2011. november 24. - Az éghajlatváltozásból eredő természeti
jelenségeket, az ökoszisztéma folyamatainak változásait, valamint ezek
életvitelünkre gyakorolt hatását tekintették át rangos szakértők a Piac
és Profit II. Fenntarthatósági Csúcsán. Bolygónk területén 26 százalékot tesznek ki a legelők, 32 százalékot az erdők, 31 százalékot az egyéb területek, és 11 százalékot a termőföld, ám ebből csak 4 százalék alkalmas földművelésre. 1900-ban 1,5 hektár volt az egy főre jutó földhasználat (mint világátlag), a század derekán 3, 1995-ben 5,6 hektár. Miközben folyamatosan elhasználjuk az értékes termőföldeket, fogyasztásunk tovább nő, figyelmeztetett Farkas István. A Magyar Természetvédők Szövetségének vezetője olyan alap létrehozását látná jónak, mely visszatérítendő hitelt nyújtana - részben a lakosságnak -, hogy kivitelezhessék környezetvédelmi befektetéseiket, legyen az a megújuló energiákra való átállás vagy hőszigetelés. A kölcsönt felvevők a korszerűsítésekből eszközölt megtakarításokból fizetnék vissza az összeget.
Gleccserek: a globális felmelegedés hőmérői
Dr. Juhász Árpád, aki a "kék bolygó vándora" márkanevet találta ki magának (e címet viseli egyik könyve), 1963 óta járja a világ gleccsereit, melyek "a Föld legjobb hőmérői. Nem a szélsőséges időjárási viszonyokat tükrözik, hanem évtizedes átlagokat." A tévéképernyőről ismert geológus közel 200 gleccseren végzett méréseket, és szinte mindenütt azt figyelte meg, hogy zsugorodnak. Olykor megfigyelhető ugyan rövid ideig tartó növekedés, de a rövidülés az általános tendencia. "Igenis van globális felmelegedés, ennek a gleccserek a leghűebb dokumentációja". A magyar turista is meggyőződhet erről a Ferenc József-csúcsnál a Magas Tátrában. Amikor Juhász először járt ott mintegy 40 éve, a kabin-felvonó tetejénél kezdődött a jeges rész. Ma már 450 lépést kell tenni, hogy eljusson az ember oda.
"A tengerszint a hőtágulástól függ inkább, mint a gleccserek olvadásától", tette hozzá Somlyódy László, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. Az éghajlatváltozás természetesen a vízkörforgást is erősen befolyásolja. Mivel a párolgásból lecsapódó víznek csak egy része hullik szárazföldre, ahol hasznunkra van, "nem a statikus készlet, hanem a dinamikus készlet számít". Juhász Árpád a tengerek savasodásáról vetett fel egy kérdést, ám az üvegházgáz-emissziót és az óceánok nagyságát összevetve Somlyódy kizártnak tartja, hogy ez nagy problémát jelentsen. (A klímablogon többször beszámoltunk a korallszigetek, a mészvázas vízi élőlények pusztulásáról, mely a savasodásnak és a tengervíz-hőmérsékletének emelkedésének tudható be - A szerk.)
A fejlett világban ivóvízzel öblítik a wc-t, az ivóvízlábnyomunk tehát indokolatlanul nagy. Az előállított termékeknek is nagy a vízlábnyoma: egy autó legyártásakor például 200 liter vizet használnak fel.
A közönség kérdésére Somlyódy nem tudta megmondani, miért mutat magas Ph-értéket a Balaton vize. Azt azonban valószínűnek tartja, hogy a tó vízszintjének 30 cm alá csökkenése, amely eddig 200 évente fordult elő, 20-30 esztendőnként ismétlődő eseménnyé váljon a klímaváltozás hatására.
Nem kérdéses
"Társadalmi szintű értékválasztás szükséges, az erkölcs és a felelősségvállalás fontosságának felismerése", hangsúlyozta Farkas István. "Nem fejlődés és beruházás ellenes vagyok, hanem hülyeség ellenes", szögezte le Németh Tamás, aki szerint a fenntarthatóság fogalmát sokan kényelmesen a jelenlegi igények fenntartásaként értelmezik. Ez azonban zsákutca, mely tévútra többször is rátévedtek már az emberiség története során: 60 nagyobb közösség vagy egész civilizáció pusztult el a természeti erőforrásaik mértéktelen kihasználása következtében, mondta Németh.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára úgy látja, a civilizációnk hosszú távú érdekeit figyelembe vevő magatartásnak konzervatívnak és határozottnak kell lennie. "A liberalizmusnak nem mindenütt van helye. Nem kell a gyereket megkérdezni, hogy akar-e tanulni. Muszáj. Az a dolga".
Késedelmes reagálás
Hogy miért fontos a hathatós, akár kényszerítő erejű döntések meghozatala politikai szinten, az világossá vált Dr. Faragó Tibor előadásából. A Szent István Egyetem címzetes tanára az elmúlt száz év klímapolitikai és környezetvédelmi egyezményeit végigtekintve rámutatott, a kiváltó ok (értsd emberi tevékenység) megjelenésétől számítva általában 50-100 év telik el, mire a környezetszennyezés egy-egy típusára megoldást kínáló jogi szabályozás, nemzetközi egyezmény születik. Ez így volt az üvegházgázok kibocsátása, az ózonpajzsot roncsoló, főleg hűtőberendezésekből kiengedett gázok és sok más szennyezésmód esetében.
Csakhogy nincs újabb 50-100 évünk, hogy halogassuk a hatékony cselekvést. Enélkül az ökológiai szolgáltató-rendszerek - melyeknek haszonélvezői vagyunk - összeomlása várható (lásd a keretes listát). Mi több, a romló helyzetben új problémák merülnek fel, így a már megkötött globális megállapodások is újrahangolást, módosítást igényelnek. Az 1992-es riói Föld csúcs konklúzióit is felül kellene vizsgálni, véli Faragó.
Szűkebb pátriánkban, Magyarországon a kormány több programtervet is kidolgozott a fenntarthatósági célok kivitelezése céljából. Ezek a "Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia", a "Nemzeti Energia Stratégia", a "Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia", valamint a kisméretű szállópor kibocsátásával foglalkozó "PM10 Csökkentési Ágazatközi Program", sorolta a dokumentumok neveit Dr. Nemes Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.
Faragó szerint a kiotói egyezményt 2012 után felváltani hivatott globális, jogilag kötelező érvényű klíma-megállapodás létrejötte "valószerűtlen", mivel nem mutatkozik elég erős szándék a jelentős kibocsátás-csökkentésre az egyes országok részéről. Idehaza pedig - Farkas István szóhasználatával élve - az előző kormány által előterjesztett éghajlatvédelmi törvényjavaslat jelenleg "alszik"...
