tervezési egység darabszáma
2. Terepen alkalmazott jelölés rendszerének bemutatása
2.1. tervezési egység határa
2.2. kivágandó fák jelölése
2.3. hagyásfák jelölése
2.4. közelítőnyomok jelölése
2.5. egyéb fontosnak tartott jelölések
3. Természetvédelmi szempontok alkalmazása, érvényesítése (például: biotóp fák, kíméleti terület stb.)
4. Erdőrészletek átalakítási és erdőfelújítási terve
4.1. erdőrészlet azonosítója
4.2. erdőrészlet területe
4.3. átalakítási és erdőfelújítási tervezési egység
4.3.1. jele a térképen
4.3.2. területe (ha)
4.4. a 10 éves erdőtervidőszak alatti beavatkozások száma
4.5. idős állomány faállománytípusa
4.6. használat módja
4.7. erdősítés jellege
4.8. erdősítés módja
4.9. újulat faállománytípusa
4.10. megjegyzés
5. Térképi melléklet az erdőrészlet átalakítási és erdőfelújítási tervezési egységekre osztásának ábrázolásával.
A térképen ábrázolni kell a meglévő és a tervezett közelítő nyom hálózatot is.
1 A hivatkozott adatok: erdészeti azonosító, terület, alakzat, természetességi állapot, faállomány vágásérettségi kora, további erdőtervi adatok (fakitermelés, erdőnevelés, erdőfelújítás).
2 A 12. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontját a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 186. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
3 A 105/C. § (1) bekezdés b) pontját a 2019: CX. törvény 63. § (5) bekezdése f) pontja hatályon kívül helyezte.
4 Az e) pont csak 2018. július 1-től kerül csak törlésre: „e) a 90. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat megsérti.”
---------------