2013. június 25. - A július elsején életbe lépő új Büntető
Törvénykönyv szigorú, de nem kegyetlen, közelít a tettarányos
szemlélethez – fogalmazott Répássy Róbert, a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára
sajtótájékoztatón. A kódexben több új büntethetőségi tétel jelenik meg, mint az orrvadászat és orvhalászat, a termőföld jogellenes megszerzése, a gazdasági csalás és családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés.
Az új Btk. közelít a tettarányos szemlélethez, azaz elsősorban a bűncselekményt és csak másodsorban az elkövetőt bünteti. Nem lehetetleníti el az egyéniesítést, amely a büntetés kiszabása során új lehetőségekkel, intézkedésekkel él. Ilyen a jóvátételi munka, vagy a sportrendezvény látogatásától való eltiltás – mondta az államtitkár. Ide tartozik az elzárás, ami egy rövidtartamú időszak és első bűntényesre vagy csekélyebb típusú bűncselekményre vonatkozik. Öt bűncselekmény esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt: ilyen az emberölés, a halált vagy életveszélyt okozó testi sértés, a rablás és a kifosztás. „Ez nem jelenti azt, hogy büntetést szabhatnak ki a bíróságok, 12-14 év között ugyanis csak intézkedést hozhatnak, legsúlyosabb esetben javítóintézetbe küldik az elkövető gyermeket” - szögezte le Répássy Róbert.
Kiszélesítették a jogos védelem tényállását, amit eddig az arányosság követelménye jellemezett. Az államtitkár elmondta, hogy az új Btk. szerint bizonyos tipikus életveszélyes támadásokban nem kell arányosan védekeznie a megtámadottnak, tehát a támadó oldaláról a védekező oldalára áll a törvény.
Hosszabbodik az elévülési idő az eddigi háromról öt évre. A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén azonban a gyermek sértett a felnőttkorúvá válást követő öt évig még az elévülés ellenére is feljelentést tehet.
Szélesednek a bíróság által alkalmazható szankciók: a feltételes szabadságra bocsátás legkésőbbi időpontját 40 évre emeli az új Btk., amennyiben nem szab ki tényleges életfogytiglant. A tényleges életfogytiglan szabályai nem változnak, itt ki van zárva a feltételes szabadságra bocsátás.
Ezentúl a határozott ideig tartó szabadságvesztésből való feltételes szabadságra bocsátás nem attól függ, hogy ki milyen intézetben tölti büntetését, hanem a büntetett előéletétől – ismertette az újabb változásokat Répássy Róbert. „Minél inkább veszélyesebb elkövetővel állunk szemben, annál ritkább a feltételes szabadságra bocsátás. Elsősorban a bűnismétlők, a visszaesők állnak az új Btk. célkeresztjében” - tette hozzá.
Az új törvénykönyv megőrzi a három csapást, amelynek fő szabálya, hogy harmadszor elkövetett bűncselekmény esetén duplázódik a szabadságvesztés ideje.
A Btk.-ban néhány új tényállás is jelenik meg: ilyen az orvvadászat és orvhalászat, a termőföld jogellenes megszerzése, gazdasági csalás, családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés. Kiemelt védelemben részesíti a gyermekeket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
A kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekménynek minősíti, tehát nemcsak a terjesztés, de maga a fogyasztás is büntethető lesz. „Ami szigorúbb, hogy az elterelés lehetőségét – amikor a bűncselekményt elkövető vállalja, hogy valamilyen mentális segítséget vesz igénybe - kétévente csak egyszer lehet választani. Az eddigi tapasztalat ugyanis az volt, hogy ezt folyamatosan igénybe vették, így gyakorlatilag a kábítószer-fogyasztás korlátlan volt” - mondta az államtitkár.
Szigorítják az ittas járművezetést is, amely az eddigi 0,8 ezrelék helyett már 0,5 ezrelék fölött bűncselekménynek minősíti azt, ha a sofőr alkoholfogyasztást követően ül volán mögé.
A hivatalos személyek által és ellenük elkövetett bűncselekmények elleni szankciók is szigorodnak – folytatta a felsorolást Répássy, aki szerint az új Btk. tettarányos, következetes, szigorú, de nem kegyetlen. A szakmai hagyományokat figyelembe véve tükrözi a kormány követi a kormány büntetőpolitikáját.
Olvasóink értékelése: 5 / 5
