A globális klíma fenntartása eddig sikertelennek bizonyult. A klímaváltozás lassítására alkalmazott módszer: az emberiség együttes üvegház gáz kibocsátásának csökkentése ugyanis természeti törvények miatt kudarcra van ítélve. Miért van ez így? És akkor mit tehetünk a klímaválság megoldása érdekében a siker reményében? Ezt általánosítva: mit tehetünk globális környezeti fenntarthatósági célok elérése érdekében, és miért? Egyáltalán: mit jelent a globális környezeti fenntarthatóság, mik lehetnek a megvalósításának általános feltételei, és miért?
A környezetvédelem eddigi kísérletei arra, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon, feltételezéseken alapulnak. Ilyen feltételezés az, hogy „csak akarni kell” az életmódunkat megváltoztatni, és akkor a környezetre gyakorolt káros hatásaink is csökkennek majd. Ez az evidensnek tartott feltételezés megalapozatlan – tudományos elemzéseknek eddig nem tették ki –, mégis szinte vallásos hittel alkalmazzák nemcsak jóakaratú civilek és civil szervezetek, de befolyásos nemzetközi tudományos és politikai szervezetek is.
Ez a tanulmány abból indul ki, hogy a fenntarthatóság és a klímaváltozás kérdésköre tudományos kategória, amire a tudomány elveit és szabályait kell alkalmazni. A két legfontosabb ilyen, a fenntarthatóság sikeres megvalósítása érdekében mindenképpen alkalmazandó alapelv az, hogy (1) minden állítást (beleértve a feltételezéseket is) a lehető legnagyobb mértékben a már ismert természeti törvényekre kell alapozni, és (2) amikor csak lehet, a törvényekre alapozva el kell végezni a szükséges számításokat.
A tanulmány ezen alapelvekből kiindulva egy koherens környezeti fenntarthatósági elmélet felállítását kísérli meg, ami segítheti a globális környezeti fenntarthatóság megértését és kezelését. A tanulmány első lépésként összegyűjti a fenntarthatóságot meghatározó és magyarázó természeti törvényeket. Ezek egy része határolja körül azt a játékteret, amin belül az emberi tevékenység ökológiai és fizikai szempontból lehetséges; másik része azt jellemzi, hogy e játéktéren belül az emberi társadalom milyen tevékenységre lehet képes – és mikre nem. E törvényekből vezethetők le a globális környezeti fenntarthatóság feltételei. Az elmélet ellenőrzéseként a tanulmány kísérletet tesz annak az utólag evidensnek tűnő jelenségnek a megmagyarázására, hogy miért törvényszerű a Nagy Gyorsulás, és miért nem működik a szükségszerűen globális léptékű, kibocsátás-csökkentésre alapozó klímamitigáció. Az elmélet segítségével a tanulmány arra a kérdésre is megalapozott választ próbál adni, hogy vajon illúzió e a globális környezeti fenntarthatóság.