Köszöntsük a tavaszt könnyű családi túrával! (Turista Magazin/Origo)

2017.03.28. - Kopogtat a tavasz, ilyenkor még azoknak is megjön a kedvük a szabadtéri programokhoz, akik egyébként nem nagy túrázók. Mi egy rövid, ám annál érdekesebb kirándulással nyitottunk a Budai-hegységben, amelyben van két kilátó, egy miniszurdok fahíddal, egy rejtélyes barlang és sok-sok látnivaló, amiért a gyerekek is szeretni fogják.
A jó idő beköszöntével ki ne vágyna a természetbe friss, tavaszi, üdítő levegőt szippantani? Bár a fák még téliesen kopárak, a ragyogó, napsütéses márciusi reggel már csalogat, hogy csatangoljunk egyet a szabadban. Nem álltunk ellen a kísértésnek.
A Szépjuhászné – Nagy-Hárs-hegy – Kis-Hárs-hegy – Szépjuhászné körtúrára esett a választásunk, amely két kilátót is érint. Az útvonal hozta a bemelegítő, szezonnyitó kirándulástól elvárható kritériumokat: ne volt túl hosszú és megerőltető, de érdekes és változatos látnivalókat kínált.
Irány a csúcs!
A Szépjuhászné parkolójától indulunk el a sárga sávjelzésen (de a gyermekvasút azonos nevű állomásától is megközelíthető) a Nagy-Hárs-hegy irányába. Kezdetben kopár fák szegélyezték az enyhe emelkedésű erdei utat, talpunk alatt megbarnult levelek borították a talajt.
A hegy felől enyhe szél fújdogált, a kobaltkék égen habos felhők kergetőztek. Ahogy közeledtünk a Nagy-Hárs-hegy csúcsa felé, az út meredekebbé vált, és egyre gyakrabban bukkantak elő a barnásvöröses színű talaj alól a fehér mészkősziklák.
A csúcs közelében, mielőtt felértünk a hegy tetején álló Kaán Károly-kilátóhoz, hangulatos kilátópontot találtunk padokkal, asztalokkal, tűzrakóhellyel. Szinte hívogatott a megállásra, szemlélődésre, és a panoráma sem volt utolsó innen: a Pilis lankás vonulataira tapaszthattuk a tekintetünket.
Innen alig 50 méterre magasodik a Nagy-Hárs-hegy csúcsán (454 méter) a Kaán Károly-kilátó. Hogy mit lehet tudni a névadóról? A 20. század első felében élt, erdőmérnökként dolgozott. Volt földművelésügyi államtitkár, és nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja, valamint a korszerű állami természetvédelem megszületése.
Nevét a kilátón kívül az Apát-kúti-völgyben forrás, a Szent György-hegy oldalában kulcsosház őrzi. A terméskő alapzatú, négyszintes fatornyot 2016-ban felújították:  kicserélték a tetőt, a szerkezeti elemeket, korlátokat, a lépcsőket pedig újracsiszolták, újrafestették. Kaán Károly emlékét egyébként korábban egy tábla őrizte a kilátó bejáratánál, de mivel folyton megrongálták, a területileg illetékes erdészethez került, ahol gondosan őrzik.
A kilátó legfelső szintjéről tiszta időben szép körkilátás nyílik a környező vidékre. Északkelet felé a Csúcs-hegy és a Hármashatár-hegy, keletre az Apáthy-szikla és a Látó-hegy emelkedik. Délkeleti irányban a Kis-Hárs-hegy kúpja látszik, mögötte a főváros látképe terpeszkedik. Északnyugatra a Nagy-Kopasz, a Nagy-szénás és a Fekete-fej domborodik. De távolabb Nagykovácsi és Solymár házai is feltűnnek.
Húsz évig lakott a barlangban
A kilátótól néhány lépésre elérkeztünk a Bátori-barlang kis szurdoka feletti fahídhoz. A barlang bejárata a Nagy-Hárs-hegy csúcsának délkeleti oldalában, 440 méter tengerszint feletti magasságban van, de a járat a veszélyessége miatt csak külön engedéllyel látogatható.
Nevét a 15. században élt Bátori László pálos szerzetesről kapta, aki a rend budaszentlőrinci főmonostorából a nagy-hárs-hegyi barlangba költözött, ahol közel 20 évig élt remeteként.  A hagyomány szerint a barlangban írta magyar nyelvű szentírás-magyarázatait és a szentek életéről szóló történeteit. Munkásságáért az egyház később boldoggá avatta.
A barlanghoz kötődik egy másik, szájhagyomány útján terjedő legenda is, amely szerint az üreget titkos föld alatti járat kötötte össze a közeli pálos kolostorral. Az alagutat sem a barlang, sem a kolostor feltárásakor nem sikerült megtalálni.  2014-ben emléktábla került a barlang bejáratához.
A barlangtól széles, lejtős, kissé sziklás út vezetett a Hárs-hegyi-nyeregbe. Itt letértünk a sárga háromszög jelzésre, amely pár száz méter után elvezetett a Kis-Hárs-hegyen (362 méter) álló Makovecz Imre-kilátóhoz. A több mint hatméteres fatorony nem igazán magasságával, inkább különleges alakjával hívja fel magára a figyelmet.
A kerek építmény függőleges tengelyét egy lebetonozott acélcső alkotja, amelyen kettős csigalépcső visz fel a tetején lévő kis teraszra. Eredetije 1977-ben épült Makovecz Imre tervei alapján, aki akkor az erdőgazdaság főmérnöke volt. A torony lépcsői akkor még vasúti talpfák voltak, ezeket a 2006-2008-as rekonstrukció során akácrönkökre cserélték. 2012 óta viseli tervezője nevét. Szomorúan konstatáltuk, hogy a kilátóra jelenleg nem szabad felmenni, mert éppen műszaki felülvizsgálat alatt áll. Így a kis-hárs-hegyi panoráma most kimaradt.
Romkerti séta levezetésképp
A kilátót körülvevő erdei tisztásról a sárga jelzésen mentünk tovább, majd rátértünk a zöld körtúrát és a Mária-utat jelző ösvényre, amely egészen a Szépjuhászné parkolójáig vezet vissza. S ha már itt voltunk, elsétáltunk a közelben lévő budaszentlőrinci pálos kolostorromokhoz.
A történeti források szerint az egyetlen magyar alapítású rend monostorát a 14. század elején kezdték el építeni a mai Szépjuhászné-nyeregben, a kolostorról elnevezett, későbbi Budaszentlőrinc település helyén. A kolostort Károly Róbert, majd Nagy Lajos adományai virágoztatták fel. A 15–16. században jelentős átépítéseken és bővítésen esett át. Ekkor már a pálos rend központjának számított.
1526-ban a törökök feldúlták és lerombolták. A monostor nem került vissza többé a pálosok tulajdonába. 1686-tól, a Habsburgok idején, az enyészet martalékává vált. A megmaradt, földből kiemelkedő romokat a 19. és 20. század folyamán széthordták a környékbeli építkezésekhez.
A 20. században megkezdett ásatásoknak köszönhetően ma a templom és a kolostor alapfalai egy rendezett romkertben láthatók. 2001-ben a főtemplom romjai között szabadtéri oltárt állítottak fel.
A csupasz fáktól és néhány örökzöld bokortól, cserjétől körülvett romterület kora tavasszal nem épp a legvonzóbb arcát mutatta, és egy kis tereprendezés sem ártana a környéknek,  de még így is méltóságteljes nyugalmat árasztottak a romok. A kellemes séta a 700 éves pálos kolostor ódon falmaradványai között remek levezetésnek bizonyult.
A 4,5 kilométeres Hárs-hegy-minikörtúra a maga elenyésző szintemelkedésével tökéletes tavaszköszöntő kirándulás. Nem fárasztó, akár kisebb gyerekekkel is könnyen lejárható, viszont tele van izgalmas látnivalóval. Az útvonal mentén pedig több helyen padokba, asztalokba botlunk, úgyhogy minden adott egy jó kis családi, baráti piknikezéshez. Joó Annamária