2010. 11. 09. - A vulkáni tanúhegyek ölelésében megbúvó Káli medence egy önálló tájegység a Balaton-felvidéken. Egyedülálló sajátos természetföldrajza és szubmediterrán klímája miatt különleges és igen értékes része az országnak. Errefelé évente több mint 2000 órán át süt a nap és a Balaton mindig dús levegőt küld a Káli-medence fölé, ezért sokan Toscanához hasonlítják a vidéket. Nem véletlenül. A mandula, a levendula mind mediterrán tájakon honos növény, de itt a Káli-medencében is buján nő. Az illatukat egyfolytában hozza-viszi a Balaton felől érkező déli szél.
A legtöbb turistának feltűnik a falvak rendezettsége, de nem tudatosul bennünk, hogy mi lehet az oka ennek az üde, egységes arculatnak. A gondos helyieken túl ami még sokat számít, hogy errefelé a hatóságok a tájjelleg megőrzése miatt szigorúan megkövetelik a hagyományos tervek alapján épülő, tradicionális homlokzatú épületek építését.
A falvak rendezettek, takarosak, a porták tiszták, rengeteg a tanösvény, nem véletlenül olyan élénk errefelé a kerékpáros turizmus. A környék falvainak felfedezése szintén biciklivel a legkézenfekvőbb. Köveskál, Szentbékkálla, Mindszentkálla, Kővágóörs, Salföld, Kékkút, Monoszló útba ejtésével körbejárhatjuk az egész medencét, ráadásul közel van a zánkai, révfülöpi és a balatonrendesi strand.
A Káli-medence természet alkotta jelenségei is kiemelkedően értékesek. A medence kapuőre a Zánka és Monoszló között 337 méterre magasodó Hegyestű, ami európai szinten is egyedülálló. A hegy valójában az egykori vulkán kráterében megszilárdult függőleges lávafolyás, ami hirtelen, minden fokozatosság nélkül emelkedik ki a tájból, így elég szembetűnő a látványa akármerről is érkezünk.
A Hegyestű
Ez a megszilárdult bazaltláva kúp tökéletes lenyomata annak a jelenségnek, ami valamikor 4-6 millió évvel ezelőtt gyakran történt errefelé, heves vulkáni tevékenységek közepette. A forró magma csak kifolyt, de a lávafolyást nem követte kőszóródás vagy törmelék kilövellés. A lecsurgó láva 20-40 centiméteres, 5-6 szögletű oszlopok formájában szilárdult meg, amelyek csúcsai összekeskenyednek és egy tű formájára emlékeztetnek. Innen kapta a Hegyestű nevet.
A Hegyestű megmászható. Gyalogosan és autóval is felkapaszkodhatunk rá. Egy erdei ösvény mentén juthatunk fel a tetejére, ahonnan remek panoráma nyílik a tájra. Beazonosíthatók a Káli -medencét övező tanúhegyek, így többek közt a Csobánc, a Badacsony és a Gulács is. Ha kocsival közelítjük meg a csúcsot, fönt parkolót és kasszát is találunk. 500 forintot kell befizetni, ha gyönyörködni akarunk a panorámában.
Találunk geológiai bemutatóhelyet, ahol turisták részletesen is megismerkedhetnek a Hegyestű titkaival. A helyreállított bányaépületekben kiállítást rendeztek be a környék földtani különlegességeiből, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természeti kincseiből és az egykori bazaltbánya emlékeiből. Akiket komolyabban érdekelnek a miocén korabeli vulkanikus események, azok szakavatott kísérőt is kérhetnek.
A környék másik kiemelkedő természeti kincse a Szentbékkálla közelében található Kőtenger. Ez jelenség a vulkanikus utóműködés idején, a környéken feltörő hévizes források alkották, amelyek az itt található Pannon Tenger fehér homokját kemény kőtömbökké cementálták, ragasztották össze. Ez a jelenség a környéken több helyen is végbement, de itt Szentbékkálla közelében maradt meg viszonylag érintetlen állapotban.
Ezeket a hatalmas bizarr formájú sziklákat a földtörténeti korok későbbi igen erős szélviharai és jégverései koptatták a ma látható formákra. A Kőtenger darabjai mintegy 400 méter hosszan fekszenek a dombhát oldalában. A sziklákat itt-ott érdekes és ritka növényfajok nőtték be.
