A méh- és darázscsípés sok gyermek és felnőtt életét sodorta már veszélybe. Tudnunk kell, hogy a darázs többnyire csak akkor csíp, ha hirtelen megzavarják és veszélyben érzi magát. Annak ellenére, hogy a csípés valóban fájdalmas, valódi veszélyforrást csak azoknak jelent, akik érzékenyen (allergiás tünetekkel) reagálnak a rovarok méreganyagaira. Szakértők állítása szerint a darazsak méreganyaga nagyban hasonlít a kígyókéhoz. Allergológusok szerint, a csípést követően 1000 emberből négynél jelentkeznek allergiás tünetek.
Kevesen tudják, hogy a méh- és darázs méreganyaga meglehetősen bonyolult összetételű vegyi anyag, amit a gyógyászatban is hasznosítanak. A csípést követően elsőként enyhe bőrpír alakul ki, majd az adott bőrfelület viszketni kezd és egyre fájdalmasabbá válik, túlérzékenység esetén pedig súlyos allergiás tünetek is jelentkeznek. A csípés során szervezetbe jutó méreganyag következtében megduzzad a nyálkahártya, ami akár fulladáshoz is vezethet. Abban az esetben, ha a csípés enyhe panasszal jár, nem szükséges orvoshoz fordulni. Ekkor a csípés helyét célszerű fertőtleníteni, ezt követően ecetes ruhával borogatni, végül a fájdalom pillanatnyi enyhítése érdekében jéggel hűsíteni. A népi gyógyászat másik hatásos módszere a vöröshagyma, amit felvágva tegyünk a csípésre és néhány percig hagyjuk hatni.
Abban az esetben, ha a betegnél a csípést követően allergiás reakciók jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell vinni, ellenkező esetben súlyos szövődményekhez vagy akár halálhoz is vezethet. A legérzékenyebb a szem, a nyak és a száj területe. Jellegzetes tünetek: hányinger, hányás, erőteljes verejtékezés, vérnyomásesés, ájulás. A sürgősségi orvosi ellátást követően a beteget egy sor ellenőrzésnek vetik alá, melynek során elvégzik a méh vagy darázs mérge elleni immunkezelést, ami tulajdonképpen védelmet nyújt egy esetleges újabb csípés esetén.