2008. május 13. - Már-már azt lehetne hinni, hogy nehéz újat mondani a kullancsok veszedelméről. De lehet. Mert ki gondolná, hogy a klímaváltozás is és az Európai Unió bővülése is a kullancsveszély növekedésével jár. Pedig ez a helyzet dr. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke szerint. A globális felmelegedés sok ártalma közül az egyik, hogy évről évre nő a kullancsok száma és elterjedési területe Európában és Magyarországon is. A klímaváltozás azzal járul hozzá a kullancsinvázióhoz, mert az enyhe telek alatt nem pusztulnak el a vérszívók, így egész évben jelen vannak a természetben. Az ország különböző részei eltérő mértékben fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint a legfertőzöttebb Budapest és agglomerációs körzete, valamint Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye.
Európában is nagy eltérések vannak az egyes térségek helyzete között. Nyugat-Európa legtöbb országa viszonylag biztonságos, bár vannak ott is kockázatosabb területek. De az újonnan csatlakozott országok közül erősen fertőzött Csehország és Ukrajna. A balti államokban és Oroszország egyes területein is komoly a kullancsok által hordozott fertőzések veszélye.
A felmérések szerint Európa kullancsveszélyes területein évente 60 millió turista fordul meg, s viszi egyik helyről a másikra a kórokozókat. Nemcsak azokat, amelyekkel szemben már kialakult a védekezés, hanem olyanokat is, amelyek korábban ismeretlenek voltak az adott térségben.
A kullancsokat, és ezzel a fertőzéseket gyakran a turistákkal utazó kutyák viszik egyik helyről a másikra. Magyarországon mintegy 70 ezer kutyának van állatútlevele. A brit szigeteken és a skandináv országokban, a behurcolható kullancsok távoltartása érdekében hivatalosan igazolni kell, hogy az állatot kullancsok ellen kezelték, s ezt az állatútlevélben állatorvosnak kell igazolnia.
Az utazási irodák és a szálláshelyek a 2008. június 8-30. között Svájcban és Ausztriában megrendezendő foci Eb kapcsán is felhívják a turisták figyelmét arra, hogy csak akkor szavatolják az eseményre érkezők egészségét és biztonságát, ha be vannak oltva kullancsok által terjesztett betegségek ellen. Ha nem, az esetleges fertőzésből származó kárt a turistának magának kell viselnie.
Ausztriában a lakosság 90 százalékát oltották már be az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa ellen, Magyarországon csak elenyésző ez az arány. Ennek tulajdonítják, hogy nálunk tavaly 175 új megbetegedés volt.
Óvatosságra intenek a szakorvosok a forralatlan, nyers tej fogyasztásával szemben is. A mezőn, természetes környezetben megfejt tehén-, kecske- vagy juhtej is veszélyes lehet, ha agyvelőgyulladást hordozó kullancs csípte meg az állatot.
Bár közel 200 féle betegség kórokozóit terjeszthetik kullancsok, a legveszélyesebb közülük az agyvelő- és agyhártyagyulladás, amelynél a betegek 40 százalékánál valamilyen bénulásos szövődmény is fellép. A vakcinából kettőre van szükség a védettséghez. Az orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyerekeknél, akiket nyáron táborba küldenek, időben gondoskodjanak a védőoltásról, lehetőleg már tavasszal, hogy mire a gyerek kikerül a természetbe, már védetté váljon.
A másik gyakori kullancs okozta betegség a Lyme-kór, amelyet baktérium terjeszt. Időben felismerve antibiotikummal teljesen gyógyítható.
Fontos szabály, hogy a kirándulások, kerti munkák után mindig alaposan át kell vizsgálni a testet, hogy nem kapaszkodott-e a bőrbe kullancs, amely főleg a lágy testrészekben szeret megbújni. A gyógyszertárakban lehet kapni kullancskiszedő kanalat, amellyel úgy lehet eltávolítani a vérszívót, hogy a feje se maradjon benn az emberben. Peredi Ágnes
