Ha a magyar erdőpedagógia kezdeteiről szeretnék beszélni, akkor három helyszínt feltétlenül meg kell említeni:
1988 – Pilisi Parkerdőgazdaság Visegrádi Erdészet – Mogyoróhegy Erdei Művelődés Házának az átadása
1988 - Sopron (a magyar erdészeti felsőoktatás fellegvára) A Soproni Süni Klub megalakulása
1989 - Szolnok – Nagykunsági Erdőgazdaság Szolnoki Erdészete Erdei Művelődés Házának az átadása
A három első erdőpedagógiai kezdeményezésről bővebben:
A Pilisi Parkerdőgazdaság Visegrádi Erdészeténél 1988-ban adták át a Mogyoró-hegyen az Erdei Művelődés Házát, mely országos szinten az első hivatalos erdőpedagógiai kezdeményezések közé tartozik. Alapításától kezdve folyamatosan működik, a hazai környezeti nevelés egyik fellegvárának tekinthető. Meg kell említenünk első és sokáig meghatározó vezetőjét, Szentendrei Gézát. Kezdetben főképp madárvédelemre épített programokkal szolgált. 1996-tól az erdő komplex megismerését célzó programokat fejlesztettek ki erdészeti szakvezetéssel.
Sopronban, 1988 februárjában az Erdészeti és Faipari Egyetem néhány erdőmérnök hallgatójának a kezdeményezésére megalakult a Soproni Süni Klub. Célja a gyerekek környezettudatos gondolkodásának kialakítása.
Mellékelem a klub megalakulásának felhívását
A klub vezetői időrendi sorrendben: Gyöngyössi Péter
Szabó Lajos
Ferenczy András
Antal József
Szabó Lajos „Természeti-környezeti nevelés a Süni Klubban” címmel tudományos diákköri dolgozatot írt, melyben a klub 3 éves tevékenységének tapasztalatait, módszertanát foglalta rendszerbe. A TDK dolgozat két országos konferencián nyert első díjat: 1991. Szombathely és 1992. Szeged.
Meg kell említeni az Erdészeti és Faipari Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének akkori vezetőjét dr. Lükő Istvánt, aki felkarolta az egyetemen a környezeti nevelés témáját. 1996-ban Sopronban „Ember-technika-környezet” címmel konferenciát szervezett, 1996-ban kiadta a „Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe” című könyvét.
Sajnos az elmúlt években egyetemünk Erdőmérnöki Karán nem erősödött föl a megkezdett folyamat. Remélem, a 2010-es esztendő meghozza a várt változást és az erdőpedagógia önálló tárgyként megjelenik az erdészeti szakképzésben.
(Az Országos Erdészeti Egyesület 141. Vándorgyűlése csatlakozó rendezvényeként megtartott I. Nemzetközi Erdészeti Kommunikációs Konferencián bejelentették, hogy a NyME EMK keretén belül lehetőség nyílik erdőpedagógiai tanulmányok folytatására erdőmérnökök illetve pedagógusok számára – a szerk.)
Szolnokon 1989-ben alapította meg a Nagykunsági Erdőgazdaság Szolnoki Erdészeténél az Erdei Művelődés Házát.
Az úttörő kezdeményezéshez kapcsolódó néhány vezető nevét megemlíteném:
Török László vezérigazgató
Túri Ferenc erdészetvezető
Az erdei iskola vezetői sorrendben: Tácsik Mihályné - 1989
Dósa Gyula – 1990-2000
Magyar István – 2001
Horváth Ernő – 2002-től
Kihangsúlyoznám, hogy 1990-től támogatja Roland Migende úr az Erdei Művelődés Házát.
Az Erdei Művelődés Házának fő célja az ifjúság természet-szemléletű oktatása, a környezettudatosságra nevelés, az erdészeti tevékenységek társadalomra gyakorolt hatásának bemutatása.
Szolnok városa maximális fogadókészséggel állt az erdei iskolához. Szinte az első évtől kezdve telt házzal, maximális kihasználtsággal működik.
Felmerül a kérdés miért történtek egymástól függetlenül, szinte egy időben az első erdőpedagógiai kezdeményezések?
Véleményem szerint egy fő oka van ennek. Ebben az időszakban kerülnek Magyarországon nyilvánosságra a globális környezeti problémák.
II. Az Országos Erdészeti Egyesület és Roland Migende úr kapcsolata, közös tevékenysége
Roland Migende erdőmérnök, erdőtanácsos 1989-től jár rendszeresen Magyarországra. A megalakult Német-magyar Társaság keretein belül erdészet, erdőpedagógia témában ő ápolta a német-magyar kapcsolatokat; így került kapcsolatba az Országos Erdészeti Egyesülettel.
Lehetőségeihez mérten támogatta az erdészeti berkeken belül létrejött erdőpedagógiai kezdeményezéseket.
A támogatás megjelent pénzügyi támogatás formájában is, valamint különféle tapasztalatcserék szervezésének formájában.
1995-ben én személyesen is kint jártam nála Nordrhein-Westfaliában, ahol részesültem vendégszeretetében és megtapasztalhattam a németországi erdőpedagógiai kezdeményezéseket.
Mellékelve a tanulmányút dokumentációja.
Roland Migende úr az Országos Erdészeti Egyesülettel együttműködésben 1996-tól szervezte az Erdőpedagógiai Szemináriumokat, mint egyfajta továbbképzést a magyar erdőpedagógusok részére.
A szemináriumok helyszínei:
1996 – Kecskemét,
1997 – Pécs
1998 – Debrecen
1999 – Sopron
2000 – Szombathely
2001 – Miskolc
2002 – Győr
2003 – Szolnok
2004 – Baja
2005 – Mátraszentimre
III. Az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály megalakulása, tevékenysége
1996-ban Szolnokon az ország második legrégebbi Egyesületének az Országos Erdészeti Egyesületnek új szakosztálya alakult: az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály.
A szakosztály elnöke Ormos Balázs (akkor a Tanulmányi Erdőgazdaság vezérigazgatója) 1996-tól
A szakosztály titkárai: Dósa Gyula (1996-2000)
Szabó Lajos 2001-től
A szakosztály célkitűzései, programja:
Az EEI Szakosztály fő célkitűzései:
Segítse elő az ifjúság és a társadalmi szereplők környezetbarát magatartásának kialakulását, fejlődését az erdészeti erdei iskola (erdőpedagógiai) oktatási-nevelési módszer alkalmazásával.
Segítse egy erdészeti erdei iskola hálózat létrehozását az erdészeti ágazat támogatásával.
Szakmai műhelyt jelentsen az erdészeti erdei iskolák vezetői részére.
Az utóbbi években erdészberkeken belül egyre több helyen létesül erdészeti erdei iskola, egyre több erdész vállal közvetlen szerepet ebben a munkában.
Felmerül a kérdés: miért foglalkoznak az erdészek ilyen élénken ezzel a témával?
Az erdész szakmára mindig is jellemző volt a hosszú távú szemlélet és a komplex gondolkodás.
Ez abból ered, hogy az erdész együtt él a természettel, az erdővel, ily módon közvetlenül és folyamatosan megtapasztalja az erdei ökoszisztéma kölcsönhatásait, az ember-erdő kapcsolatot.
Az ember az erdőt ősidőktől fogva – mint természeti erőforrást – használja.
Ma ezt az erdőhasználatot (fakitermelés, vadászat) az erdészek irányítják, alkalmazva a legújabb technikai, technológiai eredményeket, megtapasztalva ennek hatásait.
Mivel a fák hosszú életűek, az erdész munkája során 100-200 évre is előre gondol, tervez ökológiai és ökonómiai szempontokat is figyelembe véve.
Ez a komplex és előrelátó gondolkodási forma teszi lehetővé, hogy a szakma képviselői könnyebben észrevegyék, megértsék a környezetünket fenyegető veszélyt.
Az erdész, ahogy felelős a rábízott erdőért, úgy felelősséget érez Földünkért és a jövő letéteményeseiért a gyerekekért.
Az erdészek részt vállalnak az új nemzedék környezeti nevelésében, az erdei iskola mozgalomban.
És most eljutottunk az erdőpedagógiához.
Miért is ez az új fogalom, elkülönülő szóhasználat?
Mert tevékenységünkben az erdőnek központi szerepe van, mondhatnánk azt is, hogy minden az erdőből fakad!
az erdő a „példa”
az erdőt megismerve látjuk át a bioszféra rendszerszerű működését
az erdő fontos természeti erőforrás (nyersanyag és energiaforrás). Az erdő kiváló példa arra, lássák, hogy létezik olyan gazdálkodási mód, mely nem teszi tönkre a gazdálkodás tárgyát – az erdőt – mely nem csak egy természeti erőforrás, hanem egy ökológiai egység, egy csodálatos életközösség.
Ma Magyarországon egyértelműen beszélhetünk fenntartható erdőgazdálkodásról.
Az erdő számtalan lehetőséget kínál a közvetlen kapcsolat kialakítására a gyerekek és a környezet között
Az erdő kimeríthetetlen tárháza az erdőpedagógiai módszerek (környezeti nevelési módszerek) alkalmazásának, az élményszerzésnek.
Az erdőnek, mint helyszínnek a szerepe tevékenységünkben:
Az erdő egy csodálatos tér: ha belépünk az erdőbe, minden irányból ingerek érnek. Megváltozik a hőmérséklet, levegő páratartalma, a fényviszonyok. Új esős illatok terjengenek. Lépéseink közben érezzük a talaj változását. Különleges hangokat hallunk. Minden érzékszervünk aktiválódik: a látás, a hallás, a szaglás, a tapintás, az ízlelés, stb. A tüdőnk is megtelik csodálatos, oxigéndús erdei levegővel. Az emberi szervezet egy másállapotba kerül, befogadóvá válik. Befogadóvá az érzésekre, új ismeretekre, gondolatokra, a bennünket körülvevő világra.
Az erdész hiteles közvetítő lehet a gyerekek felé. Természetesen szoros együttműködéssel a pedagógusokkal. A gyerekek, ha kijönnek az erdőbe a tanárukkal, az erdészt feltétlenül látni akarják, mert az erdész együtt él az erdővel, ő az erdő gazdája, tudja mi történik benne.
Cselekedtető tevékenységek alkalmazására sok lehetőség van az erdőben: pl. a gyerekek bevonása erdészeti munkába (faültetés ékásóval, erdőápolás metszőollóval). Fontos, hogy a gyerekek aktív cselekvő munkájukon keresztül jót tehessenek az erdőért, a féltett kincsért.
Az erdőpedagógia szót Nyugat-Európában hosszú évek óta következetesen alkalmazzák. Egyértelmű, hogy nem csak szellemiségében, de szóhasználatban is csatlakoznunk kell ehhez a tradícióhoz.
Elvitathatatlan eredménye a szakosztály működésének, hogy létrejött az erdészeti erdei iskolák hálózata. Mára szinte minden állami erdőgazdaság rendelkezik erdei iskolával. A magánerdészeteknél is megjelent az erdei iskolázás. Csak elismeréssel lehet szólni az erdei iskola vezetőkről, illetve az erdei iskolákban tevékenykedő erdészekről, pedagógusokról. Nem kezdem a név szerinti felsorolást, mert félek, kifelejtek valakit. Egy biztos, az eddig elért eredmények közös eredmények. Kiválóan példázzák, hogy két szakterület összefogásával egy új minőség teremtődhet, mely határozottan mutatja a jó irányt.
IV. Együttműködési Megállapodás az Országos Erdészeti Egyesület és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között
A 2008. évben mérföldkövet jelent a 9/2008 FVM rendelet az erdészeti erdei iskolák támogatásáról.
Ennek folytatása az Együttműködési Megállapodás aláírása az OEE és az FVM között.
2009. május 27-én Sirman Ferenc, az FVM szakállamtitkára és dr. Pethő József, az OEE elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás fő célja az erdőgazdálkodók által működtetett erdei iskolák (erdészeti erdei iskolák) munkájának, működésének segítése, támogatása, az erdészeti erdei iskolák minősítési eljárásának lefolytatása.
Nagyon fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy az erdőnek hármas funkciója van:
gazdasági funkció (pl. fakitermelés)
védelmi funkció (pl. természetvédelem, vízvédelem, talajvédelem stb.)
közjóléti funkció (pl. rekreáció, erdei iskola)
Az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály céljai között szerepel elejétől fogva, hogy az erdészeti ágazaton belül elfogadtassuk azon kollégák munkáját, akik erdei iskolázással foglalkoznak, illetve elfogadtassuk azt, hogy az erdészek által végzett erdei iskolázás benne foglaltatik, illetve szerves része az erdő közjóléti funkciójának.
A fenti Együttműködési Megállapodás aláírásával most hivatalosan is dokumentálva lett, elfogadtatott, hogy az erdőgazdálkodók által végzett erdei iskolázás szerves része az erdő közjóléti funkciójának, így részesülhet az erdőkre irányuló, az erdőgazdálkodókon keresztül megvalósuló támogatásokból.
V. Az erdészeti erdei iskolák minősítési eljárása - 2008
Egyértelműen le kell szögezni, hogy a minősítési eljárás létrehozása nem pusztán a jövőbeni hatékony anyagi támogatás megteremtése miatt vált szükségessé. Kifejezetten fontosnak tartjuk az erdészeti erdei iskolák szemléletének egységesítését, egy egységes kritériumrendszer megfogalmazását.
A kritériumrendszer kiterjed a tárgyi, személyi, szervezeti háttérre, illetve a szakmai programra egyaránt.
Vannak bizonyos alapelvárások, melyeket mindenkinek teljesíteni kell:
– saját erdőterületnek kell rendelkezésre állni;
– a program végrehajtásába erdészeket kell bevonni, magyarul az erdész vigye ki az általa kezelt erdőterületre a gyerekeket;
– a erdőpedagógiai foglalkozásokon meg kell jelenni bizonyos kiemelt témaköröknek.
A minősítési eljárás kapcsán néhány alapfogalmat tisztázni kellett.
AZ ERDÉSZETI ERDEI ISKOLA ALAPFOGALMAI
1. Az erdőpedagógia:
A környezeti nevelés olyan speciális területe, ahol a nevelés helyszíne az erdő, a programjaiban erdészeti ismeretek (az erdei életközösségről és az erdőben folyó gazdálkodásról szóló ismeretek) bemutatása dominál. A foglalkozások erdész vezetésével vagy közreműködésével folynak.
Az erdőpedagógia a természet rendszerszerű működésének elvét az erdei életközösség példáján keresztül próbálja bemutatni. Egyben igyekszik tudatosítani, hogy az erdő nem csak tiszta természet, hanem kultúr- és gazdasági térség is egyben, ahol ennek következtében folyamatosan jelen van az ember. Az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat lehetőségét a fenntartható, természetkímélő erdőgazdálkodás hosszú távra tervező példáján keresztül mutatja be.
Az erdőpedagógia módszereiben épít az aktív, cselekvő együttműködésre, a saját tapasztalatszerzésen alapuló tanulásszervezésre és élménypedagógiai terepi módszereket alkalmaz, melynek része a felfedező kísérlet, bemutatás, megfigyelés, vita, beszélgetés, kiselőadás, kérdve kifejtés, valamint a projektmódszer.
2. Az erdészeti erdei iskola:
Az erdészeti erdei iskola az erdei környezet adottságaira építő, erdőpedagógiát alkalmazó oktatási, ismeretterjesztési intézmény, melyet erdőgazdálkodó működtet. Az erdészeti erdei iskola infrastrukturális és szervezeti hátteret biztosít az erdőpedagógiai alapokon nyugvó oktató, nevelő tevékenységnek. Célja, hogy elősegítse az ifjúság és a felnőttek erdőbarát, környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlődését. Feladata, hogy ráirányítsa a figyelmet a globális környezeti gondokra, és javaslatokat nyújtson lokális megoldásokra.
Az erdészeti erdei iskolákban jellemzően erdőpedagógiai foglalkozások zajlanak, de a programokban helyt kaphatnak egyéb kulturális, sport és szabadidős foglalkozások is. A programok zömében az iskolai szorgalmi időszakban zajlanak, a tantervhez és tanrendhez kapcsolódóan. Az erdészeti erdei iskolákat általában diákok látogatják, de óvodások és, a felnőtt résztvevők fogadására is mód van.
3. Erdészeti erdei iskola program:
A környezet(erdő)tudatos szemlélet kialakítása érdekében időben és térben egymáshoz rendelt erdőpedagógiai és egyéb - kulturális, sport vagy szabadidős - foglalkozások együttese. A program időtartama néhány órától több napig is terjedhet. A legoptimálisabb az öt napos, bentlakásos, komplex (erdőpedagógiai foglalkozások kiegészítve egyéb szabadidős tevékenységekkel) erdészeti erdei iskola programok megvalósítása.
4. Erdőpedagógiai foglalkozás:
Az erdőpedagógia legkisebb tanulásszervezési egysége erdészeti ismeretek elsajátíttatása érdekében.
VI. Az erdészek részvétele az erdei iskola mozgalomban Magyarországon, illetve az Országos Erdei Iskola Programban
A környezeti nevelés fogalma, a szóhasználat az 1990-es években honosodott meg Magyarországon Nyugat-Európából átvéve. Az erdei iskolázás mozgalommá vált. A társadalom több szakterületéről tanárok, erdészek, nemzeti parkok, civil szervezetek szerveztek egyre gyakrabban és egyre több erdei iskola programot, tábort. Mindenki a saját szakterületéből indult ki, arra alapozott.
2000-ben a Környezeti Nevelési Kommunikációs Programiroda próbálta meg összehangolni ezt a színes kavalkádot. Létrehozták az Országos Erdei Iskola Programot.
Az Országos Erdészeti Egyesület, illetve az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály elejétől fogva belekapcsolódott a folyamatba, hiszen fontosnak tartottuk az együttműködést, az összefogást, a nyitást a társadalom felé.
Jelenleg is részt veszünk a programban, természetesen kihangsúlyozzuk az erdő és az erdőgazdálkodás értékeit, szerepét.
VII. Európai Erdőpedagógiai Hálózat
2006 őszén Sopronban szervezték meg az első Európai Erdőpedagógiai Találkozót az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Erdei Iskola Szakosztályának az aktív közreműködésével. A fő szervező Thomas Batschni osztrák erdőmérnök.
2008-ban Luxemburgban – Burfeltben is szerveztek Európai Erdőpedagógiai Találkozót. Akkor ünnepelték a Burfelti Erdei Iskola alapításának 15. évfordulóját.
Az Európai Erdőpedagógiai Hálózat logója mellékelve.
A nemzetközi kapcsolódások apropóján feltétlenül meg kell említenünk Franz Lohri svájci erdőpedagógus nevét, aki több éven keresztül járt Magyarországra „A környezeti nevelés az erdőben” című akkreditált továbbképzéseken osztotta meg tapasztalatait a magyar erdészekkel és pedagógusokkal. A továbbképzés motorja Ruep Vargai Mária az ÖKOFÓRUM ALAPÍTVÁNY elnöke volt.
VIII. Erdők Hete
Az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály megalakulásától fogva szervezi Magyarországon az „Erdők Hete” rendezvénysorozatot. Az „Erdők Hete” rendezvénysorozat egy akció, melynek kapcsán ráirányítjuk az ország figyelmét erdeinkre, illetve az erdőgazdálkodásra. Ez egy fontos része az erdész szakma nyitásának a társadalom felé.
Példaként megemlítem a 2002. október 3-4-én Felsőtárkányban megszervezett Országos Konferenciát „Erdészeti Erdei Iskolák az erdőgazdálkodás – társadalom – természetvédelem szolgálatában” címmel. 2002-ben ez volt az „Erdők Hete” nyitórendezvénye.
2009-ben a XIII. „Erdők Hete” október 18-23-ig szerveződik, melynek alapgondolata az „erdő és az ember harmóniája”. Ezt a gondolatot erősíti és ezzel a gondolattal kapcsolódunk ezen napokon Argentínában, Buenos Airesben tartandó XIII. Erdészeti Világkongresszushoz, melynek témakörei között szó szerint is szerepel az erdő és az ember harmóniája, de kijelenthetjük, hogy a világkongresszuson meghirdetett témakörök mindegyike közvetlenül vagy közvetve az ember és az erdő harmóniáját szolgálja.
Az ez évi világkongresszusnak most különös aktualitása van, hiszen az idén búcsúztattuk dr. Madas András erdőmérnököt, erdészpolitikust, aki 1972-ben szintén Buenos Airesben rendezett VII. Erdészeti Világkongresszuson jelentette be, illetve fogadtatta el a világ erdészeivel az erdő hármas funkciójának (gazdasági, védelmi és közjóléti funkció) fogalmát.
IX. Erdészeti Erdei Iskolák jövője
A magyar erdők gazdasági szerepe nem fog csökkenni, sőt a megújuló energiaforrások előtérbe kerülésével tovább nő. De az is egyértelmű, hogy a védelmi és közjóléti funkció kihangsúlyozása is egyre erősödik. Ez összhangban van a társadalom érzelmi megközelítésével az erdő felé.
Az európai folyamatok hasonlóak. Az erdőpedagógia fogalmának a megjelenése is megerősíti azt, hogy az erdő szerepe megnő a környezeti tudatformálásban. Tovább fog nőni az erdészeti erdei iskolák száma. Hiszem, hogy tevékenységük beépül a magyar erdőgazdálkodás gyakorlatába.
Zárszó: idézet dr. Madas László erdőmérnöktől
„Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, mely akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.”
Szabó Lajos
erdőmérnök
erdőmérnök