Az élőhely elvesztése, a környezetszennyezés és az orvvadászat mellett újabb veszedelem fenyegeti a bioszférát: a kórokozók zöme a globális fölmelegedés miatt terjed a vadvilágban. Egyesek még az emberekre is veszélyesek lehetnek, jelentették be a kutatók a Barcelonában tartott Természetvédelmi Világkongresszuson.
„A klímaváltozás fölidézi az emelkedő tengerszintek és a fuldokló jegesmedvék képét” – mondta Steven Sanderson, a New York-i székhelyű Természetvédelmi Társaság elnöke. – „Talán azonban még nagyobb fenyegetés közelít a változó hőmérsékletek és csapadékszintek következtében fölbukkanó fertőző betegségek képében.”
Az Ebola és közeli rokona a Marburg vírus okozta betegségek egyaránt veszélyeztetik az emberek, a gorillák és a csimpánzok életét. Ezen vírusok okozta járványok kitörése például szoros összefüggésben áll az esős és a száraz évszakok szokatlan mintázatával.
Az egyre gyakoribb algaelszaporodást, az úgynevezett vörös árt a tengerfelszín magasabb hőmérséklete váltja ki. Az algák által kibocsátott toxinok rengeteg halat pusztítanak el, a tengeri emlősök megbetegednek tőlük, és növelik a halálozást a pingvinek és a tengeri madarak között is. Ráadásul súlyos betegséget, sőt halált is okozhatnak azon emberek között, akik toxinokkal fertőzött kagylókat és más tenger gyümölcsit fogyasztanak.
Az emberek is veszélyben vannak
Vannak olyan klímaváltozással tovább terjedő betegségek is, amelyek nem ártanak az őket hordozó állatoknak, de annál veszélyesebbek az emberekre. Ilyen a szarvasvérrel táplálkozó kullancsok által terjesztett Lyme-kór, vagy a szúnyogok közvetítette malária vagy sárgaláz. Más baktériumok és vírusok azonban csak állatokra veszélyesek – legalábbis egyelőre.
„A semmiből fölbukkanó és az állati populációkra végzetes hatású betegségek új veszélyeivel kell szembenéznünk” – jelentette ki Michael Hoffman, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tudósa, és egyik társszerzője az emlősök természetvédelmi helyzetéről szóló, nemrég megjelent jelentésnek.
Ez a tanulmány lesújtó képet fest az emlősök helyzetéről. Minden negyedik emlősfajt a kipusztulás fenyegeti, és a fajok felének állománya csökken. Hoffman elmondta, hogy a betegségek mindig is szerepet játszottak a populációk méretének alakításában, de most egyre több könnyen fertőző és terjedő betegséggel találkozunk.
Különösen tragikus a kétéltűek helyzete. Ezeket az állatokat egy rendkívül pusztító gombabetegség, a chytridiomycosis sodorja a kihalás szélére. A betegség már több száz béka- és szalamandrafajt tüntetett el a Földről, és – részben a klímaváltozásnak, de az illegális kereskedelemnek is köszönhetően – egyre terjed a bolygónkon.
Az állatvilág egészségügyi helyzetének állandó figyelése „korai jelzőrendszerként” szolgálhat az emberek számára, mondja William Karesh, a Természetvédelmi Társaság globális egészségügyi programjainak vezetője. „A környezet bármilyen megzavarása megmutatkozik a vadállatokon, mivel azok nem tusnak gyorsan alkalmazkodni.” Pócza Kálmán