1993. január 1. óta részvénytársasági formában működik a HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt, a korábbi állami vállalat jogutódjaként. A cégvezetés a célkitűzéseket, terveket a mai kor szellemében úgy állította össze, hogy a fejlődés üteme biztosított legyen.
A részvénytársaság Magyarország egyik legnagyobb és legsokszínűbb megyéjében, Belső-Somogy változatos tájú homokvidékén 25 ezer hektáron gazdálkodik. Az összefüggő erdők centruma: Kaszópuszta. A települést minden irányból sűrű erdővel szegélyezett vadregényes utakon közelíthetjük meg.
A dombokkal tarkított, rinyákkal (vízfolyásokkal) szabdalt somogyi tájon évszázadok óta az erdő élteti az embereket, akik szeretik és értik is az erdei mesterségeket. Az itt folyó gazdálkodást úgy sikerült a kor szintjére emelni, hogy a táj természeti és esztétikai értékei szinte ősi formában változatlanul maradtak.
A terület - mint egykori hercegi birtok - számtalanszor cserélt gazdát, de ennek ellenére egységes, folyamatos gazdálkodás folyt a vidéken. Belső-Somogynak ez a része, mint egykori lápvidék, mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas, viszont kiváló erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási lehetőségeket rejt magában. Természeti kincsnek számító, Európa-hírű vadállomány él a területen. Az erdőkkel körbeölelt lápos vidéken számos ritka, védett növény- és állatfaj találta meg élőhelyét.
A Kaszó Zrt. alaptevékenysége az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és fafeldolgozás. Az új feladatok ellátásához kapcsolódó folyamatos szervezeti korszerűsödéssel részvénytársaságunk működését sikerült hatékonyabbá tennünk.
A társaság tulajdonosi és vagyoni helyzete, gazdálkodásának jellemzői: A társaság jegyzett tőkéje 326 millió Ft, melyből 136 millió Ft a pénzbeni betét. A társaság részvényeinek kizárólagos tulajdonosa, mint a társaság egyszemélyes alapítója, a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma.
Részvénytársaságunk üzletpolitikájának elfogadásakor az alábbi szempontok fogalmazódtak meg:
- Érvényesüljön a természeti, biológiai vagyonnal való ésszerű gazdálkodás.
- Az erdőgazdálkodásban az erdőfelújításhoz a gazdálkodás egyéb területei teremtsék meg a szükséges kiegészítő forrásokat.
- A részvénytársaság eredményes gazdálkodása biztosítsa a tulajdonos számára az előírt osztalékot.
- A tevékenységének finanszírozása biztos pénzügyi háttérrel rendelkezzen.
- A részvénytársaság gazdálkodásával, munkahelyek megtartásával, bővítésével biztos munkalehetőséget teremtsen környezetében.
A részvénytársaság a kor követelményeinek megfelelő vállalkozásbarát üzletpolitikával segíti dolgozóit. Vállalkozók végzik a szállítmányozási, anyagmozgatási feladatokat, az erdőművelési és vadföldművelési tevékenységeket, valamint a csemetetermelés jelentős részét.
Kaszópuszta
Somogy megye déli erdeiben bújik meg, a többnyire csak Kaszópuszta néven ismert aprócska település, amelytől keletre találjuk a Baláta tavat, ami a ritka Aldrovanda vesiculosa, a húsevő növény mellett is gazdag élővilággal büszkélkedhet. A Kaszó nevet 1994 óta viseli.
Népszerűségét a környező erdők bőséges vadállományának köszönheti, amely mellesleg Magyarország egyik legjobb minőségű vadászterületének számít. A kis község vagy inkább csekély lakosságát tekintve mindössze puszta, csak a Somogyszobon keresztül Nagykanizsa felé autózóknak esik az útjába, mivel erre némileg rövidebb utat kell bejárni, mint Berzencén és Csurgón keresztül.
Története
Az első írásos emlék 1398. május 5-én Zsigmond király aláírásával keltezett, eredetileg latin nyelven írott oklevél volt, melyben még Kazaw birtok néven jelölik. 1495. május 25-én Szent Urbán pápa ünnepén írott oklevél szerint II. Ulászló a Báthoryaknak adományozta sok egyéb között Kaszót is, amely ekkor még Kiskaszó és Nagykaszó néven jelent meg az okiratban.
Báthory Istvánt 1519. május 28-án az ország nádorává választották. Ezt követően a török hódoltság időszaka következett, ami Somogyot különösen megviselte, az idegen uralom idejében el is néptelenedett, falvak tűntek el nyomtalanul. Így közel két évszázadon keresztül nem hallhattunk Kaszóról, ami Zsigmond idejében még 3 részből állt. A környék sűrű erdős és lápos vidéke nagyon sok üldözöttnek adhatott menedéket.
1715-ben gróf Nádasdy Tamás birtokában találjuk a vidéket, amelynek ekkor a legnagyobb települése Somogyszob volt mindössze 8 háztartással. 1764-ben a haditanács kérelemmel fordult Mária Teréziához, amelyben olyan térképek elkészítését szorgalmazták, amelyek minden tekintetben kielégítik a hadvezetés igényeit. Somogy felmérésére csak 1783-ban, valamint 1794-ben kerülhetett sor, és az ekkor készült térképeken már ott találhatjuk Kaszót is a Baláta tó közelségében. A térképen még az is kivehető, hogy a Baláta tó környékén két, egymáshoz nagyon közel eső település is található. Későbbi térképekkel összevetve már bizonyos, hogy a Baláta felőli részén állt a Baláta csárda, ami a mai Szenta határának környékére tehető, és az 1800-as évek elején gróf Festetics György birtoka, a másik pedig a kaszói csárda, aminek tulajdonosa ekkor az esztergomi főkáptalan volt.
Az elmúlt századokban már a gyakorta megjelenő helységnévtáraknak köszönhetően jobban nyomon kísérhetőek a települések, de Kaszóról ezekben sem találhatunk sok mindent, mivel pusztaként közigazgatásilag Somogyszobhoz tartozott. Az 1863-ban a marcali járásba tartozó Szobnak Kaszóval, Nagy- és Kis-Baráti pusztákkal összesen 980 lakosa volt. 1898-ban Kaszó szintén Szobhoz tartozott, amely ekkor már saját postahivatallal is rendelkezett. Magyarország helységnévtára 1902-ben már külön is jelölte a Szobhoz tartozó Kaszót, amely ekkor 44 lelket számlált.
A környéken megélhetést egyedül az erdő kínált, a makkosban kanászok hajtották a kondát, sok szénégető is letelepedett itt, de leginkább a vadászat tette népszerűvé. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburgok is előszeretettel vadásztak erre. Régi feljegyzésekkel bizonyítható, hogy 1887 áprilisában Rudolf trónörökös három napig cserkészett itt, és 52 darab őzbak volt a zsákmány. Ferenc Ferdinánd 1899-ben 66, 1902-ben 93, majd 1906-ban 40 őzet ejtett a Drávától a Balátáig, illetve Taranyig terjedő erdőben. De megfordult itt a walesi herceg is, aki 1901-ben VII. Edward néven került az angol trónra.
Így történhetett hogy a vadászat rajongója, Hohenlohe herceg a vidéken folytatott néhány vadászata után 1909-ben megszerezte a vadászati bérlet jogát az esztergomi főkáptalantól, majd 1911-ben megvásárolta 7 millió aranykoronáért a 10.000 kataszteri holdas birtokot, amelyből 3500 kataszteri hold erdő, valamint 6500 kataszteri hold szántó, rét és legelő volt. De ez csak a kezdet volt, ezt követően megvette Festetics Taszilótól a Somogyszob-Gyékényes vasútvonaltól Kaszó felé eső birtokrészét, mintegy 4.200 kataszteri hold erdőt, illetve Bolhás felé is terjeszkedve Somssich Gyulától vett földeket. Mivel a birtokszerzést a törvény korlátozta, ezért létrehozta a Késmárki Ingatlanforgalmi Részvénytársaságot, amelynek tagjai – papíron – az alkalmazottaiból kerültek ki.
Az első világháborút követően a trianoni határok kijelölésének következtében Késmárk már nem számított magyar városnak, ezért a részvénytársaságot átmentette Magyarországra Bolhási Mezőgazdasági Ingatlanforgalmi Rt. néven, ahol szintén volt 1000 kataszteri hold birtoka és egy vadászkastélya. A Kaszótól északra lévő mintegy 1300 kataszteri hold erdőt és a mellette található mezőgazdasági területet, Inke község határában báró Szegedy-Ensch örököseitől vásárolta meg 1912-ben, majd ugyanebben az évben megvette báró Inkey Páltól az Iharos határában lévő 1500 kataszteri holdas birtokot. Így állt össze a 18.000 kataszteri hold területű nagybirtok, amely ebben az időszakban felvirágozhatott. Az erdő rejtekében megbúvó kis puszta, Kaszó lett úgymond a központja, ahol a herceg rendszeresen vadászott és számos előkelő vendéget is fogadott. Itt építette fel az 1910-es osztrák világkiállításon látott vörösfenyőből ácsolt épületet, amelyet tucatnyi szobával bővítettek a vendégek fogadására. Így végül egy vadászkastély kerekedett belőle, amelynek belső falait a herceg trófeái díszítették. A ma is álló víztorony 1913-ban épült. Olyan európai kultúrát teremtett az erdő közepén, amelyről sok helyen álmodni sem mertek, ő hozatta a telefont, villanytelepet is csináltatott, előbb volt közvilágítása Kaszónak, mint Somogyszobnak vagy Nagyatádnak. A herceg 1926. május 14-én hunyt el, Kaszóban ravatalozták fel.
A herceg halálával Kaszó életében új fejezet kezdődött. Első sajnálatos esemény, hogy 1927. február 15-én kigyulladt a kaszói vadászkastély, amely ekkor porrá égett. Helyére később már egy kőépület húztak fel, amiből az új vadászház lett.
A II. világháború alatt a kaszói vadászháznak Auguszt herceg felesége és három gyermeke volt a lakója, akiket a németországi bombázások elől menekítettek ide. Az oroszok bevonulásának hírére őket hazahívták. 1945 tavaszától Kaszónak és erdejének nem volt hivatalos gazdája, ekkor élelem hiányában szinte mindenki irtotta a vadat. 1946. november 14-én a Szovjetunió javára bekebelezték a birtokot, így ettől kezdve, közel 4 évig a Szovjet Javak Igazgatósága irányította a kaszói erdő életét. Ekkor kezdődött meg az erőltetett fakitermelés és vadászat is; a faanyagot a főváros újjáépítésére szállították.
Hosszú évek kellettek mire ez a mértéktelen túlhasználat konszolidálódott. A birtok 1950. május 5-én került a magyar állam tulajdonába. Tulajdonosként az állami kincstárt, kezelőként a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemeket jegyezték be. 1954-ben az erdő már a Nagyatádi Erdőgazdaság kaszói erdészete néven szerepelt, Fűzi László irányítása mellett. 1960-ig az addigi erdészvezetőt sorra felváltotta Bencs Ferenc, Völgyi László, Péter Oszkár, Hanusz János, majd végül Horváth Zoltán. 1961-ben megszűnt a nagyatádi központú dél-somogyi erdőgazdaság, és a területet hozzácsatolták a kaposvári közép-somogyi erdőgazdasághoz. Az új gazdaságot, a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaságot, Németh Vilmos igazgató vezette Kaposvárról. A kaszói erdészet élére pedig Kiss István került. Ő az a dr. Kiss István, aki legendaként, mindenki Kispistájaként vonult be Kaszó történetébe. 28 évig állt az erdőgazdaság élén. Ez az időszak újfent Kaszó virágzását eredményezte. Persze tragédiák is tarkították a kis puszta történelmét, amikor 1957. július 15-én egy hatalmas erejű forgószél söpört végig a kaszói erdőn, és alig negyed óra alatt 40.000 köbméter széltörést okozott, ami az akkori erdészet éves termelésének a kétszerese volt. Majd 1972. július 16-án este a tornádó újra pusztított a térségben, ekkor még nagyobb területen tombolva, hatalmas károkat okozva a környező puszták lakóházaiban is.
Ezeknek a sajnálatos eseményeknek az ellenére is a fejlődés volt jellemző Kaszóra. Ekkoriban került ide a székely kapu és a harangláb is. 1967. július 1-jén a kaszói erdészet, Czinege Lajos miniszter támogatásával a honvédelmi tárcához került. Kiss István és Czinege barátsága ekkor már közismert volt. Ekkoriban épültek meg a kaszói utak, felújításra került a vadászház, épültek az irodák és létesült az üdülő.
Ma a HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. 15.000 hektár erdőt mondhat magáénak, fűrészüzeme Szentán található, ahol parkettafrízt gyártanak, aminek 80-90 százaléka exportálásra kerül. Kaszó erdeiben napjainkban is aktív vadászatot folytatnak, vadállományának minősége országos viszonylatban még mindig előkelő helyen áll.
1994-től önálló közigazgatással rendelkezik és Kaszó néven szerepel.
Forrás: HM Kaszó és Wikipédia