A magyar termőföld mintegy 25 százalékát az erdőgazdálkodás hasznosítja. E hatalmas földterület szakmailag kellően megalapozott igazgatási rendszert kíván meg. A nagyszámú tulajdonos, gazdálkodó és foglalkoztatott, a természeti viszonyok változatossága, valamint a társadalom erdőkkel szemben megnyilvánuló – sokrétű, újrafogalmazódó – elvárásai óriási kihívást jelentenek az MgSzH keretében működő erdészeti igazgatásnak.
Hazánkban a tervszerű erdőgazdálkodás évszázados hagyományokkal rendelkezik. Első „erdőtörvényünk", az 1770-es országos erdőrendtartás kiadása, Mária Terézia nevéhez fűződik. Ezt követően az első erdőgazdálkodási üzemtervek már a XVIII. század végén megjelentek, míg az első országos erdőfelügyelőségeket a XIX. sz. elején állították fel. Az erdészeti igazgatás létrejöttét ekkortól számítjuk.
Az erdészeti igazgatás jelenlegi felépítése a rendszerváltást követően végbement társadalmi és gazdasági változások hatására, valamint az ezzel párhuzamosan létrejött jogszabályi háttérnek megfelelően alakult ki.
Az erdővagyon védelme, az erdőgazdálkodási ágazat irányítása a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatás- és felelősségi körébe van utalva. A minisztérium szervezetén belül a Természeti Erőforrások Főosztálya látja el az erdészeti ágazat szabályozási- és irányítási feladatait.
Az első-, és másodfokú fokú hatósági irányítási és szervezési-, valamint igazgatási feladatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) megyei igazgatóságainak Erdészeti Igazgatóságai, illetve az MgSzH Központ Erdészeti Igazgatósága látják el. (Kivételt képez a szaporító anyag előállítás és forgalmazás felügyelete, mely az MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságához tartozik.)
MgSzH, tervszerű és ellenőrzött erdőgazdálkodás
Az MgSzH országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete és irányítása alatt működik. A szervezet budapesti központból és megyei hivatalokból áll. A megyei hivatalokhoz tíz Erdészeti Igazgatóság van rendelve, melyek – két-három megyét is érintő – illetékességi területe regionális jellegű.
Az MgSzH szervezetén belül mintegy 350 munkatárs végzi az erdészeti igazgatási feladatokat több mint kétmillió hektár erdőterületen. E hatalmas feladatot csak hatékony munkaszervezéssel, fejlett infrastruktúrával, és magasan képzett szakembergárdával lehet ellátni.
Az erdészeti igazgatási ügyeket közel 70 százalékban felső fokú végzettségű szakemberek végzik, jellemzően erdőmérnökök, de nem ritka az informatikai, geodéziai, jogi, környezetvédelmi felsőfokú végzettségű, illetve a második, harmadik diplomával rendelkező szakember sem. A munkatársak több mint 50 százaléka beszél egy vagy több idegen nyelvet.
E magas szintű elméleti és gyakorlati tudás, kiegészülve az előző erdész generációk tapasztalatival, mind-mind szükséges ahhoz, hogy az igazgatást hivatásul választott szakemberek az intézmény XXI. századi színvonalú infrastruktúráját hatékonyan üzemeltetni tudják.
Az erdészeti igazgatás – hagyományosan – nagy hangsúlyt helyez eljárásainak és eszközeinek folyamatos fejlesztésére, átvéve az erdészeti tudomány legújabb eredményeit, és a legújabb technikai megoldásokat. Aktívan részt vesz az erdészeti kutatási tevékenységekben, és az erdészeti oktatásban, egyben ösztönzi és támogatja szakembereinek továbbképzését.
Az MgSzH hatáskörét, illetve tevékenységeit a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. Egyik legfontosabb feladata az erdőgazdálkodás szakmai és jogszabályi alapját garantáló körzeti erdőtervek készítése. A körzeti erdőtervek az erdőgazdálkodók tevékenységéhez kötelezően elkészítendő erdőgazdasági üzemtervek alapjait képezik. Évente mintegy 200 ezer hektárnyi erdőterületre készül körzeti erdőterv.
A körzeti erdőtervezésnek szerves része az erdőleltár készítése, melynek során az erdőtervezéssel érintett erdők mennyiségi és minőségi adatait rögzítik, illetve értékelik. Ezzel együtt végzik az alap- és tematikus térképezést, mely magában foglalja légi felvételek kiértékelését, GPS és földi geodéziai méréseket. Egyedülálló módon az MgSzH az ország teljes erdőterületére digitális erdészeti térképi adatbázissal rendelkezik.
A körzeti erdőtervezés leíró és tervadatai bekerülnek a Magyarország teljes erdeinek közel naprakész adatait tartalmazó és kezelő Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszerbe, melynek közismertebb neve: Országos Erdőállomány Adattár. Az Országos Erdőállomány Adattár része a digitális erdészeti térképbázis, az erdőgazdálkodói nyilvántartás, valamint az erdőkre, az erdőkben végzett tevékenységekre vonatkozó információk (általános adatok, termőhelyi adatok, faállományadatok, fakitermelési és erdősítési tény-, illetve tervadatok).
Az adattár fizikailag a budapesti központban található, de bérelt vonalakon, illetve interneten keresztül az egész országból elérhető. Működtetése magában foglalja a gazdálkodási és naturális adatok éves aktualizálását és az adattári információk szolgáltatását is. Ez utóbbira jó példa az MNV Zrt.-vel és a KvVM-mel kötött megállapodás, mely biztosítja számukra az adattár mindenkori aktuális állapotának elérését.
A körzeti erdőtervek készítése mellett az erdészeti igazgatás másik legfontosabb feladata az erdőgazdálkodás felügyelete. Ez a tevékenység az erdőkben folyó gazdálkodás (erdőművelési és fahasználati tevékenységek) ellenőrzését, az éves erdőgazdálkodási tervek elfogadását, az erdészettel kapcsolatos finanszírozási és támogatási rendszer (nemzeti és Európai Unió-s) működtetését, valamint az első- és másodfokú erdészeti hatósági feladatokat jelenti.
2008-ban közel 59.000 erdőrészlet esetében történt meg az erdősítések, közel 29.000 erdőrészlet esetében pedig a fahasználati munkák átvétele és elszámolása, valamint ezek jegyzőkönyvének elkészítése és feldolgozása.
A munkatársak gondosságát és hozzáértését jól példázza, hogy az elmúlt évben alig több mint 600 esetben (1,2 százalék) vált szükségessé másodfokú erdészeti hatósági eljárást lefolytatni, ami, tekintetbe véve az elsőfokú ügyek hatalmas számát (mintegy 50.000 db), nagyon jó eredmény.
A megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságok folyamatosan végzik az EU csatlakozást megelőző, 2004. év előtt folyamatban lévő nemzeti támogatások kifuttatását, valamint kezelik az új nemzeti támogatási jogcímeket (de minimis). Az elmúlt évben az uniós támogatások közül a Nemzeti Vidékfejlesztési terv alapján jóváhagyott, mintegy 44.000 hektár új erdő telepítésére vonatkozó kifizetési kérelmet kezeltek. Emellett, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program alapján több egyéb jogcím is működik már, és több előkészítés alatt áll. Ezek végrehajtása a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal koordinálásával történik, az MgSzH a szakmai-ellenőrzési feladatokat látja el.
A tervezési és hatósági tevékenység mellett fontos feladat az erdők állapotának folyamatos nyomon követése, monitorozása. Az ezt szolgáló, a "Nagy távolságokra Ható Országhatárokon Átterjedő Légszennyezésre Vonatkozó Nemzetközi Egyezmény" (ICP Forests) alapján az MgSzH tölti be a Nemzeti Koordinációs Központ szerepét. Az ennek keretében működő Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) célja az erdők egészségi állapotának megfigyelése, az erdőkben keletkezett károk országos szintű becslése, az erdőket érő hatások és az erdei ökoszisztémákban bekövetkező változások közti kapcsolat vizsgálata, a károsítók elszaporodásának előrejelzése, és az ellenük történő védekezés szervezése.
A tavalyi évben az elért eredmények gyakorlatban történő alkalmazásához érkezett a 2005-ben indult Phare fejlesztés, ami az erdővédelmi monitoring tevékenységek, a növedékmérési1 rendszer, valamint az intenzív monitoring tevékenységek hatékonyabbá tétele érdekében indult. A projekt korszerű terepi eszközök beszerzését és hatékony használatukra alkalmas szoftverek fejlesztését célozta meg.
A fenti EMMRE tevékenységekhez is kapcsolódóan az MgSzH az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal közösen Országos Erdőtűz Adattárat működtet. Ennek kapcsán az intézmény szakemberei tevékenyen részt vesznek az erdőtűzvédelmi jogszabályok megalkotásában, a megyei erdőtűzvédelmi tervek elkészítésében, valamint az erdőtűz-megelőzési kampánystratégia kidolgozásában.
Az intézmény egyre jelentősebb feladata az erdészetre és az elsődleges faiparra vonatkozó statisztikai adatok begyűjtése és feldolgozása. Ennek keretében
információszolgáltatás az erdészeti erőforrások helyzetéről és fejlődéséről, mind a kormányzati szervek, mind a társadalom felé;
együttműködés nemzetközi szervezetekkel (többek között FAO, ECE, OECD EUROSTAT stb.);
jelentések, statisztikák az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a Kiotói Jegyzőkönyv kapcsán.
Napjainkban nem elhanyagolható, stratégiai feladat a kommunikáció. Ennek részeként az erdészeti szakigazgatás munkatársai aktívan részt vesznek az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok, érdeklődő szakmai és társadalmi szervezetek, önszerveződések tájékoztatásában.
Minden évben ún. miniszteri jelentés készül az erdők állapotáról, az elmúlt év erdőgazdálkodásáról, valamint kiadásra kerül a szélesebb társadalmi csoportokat megcélzó „Erdővagyon, erdő és fagazdálkodás Magyarországon” című kiadvány. Ötévente pedig megjelenik a „Magyarország erdőállományai” című statisztikai adatgyűjtemény.
Az MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság kiemelt kommunikációs csatornaként alkalmazza a világhálót is. Honlapja, a www.aesz.hu, hatalmas és folyamatosan aktualizált adattartalmának hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt évben több tízezer látogatója volt.
Az említett feladatokat az MgSzH a vonatkozó jogszabályi kereteken belül, az erdők tulajdoni viszonyaitól függetlenül, szektor-semlegesen látja el. Számos európai ország hasonló funkciójú szervezeteivel szemben viszont az MgSzH erdőkezelést nem végez.
Kihívások
Az intézmény számára komoly feladatot jelent a nemzeti támogatások rendszeréről az EU-s támogatásokra való átállás, mely a kezdeti, illetve az átmeneti időszakban csak jelentős többletmunkával hajtható végre az elvárt színvonalon. Az intézmény tevékenyen részt vesz a vonatkozó támogatási rendeletek előkészítésében, és – az MVH-val együttműködve – azok végrehajtásában is.
Az erdészeti szektor egészére nézve új kihívásokat tartogat a parlament előtt lévő, új erdőtörvény is, mely szellemiségében elismeri, hogy a rendszerváltás folyamata lezárult, és a nyugodt építkezés korszaka következhet. Legfontosabb üzenete a hatósági eljárások egyszerűsítése és az erdők védelmének erősítése. Ez utóbbi új, eddig még nem ismert feladatot fogalmaz meg az igazgatás számára az erdővédelmi szolgálatnak az MgSzH szervezetén belüli felállításával.
Továbbra is kiemelt feladat, a már említett kommunikáció, s ennek keretében a társadalom mind szélesebb rétegeinek informálása szakmai rendezvényeken, bemutatókon, valamint a médiával való kapcsolattartáson keresztül.
A kihívásoknak az erdészeti igazgatás úgy kell eleget tegyen, hogy mindeközben Magyarország erdőterülete folyamatosan – évente mintegy 10-15 ezer hektárral – növekszik, s egyre nagyobb teret nyernek a természet közeli, folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási eljárások.
Munkánk során figyelembe kell vegyük a klímaváltozás erdei ökoszisztémákra kifejtett hatásait, és nem utolsó sorban a magyar társadalom erdőkkel szemben támasztott változó igényeit is. 1 Annak vizsgálata, hogy az erdők egyes mennyiségi jellemzői (pl. famagasság, favastagság, fatérfogat) adott időszak alatt miként változnak. Kovácsevics Pál MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság
1 Annak vizsgálata, hogy az erdők egyes mennyiségi jellemzői (pl. famagasság, favastagság, fatérfogat) adott időszak alatt miként változnak.