A természet a legdurvább horroríró (Index)

2015. augusztus 6. - Egy darázsfaj képes pókokat rávenni, hogy úgy fonják a hálójukat, hogy azzal megvédjék őt, miközben belőlük táplálkozik.  A kedves állat neve Reclinervellus nielseni, és a horror a következőképpen zajlik:
A gazdapók a Cyclosa argenteoalba. Ez a pókfaj különböző célokra különböző típusú hálót képes szőni. A klasszikus pókháló-dizájnt használja vadászáshoz, de ezen kívül van még a repertoárjában egy lazább, egyszerűbb, nem ragadós pihenőháló, amelyet a vedlés előtt készít magának. Ilyenkor a célja nem az, hogy áldozatokat hálózzon be, hanem éppen hogy békén hagyják, és nyugodtan tudjon új kültakarót növeszteni. Ez a rendes ügymenet kicsit átalakul, ha megérkezik a darázs, és rárakja a tojását a pókra, és a kis utód fejlődni kezd. Lárvaként a pókból kiszívott vérnyirokkal táplálkozik.
A legérdekesebb rész azonban nem ez, hanem hogy az élősködés közben a darázslárva képes irányítani is a pókot: ráveszi, hogy szője meg a pihenőhálóját. Amíg a háló elkészül, életben tartja az áldozatát, aztán ha már nincs rá szüksége, megadja neki a kegyelemdöfést, majd a védőháló biztonságában elkezd bebábozódni. A háló eközben nem csak fizikai akadályként védi, hanem az UV-fényt is visszaveri, így az ezt látó madarak repülés közben könnyebben elkerülik az akadályt – a darázs pedig nyugodtan kifejlődhet, hogy újabb pókáldozat után nézzen.
Azt, hogy pontosan hogyan működik az ízeltlábú agykontroll, a tudósok még nem tudják biztosan. Valószínűleg a lárvák valamilyen vegyületet fecskendeznek a pókba, amely hasonlít a vedlést beindító hormonhoz, így arra ösztönzi pókot, hogy kezdjen el a hálószövéssel felkészülni az átalakulásra.
Nem a Reclinervellus nielseni persze az egyetlen állat, amely képes irányítani az áldozatát. Csak a darazsak között is találni hasonló fajt, amely hernyókba ülteti a tojásait. Ezek a szerencsétlen állaton belül fejlődgetnek, közben ráveszik, hogy védje meg őket, hogy aztán egyszerre, rémálomszerű látványt nyújtva kikeljenek belőle.
A pókgyilkos darazsakról szóló tanulmány a Journal of Experimental Biology című folyóiratban jelent meg. Bolcsó Dániel