Budapest – Már láthatja a nagyközönség Bendegúzt, a Fővárosi Állat- és Növénykert legifjabb mókusmajmát. A csaknem három hónapos kölyök császármetszéssel jött a világra, és mivel az anyaállat végül elpusztult, a gondozóknak kellett gondoskodniuk a kölyök táplálásáról.
Már a nagyközönség is láthatja Bendegúzt, a mesterségesen nevelt mókusmajmot, aki, bár a szilárd táplálékot is örömmel fogyasztja, még mindig szívesen eszik abból a „pempőből”, amelyet bébitápszerből és pépesre tört banánból készítenek számára az állatgondozók. A majomkölyök még október közepén látta meg a napvilágot, ám az elléskor komplikációk adódtak. Az újszülöttet császármetszéssel kellett a világra segíteni, ráadásul az anyaállat néhány nappal az ellés után el is pusztult. Ezért a majomkölyök tápálásáról az állatgondozóknak kellett gondoskodniuk.
A mesterséges felnevelés kezdeti időszakában Bendegúz az Állatkert keltetőjében cseperedett, szigorú állategészségügyi felügyelet mellett. Mostanra viszont már eléggé megerősödött ahhoz, hogy a nagyközönség is láthassa.
A mókusmajmok csapatban élő állatok, ám a mesterségesen nevelt kölyköket rendkívül nehéz utólag a csapatba szoktatni. Jelenleg tehát a gondozók egy idősebb, a csapattól korábban különválasztott mókusmajommal igyekeznek Bendegúzt összeszoktatni.
A halálfejes mókusmajmok (Saimiri sciureus) Dél-Amerikában őshonosak, és főként gyümölcsökkel, valamint rovarokkal táplálkoznak. Vemhességi idejük 152-172 nap, az utódok pedig 3-5 évesen érik el az ivarérettséget. Akár a 21 éves kort is megérhetik.