A tervek szerint az önkormányzat épületének hátsó része lenne a központi hely, ahonnan az érdeklődő diákok és oktatóik hosszabb és rövidebb kirándulások során ismerkedhetnék meg a Cserhát alja erdeivel, állataival a természeti szépségeivel.
Ennek a programnak a végső stádiumában az önkormányzat felajánlotta a helyi általános iskolának, hogy kipróbálhatja a programot. A tanító nénik és a szülők is lelkesen segítették őket, hiszen mindenki tudja, hogy a természetet igazán csak a természetben lehet megismerni.
Az első nap máris a legsűrűjébe csapott az iskolások és azerdei iskola vezetőinek csapata, hiszen mintegy öt kilométer kellett gyalogolni a Szóri völgyben megtalálható Muflon kunyhóig. A ködös, borongós idő sem szegte a kirándulók kedvét, hiszen Tordai Sándor polgármester és erdész már az elején megígérte, hogy alig hogy átlépik a vízválasztót, máris másik időjárás fogadja a völgyben a látogatókat. És így is lett. A völgyben sorra kerültek le a kabátok és vastagabb pulóverek a gyermekekről, miközben vészesen fogyott a velük hozott elemózsia és ital is. Hiába, a szépségért meg kell küzdeni. A két órás séta után valóban páratlan szépségű táj és a gyönyörűen felújított muflon kunyhó látványa minden gyaloglást és éhséget feledtetett. Nem tellett bele fél óra és a megfáradt csapat nemcsak kipihente magát, de hála a jól felkészült segítőknek finom roston sült virsi és szalonna került a gyermekek elé. Persze akinek ez még nem lett volna elég akadt bőven nyárs is, így mindenki magának s sütögethetett finom ebédet.
Az ebéd után a polgármester úr megmutatta, hogy a Muflon kunyhó itt a világtól elzártan is teljes összkomforttal várja majd az erre tévedő iskolásokat. Az épület nemhogy nem szennyezi a kö9rnyezetét, de saját maga termeli meg a felhasznált energiát. Ez a különlegesség nagyon felkeltette az iskolások figyelmét is. A nap további részében megnézték az öreg erdész régi házát, megismerkedtek a vadkan nyomokkal és még élő muflont is láthattak a tanulók.
A második erdei iskolai napon a gyermekek az iskola területén maradtak, hogy egy kicsit elméletibb és nyugalmasabb tanulmányokban mélyülhessenek el. Délelőtt Tordai Sándor polgármesterrel elemezték az előző nap begyűjtött növényeket és meglepő módon igen sok mindenre emlékeztek még a gyermekek. Mindenesetre a kökény és a galagonya nagy slágernek bizonyult körükben. Ebéd előtt és ebéd után csapatokra oszolva meglátogatták a frissen megnyílt Tájházat, ahol Gábor János bőrdíszműves segédletével mindenki megismerkedhetett e nemes mesterséggel, sőt saját készítésű bőr kulcstartóval is gazdagodhattak. Közben az iskolában só-liszt gyurmából több remekmű is készült, amely az előző napi állat és növényvilágot ábrázolta.
A nap egyik fénypontja mégis a kisállat bemutató volt. A remekül felkészült előadó, aki értett a gyermekek nyelvén több kisállat prémes bundáját is elhozta, akadtak kitömött állatok is, sőt egy meglepetés is. Előadásában ügyesen váltogatta a személyes történeteket és a vicces eseteket, miközben folyamatosan válaszolt a rá záporozó kérdésekre is. A végén persze előkerült a meglepetés állatka is egy vadászgörény képében, aki nagy sikert aratott.
A harmadik napon ismét túrabakancsot húzott a kis csapat, hogy egy könnyebb túrát ejtsen a közeli Alsó erdőben. Itt megfigyelhették, hogy az akácfákat miként ritkítják vágják ki, megszámlálhatták ezáltal, hogy hány évesek is voltak. Gyönyörködhettek a gyönyörű szilágyi tájban és szemrevételezhették az emberek által lerakott szemétkupacot is.
Délután egy madártani előadás után karitatív munkaként a csoportokra osztott tanulók madár odút készítettek közösen, amit majd a falu több pontjára felfüggesztenek és a tanév során többször meglátogatnak, hogy megfigyeljék a kis madarak életét.
Ezen a napon az iskolások az iskolában több tesztet kitöltöttek, hogy megfigyelhessék az erdei iskola oktatói, hogy vajon mennyi minden maradt meg a kis gyermekbuksikban. Az eredmény igen meglepő volt, hiszen csak egy-két kérdésre született rossz válasz. Ezzel is bebizonyosodott, hogy erdei iskolákban a gyermekek több ismeretre tesznek szert pár nap alatt, mint az iskolapadban olvasva. Persze ezzel még nem kell kizárni az életükből a környezetismeret tantárgy tanulását, de szerencsések lehetnek azok, akik ilyen erdei iskolában ismerkedhetnek meg a természet kincsivel.
Köszönetet mondunk az önkormányzatnak, az erdei iskola dolgozóinak a helyi pedagógusoknak és szülőknek az áldozatos munkájukért, hogy lehetővé tették, hogy sok szép élménnyel és tapasztalattal gazdagodjanak a szilágy iskola tanulói. Emma
Hogyan láttuk mi!
Riport a szilágyi iskolásokkal
A legjobb az volt az erdei iskolában, amikor elmentünk a muflon kunyhóhoz és szalonnát sütöttünk.
Az is nagyon tetszett, amikor a második napon elmentünk az apukámhoz és kulcstartót készítettünk bőrből.
Az nagyon jó volt, amikor a harmadik napon tesztet kellett írnunk arról amit eddig megtanultunk.
Az is nagyon tetszett, amikor a legeslegvégén eredményhirdetés volt és én egy negyedik forrást is beírtam a Gombás patakhoz.
A második napban az volt a legjobb, amikor az állatokat néztük, csak a görénynek szerintem büdös volt a szaga.
Sok mindent tanultunk a fákról, az állatokról és a madarakról, és én még soha nem láttam muflon és ez nagyon érdekes volt.
Új dolgokat tanultunk az állatnyomokról, és az is újdonság volt a számomra, hogy a borz nagyobb, mint a róka.
Az is nagyon érdekes volt a számomra, hogy van keresztcsőrű madár.
Én még soha nem láttam olyan kivágott erdőt, mint amilyet a harmadik napon mutattak nekünk és nagyon tetszettek nekem a gépek is.
Nekem az nem tetszett az erdei iskolába, hogy nem láttunk vadkant!
Nagyon kár, hogy véget ért az erdei iskola, legszívesebben mindig oda járnék iskolába! Madaras Andrea