2016. március 8. - Tolna megye | Az enyhe tél kedvezett a kullancsoknak, így áprilistól számítani kell a fokozott jelenlétükre. A vérszívók vírusos agyvelőgyulladást és Lyme-kórt terjeszthetnek. Előbbi betegség ellen van védőoltás, azt érdemes még most beadatni.
A kullancsszezon ugyan csak áprilistól kezdődik, de a vérszívók által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) elleni védőoltást még a tavaszi aktvitás előtt érdemes kérni a háziorvostól. – A védettség kialakulásához ugyanis hosszabb időre van szükség – magyarázta dr. Schranz Róbert, szekszárdi háziorvos.
Elmondta, hogy létezik gyorsított, illetve normál ütemű oltássorozat. Előbbit azoknak javasolja, akik biztosan tudják, hogy kullancsfertőzött területen fognak járni. Ebben az esetben egy hónap alatt három oltás beadása szükséges, majd egy-másfél év után egy negyedik. Normál esetben az első két oltás beadása között egy hónap telik el, a védettség azonban csak a második oltást követő két hét után alakul ki – hangsúlyozta dr. Schranz Róbert, hozzátéve, hogy sokan azt hiszik, egyetlen oltás elég a biztonsághoz. A normál oltássorozat esetében az alapvédettség érdekében egy év múlva egy harmadik oltás, majd három, aztán öt év múlva újabb emlékeztető oltás szükséges.
A vényt a háziorvos írja fel, az oltóanyagot a gyógyszertárakban lehet megvásárolni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a Lyme-kór ellen, amelyet szintén a kullancsok terjesztenek, nincs védőoltás. Kezelése csak komoly antibiotikum kúrával lehetséges. A Lyme kór és a kullancsencephalitis bejelentendő megbetegedés.
Tavasztól egyébként fokozott veszéllyel kell számolni, mert az enyhe tél kedvezett a kullancsoknak, amelyek nemcsak az erdőkben, hanem a kiskertekben, városi parkokban is előfordulhatnak. A kullancs az aljnövényzeten a növények, cserjék, bokrok és fák levelének fonákján – de legfeljebb másfél méter magasságban – a hátsó lábain levő karmokkal megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. Magyarországon a magas rizikójú területek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, Somogy, Vas és Veszprém megye, keleten elsősorban Nógrád megye, illetve az Északi-középhegység. Hanol Erzsébet
Komolyan kell venni a jeleket
A vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) a hazánkban előforduló, európai altípus okozta betegség a kullancscsípést követően, az esetek jelentős részében tünetmentesen, kisebb részében 7-14 napos lappangási idő után, enyhe légúti betegség tüneteivel jelentkezik. Súlyos esetben idegrendszeri gyulladásos tünetek is felléphetnek. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel.
A Lyme-kórra legjellemzőbb – de nem mindig megjelenő tünet – a csípést követő 2-32 nap között a csípés helyén jelentkező vándorló bőrpír. A kokárdaszerű bőrelváltozás középen halványuló gyűrűt formál, átmérője legalább 5 centiméter, de elérheti akár a 90 centimétert is. Aki ilyen jelenséget észlel magán, mielőbb forduljon orvoshoz, mivel minél korábban kezdődik el az antibiotikus kezelés, annál kisebb a késői szövődmények kockázata.
Ha megkapaszkodott, mielőbb ki kell szedni
A kullancs által terjesztett betegségek megelőzése érdekében szabadban végzett munka, kirándulás alkalmával ajánlott kullancsriasztó szereket használni, amellyel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de spray-kel a ruházat is kezelhető. Ugyanakkor javasolt a zárt öltözet viselése. A szabadtéri tevékenység befejezése után megvizsgálni, nem kapaszkodott-e meg a testen, ruhákon kullancs. Fontos a hajlatokat, a hajas fejbőr peremét és a fül mögötti területet is ellenőrizni.
A kullancs a megkapaszkodását követően körülbelül 4-6 óra múlva juttathatja a kórokozóval fertőzött nyálát az emberbe, ezért a kullancsokat minél előbb el kell távolítani. Erre a legalkalmasabb egy vékony végű csipesz, úgy, hogy a kullancsot a bőrhöz minél közelebb kell vele megfogni, és egy határozott mozdulattal eltávolítani. Ha a feje a bőrben marad, az enyhe gyulladás mellett kilökődik.