Finnországi Erdészeti Akadémia a tagállamok szakembereinek
Holdampf Gyula, az FVM Erdészeti Főosztály helyettes vezetőjének hozzászólása
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
- Összhangban az Országos Erdészeti Egyesület ez évi vándorgyűlésének célkitűzésével és a megfogalmazott jelmondatával is, "Erdőgazdálkodásunk az Európai Unióban", szeretnék ehhez hozzáfűzni néhány, a jövőben remélhetően hasznosítható javaslatot. Azért a közgyűlés nyilvánosságát használom fel arra, hogy közzé tegyem ezt az információt, mert ez a fórum a legszélesebb körű, és valamennyi szakmai szervezet itt valamilyen formában képviselteti magát.
A javaslatot, mint az Országos Erdészeti Egyesület tagja teszem, az információkhoz természetesen minisztériumi köztisztviselőként jutottam hozzá. Gondolataimat tehát ebből a nézőpontból teszem közzé, felhasználva a közgyűlés nyilvánosságát.
Finnország, - ahol az erdő és az arra alapozott iparágak és tevékenységek az ottani nemzetgazdaság jelentős hányadát képezik - kimondatlanul, de véleményem szerint a brüsszeli adminisztráció által is elismerten egyfajta ügygondozó tagállami szerepet vállalt és folytat. Ez kiterjed az erdészeti és a faipari ágazat folyamatainak követésére, elemzésére, a jövőbeni tendenciák előre jelzésére, tanulmányok készítésére. Ennek egyik jele például, hogy egy integrált európai erdészeti kutatóintézetet hoztak létre a finn kormány költségén. A munkatársak a tagországokból (sőt az azon kívüliekből is) verbuválódtak. Ehhez a vállalt feladathoz szükségesnek tartják egy ilyen intézmény működtetését is. A finn kormány, együttműködve a Finn Erdészeti Egyesülettel, Erdészeti Akadémia elnevezéssel egy munkaülés sorozatot szervezett. Ennek első ülésszakára tavaly év végén került sor. Ezen az állami adminisztráció közszolgálati szakemberei vettek részt, az ez évi három rendezvénynek a témája már felöleli a tágabb értelemben vett szektor valamennyi tevékenységét, illetve közreműködő szervezeteit, hiszen véleményem szerint is az EU tagállami működés nem merülhet ki a köztisztviselők amúgy is szabályozott, rendszeres kiküldetéseiben. A szervezők megkértek bennünket arra, hogy a hazánkban meghatározó állami erdészeti szektor, a magán-erdőgazdálkodók, az oktatás, a tudományos kutatás, a gazdasági és a munkavállalói érdekképviselet, a hivatásrendi szakmai szervezetek - nyolc ilyen érdekelt található Magyarországon - adatait adjuk meg, hogy számukra a meghívást elküldhessék - ami meg is történt. A feltételek kedvezőek, mert csak az utazás költségeit kell a résztvevőknek viselniük, a finnországi tartózkodás kiadásait a vendéglátók fedezik. Mindez azért is jelentős, mert a brüsszeli jogi és gazdasági szabályozók megalkotásában rendkívüli szerepe van az érdekegyeztetési mechanizmusnak, mindez természetesen a tagállamok Brüsszelben székelő szakmai és érdekvédelmi csúcsszervein keresztül lehetséges. Az Unió pedig az úgynevezett Gazdasági és Szociális Bizottságot ("ECOSOC") működteti, ahol az érintett szakmai ágazatoknak elemi érdekük, hogy a véleményük megjelenjen. Ehhez pedig a legszükségesebb információk és a működési mechanizmus megismeréséhez az akadémia kitűnő alkalmat kínál.
Az első idei ülésszakot már megrendezték, ezen - az új tagállamokon kívül - a biztos felvételi időpont ígéretével bíró Bulgária és Románia is képviseltette magát, Magyarország viszont nem. A hátralévő két őszi ülésszakon remélem nem ismétlődik meg a korábbi helyzet, ezért javasolom a hazai szakmai szervezetek részvételét ezen a továbbképzésen.
Az oda- és visszautazás költsége nem hinném, hogy bármilyen nehézséget okozna a szakma meghatározó részeinek. Talán inkább a kommunikációs nehézségek okozták ezt a túlzott szerénységet, a részvételi szándékot illetően. Néhány szervezet nem is válaszolt a megkeresésre, míg mások azt közölték, hogy nem tudnak részt venni. (Egyedül az NYME jelezte a részvételi szándékát.)
Javasolom, hogy amennyiben tényleg kommunikációs nehézségek okoznák a gondot, akkor a bevett gyakorlat szerint, megfelelő meghatalmazással olyan szakmailag képzett kollégát kell kiutaztatni, aki kommunikációképes. Tehát, amíg nincsenek olyan választott, alkalmazott (kinevezett) munkatársak a szakmai és érdekképviseleti szervek élén, akik nem küzdenek kommunikációs nehézségekkel, addig bátran éljünk a meghatalmazott szakemberek kiküldésével.
E helyről is felajánlom a saját és a főosztályon dolgozó kollégák közreműködését az akadémián való részvétel segítésében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.