lemmel. Tettük ezt egy nagyközséghez tartozó faluban, Székelytamásfalván, illetve Málnáson, egy olyan községközpontban, melynek közigazgatása alá még két kisebb település tartozik.
Kánaán a Mezőföldön
A talajviszonyok szempontjából valóban Kánaán lehetne a Mezőföld közepén a tamásfalvi határ. Ha valahol a vidék igazi nagy kincse, a burgonya termesztésére adott a jó talaj, akkor az a Feketeügy mentének mezőföldi része. A régi magyar talajtani térképeken ide hatalmas folt kimosott csernozjomtalajt jelöltek be, amit a szakemberek levigált csernozjomnak, kissé gyengébb mezőségi fekete talajnak neveznek. Hogy ma mennyire kimosott, s mennyire nem az, azt csak az a laboráns tudná megmondani, aki ismeri a humusz- és szervesanyag-tartalmat, a talajok mikroorganizmus-világát. Ha egyébbel nem, a burgonyavész spórájával, biztos, telítődtek ezek a kiváló talajok. Ennek fő okát a falusi nagybani termelő abban látja, hogy az üzemanyag, a vegyszerek és a magas megmunkálási árak miatt évről évre a pénzhiány fékezi a vetésforgó előírás szerinti alkalmazását. Hogy így van-e, azt igazából a talajok orvosa tudná megmondani, ennek ellenére ebben az évben kielégítőnek tartják Tamásfalván a pityókatermést, de azt is elmondták, csak kevéssel fognak többet termelni, mint eddig: nem éri meg! Idén azonban minden idők hozamát túlszárnyalta a kukorica, felfelé ívelő a kenyérgabona termesztése. A vad már nem jut le a Mezőföldre, s ami kárt az őzikék okoznak, megbocsátja a föld művelője. Ha a botfalusi gyár ez évi kedvezőtlen cukorajánlatát veszik alapul — mondták —, akkor jövőben itt senki nem vet cukorrépát. Hát ez lenne a Kánaán? — tevődik fel a lehangoló kérdés.
A mező helyzetéről, annak ez évi hozadékáról Balogh Károllyal beszélgettünk (képünkön). Maga is termelő, a tamásfalvi határ jó ismerője, és az MPP színeiben képviseli a falut a zabolai községi tanácsban.
— Milyen elképzelései vannak a falut illetően a néhány hónapja megválasztott tanácstagnak?
— Engem kértek meg, hogy jelöljünk MPP-s tanácstagot ebből a faluból, de mert senki nem vállalta, nekem kellett elvállalnom. Mindegy, én a Székelytamásfalva Pártnak vagyok a tagja, a jót, a haladást akarom. Mit mondjak? Remélem, a költségvetés-kiegészítésből mi is részesülünk. A legfontosabb az volna, hogy befektetőket csalogassunk a faluba, teremthessünk néhány új munkahelyet. Ez nem könnyű feladat. Igyekszünk felújítani a helyi borvízkutat, ez az egyik legjobb minőségű ivóvíz. Reményünk van arra, hogy lesz itt is egy ravatalozóház, de az én egyik álmom sem lényegtelen: nagyon szeretném, ha a mi falunkban is állíthatnánk egy székely kaput. Ez a falu is megérett arra, hogy évente megrendezzük a falunapot. Így legalább igyekezni fog a községvezetés és a faluközösség, hogy a minden évi falunapnak legyen hasznos magvalósítása, hozadéka.
— Folytatjuk a falu bekötőútjának aszfaltozását — tájékoztatott Ádám Attila zabolai polgármester. — A munkálatot a Waldek cég végzi. A két hozzánk tartozó mezőföldi településen külön ivóvízellátó rendszert akarunk kiépíteni. Ennek érdekében végeztettünk egy-egy fúrást Tamásfalván és Szörcsén. Utóbbi helyen, az iskola udvarán akkora a vízhozam, hogy elméletileg a szomszédos Tamásfalva leendő vízhálózatát is ellátná. Távlati fejlesztési tervünkben a mezőföldi Postaút teljes modernizálása szerepel, beleértve azt az utat is, mely ezt a két falut összeköti Kovásznával. A most készülő 3.22-es integrált programba szeretnénk belefoglalni a tamásfalvi Thúry-kastély felújítását, mely most már községi tulajdon.
Holland segítséggel
A Thúry Gergely Általános Iskolában 95 gyerek tanul. Ifj. Tusa János örömmel sorolta, hogy iskolabusz szállítja naponta a szörcsei felsősöket a tamásfalvi iskolába, nem kell már reszketniük, ha „poszog" télen a Nemere, no meg a busszal már honismereti kiránduláson is voltak. Járda épült az iskola mellett, s egy teljesen leromlott termet a szülők segítségével kijavítottak, ahová most informatikai laboratóriumot rendeztek be.
A felszerelést, fénymásolót, sportszereket, de a gyerekek ajándékcsomagját is a tamásfalvi iskolát és egyházat tizenegy éve hűségesen segítő Hulpgroep Romania holland csoporttól kapták. Ott láttuk már lelki szemeink előtt a számítógépek mellett ülő tamásfalvi és szörcsei gyermekeket, a rendszer beindításán ugyanis már az utolsó simításokat végezték.
— Részben a holland hittestvérek segítségével sikerült egy teakonyhát nálunk is kialakítani a régi harangozói házból — tájékoztatott t. Hegyi István református lelkész. — Fontos felújítási és korszerűsítési munkálatokat végzett a héttagú holland csoport a lelkészi lakásban. Gyűjtés ezért nem volt a faluban,
ellenben a húsztagú presbitérium kitett magáért. A megyei tanácsnál pályázunk a ravatalozó tervéhez szükséges anyagi alapokra, maradék, de használható épületanyagot ígért a községi tanács.
Templomos nép a székelytamásfalvi, jó a falu közhangulata. A lombhullás életre keltette a nőszövetségi munkát, megkezdődtek az esti bibliaórák. A lelkész elmondta, ha minden sikerül, testvéregyházi kapcsolat is alakulhat majd a magyarországi Gáborján és Szentpéterszeg ikergyülekezetével.
Az óvoda udvarán megkezdték a Mezőföld síkjára elhelyezendő meteorológiai és klímamegfigyelő állomás építését.
A turizmus húzóerő
Van ugyan más gazdasági erőforrása is az Oltfejben fekvő Málnás községnek, de valóban — bár idő és anyagiak kérdése — a jövőben a húzóerő a turisztika kell hogy legyen. Ez a szilárd meggyőződése Kasléder József polgármesternek, aki örömmel újságolta, hogy megkapták a költségvetés-kiegészítést és a tetemes pénzalapot a Málnásfürdőt Zalánpatakkal összekötő 6,7 kilométeres útra. Egy brassói cég készíti már az előtanulmányt, amelyet a közbeszerzési eljárás követne, s ha az őszi idő kitart, még ebben az évben megszólalnak az erőgépek a hegyoldalban. Győzelem ez, mert végre sikerül bekötni a vidék legelszigeteltebb, de a turizmus szempontjából értékes tartalékokat rejtegető települését a megye vérkeringésébe. Megtudtuk azt is, az önkormányzat lehetőséget kapott arra, hogy önerőből felújíttassa a zalánpataki római katolikus templom tetőzetét és külsejét, ugyanis erre a zalánpataki, kis lélekszámú filiának anyagi lehetősége nem lett volna, miként a kultúrotthon felújítására és új iskola építésére sem. A munkálatokat az erdővidéki Zöld Út Kft. munkacsoportja végzi. Részben önkormányzati segítséggel, derekas anyagi hozzájárulással közeledik a befejezés felé a málnásfürdői református imaház bővítése.
— Málnásfürdő újraszületése nagymértékben az önkormányzat és a megyevezetés hozzáállásától függ. Mit tudni az ide tervezett élmény-, illetve gyógyfürdőről?
— Ott mi építjük az infrastruktúrát. Gyakorlatilag befejeztük a település csatornázását, következik a szennyvíztisztító berendezés kivitelezése, amire a Windors Kft. vállalkozott — folytatta a polgármester. — Nap nem telik el, hogy ne foglalkoztasson az ide tervezett élmény- és gyógyfürdő kérdése. Készül a tervezet az Aqua Profit cégnél, és hamarosan le kell tennünk a pályázatot a gyulafehérvári Regionális Operatív Alaphoz. Nem könnyű munka, hiszen mert jövedelemgeneráló befektetés lesz, értékének csak hatvan százalékára lehet pályázni, a többi önrész. Ennek megteremtéséhez társuló befektetőre lesz szükség. A pénzügyi válság ellenére már több érdeklődő megkeresett, mert vannak olyan cégek és személyek, akik látnak jövőt, fantáziát egy ilyen különleges és jövedelmet hozó egységben.
Sípálya és kalandpark
A községközpontban is folyik a csatornázás, melyet a tisztítóberendezés megépítése követ. Kovács Attila, a Tőkés József Általános Iskola igazgatója készítette a legfrissebb felvételt a készülő önkormányzati székházról, melyet a volt fogyasztási szövetkezettől vásárolt meg az önkormányzat.
November 22-re tűzték ki az avatóünnepséget. Elmondhatjuk, hogy egyike lesz a környék legszebb székházainak.
A polgármester elmondta, hogy érdeklődnek a befektetők a kalandpark és a sípálya iránt is, melynek elkészült már a felújított terve. Született egy olyan elképzelés is, hogy hegyi turisztikai úttal össze lehetne kötni a festői Bodoki-havasokon át Málnást Csernátonnal. Egy olyan különleges útvonal lenne, mely mentén általános érdeklődésre számot tartó turisztikai objektumok sorakoznak: Csókás-feredő, Szentkerti romok, Csonkatorony, táborhelyek, falumúzeum. Egy ilyen hegyi átkelőhely könnyebbé tenné, hogy Felső-Háromszékről el lehessen érni az Oltfej alakulófélben lévő kis régióját: a megújulás előtt álló Málnásfürdőt, a sepsibükszádi nyitott termálfürdőt, amelyben — a remények szerint — 2009 nyarán már lubickolhat bárki.
Vándorló konyhaművészet
Minden helyi készítményt, sajátos háromszéki étel- és italkülönlegességet összeszedtek a málnásiak, hogy e vidékre csalogassák a békéscsabai kolbászfesztiválon az anyaország kirándulni, e tájat megismerni akaró népét. A Málnásfürdő nevű öttagú csoport kötényén az ismert háromszéki felirat volt olvasható: Háromszék, szívedbe zárod!
Asztaluknál gasztronómiai ínyencségeket kínáltak: pálinkaféleségeket, disznókolbászt, házi füstölt szalonnát, juhsajtot, sóstúrót, ordát, áfonya- és málnabefőttet, gévagombás zakuszkát, őszi gombaféleségeket. Mondanunk sem kell, hogy nagy volt a kereslet, ők azonban nem eladás, hanem a helyi jellegű konyhaművészet bemutatása céljával érkeztek Békés megye fővárosába. Szándékuk, hogy az eljövendő málnásfürdői vadásznapokon is ott legyenek a helyi konyhaművészet készítményei. A csoport a békécsabai zsűri különdíjával tért haza. Kisgyörgy Zoltán Háromszék