TURISTAÖSVÉNYEK Elkelne a támogatás a legnagyobb magyarországi hálózatnak A szakember szerint nem a hiányzó jelzésekkel volt probléma az eltévedt diákok esetében - utal a napokban a Mátrában bolyongó kisiskolások szerencsés „megmenekülésére''. Idegen terepen, felkészültség és helyismeret nélkül nekivágni a vadonnak egy gyermekcsoporttal nem a legjobb ötlet. Ugyanakkor a turistautak fenntartása ma csak a természetbarát egyesületek, lelkes aktivisták tevékenységének köszönhető.
Lelkes civilek vállán nyugszik a legnagyobb hazai turistaút-hálózat fenntartása. Nekik köszönhető, ha nem tévedünk el a rengetegben.
- Nem igazán a hiányzó vagy lekopott jelzésekkel volt probléma az eltévedt diákok esetében - utal a napokban a Mátrában bolyongó kisiskolások szerencsés „megmenekülésére" a hatszáz kilométeres mátrai ösvényrendszert gondozó gyöngyösi Kékes Turista Egyesület elnöke. Simon Péter szerint a nagyon hamar esteledő téli szürkületben idegen terepen, felkészültség és helyismeret nélkül nekivágni a vadonnak egy gyermekcsoporttal nem a legjobb ötlet, még a kísérő tanárok számára sem. Az eltévedés helyszíne, a Csörgő-patak völgye egyébként megfelelően jelölt, legutóbb 2004-ben újították föl a turistajelzéseit.
A sajtóhír szerint két, véletlenül arra járó turista vezetett ki harmincöt kisiskolást a Mátra egyik erdejéből. A zömében első és második osztályos gyerekeket négy felnőtt vitte el esti kirándulásra - ketten közülük tanárok voltak -, akik a jeges patak által keresztezett, nehezen járható ösvényen nem találták meg a felfestett turistajelzéseket, miközben a hőmérséklet fagypont alá csökkent. Végül alkalmi kísérőik társaságában épségben hazajutottak. Másfelől viszont a turistautak megfelelő fenntartása ma jószerével tényleg csak a turista- és természetbarát egyesületek tagjainak s a lelkes aktivisták tevékenységének köszönhető. A15 ezer kilométer hosszú magyarországi turistaúthálózat karbantartását civil önkéntesek, természetjárók végzik, mindenféle központi szervezés és támogatás nélkül. A megyében is évente önkéntes munkaórák százait fordítják az utak gondozására, festésre. Intézményes megoldás és állandó pénzforrás erre nincs. Bár a területen működő erdőgazdaságok, erdészetek igyekeznek segíteni.
- Az elmúlt két-három évben visszaesett az erre fordítható felajánlások és pályázati támogatások nagysága. Míg az ezredforduló néhány jó évében,
2001-2003 táján voltak olyan esztendők, hogy akár 150 kilométernyi turistautat és jelzést is fel tudtunk újítani a Mátrában, addig tavaly jelentős erőfeszítéssel is csak 30 kilométert sikerült rendbe tenni - húzza alá Simon Péter. Normális tempóban, minőségi munkával egy aktivista csapat napi átlag 5 kilométer turistautat képes megújítani. A szakember szerint lenne megoldás: az idegenforgalmi adóként beszedett pénz töredékéből, kevesebb mint egy százalékából meg lehetne teremteni a hálózat fenntartásának anyagi feltételeit. Nem irdatlan összegről, országosan tízmilliós tételről van szó. A Kékes Turista Egyesület elnöke úgy véli: a turistautak komoly idegenforgalmi bevételekhez segítik hozzá, főként az érintett hegyvidéki területek panzióit, szállodáit, így nem a földtől elrugaszkodott javaslat ez az elképzelés. E tárgyban még a tavasszal egyeztetést, közös fórumot is kezdeményeznek majd.
- Az nem várható el, hogy tagjaink vegyék meg az eszközöket, ecseteket is, ha már a munkájukat és a szabadidejüket önzetlenül áldozzák erre. A pénztelenség jelenleg a legnagyobb probléma, az elmúlt években a válság hatására forrásaink beszűkültek. Utóbb már legfeljebb évi 2-3 millió forint jutott ezekre a munkálatokra, pályázatokból, a megyei önkormányzat támogatásával - jegyezte meg Csávás István.
A Heves Megyei Természetbarát Szövetség elnöke szerint valóban fontos közhasznú tevékenységet végez a szervezet 17-18 megyei szakosztálya és tagszervezete, s az ezek keretében munkálkodó mintegy Ó80 természetjáró. Az ő tevékenységüket is dicséri a rendezett helyi turistaösvény-hálózat - mondta el Csávás István. Kovács János
Turistajelek több mint hétszáz kilométeren keresztül
Heves Megyei Természetbarát Szövetség a Mátrában és a Nyugat-Bükkben 740 kilométer gyalogos és kerékpáros jelzett turistautat tart fenn, és pályázatok segítségével minden útkereszteződésben útirány-jelzőtáblákat, sok kereszteződésben, pihenő helyen asztalokat, padokat helyeztek ki, és 17 forrást is felújítottak. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával és az Egererdő Zrt-vel is hatékonyan működnek együtt, többek között a végfelhasználású erdők kapcsán, a nyomvonal„újraírásánál".
A Bükkből is ki lehet találni
A BÜKK TAGOLTABB felszíne miatt komolyabb turistaút hálózattal rendelkezik a Mátránál. - A Bükkben nincs probléma a turistautak állapotával és a jelzésekkel, utóbbiakat is legalább 7 évente jó minőségben meg kell újítani, de persze jobb, ha gyakrabban kerül rájuk a sor - mondja KÖVES GYULA, a Kárpát Egyesület 2010-ben alakult egri szervezetének vezetője, akinek kellő összehasonlítási alapja is van, hiszen csapataikkal rendszeresen túráznak nem csak itt, hanem a Kárpát-medence határon túli turistaterepein is.
