Eltévedt iskolások, lelkes civilek és az elhanyagolt turistautak története (InfoRádió)

2011. január 26. - Tizenötezer kilométernyi olyan út van Magyarországon, amellyel néhány lelkes önkéntesen kívül senki sem foglalkozik, holott nagyon sokan használják ezeket, sőt profitálnak belőlük. Ezek az erdei turistautak. Az egyiken egy komplett általános iskolai osztály tévedt el szombaton este. Két, véletlenül arra járó turista vezetett ki harmincöt kisiskolást a Mátra egyik erdejéből szombaton. A zömében első és második osztályos gyerekeket négy felnőtt vitte el esti kirándulásra - ketten közülük tanárok voltak -, akik a jeges patak által keresztezett, nehezen járható ösvényen nem találták meg a gondatlanul felfestett turistajelzéseket, miközben a hőmérséklet fagypont alá csökkent. Végül alkalmi kísérőik társaságában mindannyian épségben hazajutottak. Az eset kapcsán az InfoRádió az Erdei Iskola Egyesület elnökétől azt tudakolta: hogyan kell felkészülni az erdei osztálykirándulásokra.

Nagyon fontos, hogy tervet készítsen magának a pedagógus: hová megy, kivel megy, milyen céllal megy. A felelősen gondolkodó igazgató elkéri a kollégától a tervet, ami jó, ha a szülők kezébe is eljut. Ezután következik a környék megismerése, ami az internet korában igazán nem megterhelő munka - mondta Kurucz Lászlóné.

A pedagógusnak ismernie kell a saját képességeit, és ha erdőbe, vagy olyan helyre viszi a gyerekeket, ahol még nem járt, az első feladatainak egyike, hogy a helyszínen keressen szakembert, aki tud segíteni, ha szükséges - tette hozzá az Erdei Iskola Egyesület elnöke.

A 15 ezer kilométer hosszú magyarországi turistaút-hálózat karbantartását civil önkéntesek, természetjárók végzik, mindenféle központi szervezés és támogatás nélkül - tudta meg az InfoRádió a hatszáz kilométeres mátrai ösvényrendszert gondozó Kékes Turista Egyesület elnökétől. Simon Pétert szerint az idegenforgalmi adóként beszedett pénz töredékéből meg lehetne előzni a szombatihoz hasonló eseteket.

A turistautak komoly idegenforgalmi bevételekhez járulnak hozzá, különösen a hegyvidéki területek panzióinál, szállodáinál. Ha kiszámolnánk, a hálózat a beszedett idegenforgalmi adó kevesebb mint egy százalékából fenntartható lenne - mondta Simon Péter.

Az egyesület elnöke megjegyezte: a mostani kapacitásukkal öt-hat évig tart, amíg minden jelzést felújítanak a hegységben. Herczeg Zsolt