2015. augusztus 13. - A Márianosztra–Nagyirtáspuszta közötti szakasz átadásával hazánk egyik legvadregényesebb vonalvezetésű pályája jön majd létre
Tipikus magyar elátkozott történetnek tűnt, de most úgy látszik, végül mégis sikerrel záruló sztori kerekedik belőle – egy mondatban talán így lehetne összefoglalni a Márianosztra–Nagyirtáspuszta között húzódó kisvasút ügyét. A keskeny nyomközű pálya jövő tavaszra-nyárra készül el, a fejlesztéssel összesen húsz kilométer hosszú vonal jön létre.
Májusban végre hozzáfogtak két, önállóan kevéssé életképes keskeny nyomközű vasútvonal összekötéséhez. A hatszázmillió forintos, uniós támogatású projekt célja a Szob és Nagybörzsöny közötti kisvasút harmadik, hiányzó, Márianosztra–Nagyirtás közötti részének megépítése. Az Ipolyerdő Zrt. vezette munka két ütemben zajlik – az első, várhatóan szeptemberben záruló részében a vasúti pályát kell kiépíteni, illetve megújítani. Ezután következik a kiszolgálóépületek, megállók felhúzása, az engedélyezési eljárások lefolytatása, továbbá a napelemes kocsik és mozdonyok beszerzése, ami 2016 tavaszára-nyarára zárulhat le. Azaz ha nem jön semmi közbe, jövő nyáron hazánk egyik legvadregényesebb vonalvezetésű, magashegyi hangulatú, húsz kilométer hosszú erdei vasútján már utazhat a közönség.
Üröm az örömben, hogy az eredeti tervek szerint már legalább öt esztendeje zakatolnia kellene a vasútnak, 2010 előtt ugyanis EU-s forrásokból már hatszázmillió forintot költöttek a Szob-vasútállomás és Márianosztra között futó kisvasút felújítására. Az akkori tervek szerint a keskeny nyomközűt a jelenlegi, Márianosztra határában található végpontjáról 2011-ben továbbvitték volna Nagyirtáspusztára, ahol csatlakoztatni akarták a Nagybörzsönyre futó és máig működő vonalhoz. Az 1975-ig egységes Szob–Nagybörzsöny hálózat visszaépítését célzó projektet azonban a 2010-es választások előtt félbehagyták, mert az akkori, Bajnai Gordon vezette kormány kihátrált belőle. Fontos közbeszúrni, 1975-ben gyakorlatilag kettévágtak egy jól működő rendszert, s lassú, de biztos kihalásra ítélték a széles nyomtávú közlekedéstől elszakított Nagyirtáspuszta–Nagybörzsöny vonalat. Mivel az csak a turistákra alapozhatott, de a Börzsöny túloldala soha nem volt annyira népszerű célpont, mint a főváros felé eső, a másiknál lényegesen könnyebben elérhető terület, mint például Királyrét.
Az első 2007-es tervek, azaz a Szob–Nagybörzsöny hálózat második, 2010 után induló ütemére szinte tisztán EU-s forrásból 1,2 milliárd forintot szántak. Ám az erdő által benőtt és az esők és tolvaj kezek által jórészt eltüntetett Márianosztra-faluszél–Nagyirtáspuszta vonal visszaépítése és a meglévő (és akkor már működő) Nagyirtáspuszta–Nagybörzsöny szakasz teljes rekonstrukciója egészében elúszott, mert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2009-ben az érintett önkormányzatoktól a korábbi 2,5 százalékos önrész helyett a folytatáshoz már 260 millió forintot akart kicsikarni – amit azok képtelenek voltak előteremteni. Ez az 1,2 milliárdos pántlikázott pénz így gyakorlatilag elveszett az országnak.
A történethez hozzátartozik, hogy az 1975-ben szétszakított vonal felső, Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta közötti részén hosszú szünet után 2002-ben indult el a forgalom. Az alsó szakaszon, a Szobtól Márianosztráig kanyargó pályán 1999-ben álltak le a vonatok. Ennek a vasútvonalnak a „felélesztését” ugyan már 2000-ben tervezte a két érintett önkormányzat, ám pénz hiányában csak 2007-ben foghattak hozzá a munkához. A középső, hiányzó átkötés kivitelezését anno egyébként nemcsak a kabinet kihátrálása és az NFÜ kevéssé elegáns húzása nehezítette – hanem belejátszott abba a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a közlekedési főfelügyelet is. A felújítandó pálya mellett ugyanis egy lőtér fekszik, amelyet a BV használ.
A felek akkor úgy döntöttek, a szerelvények csak hétvégén és ünnepnapokon közlekedhetnek, ezekben az időpontokban a BV felfüggeszti a gyakorlatait. A 2010-es kormányváltás után a beruházás civil támogatói elérték, hogy az új kabinet beemelje a fejlesztést saját céljai közé – ám a kivitelezés az ország nehéz anyagi helyzete miatt csúszott. A sikert végül az Ipolyerdő Zrt. győztes pályázata hozta el. Ami már most kijelenthető, hogy jelentős műszaki teljesítménynek számít a Márianosztra–Nagyirtáspuszta közötti kisvasút teljes újjáépítése, hiszen a pálya töltése sok helyen szó szerint eltűnt az idők folyamán. Lázin Miklós András