2012. január 12. - Amint arról korábban beszámoltunk, a NymE Erdővagyon Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetében többek között az erdei iskolákról szóló szakdolgozat védésére is sor került. Sáfár Anikó természetvédelmi mérnök az alábbiakban számol be a dolgozata legfontosabb megállapításairól.
Az erdei iskolák szerepe a természetvédelemben és az erdőgazdálkodásban, mai helyzetük Magyarországon
Szakdolgozatom témájának az erdei iskolákat választottam, mivel mindig is érdekelt, hogyan működnek és miért. Fő célom a megismerés és a másokkal való megismertetés volt.
Munkámban az erdei iskolák kialakulásáról, fogalmi megközelítéseiről, típusairól írtam. Kitértem a legfontosabb célokra, szerepekre. Tanulmányoztam a minősítő szervezeteket (KOKOSZ, OEE), minősítési eljárási dokumentumaikat, valamint a finanszírozási módokat. Végül pedig összefoglaltam tapasztalataimat és vázoltam a jövőképet.
Személyesen ellátogattam több intézménybe, ahol interjúkat készítettem a vezetőkkel: Dr. Galambos Istvánnal (Kankalin Erdei Iskola), Farkas Zsuzsannával (Balaton-felvidéki Erdei Iskola), Pintér Eszterrel (Hubertus Erdei Iskola), Schvarcz Angélával („Öregbakony” Turistaház és Erdei Iskola), Bognár Andreával (Erdőismereti Oktatóbázis és Kismesterségek Háza), Goda Istvánnal (Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont), Hárs Olivérrel (Árnika Erdei iskola), Molnár Balázzsal (Na-Túra Erdei Iskola), Lampert Bálinttal (Erdei Iskolai Oktatóközpont). Jákliné Mihály Bernadett-tel (Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola) és id. Puskás Lajossal (Erdészeti Tájékoztatási Központ) pedig Sopronban beszélgettem.
Véleményem szerint erdei iskolák a jövőben is lesznek, mert nagyon fontos szerepet töltenek be a környezeti nevelés terén. Ha sikerül módot találni arra, hogy az általános iskolák vagy közvetlenül az erdei iskolák pénzügyi támogatást kapjanak (pl. pályázati úton), sokkal nagyobb szerephez juthatnak. Ehhez azonban a minisztériumok szintjén kellene változásnak történnie.
Igyekezni kell a meglévő erdei iskolák színvonalát emelni, ahol hiány van belőlük, újakat kell létrehozni. Folyamatosan fejleszteni kell, mert változnak az igények. Az erdei iskolai szezont is meg lehetne hosszabbítani. Kedvezmények bevezetésével csökkenteni lehetne az utazás költségeit.
Jobb reklámra van szükség. Motiváltabbá kellene tenni a pedagógusokat (a pluszmunka megtérítésével). A fenntartóknak szervezetekbe kellene tömörülniük, hogy jobban képviselhessék érdekeiket. Meg kell akadályozniuk, hogy csökkenjen a színvonal.
Összességében sok új ismeretre tettem szert, jó volt személyesen beszélni azokkal, akik ezen a területen dolgoznak. Természetvédelmi mérnökként nagyon fontosnak tartom, hogy fennmaradjanak az erdei iskolák, hiszen minél kisebb korban ajánlott elkezdeni a környezettudatos életre való nevelést. A gyerekek többségének csak itt van lehetősége gyakorlati tudást szerezni az élővilágról, szocializálódni, igazi élményeket szerezni. Meg kell ismerkedniük az erdészek, a természet- és környezetvédők munkájával, hogy ne téves ismeretek alapján ítéljenek. Így talán a szülők szemléletmódjára is hatni tudnak.
Bízom benne, hogy erdei iskoláink hamarosan támogatást kapnak és már nem csak terv marad, hogy minden gyermek legalább egyszer jusson el erdei iskolába az általános iskola nyolc osztálya alatt. Sáfár Anikó