2012. augusztus 31. - Alig kell valamit emelkednünk a Dést környező
mintegy 60–100 méterrel a Szamoslapály fölé emelkedő hegyekre, feltűnik a
Cibles az ő jellegzetes három csúcsával, melyek, koronáját képezik a
Lápos hegységnek. És csakugyan úgy ül ott kiemelkedően az előkelő környezetből, mint egy király, mert az egész tájat uralja.
Lejtőjén a széllel felsikló páradús levegőből teteje fölött felhő képződik, .mely sokszor vagy egészen eltakarja a tetejét a kíváncsi szemek elől, vagy csak mint gyönyörű gomoly felhősapka lebeg a fején, mely sokszor úgy áll-neki, mint a működő vulkán fölött a „pinia felhő", mintha csak azokat a régi időket akarná elővarázsolni, mikor még alvilági erők törtek föl ormain és az őt körülvevő sok társával együtt végezték saját testük fölépítését.
Ebből a régi dicsőségből maradt ránk nagyszerű szépsége, különösen pedig az a változatos sziklaépítmény, melyet északnyugati csúcsa, az Arcser- nyújt.
Geológialag a Cibles összekötő kapocs a Hargita–Kelemen-havas– Óradná környéki, – és-másfelől a Gutin–Avas harmadkori vulkáni vonulata között. Maga a Cibles tehát szintén fiatal vulkáni kőzetből, andezitéből áll, mely mint sziget emelkedik ki impozáns tömegével a környező ú. n. kárpáti homokkőből. A Ciblesről lefutó patakok medrében sok helyen nagyon szépen látszanak ennek a homokkőnek padjai.
Turisztikailag a Cibles mindent nyújt, amire egy vérbeli természetjárónak szíve vágyik. Árnyas erdei utak, zúgó patakok, madárdaltól hangos lomberdő, kísérteties némasággal susogó fenyves, havasi rétek, lankák és meredek, lejtők, gyepes magaslatok és kősziklák váltakozva fogadják a természet ölében lelki fölfrissülést kereső turistát és ha kegyes az ég s páramentes a láthatár, olyan fönséges tájképben gyönyörködünk, mely lenyűgöz s arra kényszerít, hogy újból és újból vágyjunk oda, – ahol hamar elfeledjük, hogy milyen keveset fáradtunk azért a sok szépéri, melyben részünk lehetett.
Mint vasúti állomás Dés jöhet szóba a Cibles szempontjából. Közelebb volna Galgó, de innen nehéz országúti járművet szerezni, mellyel tovább mehetnénk.
Kolozsvárról d. u. 1 óra körül indul egy autóbusz, mely 3 óra tájban van Désen és fél 6 órakor érkezik Magyarláposra. Désen az EKE Cibles-osztályával érintkezhetünk Knizsek Károly elnök útján (Villamos-mű irodája, telefon 67), Magyarláposon pedig a községi elöljáróság volt szíves vállalni a telefonközvetítést addig is, míg a további szervezést az EKE kiépíti.
Magyarláposon a dési Cibles-osztálvnak helyi titkársága van beszervezés alatt, melynek Munkáit Bodor Zoltán főjegyző és Bessenszky Béla urak vállalták. Az ő címűkön lehet levelezni.
Magyarláposon a megadott címeken rendelhető szekér, ló vagy – ha szükséges – elszállásolás. Az EKE ottani titkársága nyilvántartja az alkalmas fuvarokat és szállóhelyeket, valamint az árakat is és így a turisták részére megszervezett ellátás áll rendelkezésre.
Magyarláposról két módon közelíthetjük meg a Ciblest. A végcél eljutni Tőkésre, illetőleg Gereblyére. Az egyik út Domokos–Alsószőcs– Felsőszőcsön át vezet. Ez valamivel hosszabb, mint a másik, amely Domokos–Rogoz–Oláhláposon át vezet Tőkésre. Gépjárművel mindenesetre á felszőcsöcsi utat kell választani. Az Oláhláposon át Tőkésre vezető út előnye, hogy a Tőkés előtti hágóról nagyszerű kilátás nyílik a Cibles vonulat hegykoszorújára.
Tőkésen Székely János erdöőrhöz kell fordulni. Nála szintén előjegyzésben vannak az igénybe vehető fuvarok, vagy málhás állatok és szükség esetén vezetőt is állít rendelkezésre. A fizetendő összeget is ő szabja meg.
Tőkésen, illetőleg Gereblyén már tulajdonképpen a Cibles birodalmában vagyunk. Legrövidebb út a Fenyőpatak völgyén át (Lunca Bradului) vezet a Cibles alatti (660 m) erdöőri tanyához, míg a másik, hosszabb út a Mingyet völgyén át vezet a Hudin alatti (806 m) erdöőri tanyához.
Az erdőigazgatóság jóvoltából engedélyt kaptunk, hogy mindkét házban az ú. n. tiszti szobát turistaszállónak berendezzük. Mindkét helyen 6–6 szalma matracos jó ágy áll rendelkezésre és ha 6 személynél több a' látogatók száma, szükség esetén még 3–3 személy a földre terített matracokon fekhetik. Igazi, hogy ebben az esetben egy személyre Csak két matrac jut, de még mindig elég hosszú és széles a fekvőhely, hogy rajta jól pihenjünk, takaró és lepedő ma még nincs, de idővel ez is meglesz.
A Cibles-osztály arról is gondoskodott, hogy előírt árakon konzervált ételek álljanak, szükség esetén a látogatók rendelkezésére. Teljes ellátásról gondoskodni nem tudunk és így ezek a konzervek csak korlátozott mennyiségben kaphatók. A szerzendő tapasztalat szerint fog az osztály alkalmazkodni a szükséglethez.
A menedékházban az erdőőr, vagy annak hozzátartozói vannak megbízva az EKE leltári tárgyainak kezelésével és a díjak beszedésével. A látogatók nevüket mindenesetre beírják a látogató könyvbe és följegyzik a fizetett összegekét is.
A Cibles megmászása a Cibles alatti háztól lehetséges. Az útjelzés elkészítése folyamatban van. A Cibles 3 csúcsa közül legszebb a kősziklás orommal díszített Arcser. Az út ide a háztól a patak völgyén vezet és kb. félórán belül elérjük a Rétpatak (V. Preucilor) és a Sebespatak (V. Rea) egyesülését Itt szemünkbe tűnik egy andezites kőtörmelék kúp, mely alatt egy üdítő vizű forrást találunk. Innen a baloldali Rétpatak völgyével párhuzamosan vezető ösvényen indulunk el és kb. 1 órai út után elérkezünk a vízeséshez, mely – különösen, ha a patak elég bővizű – nagyon szép látványt nyújt. Itt már kemény andezit lépcsőről zúg le a víz mintegy 6 m. magasságról. Innen tovább gerincen vezet az utunk, meglehetősen fölfelé és rövid egy óra alatt elérjük a lomberdő végét és kijutunk a meredek rétre (Preluci). Utünk ezen a réten vezet fel, most már fenyvesek között. A réten kora tavasszal krokuszok, harangrojtok, tőzikék és más tavaszi szépségek virítanak. Fölfelé haladtunkban a boróka régió kezdetén keresztezzük a Rétpalak forrásából induló csermelyt. Itt jó a kulacsot vízzel megtölteni, mert följebb már nem találkozunk vízzel. Még jó, taposott út vezet a borókán keresztül a nyeregre, ahonnan tiszta időben szemben kiemelkedni látjuk a kárpátaljai Pop Ivánt, jobb kézre pedig előttünk az Arcser meredek oldala. Ezt az irányt kell választanunk. El sem hagyjuk addig, amíg a felső kősziklás csúcsokon keresztül az 1831 m. magas csúcsra fel nem érkeztünk. Itt észak és északkelet felé sok hegyóriást látunk magunk előtt: a már említett Pop Ivánt s ettől keletre a Radnai- havasok vonulatát. Ezek közül a balszélső a 2305 m. magas Horthy Miklóscsúcs. Délkelet felé jó időben a Kelemen és Görgényi havasok hátát Játjuk, majd dél felé a Lápos-hegység gerincét, a koporsó formájú Brázát és mögötte idelátszik a Csicsó és ha jó idő van, egy fölfelé szálló fehér füst jelzi a dési cementgyár hollétét. Nyugati irányban látható a Sátor és hátrább a Gutin, Rozsály és a többi ezeket környező hegyek.
Érdemes itt szemlélődni és lehetőleg innen megismerni a környező, táj domborulatait, mert jól esik az, ha az ember nem csupán azt élvezi, hogy egy hegy csúcsán van, hanem jó ismerősök között érezvén magát, igazán otthon él közöttük.
Innen a középső csúcsra, a Ciblesre (1842 m.) átjutni mindössze egy rövid negyed óra. A kép, amit kapunk, semmiben sem változott. De ha letekintünk a máramarosi oldal felé, azt látjuk, hogy az Arcser és a nagy Cibles közötti nyereg alatt egy katlanszerű völgy fekszik és annak mélyedésében egy kiszáradt tengerszem medre fedezhető fel, bizonyságául annak, hogy a jégkorszakban a Ciblesnek ezen az oldalán egy kis jégár volt.
Tovább haladva a harmadik csúcs felé, kb. ugyanannyi idő alatt érjük el a Brant (1840 m.). Ez a három nagyság a Cibles három csúcsa. Közöttük alig van magassági különbség.
A nagy Cibles és az Arcser közötti meredek oldalon kell lefelé indulnunk és mintegy 400 m-t lefelé haladva, meglátjuk alattunk a jól taposott ösvényt, mely egy forrásnál kezdődik. A forrástól tovább, jobbra az ösvényen haladunk majdnem azonos magassági szinten és rövid haladás után elérkezünk a „Tündérkert" sziklái alá. Ennek a tündérkertnek kerítését hatalmas sziklák alkotják és védik magát a kertet a hideg szelek ellen, raktározzák a napsugarat, és így meleget szolgáltatnak a kertben nyíló sokféle virágnak. Az a népmese is járja, hogy itt sok kincs van elrejtve, melyet tündérek őriznek és holdtölte napján a kincstár kapuja ki is nyílik. Ilyenkor kell a kincs után menni, de ki kell jutni, mielőtt a hold a kőkerítés mögé bújik, mert különben a kapu bezáródik. Eddig azonban még senki sem hozott ki innen kincset. Innen a völgy felé tekintve, egy szék-szerű sziklát látunk, Pintye Grigor, a román Rózsa Sándor után Pintye székének nevezik. Azt mondja a népmese, hogy itt trónolt a vezér.
Utunk most már lassú lejtővel vezet a nyeregre, ahonnan a Cibles felé visszatekintve gyönyörködhetünk az Arcser kősziklás szépségeiben. Majd tovább lefelé menve, kijutunk a borókák környezetéből és egy kies gerincre, a felső rétre érkezünk, melyet szép fenyők határolnak.
Szépségével mindenkit megfog, akit útja erre vezet. Erről a felső rétről tekintsünk vissza az Arcserra. Nehéz innen elválni annak, aki a szépet szereti s azért a lefelé vezető út rendszerint nem sokkal rövidebb ideig tart, mert sokszor kell visszanézni azokra a helyekre, ahonnan lejutottunk. A kis réten lefelé haladva, a nagy rétre jutunk (1350 m) és ezt keresztezve, a lomberdőt érjük cl. Itt a legjobb taposott ösvényt kell választanunk, mely az erdőn keresztül levezet a Grohot meredekéig (1268 m). Ennek kerengőit követve, lejutunk a kiindulási pontunkra, ahhoz a kőtörmelék kúphoz, melynél a két út találkozik. A nagy rétről való meredek leereszkedés mindenesetre megviselt a térdeket, de a menedékházig való enyhe lejtőjű lemenetelkor kipihenhetjük a fáradtságot. Ha pedig lejövetelkor a házhoz közel a patak összefolyásánál lévő mélyebb vízben megfürdünk, teljesen pihentnek érezzük magunkat.
A felmenet mintegy 6 órát, a lejövet pedig 3–3 és fél órát vesz igénybe. Legjobb a házhoz este érkezni, hogy az éjjelt a háznál töltsük, és korán reggel induljunk a Ciblesre. Déltájban leszünk a tetőn, ahol pihenéssel és a többi csúcs megjárásával 2–3 órát hamar eltöltünk, így azután délután 5–6 óra tájban leszünk a felső réten és ebben az időben a legszebb megvilágításban kapjuk a hegyet.
Természetesen az út fordított irányban is megtehető. Én már sokszor jártam, de legszebbnek az előbb vázolt útirányt találtam.
Van egy harmadik út is. A nagy Ciblesről a majdnem déli irányban húzódó gerincen át ugyanis az 1494 m magas Paltinis-tetőre jutunk. Érről a gerincútról nagyon szép kilátást kapunk, állandóan a déli völgy irányában és visszatekintve, elélik tárul a hármas csúcs, valamint a Cibles hegység egész tömege.
A Paltinisről annak lejtőjén ereszkedünk le az erdőig és a Bölényen (Pl. Zimbrului) át nagyjából mindig a gerincen vezet az út folyton lefelé. Aki térképpel jár, választhat magának lemenetelt a meredek lejtőn a Sebespatak (V. Rea) völgyébe, melynek mentén elérjük a Grohot és a menedékház közötti utat. Ezt az utat is jelezni fogjuk.
A menedékháztól kiindulva, egy másik kirándulás is tehető. E célból a Sztezsór (Stegior) patak mentén vezető úton haladva, elhagyjuk az első patak összefolyását és tovább is jobbra haladva mintegy órai út után újból egy patak összefolyásához érünk. Ha a jobboldali völgyön haladunk tovább, a Sztezsór nyergére jutunk (1289 m.) ki, Sztezsór-csúcs és az Arcserláb között. Ha a baloldali utat vesszük, ez egy kis réten át vezet, majd a patakot keresztezve, az erdőben emelkedik fölfelé. Folyton ezt az utat kell követnünk és mintegy másfél óra múlva felérkezünk a Hugyin és a kis Hugyin közti nyeregre. Innen az erdőn át kell vágni a Hugyin irányában (balra) és hamar felérkezünk egy kellemes ösvényre, mely állandóan fölfelé vezet a Hugyin csúcsáig (1012 m). Innen egészem más képet kapunk a Ciblesről, mert a gerinc éle felé tekintünk. A Hugyinról nagyjából délnyugati irányban kell haladnunk egy fenyőövezte keskeny hosszú tisztásom, mely elég meredeken vezet lefelé és enyhe lejtőben végződik. A tisztás végződésében jobb kézre kell megkeresnünk az erdőben a jó ösvényt és ezt követve, kiérkezünk a fenyvesből egy hegyhátra, mely előttünk mintegy 40 m-el emelkedő kúpban végződik. Ez a Tojás-hegy (Oul, 1273). Innen á nyergen jobboldalt vezet egy ösvény tovább és az erdőben azonnal egy forráshoz érünk. Tovább kell az utat pontosan követnünk és rövid egy óra járás után kiérkezünk egy szép fenyőövezte tisztásra, ahol meglátjuk a mingyetvölgyi menedékházat..
Itt az ellátás azonos, mint a Cibles-háznál. A ház környéke nagyon bájos s tájékáról sok szép sétautat tehetünk a patakvölgyekben, vagy az emelkedő álakon a megyénket és Máramarost határoló gerincre.
A Mingyetröl jó 3 óra az út a patak völgyében le Gereblyére, illetve Tőkésre.
Ezzel a leírással tájékozást kívántam adni azoknak, akik á Cibles szépségeit nagyjából megismerni kívánják. Ez. a leírás egymaga nem meríti ki mindazokat a részleteket, amelyekért a Ciblest felkeresni érdemes. Én magam számos ízben jártam meg és barangoltam össze Szolnok-Doboka megyének ezt a különleges szépséget nyújtó hegységét, megismertem és megszerettem. Remélem, hogy elég sok ízben fogok még odajutni és biztosan mindig találok még új szépségeket és mindig örülni fogok azoknak, amelyeket már eddig is megismertem és amelyek minden alkalommal újat nyújtanak.
Kívánom, hogy sok turista társamnak annyi öröme legyen a Ciblesre fordított fáradságából, mint amennyiben nekem volt részem. Knizsek Károly
