90 éve hunyt el Bedő Albert (Erdészeti Lapok)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. december - Bedő Albertet, hazánk egyik legnagyobb erdészeként tartja nyilván a szakma. Tudósként, köztisztviselőként, egyesületalapítóként egyaránt kiemelkedőt alkotott.

Korszakalkotó tevékenységét már életében magas kitüntetésekkel ismerték el nemzetközi szinten is, így lovagja volt az osztrák császári Lipót-rendnek, a francia Becsületrendnek és a japán császári Felkelő Nap Rendjelnek. Hazájában is számtalan elismertséget kapott, 1885-ben levelező tagjai közé választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Tiszteletbeli tagja, sőt tiszteletbeli elnöke az Országos Erdészeti Egyesületnek. Tiszteletbeli tagja a Magyar Ornithológiai Társaságnak, az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesületnek és a Horvát Erdészeti Egyesületnek is. Kevésbé ismert, hogy a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem díszdoktorává fogadta 1896-ban.
A kolozsvári egyetem a Trianoni békediktátum következtében Szegedre költözött. Az egyetemi könyvtárban sikerült felkutatni azokat az évkönyveket, amelyek mindezt bizonyítják. Az ünnepségre a millennium évében került sor, ezért érdekes az akkori nyelvezet, és az ünnepség részletesebb leírása is:
„Az egyetemi tanács 1896. március hó 28-án tartott ülésén elhatározta, hogy hazánk fennállásának ezredéves ünnepélye alkalmából millenniumi emlékünnepet tart, hogy kegyelete adóját leróvja a honalapítók s hazánk ezer éves múltjának dicső emléke iránt..
A millenniumi ünnepélyt rendező bizottság ápril hó 12-én tartott ülésén az ünnepély napjául kitűzte a máj. 31-ére eső vasárnapot, helyiségéül a városi vigadó dísztermét (a hol két nappal azelőtt, május 29-én az egyetem évzáró ünnepe volt megtartandó), a terem berendezésére és feldíszítésére nézve irányadóul vette a márcz. 4-én tartott első „sub auspiciis regis" történt doktorrá avatás alkalmából tett intézkedéseket. Meghatározta az ünnepély programját, melynek alapján a következő meghívót adta ki és küldötte szét a Kolozsvár városában székelő hatóságokhoz, testületekhez és közönséghez:
-Magyarország ezeréves fennállásának örömére a magyar kir. Ferencz József tud. egyetem a városi vigadóban MDCCCXCVI. május hó XXXI. de. XI. ó. ünnepet rendez, melyre czímedet tisztelettel meghívja a magyar királyi Ferencz József tud. egyetem rectora és tanácsa.
Az ünnep műsora: I. Szózat, éneklik az egyetemi polgárság énekkarai. II. Rectori megnyitó, tartja dr. Martin Lajos rector magnificus. III. Ünnepi beszéd, tartja dr. Szádeczky Lajos bölcs, kari dekán. IV. Ezer év, költeményt írta dr. Széchy Károly, szavalja Tubán Tibor b. k. hallgató. V. Tiszteletbeli doctorok kihirdetése a kari dékánok által. VI. Hymnus, éneklik az egyetemi polgárság énekkarai. Megjelenés magyar díszben vagy ünnepi ruhában."
A Vigadó termében a díszterem keleti végén álló kis teremben gyülekezett az egyetem tanári kara, többen magyar díszben, mások fekete ünneplőben."
Az ünnepség a Szózat eléneklésével vette kezdetét, melyet dr. Martin Lajos ünnepi beszéde követett. Ebből csak az első két, múltidéző bekezdést idézem.
„Mélyen Tisztelt Gyülekezet!
Méltóságos Ministeri Képviselő Úr!
Méltóságos és Nagyságos Urak!
Európa s vele együtt az egész művelt világ figyelme most Magyarország felé fordul.
Ezer éve, hogy a magyar nemzet - a történelem tanúsága szerint - keleti szomszédjaitól szorongatva, Árpád vezérlete alatt a már vége felé járó népvándorlás délnyugati irányát követvén, Munkács vidékén az éjszaki Kárpátokon áttörve, régi hazáját, a mai Magyarországot, melyből gót népek Attila halála után kiszorították volt, visszahódította és sok viszontagság után ez országban letelepedvén, alapját vetette a mai napig is fennálló Magyar Államnak.
Oly magasztos, fenséges momentum ez, mely minden igaz magyar ember és magyarbarát szívét örömmel árasztja el s elég fontos indok arra, hogy magyar ember azt méltóképpen megünnepelje, hála imáit bocsátva égnek, hogy az isteni gondviselés ezen magyar nemzet lakta országot nehéz küzdelmek árán, sokszor megfogyva bár, de törve nem, ezer éven át fenntartotta..."
Az ünnepségen több tudományterület díszdoktorait avatták. Bedő Albertet hatodmagával a matematikai és természettudományi kar tiszteletbeli doktorává választották meg. Erről a következőket írják:
„Dr. Kánitz Ágost a math. és természettud. kar millenniumi tiszteletbeli doktoraiul a következőket proclamálta:
Nagyságos Egyetemi Rector Úr!
Tisztelt Egyetemi Millennáris Díszülés!
Ő császári és apostoli királyi Felségének 1896. évi május hó 6-án Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedtetett, hogy a kolozsvári m. kir. Ferencz József tudomány-egyetem mathematikai és természettudományi kara a magyar állam ezeréves fennállásának ünnepélye alkalmából a tudomány, közszolgálat és a közélet terén kimagasló egyes férfiakat, szerzett elévülhetetlen kiváló érdemeik elismeréséül és jutalmául a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktoraivá avathassa, van szerencsém tisztelettel e díszgyűlés tudomására hozni, hogy a mathematikai és természettudományi kar folyó évi április hó 4-én tartott X-ik rendk. ülésében hozott egyhangú határozatával
József főherczeg Ő császári és királyi Fenségét,
Nagyméltóságú Hollán Ernő urat, valóságos belső titkos tanácsost és nyugalmazott altábornagyot,
Méltóságos Hieronimy Káról urat, valóságos belső titkos tanácsost,
Méltóságos Gróf Széchenyi Béla urat, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és Igazgatótagját,
Méltóságos Bedő Albert urat, földmívelésügyi ministeriumi államtitkárt és
Máltóságos Bielz Albert királyi tanácsos és nyugalmazott tanfelügyelő urat a bölcsészei-tudományok tiszteletbeli doktoraivá választotta meg."
Bedő Albert magas elismertségét jelzi, hogy az egyetem matematikai és természettudományi kara 1922-ig összesen 23 tiszteletbeli doktori címet adományozott.
Közreadja: Andrési Pál



© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.