A kialakult gyakorlat szerint a fatermesztést az üzemtervezés során az erdőrendezés tervezi és a mindenkori felső szintű erdészeti vezetés irányítja, hagyja jóvá.
Erdészeti irányítás
Az erdészet fő feladata a termőföld erdőgazdálkodás útján történő hasznosítása.
Ennek a termelő tevékenységnek eleget tenni csak az erdészeti irányítás egésze képes. Az erdészeti irányítás fogalmát ezért a legtágabb értelemben használjuk. Minden irányítónak önmagával szembeni követelménye, hogy fennmaradása és fejlődése érdekében környezetével megfelelő viszonyt alakítson ki. Az erdészeti irányítás is a társadalmi és természeti környezet állandó változásait dolgozza fel és fő feladatából adódóan, elsősorban a fatermesztésre vonatkoztatja. A feladatokat hosszú távon politikájában és stratégiájában, rövid távon taktikájában fogalmazza meg. Ezt követi a célkitűzés és döntéshozatal.
Mindezekkel a tájékoztatás és adatfeldolgozás áll összhangban. Az erdészeti irányítás szerkezetének vázlatát és a fatermesztésre vonatkozó fogalmakat a táblázat szemlélteti.
Általános irányelvek
Az erdészeti irányításnak a fatermesztésre vonatkozó politikájában a társadalom számára az erdő tartós létezését (fenntartását) kell biztosítania.
Az erdészetnek a fatermesztés stratégiájában a társadalmi igényeket kell kielégíteni. A fatermesztés taktikája nem más, mint az erdővagyon jövedelmezőségének, a gazdálkodás eredményességének fokozása.
Célkitűzések
Az erdészet irányításának politikai célja az erdő több célú rendeltetésének és az ezt megvalósító gazdálkodás folytonosságának, tartamosságának megvalósítása.
Az erdészet irányításának stratégiai célja az élőfakészlet bővített újratermelése, a fatermés mennyiségének és minőségének fokozása. Az erdészet irányításának taktikai célja, hogy a gazdaságosságot fokozza.
Döntések
Az erdészet irányításának a fatermesztésre vonatkozó politikájából, stratégiájából, taktikájából és ezek céljaiból kiindulva alakítható ki az egyes célcsoportoknak megfelelő döntések sorozata. A politikai célhoz tartozó döntések végterméke a véghasználatok nagyságának, helyének és idejének a meghatározása, valamint az erdősítések állománytípusainak előírása. A stratégiai célhoz tartozó döntések eredménye az előhasználatok mértékének, minőségének, helyének és idejének a meghatározása, vagyis a nevelővágások megtervezése.
A taktikai célhoz tartozó egyik legfontosabb döntést a munka helyes megszervezése jelenti. Az erdősítési, a tisztítási, a gyérítési és a véghasználati munkák hatékonyságát a technikai fejlődés eredményeinek alkalmazásával, a szakképzettség emelésével kell fokozni.
Tájékoztatás
A tájékoztatás a döntések alapját képező természeti adottságokról és az erdő szerkezetének jelenlegi állapotáról ad felvilágosítást. A politikai cél érdekében történő döntéseket segíti a termőhely-térképezés és az erdőállományok szerkezetének leírása. A stratégiai cél döntéseihez nyújt információt a különböző domborzatú területek genetikai talajtípusain álló, kiváló termőképességű faállományok szerkezetének felderítése és a jelenlegi faállomány-szerkezet ismerete.
A tájékoztatás egyúttal a taktikai célok döntéseihez közöl adatokat. Ezek az adatok az erdőrészletek feltártságát, gravitálását, az elvégzendő feladatok eszköz-, munka- és energiaigényét tükrözik.
Az erdészeti irányítás fatermesztésre vonatkozó fogalmai
POLITIKA STRATÉGIA TAKTIKA
Általános Az erdő gazdasági A gazdálkodás
irányelvek Az erdő tartós tulajdonságainak jövedelmezőségének
fenntartása javítása fokozása
Célkitűzések Az erdő többcélú Az élőfakészlet bővített Az erdőművelési,
rendeltetése, a újratermelése fahasználati munkák
gazdálkodás gazdaságosságának
tartamossága fokozása
Döntések Természetszerű és Az egyes faállományok A termelékenység növelése,
egyéb erdőállományok szerkezetének javítása, a munka hatékonyságának
aránya, elsődleges rendeltetés, rontott faállományok fokozása.
hozamszabályozás, átalakítása, kiváló
vágásforduló megválasztása, termőképességű
véghasználatok és erdősítések faállományok meghatározása,
tervezése üzemmód, vágásérettségi kor
megállapítása, nevelővágások
tervezése
Tájékoztatás Erdőtenyészeti A jelenlegi és az elérni Erdőrészletek feltártságának,
tájövek termőhelyei, kívánt faállományszerkezettel a gravitáció irányának,
klimatikus és edafikus kapcsolatos információk az elvégzendő munkák
erdőállományok szerkezete, mennyiségének, minőségének
jelenlegi és energiaigényének
erdőállomány-szerkezetek felmérése
Adatfeldolgozás A fatermesztés szabályozásának távlati A fatermesztés operatív
tervezését segítő feldolgozás tervezését segítő feldolgozás
Adatfeldolgozás
Az adatfeldolgozás természetesen a tájékoztatást szolgálja. Ennek figyelembevételével
kell az alapadatokat felvenni, csoportosítani és kiértékelni.
Az adatfeldolgozás élesen kettéválik. Az egyik a fatermesztés szabályozásának
távlati, a másik az operatív tervezés részét segíti.
Erdőrendezés
Az erdészeti irányítás fatermesztési vonatkozású fogalmainak csoportosítása után körvonalazni lehet a különböző szintű, rangú ágazati feladatokat és az ágazati irányításra, az erdőrendezésre és a gazdálkodásra vonatkozó teendőket is. Az ágazati irányítás csak általánosan utalhat a fatermesztésre.
A fatermesztés szabályozásának gazdálkodónkénti megtervezése már az erdőrendezés dolga.
Az erdőrendezés szabályozó és értékelő tevékenysége
Az erdőrendezés az erdőállományok szerkezetét szabályozza. Ez két szinten történik. Az egész erdőállomány szabályozása a magasabb szintű összfolyamat szabályozását, az egyes faállományok szabályozása az alacsonyabb szintű, a részfolyamat szabályozását jelenti. A szabályozás eltérésen alapul.
Ennek során a jelenlegi állapot kerül összehasonlításra a célul kitűzött állapottal.
A kettő közötti eltérés az üzemtervi előírás alapja. Az összfolyamat szabályozásakor az erdőállomány-szerkezeti tényezők összevetése a véghasználatok előírását eredményezi. A részfolyamat szabályozásakor az adott faállomány-szerkezeti tényezők alapján a tisztítási és a gyérítési előírásokat adjuk meg.
A tervidőszak lejártával az erdőrendezés újra felveszi az alapadatokat és újra elvégzi a fatermesztés szabályozását. Az új állapotfelvétel lehetővé teszi a fatermesztést érintő gazdálkodás — erdőművelés és fahasználat — átfogó értékelését. Kimutatható a tartamosság érdekében célul kitűzött erdőállomány-szerkezethez való közeledés vagy távolodás, az ezt megvalósító véghasználatok és erdősítések helyes vagy helytelen elvégzése. Megállapítható a fatermőképesség emelése érdekében végzett nevelővágások eredménye, a faállomány-szerkezet javulása vagy romlása.
Az erdőrendezés fejlesztése
Az erdőrendezés legfontosabb feladata: a fatermesztés szabályozása. Ebből adódik az erdőrendezés fejlesztésének lényege is. A fejlesztés központi problémája a fa termesztés-szabályozás színvonalának állandó emelése, ami a modellezés, az adatfeldolgozás és a döntés javításával érhető el.
A jelenlegi modellek „fafajközpontú" szemléleten alapulnak. Ezek — néhány esettől eltekintve — nem lehetnek sem a részfolyamat sem az összfolyamat szabályozásának egységei. Az erdőrészletek faállományainak fafajokra bontott területe és fatömege helyett az állományféleségek modelljei alkalmasak a részfolyamat szabályozására (tisztítási és gyérítési előírások).
Az erdőállomány fafajokra bontott, korosztályonkénti területe és fatömege helyett az összfolyamait szabályozására is az erdőállomány-féleségek modelljei alkalmasak (véghasználatok és erdősítések tervezése). Jelenlegi fatermési tábláink egykorú és egy fafajú állománytípusokra, illetve elegyetlen erdőállomány-típusokra készültek és országos érvényűek. Miután rendszerint elegyes állományokat kell szabályoznunk, ezért az elegyes és a helyi viszonyokra készült fatermési táblák nélkül mindkét szintű szabályozás színvonalának emelése megoldhatatlannak látszik.
A fafaj központú szemlélet mellett, illetve helyett egyre sürgetőbb a faállomány-féleségekben, faállománytípusokban, erdőállomány-féleségekben és erdőállomány-típusokban történő gondolkodás, tervezés. Az új adatfeldolgozásnak elsősorban ennek a modellezési célnak a szolgálatában kell állnia. A jelenlegi gépi adatfeldolgozás tulajdonképpen „kész" erdőrészleteket kap további feldolgozásra, és ezúton nyerjük á fafajokra bontott statisztikákat.
Ugyanakkor évente az ország több ezer hektár erdejében történik erdőleírás valamilyen mintavételes módszerrel és a minták számtalan elemének a termőhelyre,
valamint az állományszerkezetre vonatkozó alapadatai vesznek el az erdőrészletek átlagaiban. Éppen ezek az adatok vonatkoznának az adott észlelési helyek domborzati és genetikai talajtípusaihoz tartozó faállományféleségekre.
Az új adatfeldolgozásnak a hagyományos feldolgozás kiegészítéseként meg kell oldania a mintavételes erdőleírás alapadatainak segítségével az erdőrészletek számítógépes leírását, faállomány-féleségeinek kimutatását, sőt a helyi és elegyes fatermési táblák elkészítését is.
A döntési feladat az, hogy a rutinjellegű, algoritmizálható folyamatokat meghatározzuk és azokat a számítógépre bízzuk. Természetesen azzal a feltétellel, hogy akár a részfolyamat, akár az összfolyamat szabályozásáról is legyen szó, utólag a döntéseket felülbírálhassuk, az előhasználatokra, erdősítésekre vonatkozó előírásokat módosíthassuk.
A fenti feladatok megoldásával megvalósíthatjuk az emberi irányítás részben automatizált döntéseit, és így létrehozhatjuk a fatermesztést szabályozó számítógépes, egységes tervezési rendszert.
Az erdőrendezés lényegének és az erdészet irányításával való kapcsolatának vázolása után fejlesztésének jelentősége is eléggé egyértelmű. Gondoljunk csak arra, hogy minden helyes erdőrendezési döntés tulajdonképpen az erdészeti vezetés egészét stabilizálja. SZÉLESY MIKLÓS