- 2014. június 24. - Sajóhídvégi erdőügy: A Kúria által jóváhagyott döntés végrehajtása egy uniós szinten védett faj élőhelyének elpusztításával járna
Érdekes fordulatot vehet a sajóhídvégi erdőügy. Miután tavasszal a Kúria is az alperes hatóság javára döntött, helyben hagyva az újraerdősítési határozatot, most kiderült, hogy a területen Natura 2000 jelölő fajként nyilvántartott díszes tarka lepkék élnek, amelyek bizonyosan áldozatul esnének az előírt telepítésnek. Pikáns, hogy korábban éppen az alperes hivatkozott természetvédelmi indokokra.
Legutóbb márciusban írtunk a sajóhídvégi erdőügyről, akkor, amikor a Kúria úgy döntött, mivel a terület „igénybevételére nem került sor” – vagyis a letarolt területen végül mégsem nyitottak bányát –, ezért a tulajdonosok nem mentesülhetnek az újraerdősítési kötelezettség alól. A döntés értelmében tehát hiába végezték el annak idején – a hatályos erdőtervnek megfelelően – a csereerdősítést Tornakápolnán, most másodszor Sajóhídvégen is újra kellene telepíteniük a fákat.
Perlaki Tamás felperes akkor kijelentette, nem hajtja végre a Kúria ítéletét, mivel az jogsértésre kényszerítené, hiszen ellenkezik a máig érvényes erdőtervvel, amely mindenkire, még a hatóságokra nézve is kötelező. Az erdejének tarvágása utáni bevételből annak idején egyetlen forintot sem látó Perlaki szerint a Kúria döntése azt mutatja, hogy az erdészeti hatóság tarvágásra és csereerdősítésre kiadott engedélye jogsértő volt. Mivel ezeknek a jogsértő határozatoknak következménye az erdőterv, ezért azt felül kellene vizsgálni – hangoztatta a résztulajdonos, hozzátéve, a hatóság vélhetően azért nem ezt a törvényes utat választja, mert akkor bebizonyosodna a kártérítési felelőssége.
Cikkünk óta a bíróság által elrendelt, megismételt bányatelek-törlési eljárás helyszíni szemléjén kiderült, hogy a sajóhídvégi területen jelen van a díszes tarka lepke, holott eddig úgy tudták, itt már nem fordul elő ez a faj. A laikusok számára első hallásra nem különösebben jelentős új tény alkalmas lehet rá, hogy komolyan befolyásolja az ügy kimenetelét. Az alperes – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – ugyanis az újraerdősítés kiemelt jelentőségét korábban a terület Natura 2000 besorolásában jelölte meg, a díszes tarka lepkét pedig éppen Natura 2000 jelölő fajként tartják nyilván. Az unió minden tagállamában veszélyeztetett faj rendkívül összetett élőhelyigénye miatt lehet következtetni arra, hogy Sajóhídvégen a védett ökoszisztéma a súlyos károsítás ellenére még nem omlott össze teljesen. A jelenlegi – a Kúria által is megtámogatott – újraerdősítési határozat végrehajtása (vagyis az egy év alatt tizenkétezer csemete ültetvényszerű telepítése) viszont nyilvánvalóan a jelenlegi növényzet kiirtásával, a lepke élőhelyének elpusztításával járna, és a védett lepkefaj végleg eltűnne a területről.
„Az erdőtörvény a tarvágás után egy éven belül előírja az újraerdősítést, hogy a tarvágott területen ne induljanak be degradációs folyamatok, gyomosodás – mondta lapunknak Perlaki Tamás. – Lényeges körülmény, hogy Sajóhídvégen a hatóság tizenkét évre felfüggesztette az erdőgazdálkodást azzal, hogy hatályban tartotta az egyébként jogszerűtlen üzemtervet. A terület ezalatt ökológiailag súlyosan károsodott, de egyelőre úgy látszik, még megvannak a lepke életfeltételei, ezért az újraerdősítést csak lassan, folyamatos ellenőrzéssel, fokozatos rehabilitációval lehet megvalósítani, hosszú évek alatt. Ez kétségtelenül magas többletköltséget jelent, amely a hatóság korábbi mulasztásainak, illetve jogszerűtlen döntéseinek a következménye, és ezért semmi esetre sem fizettethető meg a tulajdonosokkal” – hangsúlyozta a felperes. Korompay Csilla