2010. október 23. - Az ötvenhatos forradalom után a kanadai Vancouver
városa fogadta be azt a 359 hallgatót és egyetemi tanárt, akik a soproni
erdészeti főiskoláról menekültek el. Köztük volt az akkor első éves
Józsa László, aki miután lediplomázott, saját szakmájában fényes
karriert futott be. Fafaragó művészként azonban csak a legutóbbi években kezdték megismerni a nevét a tengerentúlon és Európában egyaránt.
– Egészen fiatalon szerettem rajzolni, később mint erdészt a fafaragás szépsége is megérintett. A kanadai tanulmányok, majd a kutatóintézetben végzett hosszú évek munkája, a család lekötöttek, csak nyugdíjazásom után tudtam igazán kibontakoztatni azt, ami bennem van – mondta Józsa László soproni látogatása alkalmával. Az első művek vancouveri házának kertjébe kerültek ki. Az ősi magyar motívumok, a székely kapuk szépsége és a kopjafák mívessége fogta meg leginkább. Sokáig kutatta ezek elkészítésének módjait. Komoly szakirodalmat lapozott fel, és ha kellett, Erdélybe is elutazott az eredeti alkotások tanulmányozására. Így azután napjainkra ötven kopjafa és hat székely kapu fogadja otthonának látogatóit. Művei sikert arattak, és már szívesen látták azokat a fontos közterületeken is. A vancouveri British Columbia egyetemét, ahol oklevelét is szerezte, saját maga alkotta székely kapuval ajándékozták meg a Kanadában végzett soproni öregdiákok. Ottawában pedig egy 56-os emlékmű hirdeti tehetségét. A Seattle-i Magyar Egyesület felkérésére egy kopjafát faragott az 56-os forradalom ötvenedik évfordulójára. Ezt a városházán állították fel. Kísérletező hajlamára jellemző, hogy egy japán megrendelőjének olyan kopjafát készített, amely egyben szökőkútként is üzemel. – Alkotói pályám legnagyobb kihívásának tekintettem, amikor a Seattle-i Magyar Egyesület felkért arra, hogy Seattle–Pécs testvérvárosi együttműködés 20 éves évfordulója alkalmából a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontba faragjak meg egy totemoszlopot. Kifejezetten azt kérték, hogy eredeti indián motívumokat használjak fel, hiszen a kanadai és amerikai nyugati partvidék üzenetét kellett a műnek hordoznia. Így döntöttem a lazacmotívumok mellett. Egy 226 éves óriás életfába faragtam a halakat. Azt igyekeztem kifejezni, hogy ezek a csodálatos vízi lények jussanak bármily messze a nyílt óceán vizeibe, születési helyükre, a vad folyókkal megküzdve, ezernyi veszéllyel dacolva, de mindig visszatérnek. A Lazacok című oszlopot szeptember 23-án a tudásközpontban dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Timothy Betts, az Amerikai Egyesült Államok új követtanácsosa avatta fel, mint Seattle város ajándékát. Ugyanitt kapott helyet Andrew Peterson seattle-i alkotó Szürke gém című faliképe is. Bátran mondhatom, életem egyik legnagyobb élménye volt az avatási ünnepség. Az itthon töltött további hetek is még sok élménnyel vártak. Már nem fafaragóként, hanem erdészeti kutatóként a műszaki egyetemen, egy váci középiskolában, végül saját alma materemben, a soproni egyetemen is előadásokat tartottam. Kuntz Zoltán
Felavatták művét a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban (Helyi Téma)
- Főszerkesztő
- Képzőművészet
- Találatok: 1524