2014. 03. 11. - Az egyre növekvő mértékű fényszennyezés a trópusi élőhelyeken gátolhatja az esőerdők regenerációját, mivel kihat az éjszakai életet élő gyümölcsevő denevérekre.
Az eredményeket a német Leibniz Intézet és a berlini Wildlife Research szervezet szakemberei közölték a Journal of Applied Ecology folyóiratban. A tanulmány az első, mely kimutatja, hogy a magszóró denevérek kerülik fényszennyezett táplálkozó területeiket.
A Costa Ricán, Sowell rövidfarkú denevérekkel (Carollia sowelli) dolgozó Daniel Lewanzik egyszerű feladatot adott a bőregereknek. A röptetőt két részre osztotta, az egyikben sötétség uralkodott, míg a másikat megvilágította egy utcai nátriumlámpával (az utcai világításban leginkább elterjedt készülék). A ketrec mindkét térfelén felkínálta az állatkáknak kedvenc gyümölcseiket.
Az eredmények feltárták, hogy a denevérek kétszer gyakrabban repültek a sötét területre, mint a lámpával megvilágítottra, és kétszer gyakrabban fogyasztották az ott lévő gyümölcsöket is.
Egy másik kísérletben Lewanzik természetes közegükben világított meg növényeket egy utcai lámpával, és lemérte, a beért gyümölcsök hány százalékát gyűjtötték be a denevérek a sötét, illetve a megvilágított helyszínen. Míg a sötét területen lévő növényekről 100 százalékban leszedték a gyümölcsöket, a megvilágítottaknál ez az arány csak 78 százalék volt.
A rovarevő denevérekről már korábban kimutatták, hogy táplálékszerzés során kerülik a fényszennyezett régiókat. Ez az első kutatás, mely ugyanezt tárja fel gyümölcsdenevéreknél.
A kapott eredményeknek nagy a horderejük a trópusi erdőségek regenerációja szempontjából. A denevérek ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszanak a növények beporzásában és magvaik szállításában, különösen ama fajokat illetően, amelyek elsőként telepednek meg újra a kiirtott területeken. „A trópusi környezetben a denevérek közvetítette magszórás nagyon fontos a letarolt terület gyors növényi benépesítéséhez, mivel rajtuk kívül igen kevés állat szórja szét a magvakat nyílt területeken” – magyarázza a kutató.
A természetes sötét feltételek mellett a denevérek igazi „magesőt” generálnak, amikor repülés közben ürítenek. A világos helyeken kimutatott táplálékszerzési hajlandóságuk lanyhulásával a fényszennyezés tehát valószínűleg a mageső mértékét is redukálja.
Számos trópusi országban egyre nő a fényszennyezés mértéke, ahogyan a gazdaság és az emberi populáció növekszik. Az erdők természetes térhódítása ennélfogva hanyatlásnak indulhat, mivel a trópusi élőhelyekre egyre több fény zúdul. Lewanzik szerint a fényszennyezés ártalmait mérsékelni lehet, ha változtatnak a megvilágítás módján, illetve sötétbe borított folyosókkal összekötött sötét menedékeket állítanak fel a denevérekhez hasonló fénykerülő fajoknak.