Fotó: kisvasut.hu
2018. szeptember 13. - Kisvasutak Baráti Köre Egyesület válasza a WWF félelmeire
A kisvasút nem repülő és nem is vízi jármű…., avagy súlyosan félrevezető információk jelentek meg a kemencei kisvasút felújításáról!
A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy egyes környezetvédő szervezetek tévesen értelmezett természetvédelmi szempontokra hivatkozva azzal riogatnak, hogy a Kemencei Erdei Múzeumvasút léte és az egyébként meglévő, csak felújításra szoruló felső szakaszának ismételt üzembe helyezése visszafordíthatatlan károkat okozna a börzsönyi Csarna-völgy természeti kincseiben.
Ehhez képest a valóság az, hogy a kisvasút 18 évvel ezelőtti újraindulása a jelenleg már 4 km-es szakaszának döntően önkéntes munkával történt újjáépítése, valamint folyamatos működése semmilyen természeti kárt nem okozott és nem is fog okozni a jövőben sem. A kisvasút hétvégente üzemel márciustól október végéig, és olyan Nyugat-európai trend szerint szervezi a forgalmát, mely szerint a bakancsos turizmus csökkenésével az erdőbe látogató lábával nem érintve a talajt, a kisvasút szerelvényeivel belátogat az erdőbe, majd onnan távozik is a visszafelé jövő vonattal. Az utasok túlnyomó többsége ebbe a kategóriába esik, ennél nincs környezetbarátabb megoldás jelenleg. További jó példa erre hazánkban a hasonlóan kiemelten védett természetvédelmi – több esetben gyalogosan meg sem közelíthető – területen működő Hortobágyi Halastavi Kisvasút, a Gemenci Állami Erdei Vasút vagy a Kaszói Állami Erdei Vasút, illetve Szlovéniában a postojnai cseppkőbarlang kisvasútja. Tekintve, hogy a 105 éve meglévő és felújítandó vasútvonal-rész végpontja csak 3,1 kilométerre fekszik a jelenlegi ideiglenes végállomástól, ezt semmiképpen nem lehet beállítani jelentős, az erdőt, tájképet, sok száz hektárnyi védett területet veszélyeztető beruházásnak. Tehát nincsen szó új vasútvonal építéséről.
A Csarna-völgy jelenleg is bejárható gyalogosan, a kisvasút több, mint 100 évvel ezelőtt épült és a 1990-es években árvizek által megrongált vonalának helyreállítása a környezeti terhelést nem hogy növeli, hanem éppen csökkenti. A kisvasút soha nem riasztott és riaszt el sem baglyokat, hiúzokat, sasokat sem – amit visszaköltözésük is bizonyít – és a patak medrében sem közlekedik, hanem a közel 115 éve meglévő töltésen, így a petényi márna és a különféle rákfajok most is jól érzik magukat mellette. A természettel való együttélés ékes példája, hogy az érdeklődők a következő hetekben a kisvasút vonatairól hallgathatják meg a szarvasok őszi koncertjét, anélkül, hogy az állatok bármilyen módon zavartatva éreznék magukat. A kisvasút felső szakaszán a vágányok több helyen a patakmederbe fordulva várják a helyreállítást, amely állapot e szakaszon messze nem tekinthető természetinek és konzerválandónak.
Akinek ennek ellenére kétségei lennének, jöjjön el hozzánk, és győződjön meg minderről saját szemével! Mindenkit szívesen látunk!