Erdei iskola fejlesztés Lengyel-Annafürdőn (ForestPress)

2010. november 3. - Átadták a Gyulaj Zrt. Lengyel-Annafürdői minősített erdei iskolájának infrastrukturális fejlesztését, a Turisztikai és Természetismereti Központot és a Szentkúti Ökokunyhót 2010. október 29-én, őszi, verőfényes napon átadták a csodálatos színekben pompázó Lengyel-Annafürdői erdőben található Turisztikai és Természetismereti központot, mely ünnepségen részt vett Nagyné dr. Szászka Éva osztályvezető a KVVM Fejlesztési Igazgatóságtól és Nagy András, a MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZRT. Agrár Vagyonkezelési Igazgatóság igazgatója.

Nagyné dr. Szászka Éva osztályvezető a KVVM Fejlesztési Igazgatóságtól a köszöntőjében a következőkről beszélt:

Megtiszteltetés számunkra, hogy ennek a csodálatos erdei iskola átadásának részesei lehetünk Tamasi Dórával együtt, aki a projekt életét a Fejlesztési Igazgatóságon egyengette.
A KVVM Fejlesztési Igazgatóságán jelenleg 20 nyertes erdei iskola fejlesztés megvalósulását követhetjük nyomon és ebből a most átadásra kerülő Lengyel-Annafürdői valóban kitűnik a környezetbarát technológiák széles körének alkalmazása tekintetében. Gondolok itt a nádgyökér-zónás szennyvíztisztítás alkalmazására vagy a szélerőgépre. A pályázati összegből sikerült felújítani ezt a kis ékszerdobozt, a régi erdészházat is itt az erdő sűrűjében a Szentkúti kunyhót.
Itt érződik, hogy a projekt megvalósításának terveihez azok adták szakmai tapasztalatukat, akik valóban az erdei iskola céljaival teljesen azonosultak, szeretik és tisztelik a teremtett világ kincseit ezért mindent megtesznek annak megőrzéséért. A projekt menedzsment valódi gazdája volt a fejlesztésnek, minden apró részletre kiterjedt a figyelem a cél legtökéletesebb eléréséhez.
A támogatási szerződés aláírására 2009. március 24-én került sor, összesen néhány száz forint híján 80 millió forint támogatásból tudták megvalósítani a fejlesztéseket, ami azt is jelzi, hogy az elnyert támogatást a költséghatékonyság messzemenő figyelembevételével költötték el.
A kifizetések során végig érződött az odafigyelés, hiszen minden dokumentum időben beküldésre került, a beküldött kifizetési kérelmek, előrehaladási jelentések megmutatták azt, hogy mennyire odafigyelnek az apró részletekre is. A projektben keletkező csúszásokat csak az időjárási tényezők okozták. Ezért állhatunk most itt a megnyitón örömteli szívvel.
Olyan erdei iskolai programok megtartására lesz itt a jövőben lehetőség, amelyről minden ide látogató gyerek még éveken át meríthet lelkesedést.
Zárógondolatként Wass Albert egyik idézetét éreztem ideillőnek, akinek természetszeretete munkásságának, életének egyik alappillére volt. Úgy éreztem ezek a gondolatok az idelátogatók életének részeivé válnak majd:
„Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyárfaillata van és selymes puha keze, mint a jó tündérnek.”
Kívánok Önöknek a további munkájukhoz nagyon sok erőt, energiát és örömöt, kívánom, sose csüggedjenek az új és újabb kihívások megvalósítását felvállalni mert biztosan abban is ugyanilyen sikereket érnek majd el.
Köszönet a munkájukért.”
Nagy András, az Agrár Vagyonkezelési Igazgatóság igazgatója, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. képviseletében köszöntötte az avatóünnepségen résztvevőket:
Ünnepelni jöttünk ide ma. Ünnepelni egy olyan beruházás elkészültét, melyre méltán lehetnek, lehetünk büszkék. De az ünnepelés alatt sem felejthetjük el, hogy egy ilyen létesítmény megteremtéséhez és működtetéséhez milyen fontos a biztos háttér megléte.
Az állami tulajdonú erdészeti társaságok elsődleges célja a többi vállalkozáshoz hasonlóan a profittermelés. Teszik ezt azért, hogy megélhetést biztosítsanak egyrészt saját dolgozóiknak másrészt a befizetett adókon és osztalékon keresztül közvetve mindannyiunknak. Tehát a többcélú erdőgazdálkodáson belül elsődleges feladatuk az erdőművelés, fakitermelés és értékesítés, de ezek mellet más fontos tevékenységük is van, melyek egyik csoportja a közjóléti tevékenység.
Az elmúlt évtizedekben az állami kezelésben lévő erdők teremtették meg az erdők közjóléti hasznosításának alapjait. Az állami tulajdonú területen sikerült látogatható és bemutatható formában megőrizni a természeti értékeket, és létrehozni azt a parkerdei infrastruktúrát, ami továbbfejlesztve a mai napig szolgálja az ország lakosságát.
Csak néhány példa a társaságok közjóléti eszközeiből:
- erdei iskolák száma mintegy 30 db ennek fele szállást is biztosít.
- 14 erdei vasút
- erdei múzeumok (közel 30 kiállítás, 27 arborétum)
- több mint 50 kilátó, több mint 1500 km erdei sétaút, 90 történelmi emlékhely
Az állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok a változó és egyre nehezebb viszonyok közepette sem hagytak fel a komoly anyagi megterhelést jelentő közjóléti munkájukkal, sőt a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik eredményeként a jövőben is meg kívánják őrizni a területen vezető szerepüket. A közjóléti szolgáltatások évente kb. 800 mFt többletforrást igényelnek, melyet támogatás hiányában a társaságoknak kell előteremteni.
Az állami erdőkben ugrásszerűen megnövekedő látogatói létszám, amely csak a főváros környéki erdőkben évente mintegy 10 millió látogatói napot tesz ki, ugyanakkor komoly kihívást jelent a vagyonkezelők számára valamennyi régiós központú nagyvárosban. Összehasonlítva más szabadidős tevékenységekkel a látogatószám messze fölötte van a leglátogatottabb kiállítások, múzeumok hasonló adatainak. Mindez komoly felelősséget és ugyanolyan komoly lehetőséget is jelent az állami erdők kezelői számára.
A társaságok élnek is ezzel a lehetőséggel, hogy a jövőben is méltón számolhassanak be: megőrizték az elődök eredményeit és fejlesztéseikkel szolgálták a modern kor igényeit. És ne felejtsük el azt sem, hogy a társadalom jórészt a közjóléti tevékenységen keresztül ítéli meg az erdőgazdálkodást, és az állami erdőgazdálkodás tevékenységét.
Ünnepelni jöttünk!
Az ünneplés során gondoljuk végig, milyen lehetőséget jelent egy ilyen iskola, hiszen az erdei iskolák a pedagógusok munkáját is hatékonyan segítik. Talán nincs is olyan korosztály, amelyik ne örülne annak, ha tanítási időben kiszabadulhat az iskolapadból, és néhány napot a szabadban tölthet. Az erdei iskolában töltött idő alatt észrevétlenül gyarapíthatják tudásukat, mélyíthetik el meg lévő ismereteiket. A pedagógusok természetes körülmények között, „élőben” demonstrálva taníthatják a tananyagot, amely módszer nem vetekedhet a számítógéppel vagy interaktív táblával. Az erdei iskolában eltöltött néhány nap ugyanakkor lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra, önfeledt játékra is. Az erdei iskola sikere természetesen az ott dolgozók lelkiismeretes munkáján is múlik. Úgy tudom, itt sincs hiány ebben. Köszönet érte!
Végezetül, pedig hangsúlyoznom kell, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedéknek, akikre olyan természeti környezetet kell örökül hagynunk, hogy szükségleteiket gondtalanul ki tudják majd elégíteni. Törekednünk kell a természetvédelemmel összhangban álló természetszerű erdőgazdálkodás megteremtésére. Támogatnunk kell a fiatalok egészséges fejlődését, oktatását, hogy ugyanolyan nagy tisztelettel tekintsenek a természet irányába, mint azt mi magunk tesszük.
Mint az ismeretes a magyar állam ez év júniusától a Magyar Fejlesztési Bankra bízta az erdészeti társaságok tulajdonosi jogainak gyakorlását, ami azt jelenti, hogy jó gazda módjára fogunk eljárni. Az erdőgazdaságok vagyona, ahogy eddig is, a jövőben is gyarapodni fog, és az annafürdői szép új/felújított létesítménynek lesznek majd testvérei a gyulaji erdőgazdaság területén is, és szerte az országban másutt is.
A történelem azt igazolja, hogy a boldogság legfőbb anyagi ismérve az, ha az emberek úgy érzik, látják, tapasztalják, hogy érdemes munkálkodni, mert egyről kettőre, ötről hatra jutnak. Az MFB azon van, hogy így legyen.
Köszönet az Építőknek és köszönöm, hogy meghallgattak.”

Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója a létesítményeket létrehozó és fenntartó Gyulaj Zrt. nevében, a következőképpen köszöntötte az avatóünnepségen résztvevőket:
 „…Hazánk jelenlegi környezeti állapota, ha nem teszünk ellene semmit, a következő évtizedekben tovább romolhat. Úgy tűnik, hogy a felnövekvő nemzedéknek kell meghoznia mindazokat a döntéseket, amelyeket a korábbi generációk és a mi generációnk tudatlanságból, vagy önös érdekeitől vezérelve elmulasztott. E feladat megvalósítása szilárd ismeretekre épülő új szemlélet nélkül elképzelhetetlen.
A virtuális valóság sohasem azonos a tárgyak, élőlények és jelenségek tényleges megismerésével. Ahhoz, hogy a felhalmozott elméleti tudásanyag ne vesszen kárba, mindenképp szükség van egyfajta gyakorlati megerősítésre. A természet rejtett kincsei csak akkor tárulnak fel előttünk teljes szépségükben, ha közvetlenül rájuk csodálkozhatunk.
Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy a tanórai kötöttségek nélküli sikerélmény nagyon erős motiváció. Azokra az élőlényekre, melyekkel erdei barangolásaink során találkoztunk, akkor is emlékezni fogunk, amikor a papírból szerzett ismereteink már rég elhalványultak. A „játszva tanulás” legfontosabb színhelyei az erdei iskolák. Szerepük a 6-tól 14 év közötti gyermekek környezettudatos magatartásának kiformálásában szinte felbecsülhetetlen. Ezek a gyermekek még fogékonyak minden újra, sokkal nyitottabbak az őket körülvevő világ történéseire, mint a felnőttek.
Az erdészeti zrt.-k által működtetett erdészeti erdei iskolák abban különböznek a hasonló intézményektől, hogy itt hangsúlyosabb szerepet kapnak a fás vegetációval kapcsolatos tudnivalók. Ilyen például az alapvető fafaj ismeret elsajátítása, az erdőgazdálkodás céljainak a megismerése, az erdő élőhelyeinek és ökológiai rendszereinek a tanulmányozása, vagy a különféle erdei termékek hasznosítása.
Az erdő rejtelmes világ, melynek megvannak a saját törvényszerűségei. Megismerésük és különösen megértésük nem pusztán az adott ismeretanyag függvénye. Legalább ennyire fontosak azok az esztétikai és emocionális szálak, amelyek a hosszú erdei séták során szövődnek.
Az utóbbi visszajelzésének tekinthető a foglalkozások résztvevőinek művészi alkotása. Jól nyomon követhetők az életkorral együtt járó sajátosságok. Az egészen fiatalok 10 év alatti gyermekek ösztöneikre hallgatva látják és ábrázolják a környezetüket. Szobraik, levelekből összeállított képeik egyszerű kivitelezésűek, de számos meghökkentő ötletet tartalmaznak. Témalátásuk, elvonatkoztató képességük a barlangrajzok világát idézi. Később a 10 év felettiek alkotásai egyre mívesebbé válnak. Ezzel párhuzamosan eltávolodnak a természettől és felerősödik az emberközpontú gondolkodásmód.
A társadalom részéről erdeink irányában elvárás, az erdészeti erdei iskola hálózat működtetése, és a közjóléti tevékenység kiszélesítése.
Az állami erdészeti társaságok igen sokat vállaltak-vállalnak ezen a területen. Az eredményes működéshez szükség van az állam hatékony erkölcsi és anyagi támogatására!

A Gyulaj Zrt. számos objektum létesítésével-üzemeltetésével igyekszik kielégíteni a társadalmi igényeket. Ilyenek:
Turisztikai és Természetismereti Központ Lengyel-Annafürdő;
Ugyanitt: Erdei Iskola, Hunyor Tanösvény, Arborétum, Parkerdő, Vadaspark stb., Szentkúti Kunyhó;
Tamási Parkerdő, ugyanitt: Tanösvény, Vadaspark stb.
Részben idesorolhatóak: Vadászházaink, Horgásztanyáink-tavaink, úthálózat stb.
Az erdészeti zrt-k által Magyarországon működtetett több, mint harminc erdészeti erdei iskola jövőt építő, értékteremtő szolgálata felbecsülhetetlen.
Majd köszönetnyilvánítással folytatta beszédét a vezérigazgató:
A projekt létrehozásában bennfentes kollégámat kértem meg, hogy a köszönet-nyilvánításomhoz a részemre egy listát, - a teljesség igényére törekedve - állítson össze. Ez a kollégám Gál László volt, aki egy nevet a listáról biztosan lehagyott, mégpedig a sajátját! Ezért, csak azért is vele kezdem a felsorolást, tehát köszönetemet szeretném kifejezni Gál László erdőmérnök kollégámnak a Hőgyészi Erdészet műszaki vezetőjének, aki fantasztikus munkabírással és lelkesedéssel, ennek a megvalósult projektnek az élesztője, hajtómotorja volt! Köszönöm Laci!
A II. világháborút követő időszakban az erdészeti és vadgazdálkodási munkák jellemezték leginkább Annafürdőt, de ez nem volt kárára, az épület körül megmaradt a szép, és természetes erdei környezet, az épületek állagmegóvása is biztosított volt, mely Kupás Deák Zoltán erdészetvezető érdeme volt. Köszönöm neki!
A gondosan kezelt erdőtömb, majd a 2002-ben felújított erdei iskola épülete és a környező erdőterület parkerdei átalakításában elévületlen szerepe volt a több generációs Tóth erdészcsaládnak, köztük elsősorban Tóth Péter kerületvezető erdész kollegánknak, akinek segítsége nélkül az első lépéseket a Gyulaj Zrt. nem tehette volna meg.
Pár év alatt az erdei iskola felfejlődött színvonalas környezeti nevelésével, programkínálatával az országban régebben működő társai mellé, azonban az alacsonyabb infrastrukturális háttere további fejlesztéseket kívánt. Ebben nyújtott segítséget a mostani projekt megvalósítása. A koncepció és a pályázat összeállításban Dénes Margit, az erdei iskola előző vezetője nyújtott értékes segítséget, köszönöm neki!
Köszönetemet szeretném kifejezni Tamási Dórának a KVVM Fejlesztési Igazgatósága projektmenedzserének az emberfeletti munkájáért, amelyet a projekt megvalósulásáért végzett!
A pályázat összeállításában a szombathelyi BFH Európa Kft segédkezett, köztük Bozzay Balázs ügyvezető, aki maga is erdészeti végzettséggel rendelkezik, így nem volt ismeretlen számára a feladat. A projektmenedzseri munkákban Dankovics Tibor segédkezett még. Köszönöm nekik!
A nyertes pályázat beindításához egy felelős vezetői - az erdőgazdaság akkori vezérigazgatójának, Fehér Istvánnak - a döntésére és elhatározására is szükség volt, melyet a korábbi és a jelenlegi gazdasági vezérigazgató-helyettes Kiss Éva is szorgalmazott. Köszönet nekik!
A közbeszerzésben Csősz Imre tanácsadó segített, mindig készségesen állt a rendelkezésre a nem egyszerű eljárások lefolytatásában.
Az ökológiai építészeti tervezéssel foglalkozó Kör Építész Stúdió Kft., köztük Ertsey Attila és Ficz Gábor építészmérnökök, továbbá a megbízó Gyulaj Zrt elképzelései alapján készültek el a tervek.
Az építészeti generál kivitelező az erdélyi bejegyzésű Transylvania Transport Kft Magyarországi Fióktelepe lett. A cég fő profilja faszerkezetek, faházak készítése, és ahogy elnézzük az épület lenyűgöző rusztikus famunkáit, jó választásnak bizonyult. A Gyergyó-Ditróból érkezett, Mezey Géza cégvezető és társa, Bajkó Attila keze munkáját dicséri az épület számos faszerkezetes megoldása. Mindenkinek ajánlom figyelmébe az európai hírű erdélyi ácsmesterek faszerkezeti megoldásainak a megtekintését! Kiemelem, hogy az erdő mélyén végzett építői munka, sokszor nagyon sok nehézséget támaszt, mely idén a sokszor hetekig tartó esőzések miatt, komoly kihívásokat támasztott az építőknek. Nagyon köszönöm az építők munkáját!
A szélerőgépek generál kivitelezője és az épületek gépészeti kivitelezője az Interv Mérnöki Iroda Kft., illetve a Prokiss Kft. volt. Kollár Róbert, Provics Sándor, Balogh András és Gál József szakértelme szükséges volt, a még kevésbé elterjedt környezetbarát technológiák megvalósításában. Köszönöm!
Az építőmesteri munkákban, vasbeton szerkezetek megépítésében az Épiterv Kft.-nak volt nagy szerepe, Kelemen István cégvezető és egyben felelős műszaki vezető irányításával.
A bútorok elkészítése Pákozdi és társa Kft., Pákozdi Jenő ügyvezető feladata volt.
A műszaki ellenőri munkákban Márton Attila és Ribányi Péter vett részt.
Nem utolsósorban, de fontos megjegyezni, hogy a közel egy éves építési munkák alatt az erdei iskola folyamatosan, fennakadás nélkül működött, melyben Szegedi Viktória erdei iskolavezetőnk szorgalmas – talán nem sértődik meg, ha azt mondom megszállott - és kitartó munkája van. Az erdei iskolai eszközök, bemutatótáblák szerkesztésében Csengeri László erdésztechnikus gyakorlatvezetőnk végzett fáradhatatlan munkát. A zavartalan működés elképzelhetetlen lett volna/lenne, ha Vavra Zsolt parkerdei gondnokunk nem áldozta volna fel minden idejét és energiáját az apró, de annál fontosabb ügyek érdekében.
Köszönetemet szeretném kifejezni a Gyulaj Zrt. Felügyelő Bizottságának is, akik változások közepette, a munkánkat nagyon segítették!...”
Az erdei iskolai komplexum a Hőgyészi Erdészet területén és az erdészet szervezésében működik. Kupás Deák Zoltán erdészetvezető is megosztotta köszöntő gondolatait hallgatóságával:
Egy magyar diplomata könyvében olvastam, hogy Angliában és az USA-ban az előadónak a beszédébe kötelezően ajánlatos beépíteni legalább két humoros betétet. (Temetésen elég egy is!) Tehát akkor fogjunk hozzá!
Egy nagyon régi szlogen: „Ha az építészet megfagyott zene, akkor az építészek megfagyott muzsikusok”. Ezt a humoros gondolatot nem lehet automatikusan a pillanatnyi szituációra adaptálni, de láthatjuk a megfagyott zenét, (ezt a gyönyörű új épületet) és hallhatjuk a muzsikusokat.
Köztudott, hogy az erdészek és a vadászok megszállott emberek (rossz nyelvek szerint kissé flúgosak). A szakmát évtizedek óta gyakorlóként tanúsíthatom, hogy megszállottság nélkül ezt a gyönyörű és nehéz hivatást nem lehet művelni. Állíthatom, hogy az Erdei Iskolát működtető és építő erdészek megszállottsága még ennél is nagyobb, nevezetesen a most avatandó épületek kitalálója és a kivitelezés motorja Gál László és tettestársa Szegedi Viktória is ebbe a kategóriába sorolható. Köszönet nekik mindezért!
Csodálatos dolog manapság tapasztalni, hogy milyen széles körben foglalkoznak a világon a természetvédelemmel. Sokan nem tudják és ha tudják elfelejtik, hogy Magyarországon a természetvédelmet egy erdész, nevezetesen Kaán Károly találta ki és vitte át a köztudatba. Sajnálatos, hogy az idők során oda fajult a világ, hogy a legszélsőségesebb környezetvédők az erdészektől féltik legjobban az erdőt.
Az előbbi gondolat analógiája kezd kísértetiesen megismétlődni. Eredetileg Magyarországon az erdészek létesítettek először Erdei Iskolát, erdészeti pénzből. Amikor a dolog kezdett jól működni, az illetékesek kitalálták, hogy nincs szabályozva az oktatás módja, és majd ők megszabják a feltételeket. Ki is alakítottak egy bürokratikus minősítő rendszert, amiért nekünk fizetnünk kell, és ők természetesen egy fillért sem adtak a működtetéshez. Ez a szituáció mára kissé változni látszik. Van okom félni, hogy hamarosan az „illetékesek” az erdészektől fogják félteni az Erdei Iskolákat.
Az előttem elhangzott méltatások sorából – „ez nem jött volna létre, ha ...” – úgy érzem valami lényeges kimaradt, mégpedig a Hőgyészi Erdészet teljes kollektívájának szerepe. Tudom tanúsítani, hogy az erdész-vadász kollégáim hányszor morogták: „Mi csemetét akarunk ültetni, erdőt akarunk nevelni, fát akarunk vágni, vaddisznóhajtást-, vendégvadásztatást szerveznénk, mert ez a mi munkánk, és életünk, nem pedig a gyermekneveléssel foglalkozni, Erdei Iskolát építeni, és a Gál Laci által kitalált, aktuális szeszélyeket előtérbe helyezni.” Ennek ellenére, - még ha nem is mindig látszott - drukkerként és nem ellendrukkerként egységesen segítették a pályázat megvalósulását.
Még egy gondolat kikívánkozik belőlem: Ezt az új, magas műszaki színvonalú objektumot üzemeltetni hatalmas feladat lesz, amihez nekünk fel kell nőni. Mi volt eddig, ha probléma adódott? Szóltunk Vavra Zsoltinak, aki a nap 24 órájában rendelkezésre állt, és csavarhúzóval, kalapáccsal, kisbaltával megoldotta a feladatot. Zsolti az Annafürdőn történt minden eseményről folyamatos információkat birtokol és teszi ezt a jövőben is, de biztos vagyok benne, hogy még több „bőrt” nem tudunk róla lehúzni. Feltétlenül gondoskodnunk kell a biztonságos üzemeltetés személyi hátteréről.
Végezetül ismételten köszönetemet fejezem ki minden már felsorolt és fel nem sorolt résztvevőnek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt ünnepelhetünk.
Kívánom, hogy legyen öröme mindenkinek az új létesítményekben, erdészeknek, pedagógusoknak, de főleg a gyerekeknek.”

A beruházás megálmodójának, Gál László műszaki vezetőnek a meghatódott beszéde így hangzott:
Bizonyára sokakban felmerül az a kérdés, hogy miért foglalkoznak nagy számban az erdészek környezeti neveléssel?

Dr. Madas László erdőmérnöktől származó idézet talán fényt derít erre:
 „Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, amely már akkor is tudáshoz juttat,
ha csendben vagy, és nyitott szemmel sétálsz benne.”
Nekünk, erdészeknek az erdő egy nyitott könyv, melyet nap, mint nap újra lapozunk, de sosem ugyanazt a fejezetet találjuk.
Fény felé törekvő csemeték, vagy korhadt tuskók, egyenes szálfák vagy böhöncös matuzsálemek, szorgalmas hangyák, vagy csörtető kondák,
pattanó rügyek, vagy aranysárga hulló levelek, pergő esőcseppek, vagy robajjal zúduló patakok mind-mind valamiről árulkodnak; az életről és az elmúlásról, a mindig megújuló körforgásról.
Látjuk, tapasztaljuk, értjük, de mit ér a tudás, ha nem tudunk vele élni? Mit ér a tudás, ha nem tudjuk megosztani mással? A válasz nagyon egyszerű, semmit.
Az erdei fák életében nem születnek gyors és biztos válaszok, döntéseink akár 100 évre is kihatnak. Az erdőt járva nap, mint nap számtalan döntést hozunk, jót és  néha rosszat is. Azonban nem az a baj, ha néha rosszul döntünk, hanem az, ha nem látjuk, hogy mi lesz a következménye és ha nem igyekszünk jobbá tenni.
Nekünk egyszerre kell ökológiai és gazdasági szempontokat is figyelembe venni, ezért folyhat tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon. Azért sikeresek az erdészeti erdei iskolák, mert a tanárok és a gyerekek látják a jó példát, a felelősségérzetet, így az ismeretátadás hiteles és meggyőző.
Az erdők közcélú funkciójának érvényesülése végett az ország majd minden állami erdejében létesült már erdészeti erdei iskola, így Lengyel-Annafürdőn is, immár nyolc éve. Működésének legjobb mércéje az ide látogató gyerekcsoportok egyre gyarapodó száma, vagy a rendszeresen visszatérő iskolák hűsége.
Napjaink súlyos környezeti és gazdasági válsága megmutatja, hogy milyen utat kell járni, hogy nem szabad a szőnyeg alá söpörni a problémákat és ki lehet a jövő záloga, ha nem a feltörekvő ifjúság? A környezetvédelmi problémák megoldásában pedig segítséget nyújthat az erdészek szakértelme, környezeti nevelő munkája.
A Környezeti és Energia Operatív Program keretében megvalósult pályázatunk e célokat veszi figyelembe.
Szerettünk volna olyan létesítményt kialakítani, mely nemcsak az adottságaiból adódó természeti értékeiről szól, hanem a napjaink egyre fenyegető környezeti problémáiról és azok lehetséges megoldásairól.
Szerettük volna megmutatni a legújabb zöld technológiákat és egyben elődeink hagyományos építészeti értékeit is. Vajon hogy férnek el egymás mellett? Kell-e egyáltalán választani?
Szerettük volna megmutatni egy másik értékrendet, ahol nem a fogyasztás áll a középpontban, hanem a környezettudatos magatartás.
Reméljük, sikerül meggyőzni mindenkit fejlesztésünk eredményeiről és a tapasztalatainkat át tudjuk adni.
Két épületet újítottunk fel környezetbarát módon, mégis más és más megoldásokat alkalmaztunk. Az építőanyagok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az volt, hogy természetes alapanyagokból, a legkevesebb energiafelhasználással állítsák elő és a legkevesebb szennyezőanyagok képzésével járjanak. Így kerültek előtérbe a faanyagok, a vályog, a bontott agyagtéglák, és az agyagcserepek.
Az itt látható épület tetőtere és környezete hatalmas foglalkoztató, egyben természetismereti kiállítás, a gyerekek fellegvára, ahol játszva-oktató eszközök segítik a környezettudatos magatartás kialakulását. A megújuló energiaforrások és a víztakarékos megoldások kézzel fogható közelségbe kerültek, s nemcsak a tankönyvek oldalain díszelegnek.

A közelben található Szentkúti kunyhó a régmúlt időket eleveníti fel, új ruhába bújtatva azt. A tavaly még romos vályogépület, úgy néz ki, hogy tovább bírja későbbi építésű, akkoriban korszerűnek vallott társainál. A megújuló energiaforrások itt lételemei lettek az épületnek, kényszerből is kénytelen megismerni az idelátogató. Mindent akkor tudunk igazán értékelni, amikor kevés van belőle. Akkor takarékoskodunk, ha a keveset kell beosztani. Reméljük mégis élhető és hangulatos stílust tudunk mutatni.
A közlekedés napjaink egyre nagyobb problémáit hozza felszínre, de ezt mi saját magunk generáljuk. Ha alaposan körbenézünk, rájövünk, hogy nincs miért rohanni. Ne menjünk el a világ mellett, hanem éljünk vele. Ebben talán segít az a néhány kerékpár, amely mostantól az idelátogató csoportokat türelmesen várja.
Nem mondok el mindent a projektről, inkább hadd invitáljak mindenkit a délután kezdődő bejárásra, ahol kollegáimmal szívesen bemutatunk mindent, hiszen ez az erdei iskolánk célja.
Szeretnék köszönetet mondani a kivitelezésben részt vett munkatársainknak, vállalkozóinknak és segítőinknek, akiknek kitartó munkája nélkül nem valósulhatott volna meg az álmunk.

Végül szeretnék köszönetet mondani páromnak és családomnak, hogy végig türelemmel és megértéssel segítették munkámat!...”