2010. április 4. - Az eset a legnagyobb pénzügyi bukással végződő
védőoltási kudarc volt A magyar orvosok nem képzik magukat megfelelően, berögzült szokások alapján kezelik a kullancsproblémát, ám ezzel sokszor csak bonyolítják a helyzetet - állítja a szakember, aki szerint ez a hozzáállás akár súlyosbíthatja is a bajt. Az antibiotikumok használata pedig akár azt is eredményezheti, hogy nehezebben gyógyítható a kullancs által terjesztett Lyme-kór. A szakértő a népszerű házi praktikákról is úgy véli, nem segítenek, ha a parazita már ránk akaszkodott.
"Ha valaki kullancsot talál magán, a legrosszabb dolog, amit tehet, ha elrohan az orvoshoz" - válaszolta kérdésünkre dr. Lakos András kandidátus a Kullancsbetegségek Ambulanciájának vezetője. - "A magyar orvosok gyakran túlreagálják ilyenkor a helyzetet, és könnyen valami butaságot csinálhatnak a túlbuzgóság miatt. A rendelőkben lévő anatómiás csipesszel megfogják a kullancsot, összenyomják a potrohát, ezzel pontosan azt érik el, hogy a Lyme-kórt okozó baktériumok bejutnak a páciens szervezetébe. De az is lehet, hogy megpróbálják kipiszkálni az állatot, amelynek leszakad a szájszerve, amit külön ki kell szedni az érintett területről. Itt jó eséllyel keletkezik gyulladás, amire pedig könnyen ráfoghatják, hogy a Lyme-kór jele. Ilyenkor "biztos ami biztos", adnak valamilyen antibiotikumot, ami igaz, hogy megakadályozhatja a betegségre jellemző Lyme-folt megjelenését, azonban távolról sem biztos, hogy a kórokozót el is pusztítja."
A szakember szerint rendkívül nagy a beteget először ellátó orvos felelőssége, mivel hibás kezelés esetén a Lyme-kór nehezebben gyógyítható. A feltételezés szerint ilyenkor a kórokozók olyan területekre menekülnek a szervezetben, ahol a későbbi kezelések már kevésbé hatnak rájuk. Dr. Lakos András szerint ehhez képest mindennapos tapasztalat, hogy az orvosok ötletszerűen választják az antibiotikumot és a dózist. Ezt megtehetik egy magától gyógyuló vírusfertőzés esetén, sőt még a középfül-gyulladás is csaknem ugyanúgy gyógyul a rosszul választott antibiotikum, mint a megfelelő készítmény alkalmazásakor. A Lyme-kórnál azonban a helytelenül megválasztott szer hatására a kórokozó túlélésének esélye közel 30 százalék!
"Sajnos nem tudom egyértelműen cáfolni a kolléga állításait, bizony előfordul, hogy a háziorvosok akár szükségtelenül is, de antibiotikumhoz nyúlnak" - mondta el kérdésünkre dr. Terebessy András a megelőző orvostan szakorvosa. - "Ennek több oka is lehet, például a műhibapertől való félelem, ilyenkor egy későbbi felelősségre vonás esetén védekezhet azzal a kezelőorvos, hogy ő bizony beadta az antibiotikumot. De sokszor üzleti érdek is állhat a háttérben, az efféle készítményeket ugyanis igen széles körben igyekeznek terjeszteni. Azonban maga a beteg is nyomás alá helyezheti az orvost és követelheti, hogy antibiotikumot kapjon.
A Lyme-kórt nem lehet megelőzni, a rovarriasztók félrevezetőek lehetnek
A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegségek az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Előbbi vírusát körülbelül minden ezredik kullancs hordozza, utóbbi azonban akár az 50 százalékukban is megtalálható. Az agyvelőgyulladás ellen létezik hatékony védőoltás, amelyet három fázisban (1-3 hónap, majd egy év) adnak be. Fontos azonban, hogy a kullancscsípés után kezdve az oltási sorozatot már hatástalan. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok a szervezetben, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe. A vakcina pedig ilyenkor megnehezíti a betegség kivizsgálása érdekében végzett laboratóriumi eredmények értékelését.
"A Lyme-kórra nincs és nem is valószínű, hogy lesz hatékony védőoltás, mivel a szervezet még természetes úton is nagyon lassan alakítja ki az immunválaszt, mesterségesen ez még nehezebb lenne" - magyarázta dr. Lakos András. "Az Egyesült Államokban létrehoztak egy vakcinát, törzskönyvezték is, azonban rövidesen ki is vonták a forgalomból. A Lyme-baktérium ugyanis olyan fehérjéket is tartalmaz, amelyek nagyon hasonlítanak az emberi szervezetben is megtalálható proteinekhez. Az amerikai oltóanyaggal kapcsolatban számos panasz érkezett, hogy emiatt úgynevezett autoimmun ízületi gyulladásokat okozott - vagyis a szervezet a saját fehérjéi ellen is ellenanyagot kezdett termelni. Ezt ugyan nem lehetett bizonyítani, de a negatív visszhang akkora volt, hogy rövidesen kivonták a forgalomból. Ez az eset a legnagyobb pénzügyi bukással végződő védőoltási kudarc volt, így utána már nem nagyon végeztek ilyen téren kutatásokat. Ennek üzleti oka is van, mivel nem valószínű, hogy egy hasonló szerre - a fenti okok miatt - jelentős lenne a kereslet."
"A leggyakrabban kapható készítmény dietil-toluamidot tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben kellemetlen mellékhatásokat, rosszullétet okozhat" - fejtette ki dr. Lakos András. - "Emiatt egyre hígabb változatokban dobták piacra, azonban 30 százalék alatti koncentrációban már nem alkalmas a kezelésre. Ennek ellenére törzskönyvezik, mivel azt mondják róla: "a hatóanyag benne van, tehát működik!" Kollégáimmal a tavalyi év során megvizsgáltuk a hipermarketekben kapható termékeket, ezek közül csak egy olyat találtunk, ami elérte a 30 százalékos koncentrációt, de volt olyan is, ami öt százalékos volt."
A boltokban kapható rovarriasztók szerek között található olyan is, amelyet kifejezetten gyermekek számára ajánlanak, amely azonban a fentiek szerint nem fejt ki kellő hatást. Emiatt a szülő gondolhatja azt is, hogy gyereke biztonságban van, azonban ha a riasztó nem használ, a kullancsok ugyanúgy támadásba lendülnek.
Mit tehetünk?
Érdemes kerülni az árnyékos, hűvös, nedves helyeket, a kullancsok ugyanis főként az ilyen területeken, a földfelszínhez közeli növényeken várják a zsákmányt. Zárt ruházat használata is ajánlott. Ha azonban kullancsot találtunk magunkon, felejtsük el népszerű "háztáji" megoldásokat. A Lyme-baktérium a kullancs potrohában található legnagyobb számban, és így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit és ne tekergessük a kullancsot! A csipesz segítségével fogjuk meg a bőrhöz közel, és lassan kezdjük húzni, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Ha ez mégis megtörténne, nem kell pánikba esni, ez a jelentős részben kitinből álló darabka ugyanis előbb-utóbb gond nélkül kilökődik a testből, akárcsak egy szálka.
Dr. Lakos András szerint fontos, hogy ne fertőtlenítsük a csípés helyét. A kullancs a vérszívás kezdetétől egy kapillárisba ereszti vissza a számára hasznosítható tápanyagtól mentes vérsavót, ezzel együtt a kórokozókat is. Ennek eredményeként a baktériumok szétáradnak a szervezetben, a fertőtlenítő szer nem tudja ezeket utolérni, legfeljebb helyi irritációt okoz, ezzel azonban a Lyme-kór gyanúját keltheti.
Honnan vehetjük észre a fertőzést?
Az agyhártyagyulladás tünetei
A felnőtt agyvelőgyulladásos betegek hirtelen lázzal, fejfájással, szédüléssel, zavartsággal és néha görcsrohamokkal jelentkeznek az orvosnál. A kisebb gyerekek vagy csecsemők ingerlékenyek, étvágytalanok és belázasodnak.
Az ideggyógyászati vizsgálat általában álmatagságot, zavartságot állapít meg a betegnél. A merev nyak, melyet az agyat borító agyhártya irritációja okoz, azt jelzi, hogy a betegnek agyhártyagyulladása vagy agyhártya- és agyvelőgyulladása van. Ha megvizsgálják a gerincfolyadékot, melyet gerinccsapolással nyernek, általában emelkedett fehérje- és fehérvérsejt-mennyiséget találnak normális cukorszint mellett, bár a betegek jelentős részénél a gerincfolyadék normális is lehet.
A Lyme-kór tünetei
A Lyme-kóros betegek mintegy 30 százaléka nem veszi észre a csípést. Fontos a korai felismerés és a kezelés megkezdése a tünetek enyhítésére; ennek elmulasztása évekig tartó krónikus állapotot eredményezhet. Láz szinte sohasem jelentkezik, jellemző tünet viszont a bőrön a csípés helyén megjelenő kokárdaszerű, ún. Lyme-folt (erythema migrans, terjedő bőrpír), amely a csípés helyén keletkezik, a széli részén lassan terjed, és átmérője idővel akár az 50-100 centimétert is elérheti.
Előfordulhat még fáradékonyság, étvágycsökkenés, ízületi fájdalom. Szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladás lehet a következménye. A gyermekek fülcimpáján cseresznye méretű lilásvörös csomó (nyiroksejtes bőrcsomó) jelenhet meg, ami fájdalommal nem jár, de kezelés nélkül csak hónapok múlva tűnik el. A betegség bakteriális fertőzés lévén antibiotikumokkal kezelhető. A dózisok és a terápia időtartama tekintetében azonban nincs egységes álláspont.
